2010. ápr. 28.

Július 30: A Szépség és Charlie

Nos, igaz, nem az utolsó pillanatban, de mindenképpen óriási, és meglepetésszerű, vagy meglepetéseket okozható változtatás mellett döntöttek az elmúlt napokban.

Az Universal stúdió azt közölte, bár egyéb oldalról megerősítés még nem érkezett, hogy a nyáron megjelenő Matt Damon-Emily Blunt főszereplésű sci-fi romantikus filmjük, a “The Adjustment Bureau” bemutatóját későbbre tolták, hogy helyet készítsenek egy korábbi debütáláshoz, a Zac Efron nevével fémjelzett "Charlie St. Cloud"-nak.


Így a film az eddigi október 30. helyett július 30-án kerül az amerikai mozikba, míg a “The Adjustment Bureau” szeptember 17-én.

Ismerős dátum 2010. július 30.? Már eddig is piros betűs ünnep volt: aznap érkezik a "Beastly" is, Vanessa Hudgens románca a szörnnyel...(!)

A csatolt kép április 23-án, múlt péntek délután készült Hollywoodban.

Forrás: Deadline, ZA Angel's.

Erős, aranyos és szeretni való

Vanessa Hudgens új filmje, a "Beastly" közelgő megjelenése kapcsán legutóbb az MTV-vel ült le csevegni, ennek gyümölcse volt a múlt héten debütáló vadi új előzetes, és a következő két videó is, amelyben a filmről és benne lévő szerepéről beszél. :)


Vanessa, izgatottan várjuk a filmet!


V: Köszi!

Mondd el, miért döntöttél a film mellett! Ez az első igazi drámai filmed, ugye?

V: Igen, úgy értem, vannak benne drámai elemek, de inkább romantikus film, és én reménytelenül romantikus vagyok, szerintem nincs jobb egy jó romantikus filmnél, ez nagyon vonzott benne.

Oké. Mi a kedvenc romantikus filmed? Ez kapcsolódik hozzá valahogy?

V: A kedvenc romantikus filmem a Szerelmünk lapjai, mindig az jut eszembe erről a témáról. Nem tudom, hogy kapcsolódhat…

Biztos sírtál rajta…mint mindenki.

V: Igen, én is.

És szerinted a Beastly olyan film lesz?

V: Talán. Nem árulok el semmit, de vannak komoly pillanatok, látod Lindy-t, amikor nagyon közel kerül ahhoz, hogy elveszítsen valakit, akit szeret. Amikor forgattuk, én sírtam rajta.

Tényleg sírtál a forgatáson?

V: Igen, így volt megírva. Elég durva volt, aznap vagy 14 órát sírtam egyfolytában.

Te jó ég!

V: Igen… vicces volt!

Miért különleges a karaktered a Beastly-ben?

V: Ő nagyon erős lány, akinek nagyon sok mindent el kell viselnie, ugyanakkor vicces, mert az agya sokkal gyorsabb, mint a szája, szóval néha nem tudja abbahagyni a beszédet, nem tudom, milyen szó van erre… Szó szerint nem tudja abbahagyni, így furcsa helyzetekbe kerül. Egyébként aranyos, szeretni való karakter.

És ezt hogy oldottátok meg, a forgatókönyvben szerepeltek a rosszul ejtett szavak, vagy spontán megpróbáltál olyan gyorsan beszélni, ahogy csak tudsz?

V: Néhány jelenet részletesen ki volt dolgozva, de az egész az időzítéstől függ, Daniellel, a rendezővel kitaláltuk, hogy szemléltessük a különbséget az agya és a beszédének sebessége között.

Fordította: LL.

2010. ápr. 27.

Csurranó-cseppenő számok

Felkészülni! Lélekben, mert ez a legfontosabb, a diktátor Mesélő nagyon érdekes számokkal készült mára, szerencsétlen Corbin Bleu meg csuklani kénytelen, mert bár az valószínűleg mindenkit elégedettséggel tölt el, hogy július 25-ig hosszabbított a Broadway-n az In the Heights előadásban, azonban az kegyetlenül sanszos, hogy egyben átkozzák is eme tettet az utasok, mivel a diktátor teljesen véletlenül rábukkant ez előadás bevételi mutatóira.

Szóval így áll a helyzet, de ígérem nem viszem túlzásba – annyira – csak pár érdekes adat.

És itt fogyott el a Mesélő kreativitása, ugyanis kellene következnie a sztorinak, de semmi eredeti ötlete nincs, szokás szerint.

Nos azért induljunk a Vörös Pillangóval az óceánra, kössünk ki LA-ben és ezúttal sport kapcsán válasszunk valami brutálisat. Olyat ami brutális a Mesélőnek, szórakoztató az utasoknak. Az amcsik egyik legnépszerűbb sportja a pankráció, ez csak náluk lehet olyan sikeres. Namármost. Az utasok kitalálják, hogy a Mesélő, ha számokat akar, azokhoz bizony az ellenfeleken keresztül vezet az út. Szóval a diktátor megint átminősült és most éppen pankrátor lesz belőle, már csak egy jelmez kellene, mert úgy dukál mégiscsak, valami félelemkeltőre van szükség.

