Ünneplés a Mikulással

1, 2, 3, 4… annyi az ünnepelnivaló hirtelen, hogy a Mesélőnek valami extra kreatív sztorival kellene előállnia, meg lehetőleg kevés számmal, nem túl nagy terjedelemben, ahhoz, hogy méltó mód beleférjen minden és mindenki – na, ez az ami szokás szerint most sem fog bekövetkezni.

Mivel ketten is elérik a felnőtt kort, így már a csapatból számok szerint nem is marad fiatalkorú a mesekönyvben, bizony telik az idő hiába, ráadásul egyikük túl van már, na nem az Óperencián, hanem egy érettségin, szerencsére nem robbant fel semmi, így elhárul az akadály a szereplés elől, az ugyanezen fontos számot elért Szerkesztő pedig szintén nem menekül ez elől – a tetejébe még egy újabb ünnepeltünk is van, aki süt némi sajtos croissant is mindkettőjüknek, na jó nem némit, hanem ipari mennyiségűt, mivel a Mesélőnek is szán belőle.

Szóval a lényeg, hogy már bármilyen karikás mesét lehetne szerezni, mindenféle visszatartó erő megszűnt, na jó, azért a legmagasabb besorolást nem éri majd el ezután sem, mint ahogyan ez az időközben, egészen pontosan november 08-án 2. szülinapját is betöltő mesék történetében még nem fordult elő. Ja és itt a Mikulás is, ezzel is kezdeni kéne valamit, talán kitalálja már mindenki ki is lesz az idei Mikulás, kizárásos az alap persze.

Miután ennyi ideig ragozta a Mesélő a semmit, ideje lenne hozzálátni a tényleges események felvázolásához, mielőtt menten belealszik mindenki a sok ünneplésbe.

Miután mind felkészültünk mai utunkra, és meggyújtottuk a második gyertyát is az adventi koszorúnkon, megjelenik a Szellemünk és már forog is velünk a világ, teleportálódunk is LA-be, máris feladatot adva a Mesélőnek, hogy érdeklődjön a DVD-i felől, ha tud és ha kíváncsi rá. Persze kíváncsi, tudni annyira nem tud, de valami csoda folytán megértik az amcsik mit akar, hát persze, hogy a november 09-én megjelent Charlie St. Cloud DVD-ről van szó!

A helyzet a következő: a CSC DVD-ből megjelenésének első hetében 175,369 példányt vásároltak a kemény vonalas Efron-fanok, összesen 3,505,626 dollár értékben. Ez a listán a 8. pozícióban való nyitáshoz volt elegendő. Megjegyzendő, hogy Selena Gomez Romona and Beezus című filmje harmadikként nyitott ugyanekkor, dupla mennyiséget eladva, valamivel alacsonyabb lemezár mellett. Majd jött a második hét, november 21-el bezárólag, amikor is 74,483 eladott példányt jegyezhetünk fel, a toplista 18. pozíciójából, 1,339,949 bevételezett dollárral. És itt tartunk most.

Meg ott tartunk, hogy megkeressük a hely egyetlen olyan moziját, ahol magyar felirattal adnak filmeket és beülünk megnézni a hetedik Harry Potter alkotást. Az előzetesek szépen lassan csordogálnak, amikor is a legeslegutolsó filmelőzetes borít mindent, megjelenik Babydoll és elkezdődik a Sucker Punch előzetes! Amikor megszólal az ismerős aláfestő zene, a Led Zeppelin When The Levee Breaks-e és sorra jönnek a monitorról ismerős jelenetsorok a nagyvásznon, a Mesélő elkezd beőrülni, ugrál, kalimpál össze meg vissza, boxol a levegőbe, tátja a száját, kiabál – miközben az utasok egyre inkább belesüppednek székükbe. Csakhogy az infantilis viselkedés komoly következményekkel jár: a nagy kalimpálásban a Mesélő leüti a szintén a moziban tartózkodó Télapót! Az utasok egyből úgy néznek rá, mint a véres kardra, a Mesélő bénán elvigyorodik, aztán kicipeli a levegőre, megpróbálván magához téríteni. A művelet sikerrel jár, a Mikulás magához tér, azonban adódik némi gikszer: nem emlékszik arra, ki is ő valójában és mi is a feladata, nem tudja, hogy ő a Télapó, és nem tudja, mit kellene tennie. Úgy tűnik hát, hogy a világ idei Télapója elmarad, hála a Mesélőnek.

Az ünnepelt Szerkesztő elérzékenyült hangon megszólal: „Hogy tehetted ezt? Elvetted több milliárd gyermek Télapóját! Így nem kapják meg az ajándékaikat és szomorúak lesznek Karácsonyig!” A Mesélő kényszeredett vigyorral hátrál, beleütközik a nagykorú Magasugró Atlétanőbe, aki szintén nem hagyja szó nélkül az esetet: „Ez bosszút érdemel! Most fogod magad, szépen felveszed a Télapó ruháit, útnak indulsz a puttonnyal együtt és kiosztod az ajándékokat! Van kérdés, ellentmondás?” A Mesélő nem érzi egy percig sem, hogy viccelnének vele, ráadásul több tucat szúrós szempár mered rá, így kényszeredetten felveszi a Télapó göncét, fejébe nyomja a sapkát, vállára veti a puttonyt – és földre huppan a zsák súlya miatt. Megemeli újra, újra lehuppan, majd harmadjára is elrántja a zsák. Mi lehet a baj? – elmélkedik. Hát persze! Megvan a megoldás! – tör ki belőle egyszerre. Felragasztja a Mikulás hófehér álszakállát – úgy is megemeli a zsákot, mely zabolátlan teherből immáron könnyed csomaggá válik. A konklúzió tehát: a Mikulás az egy modern Sámson tulajdonképpen, nos majdhogynem. „Hát azért a bibliai alakok citálása némileg erőltetett és pontatlan!” – szól be a Fuvolás Szerkesztő.

A Mesélő így varázsoltat magának a Szellemmel egy szánt, rénszarvasokkal és útnak indul a Sivatagból a legnagyobb tél közepébe, Franciaország az első célja, mely fölé érve kinyitja zsákját és az egész ország területén szaloncukrot és csokimikulást szór le. Nem szabad kihagyni az Alpokat sem, azonban a rénszarvasok egy idő után és egy adott magasság fölött megmakacsolták magukat és nem voltak hajlandóak tovább húzni a szánt, így a Mesélő-Mikulás kénytelen volt sílécet húzni lábára, azzal menni tovább a hegylakók felé. Egyszerre azonban egy nagy szakadékhoz ért, melyet csak simán átugrani nem tudott.

Ekkor szétnézett és meglátta, hogy az eddigi ösvény mellett vonul egy nagy leejtő, ha annak a tetejére fel tudna kúszni, akkor onnan lecsúszhatna, mint a profi síugrók és átrepülhetne a túloldalra, folytatva karitatív tevékenységét. Igen ám, de a feljutás megoldhatatlan feladat egy sivatagi Mikulásnak. Hacsak nem segítenek az utasok. Természetesen egyiküknek sincsen kedve a lehetetlennel felérő vállalkozásként felvonszolni a Mesélő a hegyre, inkább elszórnak 200 méterenként némi számot. A Mesélő persze észleli rögvest, és úgy elkezd mászni, hogy az egy jegesmedvének is becsületére válna.

200 méter múltán már jön is az első adat: november 10-14. Ez lesz hát a premierdátum, remek. Megint 200 méter múlva következik 185 francia mozi kirajzolódása a hóban. Újabb 200 méter múltán meglátja, hogy a 15. pozícióban nyitott a film, a csúcson pedig vár a bevétel: 557,514 dollár. Nincs is több számunk róla, a következő hétvégéről CSC kapcsán nincs infó, úgyhogy ez lesz az eddigi összbevétel a franciáknál.

Most, hogy a Mesélő felküzdötte magát az emelkedő tetejére, már „csak” el kellene indulni és át kellene libbenni a túloldalra. Ez persze csak leírva hangzik könnyűnek. Inába is száll a bátorsága, azonban az utasok hirtelen átteleportálódnak a túloldalra, és készülnek némi meglepetéssel. Egy nagy hófalra elkezdik vetíteni a Beastly napokban megjelent legújabb trailer-ét, ami bár az Álomháborúra keresztelt Sucker Punch pörgését nem mondhatja magáénak, de mégis elég motiváció az ugrás végrehajtásához. A Mesélő tehát nekiiramodik, elkezd csúszni, majd a leejtő végén immár bődületesen felgyorsulva lendületet vesz és csak száll, csak száll, közben nézi a trailer-t – egyszerre a lendülete alábbhagy és elkezd veszíteni az ugrás magasságából.

Ekkor leglazább utasunk az előzetes alá tol némi pörgést, a Def Leppard zenekar Let's Get Rocked című zúzását, aminek hatására az alkalmi Mikulás megtáltosodik, elkezd kalimpálni a levegőben, amivel ha magasság növekedést nem is, de a puttony kiszakadását feltétlen eléri, így a völgyben lakók örvendhetnek a szaloncukor és csokimikulás esőnek. A Mesélő pedig nagy üggyel bajjal, de végül csak becsapódik a vászonnak használt hófalba.

Tovább kell folytatni az utat, mert a világban még sokan várják az ál-Télapót. A következő célállomás Belgium, ahol az egyik ház kéményébe beszorul a megtermett Mikulás, úgy tudják csak kiszabadítani, hogy a szánhoz kötik egy kötél egyik végét, a másikat a Mikulás lábára, majd a rénszarvasokat útnak indítják. Viszont ebből a helyzetből is sikerült hasznot húzni ugyanis kémény tele volt számokkal, megtudhatjuk így, hogy november 10-én 18 moziban debütált a CSC, mégpedig 106,136 dollárral, majd a második hétvégéjén feleződött a vállalkozó mozik száma, a bevétel pedig 88,9%-al esett vissza, egészen 11,767 dollárra. A harmadik hétvégén vagyis november 24-28-ig már csupán 4 filmszínház adta a filmet és 7,270 dollár folyt be, az összbevétel tehát a belgáknál 211,996 dollár három hét alatt, nem túl nagy, de hát nem várható más attól a néptől, kiknek nemzeti meséjük a Hupikék Törpikék, kis törpék, kis számok ugyebár.

