2010. szept. 2.

Charlie St. Cloud halála és élete

Charlie St. Cloud halála és élete címmel vitorlázott el hozzánk a hazai mozikba szeptember 2. napján Zachary Efron új filmje, amelyben az érzelmes és drámai irány kellően megosztja a nézőket. Na és Titeket?

Ne fogjátok vissza magatokat! Aki már látta a filmet, vagy annyira kíváncsi, hogy nem bírja kivárni, amíg ő maga is ténylegesen szemlélője válik a 101 közös percnek a Miszterrel, az kizárólag saját felelősségre, de ossza meg véleményét, elő- és utóítéleteit, kérdezzen vagy kritizáljon - ezen az oldalon szeretettel fogadják! Itt a könyvadaptáció minden részletét, minden szereplőjét kivesézhetitek, újraélhetitek a kedvenc pillanatokat, de akár arra is lehetőségetek adódik, hogy elmondjátok, Ti hogyan álmodtátok volna meg.

A legfontosabb, hogy ne érezzétek magatokat feszélyezve, írjatok bármennyit, bármelyik szemszögből, és ha úgy adódna, hogy nagyon ellentétben álltok mások véleményével, csak még jobban vessétek bele magatokat a boncolgatásba! De ahogy mindig, csak okosan, tisztelettel egymás, és a film készítői iránt. És akkor: hajrá! :)

7 megjegyzés:

LL írta...

Szóval... én leszek itt az első, ahogy elnézem :)

Tehát, amikor beültem megnézni a CSC-t, bennem volt erősen az 28 meg 19%-os kritikusi vélemény, de úgy voltam vele, hogy pont ezért látni kell már, mit szidnak ezek ennyire, azért a New Moon-nál csak jobb lesz /bocs a Twilight-fanoktól/. És úgy gondoltam a végén, 40%-ot azért nyugodtan adhattak volna rá, kifejezetten élvezhetetlen azért nem volt. De nem is mozgatott meg különösebben.

Nem tudom, úgy vagyok vele, hogy egy filmnek az az elsődleges dolga, hogy átadjon neked valami érzelmet, úgy, hogy kényelmetlenül érezd magad ott a mozi székében ülve, eszedbe juttasson dolgokat a saját életedből, vagy ilyesmi. Miközben a CSC-t néztem, ilyesmi nem történt, passzív szemlélőnek éreztem magam, még akkor sem izgultam egyáltalán, mikor kiderült, hogy Tess eltűnt, mert olyan klisészerű volt az egész.

Ami egyáltalán nem tetszett, azok a rendezői változtatások a könyvhöz képest. A könyv teljesen intelligens módon fogalmazta meg Sherwood gondolatait az életről és a halálról, ezzel szemben itt a főhős a film üresjárataiban libákat üldözött (háziludakat ráadásul, azért gondolhatnák, hogy a nézők között lesz olyan, aki nem kettes bioszból, könyörgöm...) Szóval a könyvben ebben a köztes időben Charlie a halottak lelkeivel beszélgetett, így megtudhattuk, miről szól a képessége, így viszont a kritikusok beazonosították a Szellemekkel suttogó kopijának, és el van intézve.
Ami még szintén nem nyerte el a tetszésem, hogy a film nagyon jól van fényképezve bár, de a legjobb szó rá valóban a Z-fotóalbum.

Ami jó volt, hogy Zac végre kapott pár olyan jelenetet, amire rászolgált egy ideje, például az a bizonyos bulis néger-kiütés :) Illetve más témájú felnőttes jelenet is jó lett volna, ha nem kizárólag Z felsőteste látszik közben.

A fő véleményem az a filmről, hogy alapvetően egyszemélyes volt, és ez a romantikus filmek kategóriájában nagy hiba, a másik műfaj, a dráma pedig egyszerűen nem érződött.

Még biztos fognak eszembe jutni dolgok, addig is várom a többiek véleményét!

Fant írta...