Először a Mesélő azt találja ki, hogy valami Batman jelmezhez nagyon hasonló, sőt annak a pontos mása legyen, amiben szorítóba lép – mégiscsak totál félelmet keltő, és kegyetlen és szóval amilyen ő maga természetesen. Ezt a felvetést aztán nagyságrendileg negyed órás sírva röhögés fogadta mint reakció… szóval finoman jelezték az utasok, hogy ez most így egyben maguk elé képzelve óriási poén, de félő, hogy az aktuális ellenfél nem félelmében fetreng majd a földön. Nos. Több terv után végül egy olyan verzió marad meg, ami vastag cucc, aránylag strapabíró, és tele van mintázva színes számokkal.

Félelmet ez sem kelt, de legalább jellemző.

Minden győztes meccs után csurran-cseppen egy-egy adag szám, ez a tétje az egésznek, közben motiváló tényezőként a nézők közt megjelenik a Szépség is, így már győzni kell duplán, hát lássuk. Az első mérkőzésen a Mesélő valami szerencsétlen flótással kerül szembe, aki valószínűleg csak a bátorságát akarta bizonyítani a barátnőjének, mert látszik rajra, hogy finoman szólva nem ringbe termett – nos a hasonló sorsúak csatája gyorsan véget ér, amint a Mesélő roppant szigorúan ránéz ellenfelére, aki megretten, de mivel előbbi aránylag jószívű, le is csapja, csak, hogy ne hozza kellemetlen helyzetbe.

Már jöhetnek is az első számok, az utasok nagy kelletlenül bevallják, hogy 12,121 dollárt hozott a Megint 17 DVD/Blu-ray változata április 05-11-ig, ami azért érdekes, mert csak 1,098 példányt adtak el belőle, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint a múlt héten ismertetett számok – nagyszerű, mondja mindenki erre, de a lényege az egésznek, hogy 26,372 db lemezt adtak el az idén eddig, ebből befolyt úgy 362,126 dollárnyi összeg. Azt azért, mert nem teljesen káoszpárti senki, hozzáteszik, hogy összesen már 1,466,723 eladott lemeznél és 25,473,395 dolláros bevételnél jár a hazavihető verzió.

A második ellenféllel a HSM 3 számos mutatóiért kell megküzdeni, az utasok nagyokat ásítanak, kissé unják a dolgot máris, úgyhogy rögtön mondják is a Mesélőnek, hogy szedje össze magát, mert a harmadik, egyben utolsó ellenfele ismerős lesz, kellemes ismerős méghozzá, akivel kapcsolatban egy nagy-nagy titok is kiderül.

Ilyen előjelekkel küldik a Mesélőt a következő ellenfele elé, aki valamivel kevésbé megtermett mint ő maga, de nagyon rutinos pankrátornak tűnik, mivel rögtön egy kötélről való leugrással kezd, szerencsére lassú, mint a tetű, a Mesélőnek elegendő másfelet ellépni az egyik irányba szép komótosan, ellenfele meghasalja a padlót. Ezzel azonban a látványos elemeknek nincsen vége, mert az ellenfél dühödten rohan a ring legtávolabbi sarkából a Mesélő irányába, kezeit fenyegetően a feje fölé emeli, kalimpál velük, aztán a Mesélő csak kinyújtja az egyik kezét és az ellenfél elvágódik: teljesen jó, a pankráció a behemótok sportja, az egyetlen amiben sikeres a Mesélő, érdekes, érdekes.

De persze, nem eszik olyan forrón a kását.

Számos jutalom nincs, van viszont varázslás, hirtelen egy fedett tengerparttá változik az eddigi sportcsarnok, pálmafák nőnek a semmiből, homokos strand lesz a lelátók helyén, óceán a ring közepén, a Mesélő ellenfele köddé válik, és az óceán rejtekéből előtűnik a múlt heti mesében megismert titokzatos sellő! Ezúttal a sellő egészében emberi, és verekedni hívja a Mesélőt, aki azonban deklarálja, hogy nem verekszik nőkkel, egyrészt, másrészt túlságosan el van bűvölve az ilyesmihez per pillanat, úgyhogy szó nem lehet az ilyesmiről.

Azonban a szépséges sellő nem viccel, már be is viszi az első ütést a Mesélőnek, úgy gyomor tájékára és mellé így szól: ’És vedd tudomásul, hogy az In the Heights előadásra a Broadway-n, hetente 10.752 néző ülhet be, de ez csak február 21. óta van így! Bizony, januárban akár 10.920-an is megnézhették egy hét alatt!!’ Nem marad el a kontra: Igazán, hát képzeld, én azt is tudom, hogy mikor Corbin január 25-én beállt az előadásba, na akkor azon a héten 7.148 néző volt kíváncsi a show-ra! Igen, és azon a héten, tehát a január 25-31-ig tartón, 3,2%-os emelkedéssel 503,832 dolláros bevétele volt a színháznak ebből a show-ból!’

Rekontra: ’Ez igaz, de az is, hogy február első hete 452,976 dollárt és 6.607 nézőt hozott – 69 dolláros átlagos jegyár mellett!’ Szubkontra: ’Ez átszámítva 13.731 forintos jegyár, ami magyar szemmel messze átlag feletti, talán egy előadást tudok, amire közel ekkora jegyárral lehet bejutni.’

Ekkor a mesekönyv olimpiai bajnok atlétanője nem bírja tovább és: ’Hihetetlen, ezek ketten reménytelenek! Másról sem tudnak beszélni csak a számokról! Meg is érdemlik egymás társaságát.