Dél-Afrikában is hisznek a Mikulásban, ők is kapnak hát a szaloncukorból, pontosan 89,901 darabot, mert ennyi pénzt hoztak a premier október 22-i hétvégéjén a mozikban, és kapnak még 45 mikulást csokiból, mert ennyi vállalkozó mozi volt. Szaloncukorból még 52,849 darab jár a második hétvégés bevétel kapcsán, harmadik hétvégére 33,2%-al csökkentjük a szaloncukrok és 20 db-al a csokimikulások számát, vagyis előbbiből 35,328 db-ot, utóbbiból 25-öt osztunk ki. Az egy hónapos fordulóra további 46,2%-os szaloncukor elvonás történik, ellenben 6-el megnöveljük a csokimikulások számát, úgyhogy az arányunk 19,001 - 31. Hogy mindenki felvegye a fonalat, akinek elege van már, hagyjuk az édességeket és mondjuk ki, hogy 9,532 dolcsi az ötödik hétvége termése 22 moziban. A hatodik hétvége a Potter-mánia jegyében 16 moziban 6,177 dollárral érte a filmet. Így hát az eddigi bevétel ott 273,411 dollár másfél hónap alatt.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi van ünnepeltjeinkkel, és főképp velünk van-e a Szépség, aki egy nappal olimpikon magasugrónk nagykorúvá válását követően tölti be a 22.-et. Nos, neki nem tudtunk egyelőre mással kedveskedni, mint azzal, hogy végigkísérhette a Télapó-team-et karitatív útja során, úgysem sokszor eshet meg vele ilyesmi. Nem marad viszont ajándék nélkül senki, aki ünnepelt most: kiosztunk először is egy komplett kis mozit, gépésszel, és az összes filmmel, amiben a Mr. vagy a Szépség valaha is érintett volt, ajándékozunk egy automata péklapátot, melynek mesebeli sajátossága, hogy súlytalanná varázsol mindent amivel érintkezésbe kerül, a kontaktus időtartamára, továbbá transzformálódik, és teljesen önállóan gyúr, dagaszt, csinál minden feladatrészt, végül pedig kiosztunk egy gigantikus, 10 km hosszú, 8 km széles hullámmedencét, hozzá a világ legmodernebb szörfjét, piros színű vitorlával, barna deszkával, a világon egyedülálló modell. Hogy kit melyik ajándék illet, arra az érintettek bizonnyal ráébrednek maguk is, a mese túlmagyarázó volta ezúttal háttérbe szorul.

A megtermett ál-Mikulás pedig lepihen és valódi módjára kedvesen dörmögi a következőket: a 44 millió dollárból elkészített Charlie St. Cloud halála és élete című dráma nemzetközileg 2010. november 28-al bezárólag hozott 14,719,781 dollárt, melyhez hozzáadva az amcsiban összekapart 31,162,545 dollárt, megkapjuk a 45,882,326 dolláros összbevételt.

Időközben, pontosabban 2010. november 09-én megjelent az amcsiknál a DVD is, melyből 2 hét leforgása alatt összesen 249,852 példányt vásároltak az érdeklődők, és amelyből így 4,845,575 dollárnyi bevétel származott.

Így esett hát, hogy az egyszeri Mesélő Mikulássá vált, így zajlottak az ünnepeltek köszöntései és így kívánok most minden erre tévedőnek boldog Mikulást, sok télapót és kevés virgácsot! :)

Készítette: Fant.
Forrás: The Numbers; BoxOfficeMojo 1 2 3 4.

Ilyen még nem volt

Réges-régen néztünk már számosan szét a nagyvilágban, vélhetőleg annyira nem is hiányzott az ilyesfajta kaland, mostanában pedig néhány hetes pangást követően immár felpörögtek az események, noha sokan úgy fest szóhoz sem jutottak a vadiúj, elképesztő Sucker Punch trailer láttán, mások talán a Mesélőhöz hasonlóan elutaztak már a Föld középpontja felé, megint mások remélhetőleg csekkolták a MAOW-t, esetleg az időközben idehaza is DVD-n megjelent Bandslam-et, esetleg hátha valaki kiszúrta valahol a Szerencsecsillag-át követő Mr-t ápolatlanságát hátrahagyva, szóval ebben a kusza bővített mondatban össze is foglalta a Mesélő a legutóbbi utazás óta eltelt időszak főbb eseményeit.

Hogy mi következik ma? Semmi igazán különleges, egy sor különböző országot kell szemügyre vennünk, mert a Charlie St. Cloud nemzetközi összegei végül úgy látszik, kihozzák nullára a produkciót – már, ha a marketing költségeket nem számoljuk. Végül a Mesélő brit tippjével befürdött, a bevétel ott duplája lett az általa jósoltnak – utazzunk máris Angliába tehát, ahol a helyieket egy másik, misztikus tárgyakat keresgélő csoport tartja lázban erre a hónapra, mindenesetre a félresiklott életű Charlie kalandjai a holtakkal és az élőkkel október 08-10-ig a debütáns hétvégén 376 moziban 1,027,318 dollár értékben hozták tűzbe a Zac-fanokat.

Ez a szám ugyebár a duplája kb. a „számszaki vezető” által prognosztizáltnak…. Azonban ezzel nyilván nem volt még vége, jött a második hét, amikor hétköznap úgy fél millió körüli összeget keresett a film, az október 15-17-i hétvégén pedig pontosan 503,684 dollárt kasszírozott, 51%-os zuhanással, ám öt moziban többen, jelesül 381-ben. A jegyzett végösszeg bevétel kapcsán végül 2,078,312 dollárra rúg.

Egy nagy-nagy ország és egy nagy-nagy szám után jöjjön egy kisebb – az október 22-24-i hétvégén mutatkozott be Charlie Kelet-Afrikában, a lista harmadik helyén, a legnagyobb bizalommal, hisz e film kapta a legtöbb, szám szerint 7 mozit, nos ehhez képest a legnagyobb bevétele nem neki lett, így is 4,766 dollárt kapart össze, ami átlagos teljesítmény.

Hogy ne legyen túl unalmas, ne egy nagy ország legyen a következő cél, hanem egy szomszédos kicsi, utazunk Ausztriába, ahol kalandok várnak ránk, a Mesélőre kiemelten, aki hosszas unszolásra belátta, hogy más sporttal kellene foglalkozzon, így aztán Ausztriában az Alpokban kötünk ki – síruhában.

A Mesélő termo ruhája fehér, így aztán úgy fest, mint egy óriási élő hóember, az utasok kötnek is egy tekintélyesebb répát az orrára – szóval az összhatás teljes. Az éhes Mesélő mérgében elfogyasztja a répát és óriási figyelemmel elkezd koncentrálni a feladatra. Első lépésben felcsatoljuk a léceket. Ez még megy, na jó, hát úgy kb. Aztán megpróbálunk sétálni: szépen lassan mindenki nekiindul, csak a Mesélő esik orra, túl bonyolultak ezek a mozgáskombinációk. Persze megfelelő motiváció hiányában nehezek is a dolgok. Érzik ezt az utasok is, ezért meg is kérik a síoktatókat, hogy mondanak valamit a CSC helyi bemutatkozásáról. Ők el is mondják, csak, hogy a Mesélőnek jobban menjen a síelés, hogy az október 08-10-i hétvégén 48,143 dollárral nyitott a film a lista 9. helyén 23 filmszínházban. Na ez már mindjárt leegyszerűsíti a dolgokat, egyből talpra áll a Mesélő, és úgy elkezd sétálni a léccel, hogy öröm nézni. Mikor aztán közlik vele, hogy a második hétvégére, azaz október 15-17-ig nem is annyira sokat, összesen 39,6%-ot csökkent a bevétel, hozva 29,095 dollárt, már siklani is megtanul.

Ekkor jön a neheze, ugyanis az utasok vérszemet kapnak: ha több szám kell, akkor a Mesélő vállalja be az óriás műlesiklást, várja őt két hétvégi összeg, plusz egy összbevétel. A felvonóban a Mesélőben megkérdőjeleződik a számok iránti lojalitása, de úgy van vele, hogy most nem hátrálhat meg, úgyhogy gondolatban a Sucker Punck első és második előzetesét pörgeti felváltva – így olyan adrenalin adag szabadul fel benne, hogy azt képzeli, hogy az utasok egy hatalmas négy méter széles, három méter magas vászonra vetítik neki a második előzetest – ezért aztán elkezd beőrülni, folyamatosan vigyorogva és ordítva kezdi a lecsúszást, a szlalomot, az első néhány kapu gond nélkül meg is van szépen, máris a pálya középső szakaszánál jár, újabb kapukat abszolvál, közben a lendület már óriási, ennél a tempónál bukni már balesetveszélyes, akkor is ha bőven van védőréteg, de úgy látszik, hogy a Mesélőre állati hatással van a Sucker Punch mert már a pályának a legalsó szakaszánál jár, amikor azonban egyszerre valahogy letelik a 2 perc 34 másodperc és a hideg levegő miatt nehezebben gondolkozik a Mesélő, pár másodpercre kihagy az agya, legalábbis az SP kapcsán, úgyhogy az utolsó előtti kapuba beakad a léce, és hatalmas hógolyóként gurul a pálya hátralévő szakaszán lefelé, magába gyúrva a hó alatt gondosan elrejtett számokat; az október 22-24-ről származó 10,622 dollárt, meg az október 29-31-ről meglévő 3,639 dollárt.

Az utasok mindeközben azért igyekeztek kedveskedni is a Mesélőnek, építettek egy hó-objektumot, jó nagy két méter szer kétméteres és a következőt ábrázolja: 125,403 dollár, ami ugyebár a CSC helyi összbevétele, csak, hogy örüljön az alkalmi műlesikló – akinek érkeztét a következő hanghatásokkal lehet jellemezni: eeeeüüü.. PAAFFF!! A becsapódás elkerülhetetlen volt, a mű pelyhekben hever, ám a Mesélő boldog, mert ennél szebb dologgal nem is várhatták volna őt. :)

Most olvadjunk fel és látogassunk Spanyolországba, ahol emlékezetes, szegény kis rajongók feltehetőleg alig ismerték meg kedvencüket, a nagy szakáll miatt, no de azért 258 moziban október 01-03-ig a premier hétvégéjén tódultak a mozikba és 666,876 dolcsit hagytak ott. És a szakáll nem hagyott bennük túl mély nyomot, negatív értelemben legalábbis tutira nem, mivel az október 08-10-ig tartó második hétvégére csak 36,1%-nyit csökkent a lelkesedés, 426,183 dolcsit így is besöpört az alkotás. A harmadik hétvégére 64 mozival kevesebb adta már a filmet, összesen 194, ehhez képest a 154,996 annyira nagyon nem gyenge. Az október 22-24-én esedékessé vált egy hónapos fordulót 102 filmszínházban ünnepelte a dráma, ezen ünnep 51,271 dolláros volt, jöjjön még az ötödik hét, tehát az október 29-31-ig tartó hétvége, amikor 50 moziból 12,401 dolcsi származott. Öt hét alatt így hát 1,723,740 dollárnyi bevétel származott a forgalmazónak a CSC-ből.

A Fülöp-szigetek valószínűleg mai uticéljaink közül a legközelebb áll Hawaii-hoz, ahol a Szépség legújabb filmjét forgatja, a Journey 2-t, melynek első része a Mesélő megítélése szerint egy könnyed, kellemes másfél óra, szórakoztató jelenetekkel, tv-ben is tetszetős látvánnyal. Még ha egyszer-kétszer sikerült el is bóbiskolni rajta, mindennel együtt, ha a második rész is az elsőhöz hasonló lesz, elégedettek lehetünk.