A legnagyobb bajom ezzel a filmmel az, hogy semmilyen, hogy súlytalan. Nem érezni azt, hogy a drámainak és meghatónak, vagy könnyfakasztónak szánt események tényleg olyanok lennének, hogy tényleg érezné az ember, hogy basszus, meghalt a testvére, ez mennyire rettenetes dráma, teljességgel kiszámítható az egész, és elkapkodott, nincs idő arra, hogy megismerjük a karaktereket, és nincs is rájuk semmiféle hangsúly fektetve, nem tud meghatni a dolog, nem ismerjük ezeket a szereplőket, így aztán semmiféle érzelmi reakciót nem vált ki az elvesztésük. Megmarad minden az unalomig ismert sablon szintjén - még akkor is, ha a színészekkel amúgy a világon semmi gond.
Az egész film kapkodó, felszínes, hiányzik belőle a mélység ahhoz, hogy igazán üthessen egy-egy esemény. Vannak benne eltérések az ismertetett regényhez képest, csakhogy ezek az eltérések mind-mind gyengítették a sztorit.
Például: a Charlie életét megmentő mentős. Nem tud érdekelni, hogy rákos, és, hogy meghal, mert nem ismerem őt, kétszer tűnik fel az egész filmben. Kit érdekel így az elvesztése? Ki ő, hogy sajnálni kellene? A regényben ismerjük őt, a filmben kellett a vászonidő Z egyébként tényleg elismerésre méltóan mutatós felsőtestének.

A másik eltérés: Tess történetének megváltoztatása. Teljesen nyálas, giccses, alacsony színvonalú, kiszámítható befejezés, nahát, jé, varázsütésre mégis emlékszik mindenre, máris jöhet a lagzi, belehajóznak a naplementébe és boldogan élnek amíg meg nem halnak... Ezzel szemben a regény nyitva hagyja a befejezést, rábízza az olvasóra, hogy gondolja tovább a sztorit.
Ez olyan banális lett így, mintha az Inception végén eldőlt volna az a pörgettyű.

Azért aláhúznám: az, hogy a film ennyire súlytalan lett abszolút nem a színészek hibája, kizárólag a rendezőt okolom. Ezt a filmet nem így kellett volna elkészíteni, nem az kellett volna legyen a cél, hogy mutassuk meg Zac Efron-t minél több testhelyzetben, hanem a történet drámaiságára kellett volna koncentrálni. Megvoltak hozzá a színészek, mert még a kissrác is teljesen jó volt. Mondjuk Kim Basinger, mint Charlie anyja azzal a kb 4 mondatos szereppel nevetséges volt, nyugodtan rábízhatták volna egy kezdőre is, hatásvadászat felsőfokon. De másfelől nem is értem, miért kellett ő, úgyis Zac nevével akarták eladni az egész filmet.

Remélem Zac az életben nem melózik többet ezzel a rendezővel, mert még 1-2 ilyen film és elveszíti minden box-office hatalmát.

Szerintem, ha már számokról van szó, ez a film érdemelt volna annyit, mint szegény mostoha sorsú MAOW. Ja igen, aki valódi filmet, Efron-filmet, drámát akar látni, az sürgősen nézze meg a MAOW-t inkább.

Fant írta...

A CSC tipikusan az a kategória, hogy oké, egyszer kibírta az ember, az átlagosnál valamivel gyengébb film, de Isten ments, hogy másodjára is csekkoljam.

Olyan 40% körülre tenném én is kb, mint te LL. Szerintem is az lenne egy jó film elsődleges célja meg ismérve, amit mondasz, ennél ez fordítva működött, szóval ha olyanra gondoltam, ami mondjuk szomorúságot keltett bennem, akkor azt erősíti a film - de ez nem a film érdeme egyértelműen, csak nagyon akartam, hogy hasson már a film. De ennek semmi hatása nincs.

A fogorvosos jelenet nálam az abszolút csúcs :D Végre már, hogy nem nevetteti ki magát egy ilyen fizikumú srác :)
Hát igen, azt a jelenetet is sikerült elszúrni amire célzol.
Ott feszengtem is kissé, kellemetlen volt, hogy olyan hangsúlyosan mutogatták Z izmait... némileg egyoldalú volt az is.

A libaüldözéssel különben szerintem ilyen idétlen módon oldani akarta a film "drámaiságát" a rendező, ez jutott eszembe.

A romantika kimerült annyiban, hogy Tess dísz volt a filmben.

Amúgy ahogy elnézem még a legközelebbi mesében lesznek magyar számok, aztán vége, kiesik a Top 20-ból is.

Szóval ha pozitívumokat is akarok végül is keresni, akkor én is kiemelném a szép fényképezést, leszámítva, hogy néha jó lett volna Z-t kivenni a képből, a bulis jelenetet, meg talán a vitorlást, az elejéről. Illetve a színészek teljesítményét, rajtuk nem múlott semmi.

Én is várom a többiek meglátásait, kíváncsian.

Ezt az előzővel egybe akartam, csak beszólt a blog... :)

(f.é.) írta...

Hát sziasztok!