A Fuvolás Lány csatlakozik: ’Az, pedig ha belegondolok, hogy a sellő a múlt héten még a mi emberünk volt, és csak szabotálásra használtuk…

Az igazi szájkarate messze nem zárult le, a sellő a soros: ’Az idén sokszor volt már ezeknél nagyobb bevétel, de figyeld január óta a legnagyobbat - 853,801 dollár most nemrég április 04-11-ig, 95,6%-os kihasználtsággal ment a színház, 10.280-an voltak kíváncsiak az előadásra, 83 dolláros jegyáraknál!’

Ekkor az utasok tüntetőleg bealszanak, de a nézőtér már rég horkol, nem is értem, pedig egész izgalmasak ezek a számok…nem? Hát, nem, nagyon, nem! Vágja rá kórusban mindenki.

Ekkor a Mesélő sokat szabadkozva megjegyzi, hogy volna itt még pár adat, amit esetleg, talán, ha nem nagy gond, de tényleg csak, ha nem kapnak sokkot az utasok, akkor, hát akkor közölne. 31 rosszalló tekintettől övezve előadja, hogy a HSM 3 DVD/Blu-ray verziójából, bár április 5-11-ig úgy 100 db-al kevesebb kelt el, mint előző héten (szám szerint 1,283 lemez) mégis 7,500 dollárral nőtt a bevétel (szám szerint 22,574 dollár). Idén már 12,902 lemezt eladtak, amiből 243,606 dolláros bevétel származott. Nagyon gyorsan kivetítve összteljesítményre: 3,281,770 eladott lemez és 59,055,445 dollárnyi bevétel.

Na jó, villámgyorsan mondd még a Broadway számait is, aztán alszunk! – így az utasok.

Az In the Heights című Broadway musical, melyben Corbin Bleu az egyik főszereplő 2010. évben 10,408,014 dollár bevételt hozott, összesen 133.749 néző előtt, átlag 77 dolláros jegyárak mellett, átlag 77%-os kihasználtsággal.

S, hogy mi is lett a pankráció végeredménye? Nos, erről talán majd jövő héten, mára ennyi rémunalmas szám és sztori bőven megtette a hatását, kivétel nélkül mindenkinél.

Készítette: Fant.
Forrás: OTP; BroadwayWorld; The Numbers 1 2; PlayBill.

2010. ápr. 23.

L.A. Family Housing Gála

Április 21-én, szerda este rendezték meg az L.A. Family Housing 2010-es gáláját a hollywoodi Avalon nightclubban többek között Zac Efron és Vanessa Hudgens részvételével.

A rendezvény, valamint a szervezet célja, hogy segítsen otthont találni a hajléktalan családoknak. Az este folyamán kitüntetésben részesült a Warner Bros. Pictures egyik embere, Blair Rich, valamint Jeff Robinov is.

A gálán Z&V elragadóan festett, és a hírek szerint remekül is érezte magát az elegáns öltönybe bújt Zachy, és a vörös ruhájához vörös bort kortyolgató Vanessa is, például a New Line igazgatójával, Toby Emmerich-kel egy asztalnál ülve.

Mindösszesen 7 darab képet találhattok az eseményről IDE kattintva!

Utoljára pedig még el szeretném mondani, hogy ezúttal vasárnap elmarad a mese, mivel nem leszek itthon a hétvégén, de úgy gondolom, ha drága jó Mesélőnkkel meg tudunk egyezni, a hét elején pótlásra kerül az álomba szenderítő utazásunk.
Kellemes hétvégét kívánok Nektek! Ditta×××

Candid candid hátán

Az idei április, amikor hol sötét fellegekre, hol szikrázó napsütésre áll az időjárás, egy néhány napos lecsendesedést hozott számomra, illetve a blogra, éppen ezért rengeteg nézegetni való kép halmozódott föl azokról, akik minket legelső soron összekötnek.

Kezdve ott, hogy a mindig tündérszép Vanessa Hudgens részt vett kedves barátnőjénél, Brittany Snownál egy gyors "főzőtanfolyamon" Kathy Kaehler segítségével. Kathy egy dolgozó anyuka, olyan hírességek, mint Julia Roberts, Michele Pfeiffer vagy Jennifer Aniston személyi edzője és az egészséges életmód szószólója az amerikai televíziók képernyőjén.

Brittanynál tartott Sunday Set-Up-ban, megtanulták a vendégek, hogyan készítsenek gyorsan és egyszerűen, emellett környezetbarát módon finom és tápláló ételeket és nasikat az egész hétre.

A lelkes kuktákról, Brittanyról, Jessica Stroupról és V-ről, valamint a többi résztvevőről 2 képet megtalálhattok ITT, továbbá egy helyes videót is Vanessáról ITT, amint Kathyvel egy MySpinGym névre keresztelt kütyüvel formálja és szálkásítja karját. :)

Néhány nappal később a 21 éves Vanessa párja társaságban töltötte 13.-ai reggelt, nem is akárhogyan, ugyanis futni kerekedtek fel a malibui tengerpart egyik szakaszára.


A különleges képeken Zac és Nessa mezítláb élvezik a friss, tengeri levegőt és hullámokat, és elnézve őket, én sem vágyok jobban sok mindenre, mint egy kis testmozgásra a partra.

Vanessa talán olyannyira örömét lelte az előző napi lábbeli nélküli létnek, hogy másnap is szívesen megvált cipőjétől, amikor Zac házából sétált kifelé szerda délután, április 14-én. De persze könnyen lehet, hogy egyszerűen nem volt kedve magas sarkakban lebandukolni a rá várakozó fekete autóhoz. Az biztos, hogy egyáltalán nem zavartatta magát és még ez is tökéletes állt neki. :)



A nap folyamán később, Vanessa még egy kis joghurtot is megkívánt, és miután meglátogatta szüleit North Hollywoodi házukban egyszer már megcsodált kis nyári ruhájában be is fizetett néhányra.