De most: olyan történik, mint eddig még soha, a helyiek titkolják a CSC számait! Hiába faggatózunk, ők csak erőszakkal válaszolnak, több utast elfognak, börtönbe vetnek, mire kitalálnánk valamiféle taktikát, legtöbben börtönben ülünk, még a bevadult Mesélőt, aki azért felaprít a miheztartás végett pár helyit, is semlegesítik – méghozzá egy 6 méter magas szamurájjal, akinek egyetlen ütése leteríti a Mesélőt.

Mindőnket tömlöc mélyére vetnek, az ég elborul a hat méteres robot szamurájoktól, a fegyverek füstjétől, a leszálló éj rabok jajveszékelésétől hangos, kiderül, hogy a lakosságból majd mindenkit foglyul ejtettek a diktatórikus módszerekkel operáló helyi vezetők, ellenállóknak csak maroknyi, egyre szűkülő csoportja van már csak szabadon a szigeten. Látszólag semmi remény, itt fogunk veszni mindahányan, ez lesz az utolsó kalandunk, kegyetlen lezárása lenne mesebeli utazásainknak.

Ám egyik utasunk el tudott futni a kavarodásban a szamurájok elől és felkutatta az ellenállókat. A szabadítási akció azonban halálra van ítélve, tucatnyi fegyveres és féltucat szamuráj robot őrzi a börtönt, a szigeten több vonalban hasonló őrzők vannak, minden oldalról, rengeteg katona, fegyverekkel, repülőkkel, lövegekkel, rakétákkal – míg az ellenállóknak némi puskájuk és kardjuk, nameg bátorságuk van. Ez pedig mindennel együtt kevés lesz de nagyon. Ebben a pillanatban a semmiből elemi erővel megszólal a Led Zeppelin When The Levee Breaks című száma és egy gigászi gépfegyveres repülő robot nyúl tűnik fel égen, rajta két elképesztően csinos lánnyal, illetve közvetlenül mellette egy léghajó szerűségből gépfegyverekkel tüzel három irányba három valószínűtlenül csinos hősnő.

Egy leugrik a nyusziról, és mivel közelebb ér láthatjuk, hogy ő nem más, mint Baby Doll – lefelé szállva előveszi kardját és kettészel egy szamurájt, miközben Blondie darabokra lő másik kettőt, a nyuszin utazva Sweet Pea irányítja azt, és pusztítja el ellenséges fegyverek és robotok garmadáját, a szigeti légi harci járművek fel sem tudnak szállni, már a földön felrobbannak. Az akció váratlan volt és maximálisan erőteljes, ilyen erősítéssel megtámogatva már az ellenállók is felbátorodnak és a zavart elnyomókon ütnek teljes sikerrel. Miután jónéhány elnyomót megöltek, megszerzik fegyvereiket és egyre nagyobb eséllyel szállnak szembe a többivel is.

Egy három fős kardos csapatot bekerít egy tucatnyi lőfegyver nélküli elnyomó és cinikusan oda is vetik a hősöknek, hogy ugyan miért küzdenek, úgyis elbuknak a túlerővel szemben. Mire az egyik ellenálló látszólagos hidegvérrel válaszolja, hogy: „If you don't stand for something, you'll fall for anything.” – azzal kardját előrántja, megindul a kérdező felé és kettéhasítja. Közben a csajok sem tétlenkednek, legalább negyven elnyomó fekszik félholtan vagy holtan szerte a szigeten, miközben ők maguk sértetlenek egyelőre. Már csak úgy két tucat elnyomó maradt összesen a hősnőkkel együtt tucatnyi ellenállóra, akiket be is kerítenek. Azonban a Sucker Punch hősei mesterei a közelharcnak, lélegzetelállító és szemnek szinte követhetetlen mozdulatokkal tesznek harcképtelenné mindenkit. A harcnak vége, felszabadultak a helyiek és kiszabadultak az utasok!

Blondie azonban nem éri be ennyivel, pontosan tudja, hogy ha mi bajba kerültünk, az összefüggésben kell legyen a számokkal – így kínvallatásba kezd, az elnyomók legnagyobb főnökét kérd előbb szép szóval, majd nem kapván választ egy hatalmas ütés kíséretében némileg mérgesebben. Az elnyomó vért köp, de azért beszél már: szeptember 29-október 03. – premier, a legjobb átlaggal, 17 moziban 97,755 dollárral, ami 5,750 dolláros vetítési átlag. Hát még?! – így Blondie, mire az elnyomó nem is ellenkezik: második hétvége 28,198 dolláros, a harmadik meg 6,945 dolláros, de ez már csak 10 moziban. Többet ettől az embertől nem tudunk meg, mert eszméletét veszti. Ekkor egy másik elnyomót vallat, ezúttal Amber, sikerrel: a negyedik hétvége 5 moziban 5,309 dollár, és még ötödik is van, ott 14,8%-os növekedést jegyezhettünk fel, ez volt október 29-31-ig és 6,092 dollárral. Az összbevétel eddig 170,280 dollár itt.

Az öt hősnő ekkor a Mesélő felé fordul, és kérdezik tőle lágy hangon, hogy meg van-e elégedve a hallottakkal. A Mesélő szíve szaporábban ver a normálisnál úgy húszszor, valamit makog, hogy öö, a látvánnyal nagyon, aztán izzad, és egyszerre csak elájul… Sok volt neki ez a rengeteg hatás.

Így aztán az öt csajra hárul, hogy közöljék a csatamezőn letáborozó utasokkal, miután a Mesélőt felrakták egy ágyra, a Charlie St. Cloud legfrissebb bevételi adatait, szóval az amcsi bevétel változatlanul 31,162,545 dollár, a nemzetközi számok pedig 11,521,758 dollárra nőttek, úgyhogy a bevétel szépen lassan megtéríti a 44 milliós gyártási költséget, mivel a CSC összbevétele az október 31-i hétvége nyilvánosságra került adatai alapján: 42,684,303 dollár!

Írta: Fant.
Forrás: BoxOfficeMojo 1 2 3 4 5 6.

Sem halála, sem élete

Meséinknek a CSC-vel kapcsolatban jót tesz a rendszertelenség, persze nem a színvonalra értendő mindez, hanem a számokra mennyiségére, ha nem is nagy számok, legalább sokan vannak, úgyhogy lehet velük sakkozni, ha mind megismerhető lenne a mai mesében, sokkot kapnának az olvasó utasok, kivált, hogy a MAOW néhány nemzetközi bevétele is elérhető, úgyhogy ezen rendszertelen mesebeli alkalmaink egyikén, jelesül ma, lesz min elbóbiskolnunk.

Kezdjük a tényekkel. Tény, hogy Amerikában szeptember 16-a óra köszönik szépen, de nem kérnek Charlie St. Cloud-nak sem halálából, sem életéből, nekik 49 nap kínlódás bőven elég volt, ez pedig negatív rekord. Csak példaképpen, bár lényegesen kisebb pénzt hozott, de tény, hogy a hibátlan Me and Orson Welles 93 napot élt meg.

A szintúgy kiváló Bandslam élt meg még rövid karriert, 42 napot összesen, de minőségben összehasonlíthatatlanul a CSC felett helyezkedik el, a korrektül hozó Megint 17 pontosan 112 napot élt a mozikban, szóval a helyzet nem egyszerű, a forgalmazó Universal stúdió szempontjából legalább olyan gyászos, mint az elmúlt hetek időjárása, a 44 millió dollárból készült film hazájában 31,162,545 dollárt keresett és bár nemzetközileg sem szárnyal, de az legalább helyenként az elmúlt pár nap időjárását idézi, szóval a Mesélő prognózisa szerint valahol a DVD/blu-ray eladásokkal jön majd ki nullára a büdzsé. Zac barátunk pedig simogathatja bölcsen taszítóra nőtt szakállát, ebből a buliból rosszul jött ki.

Nemzetközi kalandozásunk viszont sok apróságot tartogat. Ha mindegyikhez lenne külön sztori, nem férne el a főoldalon, persze egyszerű lenne az mondani, hogy hát igen, lojalitásból lesz uncsi a mese, de nem, ez alapból jön.

Az illem kedvéért kezdjünk idehaza, a fővárosi adatokkal. A Mesélő feladata, hogy a szeptember végi Budapest-maratonon megszerezze a számokat! Ezek a számok még a szeptember 09-12-ig tartó hétvége adatai, a fővárosból, országosan nem került be a legnézettebb 10 film közé, így nem mérik a számait, a fővárosban is csak a nevezett héten volt utoljára mérhető, csak itt a Top 20-ból került ki két hét után.

Vissza a Maratonhoz: a Mesélőt hadrendbe állítják az utasok a szakadó esőben, azonban nagyon kegyesek hozzá, mert nem futtatják le vele a teljes Maratont, annyi idejük nekik nincs a számokra egyszerűen, a cammogó tempóval eltartana egy fél napig mire pont kerülne a számok végére. Inkább azt adják feladatául, hogy 5 km-en győzze le a számokat bitorló nem éppen visszafogottságáról híres ex-világbajnok boxoló Darius Michalczewski-t.

Tehát a feladat, mivel a Mesélő a szokottnál is jobban bambul részletesen ismertetve: a számokat rejtő kis gömb a Tigris néven ismert bunyósnál van, tőle kell erőszakkal elvenni, majd 5 km-en keresztül magánál tartani, futással, de akár erőszakkal is. Nos, a Mesélő joggal sérelmezi az utasoknak, hogy ez alapvetően öngyilkos misszió, mivel Michalczewski-nek aktív korában is úgy indultak a meccsei, hogy szétverték egymást az ellenféllel, aztán ő jobban bírta, kizárt, hogy a Mesélő majd túlélné a vele való bunyót.

Mindenesetre a mezőny elrajtol, a Mesélőnek önmagában a távval sok baja nem lenne, csakhogy a tét valamivel nagyobb már. Az első egy km-en robbant a Mesélő és úgy van vele, hogy ha minél hamarabb megszerzi a cuccot, amíg az ex-bajnok a rajongóival van elfoglalva, a tömegben el tud tűnni és a táv végére remélhetőleg a főmezőny előtt beér a célba és a boxoló színét sem látja végig.

Ez az A-terv, ha minden így sül el, akkor a kaland egy kisebb meghalás után szerencsésen éget ér, csakhogy ez nem jött be: a Mesélő bár jó rajtot vett, és a rajongók is jöttek, meg a kocogó bunyós is stimmelt, azonban a gömbhöz túlzottan ragaszkodott, a Mesélő erőfeszítéseit meg sem érezte, pedig még egy gyomrost is bevitt neki, de totálisan hatástalan maradt. Ekkor bevetett egy cselt, mert erővel boldogult, ügyességgel sem, ezért eljött a trükkök ideje, a Mesélő egyszerűen leheveredett a pályára, és megvárta, amíg a boxoló szó szerint belébotlik – amikor ez megtörtént, az meglepettségében lazított a gömb fogásán, kibillent az egyensúlyából, mire a Mesélő felpattant, kiütötte a bunyós kezéből a gömböt, a levegőben elkapta, majd magához szorította és irdatlan tempóban elkezdett szaladni, a célig, szerencséjére a boxoló elég bamba volt ahhoz, hogy ne kapcsoljon, így nem látta a Mesélő arcát, az egész szituról szent meggyőződése volt, hogy a tömegben valaki sarkára lépett.