Röviden csupán annyit szeretnék mondani,még jó,hogy sokan,és sokfélék vagyunk!!!

Semmivel sem értek egyet,amit ti erről a filmről mindketten ITT leírtatok!!!

LL írta...

Azzal egyetértek, hogy sokfélék vagyunk, de ha nem értesz egyet, f. é, azt alá is kell tudni ám támasztani, mi szerintem elég hosszan kifejtettük, hogy mit miért gondolunk :)

(f.é.) írta...

Hát jó,itt volnék!

Elsődleges gondolatom az volt az elolvasott észrevételeitekből,hogy esetleg ezt a filmet talán kettőtöknek egy közös külön vetítéssel oldották meg.:))Mintha mindig majdnem minden gondolat közös nevezővé válna számotokra.:)
Nem mondom,hogy ez baj,ez csupán az én személyes meglátásom,és érzetem!
Na vissza a filmhez!!!

Amikor leültem megnézni ezt a filmet, semmilyen kritika,semmilyen különvélemény nem befolyásolt ezzel kapcsolatban.

Ez a film valahol megmozdított,és bizony számomra adott is bőven érzelmet.No nem azt mondom,hogy zokogtam mint állat,de volt,hogy néha egy aprócska könnycsepp legördült az arcomon,és volt,hogy ökölbe szorult a kezem.Én értettem minden gondolatát,minden mondanivalóját.Láttam a fájdalmat a szeretetet a barátságot az élni akarást,és a szerelmet,sőt a hitet is.A testvéri szeretetről pediglen még szót sem ejtettem. Üresjáratok,hmmmm nem is tudom,miért kell mindennek annyira bonyolultnak lennie,miért kell,hogy a tökélyre emeljünk minden olyan produkciót,amit magunkhoz közel érzünk. Miért nem lehet megmaradni az egyszerűségnél a tiszta érthető dolgoknál?? Nekem nem volt sok Zac,sőttttt,még el tudtam volna nézegetni.:)
Látványilag is megvoltam elégedve a filmmel,azt kaptam,amit vártam!
És én talán csekkolom másodjára is ezt a produkciót
.Annál a mentős témánál,amit Fant fölvetett,talán nem is kell,hogy érdekeljen a betegsége.Nem is kell,hogy megismerd az embert,csupán a hitét gondold át. Hát ennyi lenne elsőre tőlem.

Fant írta...

Hello f.é.! :) A meglátásaid roppant ritkán szoktak megcsalni téged, az már igaz, még ha ezzel neked nem is mondtam semmi újat :D
De azért olyan is ritkán van, hogy te meg én ennyire ne értsünk egyet, mint most a CSC kapcsán - ebben viszont gondolom egyetértünk :)

Figyelj, én teljesen megértem, hogy úgy értelmezed, hogy csak a hitét kell átéreznünk és felismernünk annak a mentősnek és talán igazad van, legalábbis ez is egy nézőpont. De szerintem érdekesebb és mélyebb lenne, meg ütősebb, meghatóbb, ha tényleg ismernénk őt, ahogy a könyvben is, én úgy éreztem, hogy csak lóg a levegőben az ő sorsa, nem éreztem fontosnak.

Nem akarom én, hogy Z vagy akár V filmje teljesen tökéletes legyen, nem így néztem a CSC-t sem, csak én úgy érzem, hogy két fokkal gyengébb és talán bugyutább lett az egész, mint lehetett volna, ha kevésbé koncentrálnak Z-re. Szóval benne maradt egy csomó minden a filmben, gyenge volt a rendező szerintem.
Semmi bajom nincs a sztorival sem, de ilyen kivitelezésben egy Z fotóalbum lett, gondolj csak bele, nonszensz, hogy a szerelmi jelenetnél csak Z felsőtestét mutatják, a lánynak jóformán még a hátát sem. Oké, ez apróság, de ilyeneken megy el nekem a nézhetőség.
Meg azon, hogy rövid, nincs idő semmire, ha fél órával hosszabb lenne, lett volna idő megismerni a karaktereket.
Naná, hogy nem volt sok neked Zac, én sem mondtam, hogy rosszul mutatna a vásznon, imádja a kamera a srácot, ezt feltétlen el kell ismernem :D

Örülök, hogy dumáltunk meg dumálunk a filmről! Legalább már hárman láttuk, ez már egy mesés szám ugyebár :) És végül is, így is izgalmas a beszélgetés, hogy nem értünk egyet, ez még a régi időket idézi :) Azóta persze lazább vagyok :))