Kicsit álmoskának tűnik a leányzó, de így is gyönyörű! :)



Következő nap, április 15-én, csütörtök délután V a Zactől születésnapjára kapott fényképezőgépét vitte szervizbe, a Studio Cityben található Harry’s Camera and Video boltba. Vanessa a pultnál várta végig az ellenőrzést, egy Sauce’s London T pólóban és azokban a mestermű csizmákban.


Pénteken végre újra vethettek egy pillantást a kenyerüket kereső fényképészek a Kétlábonjáró Szépség emberére is, amikor e kettő egy Los Angeles-i benzinkútnál állt meg feltankolni benzinnel és persze egy-két aprósággal, amiért Vanessa ugrott be a boltba.

Az elmaradhatatlan kiegészítők is újra visszatértek: Vanessa híres kalapjában, Zachary napszemüvegben és bajuszban mutatta meg magát. A pár állítólag innen a 2010-es Coachella völgyi zenei és művészeti fesztiválra hajtott, amely április 16-tól 18-ig tartott a megszokottakhoz hasonlóan az Empire Polo pályán Indioban, Kaliforniában.


És bár Zanessa ezek szerint és két véletlen kép alapján valóban ott voltak a fesztivál első napján, csak a zárónapról kaptunk candidokat, amikor is jóbarátaik, Brittany Snow és Ryan Rottman társaságában üldögéltek a fűben, hallgatták a koncerteket, nevetgéltek, ettek, cseverésztek, és buborékokat fújtak.

Az idei három nap alatt olyan előadók léptek fel, mint Jay-Z, feleségével kiegészülve, a Faith No More, a Gorillaz, a The Machine, a Muse vagy az MGMT.



Legközelebb Zac lépett ki ismét az utcára, április 21-én, most már egészen közel járunk az időben, hogy egy kórházat keressen fel. A szépfiú remekül festett - volna, ha nem döntött volna úgy, hogy inkább bújócskát játszik a lesifotósokkal... Mindenestre a képek ITT vannak az elkapott alkalomról!

És a legutolsó album, amivel szolgálni tudok, április 22-ről való, tegnap délutánról. Alanya pedig nem más, mint Miss Hudgens, aki egy rendkívül kényelmes szerelésben távozott egy hollywoodi stúdióból egy forgatókönyrészlettel a kezében. A paparazzók láttán azonban ő is egészen megszaporázta lépteit.


Forrás: Just Jared Jr., Celebrity Gossip., Vanessa-Hudgens.org.

2010. ápr. 22.

Most minden meg fog változni.

Vanessa Hudgens felfedi a Beastly trailert

Annak ellenére, hogy legfőbb rajongói azóta követik a filmmel kapcsolatos újdonságokat, mióta először bejelentették, ismét nyilvánosságra került néhány részlet Vanessa Hudgens nyári szerelemről szóló filmjével, a Beastly-vel kapcsolatban. Most minden meg fog változni.

Nem tudtam sokat róla,” ismerte be Hudgens, mikor a filmbeli partneréről, a 20 éves brit szívtipró Alex Pettyfer-ről kérdezték. „Először néhány nappal korábban futottunk össze véletlenül egy hivatalos eseményen, és kb. egy héttel később találkoztunk Daniellel (Barnz), amikor először tartottunk felolvasást. Nagyon jól elvoltunk, mindketten megkaptuk a szerepet, és nagyon jól szórakoztunk.

Az előzetes hosszabb betekintést enged a film „Szépség és a Szörnyeteg” által inspirált cselekményébe, amely Kyle (Pettyfer) történetét meséli el – egy arrogáns, de népszerű tini – akit egy átok kopasz, tetovált őrültté változtat. Amíg nem talál valakit, aki szereti ilyen külsővel, Kyle-nak elvonultan kell élnie.

Tényleg a zenén keresztül ismerkedtünk meg, szerintem ez mindig egyszerű módja annak, hogy megismerj valakit,” meséli Hudgens a kémiáról, ami szükséges volt Kyle és Lindy karaktere között – egy befelé forduló, rossz környezetben élő lány, aki meglátja a szépséget a szörnyetegben. „Nagyon vicces volt, mert a meghallgatáson nem vette ki a fülhallgatót a füléből. Egyszerűen otthagyta! És akkor megkérdeztem, hogy „Szóval mit hallgatsz?”

A Kings of Leon hozott össze minket, ő is szereti a Kings of Leont, én is a legnagyobb rajongójuk vagyok,” magyarázta Hudgens. „És néha, a jelenetek előtt a Hey There Delilah-t (a Plain White T-től) hallgattam, egy nagyon édes jelenet előtt is, mert szerintem fejben nagyon jól helyre tesz.

Miután a pár megismerte egymást, készen álltak arra, hogy együtt zenéljenek a képernyőn Neil Partck Harris (aki a trailerben Alex vak tanáraként tűnik fel) és Mary-Kate Olsen (a filmben gonosz boszorkaként szinte felismerhetetlen) oldalán.

Megőrzi a Szépség és a Szörnyeteg csontvázát, de az izmokat már mi építjük fel,” mondta Hudgens a filmről. „Átvettünk kisrészleteket az eredetiből, például az átváltozást, és azt, hogy találnod kell valakit, aki megtöri az átkot. De egy kicsit megcsavartuk, sötétebbé tettük, és beletettünk néhány furcsaságot, ami az eredetiben nem szerepelt.