A Mesélő a célban rendesen összeesett, az utasok együttes erővel, 10 perc megfeszített munkájával felvonszolták a szőnyegre, mellyel a közeli atlétika pályáig repítették. Ott miután a Mesélő kipihent magát, ünnepélyesen felbontotta a gömböt. Azonban az eredmény ár-érték arány meglehetősen alacsony volt: szeptember 09-12-ig összesen 997-en csekkolták a filmet a fővárosban, a vidéki adatokról kezdet óta nincs hír, ezzel pedig két hét alatt kifulladt a film. Azon a hétvégén 1,143,555 forintnyi bevétel jelentkezett, összesen 4.158 fő látta a filmet, idehaza összesen 4,759,825 forintnyi lett a bevétel – ez összesen olyan 23,799 dollár. Ezzel a film el is tűnt a 20-as listáról, eredményeit nem jegyzik, a pontos végösszeg az előzőekben számítottnál nyilván valamivel több, de nem számottevően.

Mielőtt nagyon nekibúsulnánk, vagy azt mondanák az utasok, hogy persze, a Mesélőnek nem tetszik a film, ezért szemét módon csak a negatívumokat meséli el róla, gyorsan teleportáljunk a fiatal színésznőkkel bunyózó kenguruk földjére, ahol vázoljuk az illetékes kengurunak, hogy készüljön fel, ha a Sucker Punch promójára jön majd a Szépség, meg lesz tartva a második menet, ami akkor majd a másik oldalról lesz egyoldalú. Itt nagyon kedvelik Z-t, ahogy a legfrissebb díj is árulkodik róla, de beszédesek a számok is: szeptember 23 – október 03-ig összesen 1,572,423 dollár a CSC bevétele itt! 164 moziban kezdett a film és debütáns hétvégéjén arányaiban jónak mondható 605,779 dollárt hozott, ennél nagyobb mutatvány, hogy a következő hétvégére csak 23%-ot csökkent a bevétel, és 465,737 dollárt hozott.

Csakhogy, Ausztrália nem pusztán ennyiben mutatja meg szeretetét a Mr. irányába, hanem azzal, hogy a Me and Orson Welles-nek a július 29 – augusztus 01-ig tartó hétvégén 97,348 dollárnyi bevételt termeltek 25 moziban, ami kiugróan jó eredmény! A következő hétvége teljesítménye példátlan a Mr és a Szépség eddig filmjeinek történetében: a MAOW bevétele pusztán 9,3%-ot esett, 88,268 dollárt hozott akkor 26 moziban. Harmadik hétvégéjén folytatta diadalmenetét és csak 23,9%-ot esett, 67,136 dollárt termett 28 moziban. Az egy hónapos ünnepre 29 moziban került sor, a bevétel esése még mindig átlag alatti, 50%, dollárban 33,191. Ezzel a publikus adatok lezárultak összesen 395,211 dollár folyt be a filmből, ez Anglia után a legmagasabb bevétel, szóval pacsi a kenguruknak, meg gazdáiknak.

Oroszország a következő állomás, ahol még nyár végén, augusztus 26-án kezdett a CSC, 251 moziban 283,722 dollárral, ami arányaiban nem kiugró eredmény. Következő hétvégére már nagyot esett 61%-ot csökkent és összesen 110,146 dollárra volt képes. Harmadik hétvégéjén már csak 92 mozi műsorán volt látható, csökkent is 87%-ot egészen 14,804 dollárig. Az egy hónapos jubileumot 40 moziban ülték meg a fanok, 4,854 dollár értékben váltottak jegyeket. Jelenlegi utolsó adat október 03-al bezárólag található, akkor 750 dollár jött össze 9 moziban, az orosz összbevétel 640,529 dollár.

Charlie drámája Libanonba is eljutott, az utasok csak láthatatlanul repülnek keresztül az országon, biztos ami biztos alapon, szeptember 9-12-ig 7 helyi moziban 25,245 dolcsi kerekedett, a következő hétvége csak 43%-os visszaesést realizált no és 14,461 dollárt, az utsó szám a szeptember 23-26-i hétvégéről való, mégpedig 6,889 dollár, összesen a bevétel itt 66,633 dollár.

Végezetül látogassunk el egy atlétika versenyre, méghozzá Új-Zélandra, a cél, hogy a Mesélő a különböző számokat teljesítse amivel hozzájuthat a számaihoz – számokkal a számokhoz, ha-ha mekkora szójáték! – így a Mesélő, grrrr – így meg az utasok, így aztán az örömködésnak vége szakad, kezdődik a gátfutás, a pályán egyedül a Mesélő, néző van sok száz, a bohózatra vevők mind, jellemző.

Szóval a bíró a startpisztollyal a levegőbe lő, a Mesélő nekilendül, 25 mozi, mondja mielőtt felborítja az első gátat, onnantól nem szól, hanem koncentrál, a második gátnál sem jön ki a lépés, azon átesik konkrétan, csoda, hogy talpon marad, a harmadikba akkorát rúg ugrás közben, hogy széttörik, a negyediknél a levegőben elfogy a lendület és lehuppan a gátra, az ötödiken egyenesen átgázol, ugrás nélkül, ekkor azonban felrémik benne, hogy ha egy gátat sem ugrik át normálisan, lehet, hogy az ígért számok elmaradnak!

Ezért aztán mesebeli változás áll be: a hatodik gát suta mozdulattal, de átmegy, a hetediket éppen, hogy súrolja, majd további két speciális mozdulatot követően a tizedik gátat olyan technikával ugorja át, hogy öröm nézni, majd néhány méter sprint a célig, és megvan! A berendezés, ami normális esetben az időeredményt mutatná, most a következőt láttatja: 32,072 dollár, szeptember 23-26-ig és 27 moziban 20,4%-os csökkenéssel 25,526 dollár szeptember 30 – október 03-ig. Tehát: a versenyzés nem volt hiábavaló, a számok biztatóak, arányaikban jók, de legalábbis ígéretesek.

Ideje, hogy bezárjuk a számos bazárt mára és előálljunk a farbával: a 44 millióból készült Charlie St. Cloud, nemzetközileg október 03-ig 4,157,316 dollárt hozott, az összbevétele 35,319,861 dollár.

A hatalmas kritikai sikernek örvendő Me and Orson Welles című történelmi fikció nemzetközi bevétele szeptember 05-ig 1,135,042 dollárra módosult.

Nos, a legközelebbi viszontolvasásig emésztgesse mindenki a számokat és készüljön, hogy a következő alkalommal egy kicsit több izgalommal vegyítve további érdekes számok következnek. :)

Mindezt Fant készítette és ígéri.
Forrás: Odeon; BoxOfficeMojo 1 2 3 4 5 6.

Twin Cities Live

Amint az az előző postban tegnap este megígértem, s a műsorvezetők is utaltak rá, következzen Twin Cities Live-beli közvetítésük a főszerepben az ifjú Zac Efronnal!


Nem fogok hazudni, inkább mindent bevallok, imádom ezt a gyereket és megvan az összes High School Musical film.

A, nem ismerlek, b, nem annyira.

Zac Efron ma már járt a stúdiónkban, nagyon kedves volt, és idegesít, hogy nem volt akkor kisminkelve az arcom és a hajam sem volt megcsinálva.

Pont ezen a padlón sétált el! Most a Mall of Americában van, de nem kell egész nap várni, hogy láthassátok, mert Rusty készített vele egy interjút, hogy megtudja, miről szól az új filmje, a Charlie St. Cloud. Döntsétek el: Rusty vagy Zac?

Tudjuk, hogy a High School Musicallel hatalmas sikereket értél el, de szerinted ugyanazoknak a rajongóknak tetszeni fog ez a film is?

Z: Remélem, azok a rajongók a High School Musical kezdetén 10-12 évesek voltak, most már 15-17 évesek, nekik ez egy új film, valósághűbb, az üzenete is más.

Nagyon sokat kellett gyakorolni a hajós jelenetekre szerintem.

Z: Nagyon bonyolult sport. Őrület.

Sokat kellett edzened?

Z: Rengeteget. Részt vettem egy két hetes gyorstanfolyamon, az első nap 3-4 alkalommal beleestem a vízbe, úsztam a hajó körül, fel kellett egyenesítenem, idegesítő volt. Az első pár nap nagyon kemény volt.

És ha most mennél el a nyári szünetben, akkor is beleesnél?

Z: Most már biztos nem.

Akkor jó.

Z: Egy ideje nem találkoztam a rajongóimmal, már hiányzott. Tényleg szeretném, ha mindenki lelkesen várná a filmet. Még sosem voltam olyan promókörúton, ami különböző államokat ölelt volna fel, ez hatalmas lehetőség volt számomra.

Ez olyan, mint a Team Edward meg a Team Jacob – Team Rusty vagy Team Zac?

Zac új filmje, a Charlie St. Cloud július 30-tól a mozikban, tényleg kedves srác.

Fordította: LL.

KSTP TV

Zac Efron a már tovatűnt, meleg nyári napokban népszerűsítette egy nagy amerikai körúton a hazánkban már bő egy hónapja látható filmjét, a "Charlie St Cloud halála és élete" című drámát. Ezzel kapcsolatban ma este, és holnap is, amíg én osztálykirándulok, egy-egy rövid videóinterjút nézhettek meg és olvashattok végig LL jóvoltából.

Élvezzétek őket, ahogy a hétvégéteket is! Ditta×××


Ő az egyik legnépszerűbb fiatal sztár, és lehetőségetek lesz találkozni vele!

Az egész stúdió zsong emiatt! Ma még láthatjátok Zac Efront a Mall of Americában, az új filmje kapcsán, ami a hónap végén érkezik meg, de először: Rusty-nak volt lehetősége találkozni vele a stúdióban!

Igen, itt vagyunk Zac haverommal, ha megnézed, én vagyok a jobb oldali, ő Zac, nehogy összekeverjétek. Hogy vagy?
Z: Jól, kösz.

Találkoztunk már párszor LA-ben, de most te jöttél el az én városomba!
Z: Tudom, ez jó, lóghatunk együtt.

Találkozásunk valódi oka azonban egy új film, ami teljesen lázban tart téged, mesélj róla!
Z: A címe Charlie St. Cloud, fantasy és romantikus dráma keveréke, nagyon cool, örülök, hogy megjelenik végre, alig várom, hogy találkozzak az emberekkel a Mall of Americában és ösztönözzem őket, hogy megnézzék a filmet.

Mi fog történni tulajdonképpen. Addig tudjuk, hogy fél 3-kor érkezel a Mall of Americába.
Z: Amennyire lehetséges, együtt lógunk a rajongókkal, ez érdekes szokott lenni, jó móka lesz.

És hozhatnak magukkal dolgokat, amiket aláíratnak veled?
Z: Igen, mindent, alig várom, már régóta nem találkoztam velük.

És izgulsz? Az egész olyan, mintha valami hullámvasút lenne, neked tetszik?
Z: Igen, nagyon is. A barátom, Ashley volt már egy párszor a Mall of Americában, elmesélte, milyen, úgyhogy alkottam róla egy őrült képet, alig várom, hogy láthassam.

Legutóbb több ezer ember volt ott, arra is fel vagy készülve?
Z: Igen, csak jöjjenek!

Hogy maradtál még mindig önmagad? Mert teljesen normális srácnak nézel ki, de van egy csomó őrült rajongód.
Z: Jó móka az egész, de tudni kell kezelni, próbálok sokáig jó filmeket készíteni a rajongóimnak és nem akarok más élvezeteket kipróbálni.

Visszatérve az alaptémához, a filmhez: szerinted a rajongók, akik imádják a High School Musicalt, fogják szeretni a Charlie St. Cloudot is?
Z: Kicsit érettebb, reálisabb filmről beszélünk, de van benne romantika, természetfeletti erők, amelyek engem mindig érdekeltek…

Sírtam a vetítésen.
Z: Ez hihetetlen, mindenki ezt mondja. Az ott a kisöcsém, amikor először láttam szellemként.

Nagyszerű munkát végeztetek, mint testvérek a képernyőn.
Z: Köszönjük.

Nem szeretném lelőni a poént, de elárulod, hogy happy enddel végződik-e?
Z: Igen, mindenki azt mondja, milyen szomorú, de a vége felemelő.

Rendben. Ma találkozhattok Zac-kel a Mall of Americában, fél 3-tól oszt autogramot és válaszol a kérdésekre, és később jelentkezünk a Twin Cities Live-ban is.
A Mall Of Americában készült képeket egyébként ITT nézegethetitek meg!

Fordította: LL.

Emlékezni fogsz rá...

Július 28-án Zac Efron vendégszerepelt Jimmy Kimmel esti beszélgetős műsorában, új filmje, a "Charlie St Cloud" promóciójának részeként. Egy spontán, vicces interjú kerekedett ki a csevejből, érintve a nyári élmények és a filmes lépések témáit. Jó szórakozást hozzá még elalvás előtt, LL jóvoltából! :)


A mai első vendégünk rengeteg sikítozó, fiatal rajongóval büszkélkedhet, forró kosárjelenetekből ismerhetjük őt, amelyek táncszámokba csapnak át, új filmjének címe Charlie St. Cloud, péntektől látható a mozikban, üdvözöljétek Zac Efront!

Hogy vagy.

Z: Köszönöm, jól. Te?

Én is, kösz. Nagy itt az izgalom. Ezt csinálták akkor is, mikor besétáltál a sztriptízbárba?

Z: Az nem volt ilyen kellemes.

Most voltál sztriptízbárban vagy nem?

Z: Igen-igen, voltam.

Egyébként nem tudom, hogy ez miért annyira nagy dolog, gondolom azért, mert még mindig a High School Musicallel hoznak kapcsolatba, de 22 éves vagy.

Z: Így van, igen.

Legális az egész.

Z: Tudom, legális.

Most voltál először?

Z: Ezt inkább nem mondom el, legalább legyen pár hét, amíg nem tudódik ki. Tudod, nem csinálok gyakran ilyesmit, de van egy kép, amit az emberek gondolnak rólam…

De Corbin igen?

Z: Nem, egyáltalán nem. De nagyon sokat hallottam ezekről a helyekről, leginkább rapzenén keresztül, gondoltam, ez nagyon király lehet. Rögtön elképzeltem magam egy szép kanapén T-Pain-nel és Usherrel az oldalamon, és sok pénzzel természetesen. És igazából nem ilyen volt!

Nem?

Z: Nem, azok a srácok nem voltak ott. Legalábbis azon az éjjel.

Biztos? Hátul is megnézted? Lehet, hogy ott pezsgőztek.

Z: Nem, mi voltunk hátul.

Értem, ti voltatok ott. És tényleg 2000 dollárt hagytál ott?

Z: Nem, egyáltalán nem.

Még többet?

Z: Nem, kb. hatot. Nem emlékszem, hogy kinyitottam-e a pénztárcám egyáltalán.

És hogy volt pontosan, a haverjaiddal mentél?

Z: Ünnepeltünk valamit. A legnehezebb része, hogy felhívd előtte a barátnődet.

Felhívtad előtte a barátnőmet? Hogy jön ez ide?

Z: A sajátomat.

Értem, előre felhívtad, okos húzás.

Z: Pontosan, de hogy kezded el egyáltalán a beszélgetést, hogy ne tűnj teljesen seggfejnek?

Nehéz helyzet!

Z: Az bizony! De megcsináltam, ott voltam, túl vagyok rajta.

Mit mondott [Vanessa]?

Z: Azt mondta, rendben.

Azt mondta, minden oké, csinálj, amit akarsz? Egyébként addig kell élvezned ezt, amíg tudod, mert lassan minden telefonba kamerát szerelnek, és nem lesz már telefonálás sem, meg kell majd mutatnod neki, mi is történik. És ha hív, muszáj felvenned.

Z: Na emiatt nem kell aggódnom, mert én már előtte felhívtam.

De ha még egyszer felhív, akkor gáz van… Na majd kiderül. Vagy majd Corbin felveszi, és akkor túléled. Hogy telt a nyarad további része?

Z: Jól.

Mit csináltál, hogy szórakoztál?

Z: Jó móka volt, egy csomó promóción részt vettem, olyan helyeken jártam az államokban, amit mostanában nem tudtam meglátogatni.

És a családod hallott a történtekről, vagy ez nem olyan izgalmas kérdés nekik?

Z: Hogyne.

Itt is vannak.


Miket láttál az Államokban?

Z: Voltam az Atlanta Braves edzőtáborában.

Tényleg, és milyen edzőtábor volt? Miért mentetek oda?

Z: Kisgyerekeket tanítottak baseballozni alapvetően.

Milyen idősek voltak?

Z: 5-6 évesek. Nem igazán tudtam együtt lógni velük.

Azt hitted, játszhatsz majd a Braves-szel, ehelyett a kisgyerekekkel kellett?

Z: Igen, de sokkal coolabb volt.

Kiborultak, amikor megérkeztél?

Z: Nem tudták, hogy Troy vagyok-e vagy Zac. És maguk közt tanácskoztak erről. Aztán odajöttek hozzám, és megkérdezték, hogy „Te Troy vagy?” Azt válaszoltam, hogy igen és nem. És akkor azt mondta az egyik, hogy „Látod, tényleg Troy!”, a másik meg, „De azt mondta, hogy nem!”. Nem tudtam elmagyarázni nekik, mi az igazság.

És játszottál a pályán is?

Z: Igen, bár elég kicsi volt.

Azt hallottam, hogy kempingezni is voltál. Igazi kemping volt?

Z: Igen, elég kemény volt, a földön aludtunk.

De azért nem túlélőtábor, nem kellett vadásznotok, ugye?

Z: Nem, nem kellett.

De felállítottátok a sátratokat?

Z: Igen, két órára voltunk a civilizációtól, mi szűrtük le a vizet, tüzet gyújtottunk, ilyenek.

A vizet hogy szűrtétek le?

Z: Volt egy gépünk hozzá.

Értem. És ti cipeltétek a saját cuccotokat?

Z: Igen.

Ismét olyanok, mint mi, hihetetlen! Tudom, hogy van egy produkciós céged, amelynek érdekes neve van. Ninjas Runnin’ Wild. Miért ez a neve?

Z: Az hétpecsétes titok, hogy miért pont ez a neve. Ez a név megmutatja, milyen filmeket szeretnénk csinálni.

Nindzsákról fog szólni?

Z: Igen, például. De amikor látod azokat a logókat a filmek elején, vagy valakinek a nevét, esetleg a szülei nevét, a Ninjas Runnin’ Wild biztosan ki fog váltani valamiféle reakciót, emlékezni fogsz rá.

Vagy talán félni?

Z: Igen, talán.

Beszélnünk kell ma az új filmedről, a Charlie St. Cloudról is, nem tudom, velünk van-e ma a láthatatlan öcséd. Ott ül, értem. Elég szomorú a film, láttam a trailert, arra gondoltam, még az is lehet, hogy sírni fogok, és tényleg voltak zavarba hozó pillanataim, de szomorúnak tűnik. Tényleg az?

Z: Szomorú helyekre kell menned, hogy szomorúnak érezd?

Például sztriptízbárba? Most már értem a dolgot. És a film végén megjelenik a Ninjas Runnin’ Wild, vagy nem lesznek nindzsák?

Z: Nem lesznek nindzsák még, még nem indult el.

Azoknak, akik nem hallottak még a filmről, mondd el, hogy miről szól nagyjából!

Z: A Charlie St. Cloud egy hajósról szól, aki egyetemre készül, ami azzal jár, hogy otthagyja a hajózást, és a családját is, beleértve a kisöccsét, akinek megígéri, hogy mindig vele marad. Azon az éjszakán autóbalesetet szenvednek, a kisöccse, Sam meghal. A film további része arról szól, hogy Charlie hogyan rakja össze az életét ezek után. Teljes sötétségbe kerül, végül egy gyönyörű fiatal hajós lány menti meg, akibe szerelmes lesz. Tehát ez egy romantikus film, de ugyanennyire dráma is.

Van egy videónk a filmből, elmondod, mi lesz benne?

Z: Igen, ebben a videóban egy esti látogatásom során verekedésbe keveredek egy bárban.

Következik Zac Efron a Charlie St. Cloudban!

Fordította: LL.

Bárcsak :)

A Zac Efron "Charlie St Cloud" című filmjéhez hozzátartózó szeptemberi európai körút természetesen elirányította a szép fiút Angliába, egyenesen Londonba is.

A 22 éves címszereplőt a ITV1's Daybreak reggeli műsorában viszont nem csak az esedékes filmről, hanem barátnőjével való 5 éves kapcsolatáról is kérdezték.

"Együtt vagyok Vanessával, remekül állnak a dolgok, nagyszerű, jobb, mint valaha. És azt kívánja, bárcsak itt lehetne, London a kedvenc helye a világon." árulta el Kate Garrawaynek.

"Jelenleg szuper féltékeny, úgyhogy talán fel kellene hívnom, és elújságolni neki, hogy földet értem és minden rendben van." Talán. :)

Azért szerencsére szerepéről is szót ejtettek, újra csak kitérve arra a kapcsolódási pontra, amit kedvencünk számára igazi öccse, Dylan, és vele való kapcsolata jelentett.

"Tudod, ez olyan, mintha egész életedben lenne egy bűntársad. Egy beépített barátod. Egész életünkben emeletes ágyon osztoztunk, szóval nem kockáztatok, ha azt mondom, hogy meglehetősen közel állunk egymáshoz." - majd kapcsolódva a filmhez, hozzátette: "Amikor olvastam a forgatókönyvet, érzelmileg is megragadott; a két testvér közötti kapcsolat nagyon jó volt és valami olyan, amire nekem is van rálátásom."