Tehát most jó szórakozást a trailerhez – és pár röpke hónap múlva a maga teljességében élvezhetitek az ördögi szépséget.

A legjobb mód, hogy megnézd a Beastly-t, ha az én korosztályomhoz tartozol, vagy tinédzser vagy az, hogy magaddal viszed a barátod vagy a barátnőidet,” mondja Hudgens a tervekről július 30-ra. „Menjetek el valahová vacsorázni, vagy hívd át a barátaidat. Rendeljetek pizzát és innivalót, utána menjetek el a moziba. Mindenképp a barátaiddal menj, úgy sokkal jobb móka. És nagyon fogjátok élvezi a filmet.”


Kyle: Azért szavazzatok rám, mert én vagyok a gazdag, népszerű, jóképű srác? A pokolba, igen!

Kyle: Apám mindig azt mondta, hogy a népszerűség elsősorban a külsődtől függ.

Kyle: Nem vágod?

Lindy: Mit mondhatnék, nem vagyok oda a stílusért.

Tartsd távol magad a boszorkánytól!

Kendra: Hű, úgy tűnik, téged akarnak!

Kyle: Mindenki – kivéve téged.

Kendra: Képzeld el az életet nélkülük!

Kendra: Egy éved van, hogy találj valakit, aki szeret téged…

Kyle: Mi?!

Kendra: Vagy örökre így maradsz!

Kyle: Hogy?
Kendra: Pontosan ugyanolyan undorító kívülről, mint belülről.

Adrian: Apám bedugott ebbe a házba, hogy senki se lásson.

Adrian: Ki vagy?

Will: Mary Poppins. A tanár. De ne aggódj, nem látok.

Adrian: Üdv a pokolban!

Will: Üdv!

Sloan Alberts: Örülök, hogy Kyle lelépett!!!

Trey Madison: Ámen!!!

Adrian: Utáltak…

Adrian: Kérlek, mulaszd el, megtanultam a leckét!

Kendra: Nem tanultál semmit! Találj valakit, aki jobban lát nálad!

Lindy apja: Add ide!

Lindy: Maradj távol!

Lindy: Minek a maszk?!

Adrian: Nem akarlak megijeszteni!

Lindy: Ez a símaszk önmagában is ijesztő! Miért vagyok itt?

Adrian: Meg kell védjelek!

Adrian: Kell valami, ami tetszik neki.

Zola: Az a legjobb, ha önmagad vagy!

Adrian: A mostani, vagy a bunkó, aki voltam?

Zola: Az, aki rejtőzik benned!

Lindy: Szóval találkozunk egyszer igazából is?

Adrian: Jó ijesztő, ugye?
Lindy: Láttam rosszabbat is.

Adrian: Elviszem az üvegházba.

Will: Nagyon szereti a rózsákat.

Lindy: Ez király!

Adrian: Gondoltam, mutatok valamit magamból, ami nem undorító.

Adrian: Elvihetlek magammal a városba?

Adrian: Adj még időt!

Kendra: Nem tehetek semmit! Sajnálom!

Lindy: Te vagy a legszebb ember, akivel valaha találkoztam!

Fordította: LL.

2010. ápr. 21.

Snabba Cash

Miután pár hónappal ezelőtt Zac Efron egy kb. 2 éves szerződést kötött a Warner Brothers stúdióval, itt volt az ideje, hogy érkezzen valami pozitív filmes hír a részére, főleg, hogy amikor létrejött az egyezmény a világ egyik legnagyobb produkciós társasága és 22 évesen a legfiatalabb színészük, aki a stúdióhoz fűzte magát, között, a WB-nek elsődleges terve volt, hogy találjanak számára egy igazi több részből álló filmet.

Nos ez ezidáig nem történt meg, de a neves társaságnak sikerült lecsapni egy "Snabba Cash" című projektre, egyenesen Zac Efron számára.

A film, ami Jens Lapidus azonos című regényén alapul, eredetileg svéd, és az idén jelent meg hazájában hatalmas sikert aratva. Ezt az is igazolja, hogy a filmre állítólag 6 produkciós társaság is, köztük a Universal, a Summit, a Paramount és a Fox is pályázott.

A "Snabba Cash", amely "könnyű pénzt" jelent svédül, 3 egymásba kapcsolódó történetet hoz össze drogügyletekről, csempészésekről és előre megtervezett bűntényekről. Zac egy olyan fiatal srácot alakít majd (Joel Kinnaman után) a thrillerben, aki a gyors meggazdagodás reményében belevág a drílerkedésbe.

Menedzserével, Jason Barrett-tel együtt, nem új-keletű dolog révén, ő is executive producere lesz az előtte álló alkotásnak. Charles Roven és Richard Suckle lesznek a hivatalosak producerek, a svéd változat eredeti producerével, Fredrik Wikstrom-mal egyetemben. Michael Hjorth szintén executive producerként vesz részt a munkálatokban.

Tudjuk jól, a svéd filmek jók. De Zac Efron is jó. Szerintetek? :)

Forrás: THR.

2010. ápr. 18.

A számok tengerén

Önerőből mérsékelten kreatív utazásaink folytatódnak, egy elcsépelten átlagos fordulattal élve mondhatnánk, hogy a számok tengerén, tulajdonképpen védhető is lenne ez a fordulat, mivel tenger is lesz, számok is lesznek, a kettő kölcsönhatásba is kerül, bosszú is lesz még a tetejébe a múltkori hangok miatti bealvás kapcsán – ajvé.