Burr Steers filmje egyébként az Egyesült Királyságban ez új hónap 8. napján debütál. Mekkora számokat szimatoltok? :)

Forrás: DigitalSpy.

Extra Zac

Régen népszerűsítette már Zac Efron ezen az oldalon a lassan nálunk is egy hónapja látható mozifilmjét, a "Charlie St Cloud halála és élete" című drámát. Ennek kapcsán még a nyáron az Extra is meginterjúvolta a 22 éves srácot, aki beszélt lélegzetelállító testének karbantartásáról, ahogy természetesen a filmmel kapcsolatos munkáról, munkatársairól is. Ja és megint szóba került az a házasságos téma... -.-


Mindig nagyon jól nézel ki, még akkor is, ha nem forgatsz épp, mindig nagyon jó a fizikumod, a magazinok állandóan téged választanak ki a legjobb kar, a legjobb mellkas kategóriákban. Tudom, hogy nem edzel külön ezért, de ez biztosan felemelő számodra? Mit gondolsz ezekről a dolgokról?

Z: Próbálok nem túl sokat gondolni erre, mert szerintem bizarr lenne, de szerintem ez megéri, alapvetően szeretnék egészséges maradni, ha mást nem is, de hosszabb életet jelent, hosszabb karriert, több lehetőséget, és így az ember bármire fel van készülve. Nem lehet tudni, hogy a következő forgatókönyvnek egy boxoló lesz-e a főszereplője, most csak mondtam valamit, nem mindegy, hogy gondolkodhat-e rajta az ember, vagy rögtön félredobja. Nem fogok boxolót játszani, de tudod, mire gondolok, a magabiztosság fontos.

És Vanessával közösen szoktatok gyalogolni, együtt edzetek?

Z: Igen, ő is megőrül ezért, inkább a jógát szereti, csajosan edz inkább, de én is kipróbáltam már ezeket, nehéz vele lépést tartani.

Már öt éve együtt vagytok, mi a helyzet a továbblépéssel?

Z: Nincs tervben, még egy ideig nem fogok megházasodni, szerintem elégszer elmondtam már, legalább 30 éves koromig nem fogok megházasodni.

Akkor nem szeretnél gyereket sem?

Z: Nem, ezen a ponton nem szeretném ennyire elkötelezni magam, és ez nagy nyomással is jár. Nehéz onnan továbblépni, minden nehezebb akkora nyomás alatt.

Érthető. Milyen volt Kim Basingerrel dolgozni?

Z: Nagyon jó, ő gyönyörű, el sem hittem, hogy tényleg ő, nehéz volt koncentrálni, olyan volt, mint egy álom, sokkoló volt. De ő nagyon kedves, szeretni való, ilyen a lelkivilága is. Nagyon jószívű, bőkezű, jó illata van…

Milyen illata van?

Z: Nem tudom, mint egy angyalnak, fogalmam sincs.

Milyen nehéz egy ilyen szomorú, depressziós, szenvedő, sok veszteséget átélt karaktert játszani és hogy találtad meg őt önmagadban?

Z: Valamilyen szinten csaltam, mert egész életemben az öcsémmel nőttem fel, ő most 18 éves, most megy egyetemre, pontosan tudtam, honnan jönnek ezek az érzések, elképzeltem, milyen lenne az életem az öcsém nélkül, és ez elég volt, hogy megtaláljam a karaktert.

Fordította: LL.

Jöjjön, aminek jönnie kell!

Ahogy a hét végére némiképp felélénkültek és egyre inkább frissítésért kiáltottak a mesekönyvbeli látogatók most olybá tűnik, úgy fut ki hazájában a CSC a mozikból.

Persze mivel az egészen rettenetes szakállat növesztett Mr. még csak mostanában promózza az alkotást Európa-szerte, vélelmezhetően jelentős sokkot okozva rajongóinak sikoltozósabb köreiben, nem kell attól tartanunk, hogy egyik pillanatról a másikra értelmetlen és céltalan lesz vasárnap publikus kalandozásunk – már ami a számos részét illeti, hiszen a fantázia szülte része ugyanolyan értelmetlen és összefüggéstelen marad, mint eddig is volt.

Hogy kicsit az események elébe vágjunk, meglátjuk majd, hogyan boldogul a Mesélő az új erőre kapó szörnyekkel, ahogyan azt is, hogyan áll helyt a CSC hazáján kívül a világ három országában.

Kissé formabontó módon először egy sivatagban kezdünk, ide teleportálunk, az Egyesült Arab Emirátusok kellős közepére. Mikor rendezzük sorainkat és a 40 fokos melegben felkászálódunk a földről, elkezdünk bandukolni a homokban, megyünk, nehezebben, mintha méteres hóban taposnánk, vonszoljuk magunkat, illetve az utasok szinte mindegyike vonszolja magát, leszámítva a sivatagi klímát tökéletesen természetesnek érző Mesélőt, de a fő, hogy egy darab emberrel nem találkozunk, holott ennyire nem szabadna kihaltnak lennie mindennek.

Egyszer aztán megpillantunk egy termetes fát, egy pálmafát ráadásul, ami kellő árnyékot – és még valamit adhat mindannyiunknak. Az ég teljesen tiszta, a Nap ragyog, mikor egyszerre elsötétedik minden, és szürkületi homály keletkezik, ami viszont nem normális dolog, ezt valahogy a sokadik érzékünk megsúgja. A Mesélő kilép a fa árnyékából, felnéz az égre – a következő pillanatban megszámlálhatatlan mennyiségű DVD-lemez száguld felé az égből iszonyú sebességgel és mind felé tartanak. Szokásától eltérően a Mesélő kivételesen azonnal felméri a helyzetet és szokatlan ruganyossággal ugrik vissza a fa fedezékébe – a lemezek jó része szétcsattan a fán mi pedig még nem tudjuk mivel vagy kivel állunk szemben.

Egy percen belül megszűnik a lemez-zápor és a feldühödött Mesélő az iránt érzett mérgében, hogy az idilli sivatagi képébe belerondítanak, kilép a fedezékből, hogy szemügyre vegye ellenfelét: döbbenetes látvány a 2,5 méteres teremtmény, mely emberszerű formailag, azonban tisztán DVD-lemezekből épül fel a teste, melyek irdatlan mennyiségűek. Ő tehát a DVD-szörny, aki arra hivatott, hogy meggátolja az arab számok megismerését.

A harc elkerülhetetlen és mivel az utasok köszönik nem küzdenének annyira a számokért, a Mesélő egyedül kénytelen felvenni a kesztyűt a fura monstrummal. Ehhez a segítségére van a szőnyeg, és egy baseballütő, hogy legyen valami reflektáció is. Támadás! A szörny felszáll és megsorozza a Mesélőt, aki a szőnyeggel szintén felemelkedik, ám azt szörfdeszkaként használja, a lövedékek felé tartanak, ő szembefordul velük, kivár, látszólag megadja magát, várja a becsapódást, majd mikor vészesen közel kerülnek, tesz egy gravitáció-ellenes mozdulatot, hátradől, a lábát a szőnyeggel együtt felemeli – és a DVD-k becsapódnak a szőnyegbe, elveszítve erejüket, lendület nélkül, ártalmatlanul hullnak le a földre.

A szörny azonban nem az a feladós fajta, újabb lökettel próbálkozik, azonban a Mesélő elszánt, de nagyon, fogja a baseballütőt, lendíti és a felé tartó lemezeket tucatjával üti szilánkokra, ami mégis kimarad a szórásból, az elől még pont el tud hajolni, annyi lendületet veszít pont. Az újabb attak már tisztán az ütővel kerül hárításra, azonban a Mesélő nagyon megelégeli a harcot, az újabb sorozat előtt nekifut – a szőnyeg követi lépteit és padlóvá változik – és erőből nekimegy a szörnynek, aki veszít jónéhány lemezt és a koncentrációját egy pillanatra, ami pont elég a Mesélőnek ahhoz, hogy egy iszonyút odasózzon a szörnynek, teste egy részét szétroncsolva. A szörny megzavarodik, lő, de nem céloz, a Mesélő lazán elkerüli azokat, újabb óriásit sújtva az ütővel a szörny testére. A Mesélő roppant mód belejött a pusztításba, vicsorgó arccal és szikrázó szemekkel veri szét a monstrumot apró darabokra – a támadás elhárul tehát, a biztonság maximális ismét.

Igen ám, de a válasz még nincs meg, és nem is tudjuk miben rejlik vajon, jelesül a szám ugyebár. Az utasoknak persze egyértelmű: ahány darabra tört a szörny – na annyi dollár az első hétvégés CSC bevétel az Emirátusokban. Az utasok gyorsan le is szögezik, nincs az a pénz, amiért ők a törmeléket megszámolgatnák, annyira nem érdekes nekik a bevétel. A Mesélő persze nem adja fel, szépen nekiül és megszámolgatja, nem szolid halmot képezve a már számításba vett darabokról. Az utasok addig alszanak egy jót, jó nagyot, a Mesélő viszont legalább olyan bizarr élvezettel számolja, mint amilyennel pusztította, hogy nincs minden rendben odabenn, az is biztos – vélik az utasok.

Néhány óra elteltével diadalittasan felkiált: 55,207 dollár! Arra is rájött, mivel önkéntelenül bár, de 20 halmot képezett, hogy 20 moziban érte el az eredményt a film. És, hogy ez mennyire jó? Hát… bár almát a körtével nem célszerű összehasonlítani, de a tényleg zseniális és hibátlan Inception (*szerk. - ♥ ) a kilencedik hétvégéjén 6 moziban hozott hasonló összeget, mint a debütáns CSC.

Na ennyi elég is lesz az elkalandozásból, meg a sivatagból, az utasok sűrű helyeslése és bólogatása közepette Szlovénia felé vesszük az irányt, ahol a szeptember 09-12-ig tartó hétvégén volt szintén a bemutató, hozott összesen 8,592 dollárt – és ahol nem várnak extra szörnyek bennünket, de csak mert forrásunk ezen országnál beőrült és nem hajlandó részleteket közölni.

Horvátországban nagy szeretettel fogadták a hölgy utasokat a helyi srácok, na és bőbeszédűen persze, mindennek ez alkalommal nyoma sincs, van viszont egy újabb probléma amivel szembesülünk, illetve először még csak a jelekből sejtjük: a tenger vize vadul csapkodja a part menti díszköveket, a szél feltámadt és fújja a rőzsét… várjunk csak: rőzse! Ez már majdnem olyan, mint a sivatag, a Mesélő egyből felbátorodott, jöjjön, aminek jönnie kell, támadhat bármi és bárki!