Tehát szőnyeg helyett ismét Vörös Pillangó, de csak azért, hogy méltóképp közelítsük meg túránk színhelyét, ugyanis ma vadvízi evezésre indulunk. Beszállunk a csónakunkba, elővesszük a térképet és konstatáljuk, hogy bizonyos távolságonként check point-ok vannak elhelyezve, ahol várnak ránk az aktuális adag számok. A térképen az is fel van tüntetve, hogy helyenként potenciálisan veszélyek leselkedhetnek ránk, konkrétan még nem lehet tudni miféle zűrbe keveredünk, de az óceán számtalan veszélyforrást és meglepetést tartogathat. Több csónakkal megyünk természetesen, ezek 2-3 fős hajók, leszámítva a Mesélőjét, mely szintén 3 fős, azonban egyedül ül benne, így is nagy megterhelés a csónaknak, kapacitása határait feszegeti.

Mivel számokról van szó, az első check point felé a Mesélő közeledik leggyorsabban – még a Fuvolás Lány ráérősen játssza Ákos Láss bennem mást című dalát, egyértelműen arra fel, hogy a múlt heti utazásunk alkalmával világos lett, hogy a Mesélő egy diktátor valójában.

Tehát a Mesélő erőteljesen és dinamikusan szeli – mit szeli, hasítja a habokat, a vizet, ez a dinamika érdekes módon csak akkor jelentkezik, ha számokról van szó, amúgy lajhár-szerű a mozgása, rohamosan közelít az első ellenőrzési pont felé, a számok körvonalai már-már látszódnak is, valami a Megint 17-el kapcsolatos dolog lesz az, még felsejlik a körvonal.

Ekkor azonban felfedi magát az első veszedelem – egy krokodil bukkan fel a semmiből alaposan ráijesztve a Mesélőre, hatalmas szájában ördögi fogai csak úgy csattognak és kattognak, vészesen közelít a csónak felé, biztos, hogy fél perc alatt szétrágná azt, ezért és persze félelmében a Mesélő visszavonulót fúj, és elkezd nagyon gyorsan evezni – hátrafelé. Így aztán elsőből a mezőny végére kerül a krokodiltól kísértve. Egyszer csak, jó sok idő múltán, mikor több száz méterrel van lemaradva az utasoktól, azt veszi észre, hogy a krokodilnak hírmondója sem maradt. Utoléri az utasokat, akik már némi frissítőt is vettek magukhoz azóta, és akik feltűnően vidámak.

Nevetve mesélik a nagy evezésben kifulladt Mesélőnek, hogy ha jobban megnézte volna, tudta volna, hogy az a krokodil nem is élőlény, csak egy robot mindössze – és kettőt lehet találni, hogy ki finanszírozta a robo-kroko elkészítését…

Nagy kegyesen egy-két számot azért odavetnek, mintegy engesztelésképp az utasok a Mesélőnek: mivel sikerült nagyon könnyen csőbe húzni, ezért a Megint 17 kapcsán félig-adatokat közölnek, szóval március 22-27-ig 15,086 dollár volt a bevétel. Slussz-passz, gyerünk tovább a második check point felé.

A hullámok egyre nőnek, a Mesélő elszántságával párhuzamosan, nagy erővel evez, száguld a hajó, szinte már-már átmegy pingvinbe, legalábbis a vízben hasonló élénk mint a pingvinek, egyre másra előzi meg a ráérősen evickélő, csendes természetet élvező utasokat, szinte el is torzul diktátori ábrázata már.

A második ellenőrzési pont előtt azonban hirtelen felbukkan egy sellő! És ez a sellő egyszerre megbabonázza a Mesélőt, még evezni is elfelejt, még diktátori ábrázata is megszűnik és pirosra vált arca, a sellő szépségét nehéz szavakba önteni, aranylón ragyogó aura veszi körül, szépségéhez nincs fogható senkié a világon, és olyan csinos, hogy ha látnák a nagy magazinok fotósai azokat a számokat rögtön átértékelnék, minden hímnemű pedig egymást fellökve versenyezne kegyeiért, mosolya nyomán megszelídülnek a hullámok, hangja mintha meséből csengene – kihívóan kacsint a Mesélőre, aki zavarában bele is borul a vízbe rögvest, ám nem álmodik, a sellő mellé úszik, közvetlen közelre, már éppen csak néhány milliméter a távolság, és abban a pillanatban, amint ez a távolság negatív tartományba csapna át, szédítő robajjal és hatalmas hullámveréssel megérkeznek az utasok, rendkívüli zajt csapva, némelyikünk lapátjával teljesen véletlenül meg is suhintva hol a Mesélőt, hol a sellőt, majd lelassítanak és roppant tapintatlanok – mire a sellő egyszerre eltűnik. Ködkép volt talán?

Amíg a Mesélő magához tér a kábulatból és a bambulásból mindenki elhalad messze már és rég a második ellenőrzési ponton pihennek.

A Mesélőnek feltett szándéka, hogy most aztán jól megmondja a magáét és számon kéri az indiszkréciót, azonban mindenki olyan ártalmatlan ábrázattal (és annyi számmal) várja őt, hogy a szíve kőből vajjá válik – sajátos transzformációval.

Nagy kegyesen elmondják, hogy a Megint 17 DVD/blu-ray március 28-április 04-ig 12,235 dollár bevételt hozott és azt is, hogy a HSM 3 hazavihető verziója március 21-27-ig 13,535 dollár bevételt termelt, március 28-április 04-ig pedig 15,064 dollárt.