Egy roppant furcsa ellenfél áll szembe velünk hirtelenjében: egy ember nagyságú számítógép, leginkább egy Transformerre hasonlít, csak nem vált alakot, a feje egy hatalmas monitor, még a tv-s fajtából, egyik keze nyomtató, másik szkenner, a nyelve az egér, a teste maga a ház, benne az aggyal, hm, valószínűleg hímnemű lehet, állapítják meg az utasok, mert csak így lehetséges, hogy a gyomrában hordja az eszét, a lába pedig egy-egy óriási klaviatúra. Hanem elég robosztusan mozog, fürgének nem lehetne nevezni, viszont elektromos áramot lövell ki a gyomrából, tehát a baseballütővel sokra nagyon nem mehetünk, ellenben a szőnyeget használhatjuk pajzsként, mivel szigetelt.

Hamar kirajzolódik a haditerv, miszerint valami fondorlatos módon be kell csalni a tengerbe a képződményt, a csali természetesen a Mesélő, küzdjön csak meg a számokért, ha annyira ragaszkodik hozzájuk. Szerencsére a természet a segítségünkre siet, mert egészen közel találunk egy hegyet, vagyis inkább apró domb az azoknak, akik nem a sivataghoz vannak szokva, a lényeg, hogy oda kellene felcsalni a monstrumot.

Ez pedig egy módon lehetséges: ha látszólag a csali menekülést színlel így magára haragítván a képződményt. A terv be is válik, csakhogy kiderül a szörnyről, hogy nagyon is gyorsan fut azokkal a szögletes lábakkal, úgyhogy a Mesélőnek minden edzettségére szüksége van, hogy gyorsabb legyen – az persze későn jut eszébe, hogy annyira leizzad a menekülésbe, hogy pusztán a verejtéke is rövidzárlatot okozna ellenfelében, de nem, neki különböző okokból állandóan a nehezebb utat kell választania. Fel is ér az emelkedőre, a szirten túl csak a több méteres zuhanás és a tenger van. A szörny lépked a Mesélő felé, közben szórja az áramot, néhányszor kisebb mértékben meg is rázva a Mesélőt, akinek az utasok állatira szurkolnak a háttérből, lélekben feltétlen vele vannak.

A Mesélő úgy dönt, megkísérli megvakítani a robotot: egy jól irányzott jobbegyenessel belever a képébe, vagyis a monitorba, ami be is törik, a Mesélő viszont véresen húzza ki a kezét, persze ezek a kis apróságok beleférnek, a Nagyobb Jó érdekében ugyebár. A robot immár félig vakon vagdalózik és szór áramot a Mesélő felé, akinek viszont elfogy a helye ezért ha le akarja győzni ellenfelét áldozatot kell hoznia… Na jó, ez nem az a mese, ahol dráma van: a szőnyeg közvetlenül a szikla pereme alá száll, a Mesélő rálép, azt az illúziót keltve, mintha tudna repülni – a legtöbb utas megesküszik rá, hogy egy pillanatra egy piros S betűs póló volt rajta – a robot mohón felé kap, azonban egyensúlyát veszti és a mélybe zuhan.

A Mesélő alászáll a szőnyeggel, kimenti a gép gyomrát, szétcsavarozza a házat és belül megtalálja az infót: szeptember 09-12. között 6 horvát moziban 2,589 dollárt hozott a film, összesen pedig három hét alatt 29,126 dolláros bevételnél jár.

Most, hogy végeztünk külföldi körutunkkal térjünk meg az amcsikhoz – ahol a múlt hétvégén, tehát hetedik hetének végén, és ezt különböző körítések és próbák nélkül megtudhatjuk, 106,365 dollárt hozott a CSC 190 mozi műsorán.

Azonban van még utolsó feladat egy mai utolsó kihívás, egy édes próba. Amcsi szörnyünk ugyanis figyelemmel kísérte a Mesélő eddigi mai harcait és kiismerte annak harcmodorát, minden gyengéjével együtt, így legyőzhetetlenné válva. Arról van szó, hogy egy 4 méter magas 5 méter széles mozgó torta állja az utunkat, ami különböző édes, krémes süteményeket lövöldöz felénk, hagyományos-és franciakrémest, gyümölcskrémest, csokitortát, zserbót, túrós sütiket, túrótortát, Rigó Jancsit, habos roládokat például, ezeknek puszta látványa is térdre kényszeríti a Mesélőt, ezek ellen nem tud harcolni fizikailag, nem érhet hozzájuk egy ujjal sem, ha rájuk néz, már az is gyengíti.

Így aztán teljesen tanácstalan, az utolsó küzdelmet elbukja, nincs mese, ez csapda, innen nincs menekvés. Már majdnem el is éri a tehetetlen Mesélőt a süti-szörny, amikor az összes utas egyszerre ráveti magát és elkezdik majszolni a szörnyet, hatalmas étvággyal – a Mesélőnek közben odavetnek egy nagykefírt, hogy ne búsuljon már annyira, nekik aztán nincsenek gátlásaik a süti-szörnnyel kapcsolatban, vidáman és harsogva vetik rá magukat, majszolják, csipegetik, néha alig látszanak ki belőle, közben persze fülig maszatos és krémes mindenki, de jobban szórakoznak, mint bármikor a mesék történetében. Miközben degeszre falják magukat csak úgy pattognak a számok: Hétfő 5,775 dollár, kedd 6,650 dollár, szerda pedig 6,555 dollár, végül csütörtökön 6,615 dollárral zárta a hetet.

Így aztán miközben az utasok jóízűen lakmároznak és a Mesélő is második kefirjét fogyasztja kísérőnek jönnek az összesített számok: A 44 millió dollárból készítetett Charlie St. Cloud című Efron-film 49 vetítési nap után 31,162,545 dollárnál jár az amcsiknál. Ehhez jön még a nem teljesen részletezett 797,997 nemzetközi dollár. A sütivel óvatosan, nehogy félrenyeljétek, szóval jön az összbevétel, a: 31,960,542 dollár.

És álljon itt a mese végén egy szerfelett banális lezárás, nos:

Édes álmokat, Mindenkinek!

A mese Fant nevéhez fűződik.
Forrás: The Numbers; BoxOfficeMojo 1 2 3 4.

Ő tudja

Zac Efron több, mint csak egy helyes pofi. A "Charlie St Cloud" című filmben Zac Efron egy drámai szerepben is bizonyítja magát egy testvérként, aki elveszíti öccsét egy ittas sofőrnek köszönhetően, és onnantól kezdve egyedül kell szembenéznie az élettel.

Az az érzelmi terület, amin Zac Efron keresztülmegy, mint színész a "Charlie St Cloud" című filmben óriási, de a "High School Musical" és "Hajlakk" színész élvezettel üdvözölte a kihívást.

"Tetszett, hogy mit jelképez a film - a témák és üzenetek a családról és az erőről." mondta Zac Efron "Képes lenni arra, hogy továbblépj, és a szeretteidet megőrizni a szívedben, ez mind őszintén szólt hozzám."

Zac Efron már korán tudta, hogy színészkedni akar. Közelsége Hollywoodhoz, gyerekkora Dél-Kaliforniában esélyt adott arra, hogy jó időben jó helyen legyen. Az a pillanat, ahogy a világ tudja, a "High School Musical" jelensége volt.

Nem csak hogy a "High School Musical" biztosította a helyet, hogy találkozzon Zac Efron élete szerelmével, Vanessa Hudgens-szel, de útjára bocsátotta, hogy a Disney-fiúcskából legyen valaki, aki a következő Tom Cruise lehet. Ha a "High School Musical" és a "Hajlakk" hasonlít Cruise "Top Gun"-jához és a "Mint a villám"-hoz, akkor a "Charlie St Cloud" Zac Efron "Született július 4-én"-je. Nem arra utalunk, hogy Zac Efron egy Oscar-kaliberű színész, ahogy Tom Cruise volt Ron Kovic nominált megformálásával, hanem azt mondjuk, hogy Zac Efron minden tekintetben alkalmas arra, hogy Cruise nyomdokaiba lépjen egy kasszasiker karrierrel.

Charlie St Cloud: Két testvér meséje

SheKnows: A "Charlie St Cloud"-ben egy igazi testvéri kötelék fedezhető fel. Hogyan sikerült neked és a színész Charlie Tahan-nek, hogy elérjétek ezt?

Zac Efron: Ők azok a tipikus mindennapi testvérek. A filmben apa nélkül nőttünk fel. Ezért ebben a bajtársiasságban sokkal jobban számíthatunk egymásra. Úgy próbálom meg nevelni, hogy egy sikeres és erős fiatalember váljon belőle. A szokottnál erősebb testvéri kapcsolatunk van.

SheKnows: Charlie elmondta nekünk, hogy nagyon érdeklik őt a sportok... már ha nem jöttél volna rá a filmet nézve.

Zac Efron: A baseball a mi kapcsolódási pontunk. Ez a mi rituálénk. Erről beszélgetünk és ezzel kapcsolódunk össze. Ezzel nevelem belé a siker sok szabályát. Az alapon keresztül -- a baseballon át.

SheKnows: És a vitorlázáson is, hiszen igazán azt mutatjátok, hogy tudjátok mit csináltok kint a vízen...

Zac Efron: Nagyon mókás volt. Még egy aprócska jelenetet is nagyon sokáig tartott felvenni. A vitorlázós jelenetek szórakoztatóak és nagyszerűek a filmhez. De amikor igazából vitorlázol, az már kemény. Mert a hajók annyira instabilak, és annyira sokáig voltunk rajtuk, hogy nem tengeri betegek lettünk, hanem talajtól lettünk rosszul. Visszaértünk a földre és minden mozgott [nevet]. Emlékszem, hogy az épületek úgy tűntek, mintha rázkódnának, annyira furcsa volt. De a végére egész jó vitorlázók lettünk.

Zac Efron érez

SheKnows: Zac, ez a szerep egy kicsit kívül esik az utóbbi időkben kialakult komfort zónádon. Ennek ellenére mégis mindenki nagyszerű dolgokat vár tőled. Milyen volt a kihívás?

Zac Efron: Az első reakcióm, amikor olvastam a forgatókönyvet az volt, hogy nagyon érzelmes. Kötődtem hozzá. Van egy kisöcsém a való életben. Elképzelni, milyen lenne elveszíteni a öcsémet nagyon erős érzelmi reakciót váltott ki. És ez tetszett.

SheKnows: Milyen volt Charlie? Épp most beszéltünk vele...

Zac Efron: Az elsők között volt, aki bejött és részt vett a meghallgatáson. Utána már szinte mindenki másról megfeledkeztünk. Igazán megvan hozzá mindene. Ez veleszületett.

SheKnows: Igaz, hogy Charlie fiatalabb az öcsédnél, de a testvéred beleképzelése volt az, ami befolyásolta az érzelmeidet?

Zac Efron: Szerintem az volt, hogy igazi emberek vagyunk. Szerettünk együtt lógni. Nagyon is úgy éreztem az egész idő alatt, mintha tényleg a kistestvérem lenne. Szóval, jó volt, hogy volt egy társam a csínyekben, hiszen mindenki más igazán öreg volt a forgatáson [nevet]. Mi voltunk a legfiatalabbak a forgatáson. Csak jól akartuk érezni magunkat és szórakozni! A többiek visszavonultak, és elmentek lefeküdni. Én meg ránéztem és megkérdeztem: "Hey, nem akarsz eljönni egy hokimeccsre?" A vicces srácok ezt csinálják [nevet].