Ez tök érdekes! – csattan fel ekkor a Mesélő – A jóval régebben piacon lévő HSM 3 DVD jobb mutatókat produkál, mint az itthon mostanában megjelent Megint 17 DVD!

Erre minden utas valami méla közönnyel vegyes undorral tekint a Mesélőre és elhajóznak.

A Mesélő egyedül marad tehát a számaival és a lelkesedésével. Nincs is kedve már semmihez. Már nem is motiválja a végső győzelem, úgysem izgatnak senkit a számok, hadd nyerjenek csak az utasok, majd igyekszik beolvadni és jó képet vágni a dolgokhoz, persze a sellő sem bukkan fel már, az evezés is fárasztó, úgyhogy csak evickél, sodródik az árral nagy lemondóan…

Amikor is egyszer csak egy hatalmas kalózhajó közeledő vonalait pillantja meg – és görcsbe rándul a gyomra, fura érzés, nem tud az utasokról, de rosszat sejt. Nem is alaptalanul, ugyanis, ahogy közeledik a hajó úgy rajzolódnak ki az utasok szépen sorban, mindenkit csapdába ejtettek a Csendes-óceán kalózai!

A Mesélő nem gondolkozik, azonnal magához rendeli a dzsinnt, és visszateleportáltatja magát a Vörös Pillangóra méghozzá rekordsebességgel. Mikor a hajón van, felvonja a vitorlákat és teljes sebességgel a kalózhajó felé veszi az irányt! Mikor már nagyon közel ér, szemet szúr neki egy láda, amit hadizsákmányként szemlél a kalózkapitány és melyre az utasok vágyakozó, sajnálkozó és aggódó pillantásokat vetnek… Hiszen ez a láda, a harmadik check point-hoz elérők végső nagy jutalma, a nap legnagyobb és legutolsó számai! A helyzet tehát a következő: minden utas, az árbóchoz van kötve, a számokat rejtő ládát pedig zsákmányként tartják fogva a banditák.

Ekkor a Mesélő a Vörös Pillangóval erőből nekimegy a valamivel nagyobb, de jóval kevésbé mesés kalózhajónak, mire az kalózok elveszítik egyensúlyukat, azonban rutinos tengeri medvék lévén a helyzetet pár pillanat alatt felmérik, betöltik az ágyúkat és elkezdenek tüzelni a Vörös Pillangóra, amely viszont egy zseniálisan manőverező hajó, így ügyesen kikerül minden ágyúgolyót!

A Mesélő újfent mint Bud Spencer átugrik a kalózhajóra és megverekszik a kalózokkal – rengetegen állnak útjába, azonban a dühödt pofonoktól jobbra balra hullanak, sokuk belesik az óceánba. Támadnak mindennel ami a kezük ügyébe akad, ám csak másfél mázsás pofonokat kapnak viszonzásul, sok olyan gengszter akad, akit a Mesélő egyszerűen csak megfog és lehajít a hajóról – egyre közelít a kalózkapitányhoz. Az már az utolsó embereit küldi a bedühödt Mesélőre, ám gumilabdaként pattannak le róla, már csak a főgengszter maradt – a Mesélő igazi diktátorként nem ismeri a kegyelmet és hatalmas ütést helyez el a számtolvaj fején, és nemes egyszerűséggel ledobja a hajóról – miénk a hajó, kellene neki majd idővel egy frappáns és jellemző név.

Miután minden kötél elszakad az utasok elmondják, hogy csak azért akarták hátráltatni a Mesélőt, hogy meglephessék őt a számokkal, szóval kicsikét most fordítottan akarták az eseményeket.

Végül elmondják, miközben belehajózunk a naplementébe, hogy a Megint 17 DVD/blu-ray-ből 2010. évben eladtak már 25,274 darabot méghozzá 350,005 dollár értékben – ezzel összesen már 25,461,274 dolláros bevételnél jár.

A HSM 3 DVD/blu-ray lemezből az idén 11,619 példány fogyott, bevétel ez évben 221,032 dollár, összesen pedig 59,032,871 dollár!

Hogy a fordított események teljessé váljanak, ezúttal a Mesélő alszik be rögvest…

Kifundálta: Fant.
Forrás: The Numbers 1 2.

2010. ápr. 14.

A színház történelme

2009. december 4. Tudom, azt kérdezitek, hol van az már?, de néha jó dolog visszaidézni a "közelmúltat", vagy még messzebbre menni mondjuk Zac Efronnal és Richard Linklaterrel "Me and Orson Welles" című filmjük kapcsán.


Hogyan kezdődött számodra a projekt?

RL:
Az egész a történttel kezdődött, a kollégáimmal elolvastuk a könyvet, a Me and Orson Wellest, és azon gondolkoztunk, hogy megfilmesíthetnénk. Mindenképp nehéz feladat, ilyen filmeket ma már nem gyártanak. De szerencsénk volt, végig tudtunk menni a folyamaton, megtaláltuk a megfelelő színészeket. De szerintem ez tényleg a történetről szól, hogy újra megalkossuk Welles életének legnagyobb pillanatait, a színház történelmét. Mindezt egy kitalált történetbe foglalva.

Milyen volt Richard Linklaterrel dolgozni?

Z: Nagyszerű, nagyon nyugodt volt a környezet. De egy dologra koncentráltunk, ott volt körülöttünk, a 30-as évekbeli hatás, amit el kellett érnünk a jelenetektől kezdve az kellékeken át a zenéig, a légkörig. Rick számára ez volt az egyik legfontosabb.