SheKnows: Mi vonzott a filmben, hogy ennyire gyorsan a fedélzetre kerültél. Te voltál az első, aki aláírt a "Charlie St Cloud"-ra.

Zac Efron: A karakter utazása, minden, ami történik vele, a veszteség élménye és az, hogy nem képes felépülni. A "High School Musical" után és azok után, amik annyira felemelők és vidámak, és egy valamennyire súlytalanabb vaslóságban játszódnak, és a "Megint 17" is, ez alapos volt és valós, valami, amit sosem csináltam ezelőtt, valami, ami új, hogy megosszam a közönséggel. Remélhetőleg, tetszeni fog nekik.

SheKnows: Amanda Crew-val, mint a szerelmi partnereddel dolgoztál együtt, milyen Amanda?

Zac Efron: Emlékszek az első alkalomra, amikor találkoztam vele a meghallgatásán. Megdöbbentett minket, mennyire nagyszerű. Ő más. Egy különleges tulajdonsága van, ami beragyogja a karakterét.

Eredeti interjú: She Knows.

Megérkezett Charlie!

Amikor a Mesélő a múlt héten eldöntötte, hogy csak e héten lesz újabb történet, dörzsölte a tenyerét, hogy majd micsoda mennyiségű számhalommal állhat elő, ehhez képest, tulajdonképpen nem történt semmi. Megvolt a magyar CSC premier, a rekord elmaradt, vagyis, csaknem negatív rekord lett, szerencsére ilyen statisztikára nem bukkanhatunk. Szóval nagyon úgy fest, hogy olyan nagyon sok mesét nem lehet már a CSC számaival megtölteni…

De egyelőre azért itt van még a film, az idő per pillanat még a Sivatagban is pocsék, de a kedvünk ne legyen olyan, mint az égbolt, hogy ezzel a nagyon alacsony színvonalú szóképpel éljek, valahogyan el kellene merülnünk a számok világában.

Szóval, nézzük a pozitív oldalát: az biztos, hogy nem fogunk belefulladni a számtengerbe, nem mély a víz, nem kell tudni nagyon úszni.

Egyelőre nem szükséges elindulnunk semerre, egyelőre itthon is ellehetünk, minden feltétel adott hozzá. Meg különben is, ki kell pihennünk a két héttel ezelőtti nagy harcolást, úgyhogy az utasok tesznek egy nagy sétát a Margitszigeten, majd pedig beülnek az egyik fővárosi pláza multiplex-ébe, hogy megnézzük magunknak az új Efron-filmet – ez a publikus terv legalábbis.

Arról persze nem volt szó, hogy séta csakhamar bosszú-szerű feladatteljesítésbe csap át, amikor is az utasok a Mesélő ellen fordulnak, mondván, hogy állati kíváncsiak a hazai számokra, de csak úgy, ha lefutja azt a távolságot, ahány nézője volt idehaza a Charlie St. Cloud-nak - de nem akárhogyan! Beöltöztetik öt réteg ruhába, ebből felül egy póló, négy réteg, fokozatosan vastagodó pulóver, pedig a tizenvalahány fok nem annyira kegyetlen, a lábára bakancsot adnak, melegítőből az utolsó szőrmével bélelt, a fejébe még egy nagy-nagy kucsmát is nyomnak így eresztik útjára – közben persze érdekli őket a vonatkozó szám, úgyhogy még beszélni is kell futás közben. Csak, hogy ne legyen egyszerű.

Csütörtöktől vasárnapig, azaz szeptember 02-05-ig Magyarországon összesen 2.963 néző látta a filmet, ami a nézettségi listán még a legjobb 10-be kerüléshez sem volt elegendő, egészen pontosan a 12. helyen nyitott hazánkban a film. Még durvább a kép, ha azt vesszük alapul, hogy ebből csak Budapesten 2.187-en nézték meg a filmet, szóval vidéken alig valaki volt kíváncsi rá. Persze, mire mindezt közli a Mesélő még nincs túl az első km-en sem, de már izzadt úgy öt litert, az utasok tartják is a tisztes távolságot, de onnan azért biztatják, hogy ne adja fel, már csak kétszer annyi van hátra, sőt nem is egészen annyi, némiképp heccelődnek a számokkal, vagy csak akasztják a hóhért, jó nagyot lóg, már sikerült átizzadnia az öt réteg pulóvert, az utolsó 63 méteren már csak vonszolja magát, végül egy nem egészen egy méteres vetődéssel sikerül célba is érnie. Gyorsan lefejti magáról az öltözéket, amire még a szibériaiak is azt mondanák, hogy ’Öcsém!’ és átlényegül strandolóvá, ami nyilván megint a másik véglet. De egyben lehetőséget biztosít a beígért bosszúállás első felvonására, LL máris beletaszítja a Mesélőt a Dunába, úgyis le kell fürdenie, izzadtan mégsem mehet az utasokkal moziba, az milyen lenne már – lássuk be, a magyarázatban van valami, annyira nem üres szólam. Már csak az a kérdés, hol szárítkozik meg – de erre is van ötlet, a Szellem szólításra kerül, nagy levegőt vesz és egyetlen fújással felszárítja a Mesélőt. Éppenséggel a célnak megfelel, tagadhatatlan végül is.

Ideje szépen besétálni a plázába és vásárolni a Mesélőnek némi ruhát, mert a sport-és strandcuccon kívül mása nem volt. A dolgok anyagi része a Szellemet illeti, varázsol nekünk egy jelentősebb összeget – mielőtt felmerülne a kérdés, hogy akkor miért van olyan érzésünk, hogy pénzzavarban vagyunk egyébként, nos, hát, a Szellem csupán végszükségben és kiemelten fontos dolgok esetén él eme varázslatos opcióval.

Ideje, hogy beüljünk a moziba, a hátsó soroktól kezdve töltjük fel a nézőteret, a Mesélő valahol leghátul elbújik.

Elkezdődik a film és az első, a vitorlás jelenetnél még elégedetten is biccent a Mesélő, látványos is, jó is, nem is kell mélyebbre süllyednie a székében. Ahogy aztán halad előre a film úgy lesz egyre unalmasabb, az utasok persze örülnek, mert a kigyúrt Z-t még nem láthatták a vásznon, kétségtelen, hogy jól mutat ott így, a Mesélő zavartan is tekintget körül a moziban, amikor a félmeztelen jelenetek vannak, ezt kihagyná, nameg akkor is zavartan süllyed mélyebbre a székben, mikor látszik, hogy a másnapos Charlie semmivel sem gyűröttebb a top-formában lévőnél, majdnem olyan az egész, mint a Barátok közt, ahol öltönyben, sminkben ébrednek a szereplők, na nem baj, túlélte a Mesélő ezt is, és végül is, lehetett volna rosszabb is akár a film, túlélhető egyszer.

Kifelé jövet a moziból, miután a Mesélő háromszor legurult a lépcsőkön, és kétszer eltévedt, az utasok valószínűleg szolidaritásból elkezdenek érdeklődni a további számok iránt. Ez mindig gyógyír a sebekre, le is csak a kínálkozó lehetőségre és elővezeti, hogy 2,547,880 forintot hoztak a budapestiek, illetve az ott mozizók csütörtöktől vasárnapig a CSC-nek, ami ha végzünk egy kis utánaszámolást, olyan 11,477 dollárnyi összegnek felel meg, ha pedig az országos bevételre vagyunk kíváncsiak, csináld magad módon azt is kiszámolhatjuk, az kb. olyan 1.165 forintra jön ki jegyenként, figyelembe véve, hogy 776 vidéken mozizó volt, akik olyan 904,040 forintot tettek be a közösbe, megállapíthatjuk, hogy 3.451.920 dollár volt a nyitóhétvége összbevétele, ami nagyságrendileg 15,549 dollár környéki bevétel.

Az utasok kapnak egy kisebb – na jó: nagyobb – sokkot a számhalomtól és el is indulnak külföldre, egész pontosan Horvátországig jutnak a szőnyeggel, ahol kb. ugyanannyi pénzt hozott a CSC, mint nálunk. Érdekes módon a Mesélő hiába érdeklődik, a horvátok rá sem hederítenek, ellenben a hölgy utasoknak örömmel mesélnek egy-egy ital mellett, na jó, addig a Mesélő elvan a szőnyeggel meg a Szellemmel, utóbbit ugratja is azzal, hogy éppen aktuálisan profilba vág a jelenléte ugyebár, annyira nem veszi a lapot, amire abból lehet következtetni, hogy a Mesélő csakhamar a tengerben találja magát.

Ha nem ruhástól esett volna be, még élvezné is, mindenesetre az utasok kicsalogatják némi számos infóval, miszerint augusztus 26-26-i hétvége tekinthető premiernek, akkor 6 moziban 15,417 dollárt hozott a film. Amivel a 3 nagy premierfilm közül a harmadik helyezett lett, de azért korrekt adatnak számított úgy is ez az összeg. A következő hétvégén, vagyis szeptember 2-5-ig 5,452 dollárt termelt a film, változatlanul 6 moziban, amivel az összbevétel ott 24,835 dollár két hét alatt.

Más nem is maradt már hátra, csak… nem, nincs vége még, nem kell örülni. Az amcsi adatok vannak hátra természetesen, lefogadom, hogy most a mesét olvasók 99%-a azt gondolta, hogy végre vége, de nem, szóval gyorsan elteleportálunk az Államokba, ahol tegnap éppen jótékonysági rendezvény zajlott, melybe nem kapcsolódunk be, inkább kinyomozzuk, mennyi az annyi múlt hétvégén például. Nos, tudni kell, hogy hosszú hétvégéjük volt amcsiknak, így ráértek mozizni, a CSC 220 moziban 155,110 dollárt hozott péntektől vasárnapig, de nézhetjük még a hétfői munkaszüneti napot is, akkor péntektől hétfőig 189,220 dollár a bevétel.

Kedden aztán jó nagyot esett a szám, 71%-os visszaeséssel csupán 9,895 dollárnyi a bevétel, szerdán 9,825 dollár, vagyis egészen kiegyensúlyozott a teljesítmény, csütörtökön icipicit még emelkedett is a szám egészen 9,855 dollárig.

E hétvége 190 filmszínházban éri majd az alkotást.

És most már tényleg nincs más hátra, mint előre, avagy jöjjenek a számok kíméletlenül: a 44 millió dollárból készült Charlie St. Cloud 42 nap alatt az Államokban 31,030,585 dollár bevételt termelt, ehhez jön 326,111 nemzetközi dollár, úgyhogy az összesített bevétel 31,356,696 dollár.

A jövő heti mesében visszatérnek a zombik, akik megelégelték a kis pihenőnket és új erőre kaptak, az eddigieknél is nagyobb fenyegetést nyújtva! Érdemes tehát akkor is csekkolni.

Megalkotta: Fant.
Forrás: Odeon; SG; BoxOfficeMojo 1 2 3 4.