Szerinted ez lesz Zac Efron áttörő szerepe?

RL: Szerintem Zac karrierében ez egy lépés a filmek hosszú láncában. Nagyon jó volt vele dolgozni, tudván, hogy nemrég kezdődött a karriere, de szerintem sokáig fog tartani. Nagyszerű a személyisége, karizmatikus, intelligens, keményen dolgozik. Engem lenyűgözött.

Felismerted önmagad a karakteredben?

Z: Mindenképp, a történet olyan, mint amikor nekem mutatták be a színjátszást és a színházat. És hogy őszinte legyek, a legtöbb dolgon én is keresztülmentem, ami a karakteremmel történik. Talán én nem voltam olyan cool eközben, mint ő.

Jobban szeretsz könnyedebb filmeket készíteni?

RL: Nem tudom, minden történet más helyre visz, ez a céljaidtól és a hangulatodtól függ. Néhány éve két filmem is megjelent, a Kamera által homályosan és a Megetetett társadalom. Mindkettő sötét, ez ilyen év volt. Ezek után jó móka volt egy könnyedebb film, talán szerethetőbb is.

Rajongsz Orson Welles-ért?

Z: Mindenképp nagy hatást tett rám az Aranypolgár. 16 évesen néztem meg, akkor még nem tudtam sokat a filmekről. De már akkor is láttam, milyen hatalmas dolgot ért el, pedig nem értettem, mi történik a filmben. De hihetetlen volt nézni.

RL: Szerintem minden filmkészítő rajongója. A befolyása miatt, a filmjei miatt, ő a filmezés egyik istene. Minden filmjét számtalanszor láttam, néhányat zavarba ejtően sokszor…

Fordította: LL.
Interjú: LovefilmUK.

2010. ápr. 11.

Nem bírok magammal!

Nem tudom eszetekbe jutott-e már, de bennem megszületett a felismerés, hogy a mese gyakorlatilag egy demokráciának álcázott diktatúra.

Hiszen, az olvasók ki vannak szolgáltatva a gonosz diktátor Mesélő agymenéseinek, persze más kérdés, hogy néha teljesen véletlenül a diktatórikus törekvéseim egybeesnek azzal, amit lazának, sőt, egyes esetekben – halkan súgom – szórakoztatónak találtok, mondjuk utóbbi esetben a diktátor másokat is bevon a sztori alakításába.

Mindezen okfejtés után lássuk, hogy így a választások napján, szigorúan politikamentesen mit is kínál, pardon, mint is ad a Mesélő.

Biztosan unalmas mindig azt olvasni, hogy és akkor felülünk a szőnyegre, úgyhogy mivel újabban itt a tavasz, na jó, többnyire, és kiváló idő van, elérkezett az ideje, hogy hajóra szálljunk, erre van is teljesen tökéletes eszközünk, remélem mind emlékeztek még a: Vörös Pillangóra!

Most logikusan következne a szokásos tengeri nótánk, de nem, ennyire nem kiszámítható a Mesélő, a mai dalunk, egyben ami részben utunkat ihlette, az Ákos visszatérése a gyökereihez, a Szinbád dala című vadonatúj nótája. Ez szól a hajón, miközben a Csendes óceánon behajózunk az Angyalok Városába.

Midőn kikötöttünk és leszálltunk a hajóról, az utasok puccsot követnek el a diktátor ellen, és egy strand felé veszik az irányt, mégpedig fürdőzés céljából, ami a Mesélőnek nem feltétlen van ínyére, de hatalma máris megdőlt.

Útközben, amíg sétálunk a partra, megpillantjuk Zac-et, amint éppen Audi-ával egy tiltott helyen kanyarodik balra, át a záróvonalon, dacára a tábláknak – a helyi rend éber őrei azonnal elhajítják a fánkot amit tömnek magukba ebéd gyanánt és használva megkülönböztető jelzésüket, azonnal az éjfekete Audi után erednek. A fény és hangjelzések hatására a Mr. meg is áll, és valamivel lejjebb engedi a kocsi ablakát, szelíden érdeklődve, hogy vajon mi is a közeg gondja. Az egyenruhás persze rögtön a tudtára adja, és elkéri az okmányait – érdekes módon a napszemüveg is lekerül, de a nagyon kék szemek nem hatnak a hatóság szigorú emberére.

Hm, vagy nem látta a HSM-et, mert mondjuk nincs gyereke, ez is egy szempont lehet, de ez nem derül ki nyilván, jellemző módon. Különösebben e közjáték az utasokat nem köti le, el is indultak a part irányába, hogy ott várjanak Zac-re, úgy vélték, egy-két aláírás és a millió dolláros mosoly majd elrendezi ezt az apró kis félreértést. Szemlátomást nem így gondolja a rendőr, aki nagyon bújja Z papírjait és már készíti is elő a jegyzőkönyvet, hogy regisztrálja az eseményeket.

A Mesélő mégsem akar újat húzni az amcsi hatósággal, meg aztán nincs jogsija a hajóra sem, úgyhogy jobbnak látja háttérben maradni. A rendőr nem tágít, így Zac bizony bűnhődik a kihágásért, egy csekket nyújt át a rendőr, a Mr. rápillantva elmosolyodik, majd a következő pillanatban, mikor a hekus elköszön, hirtelen elszomorodik és egy komoly döntésre szánja el magát.

Odadobja a slusszkulcsot a Mesélőnek, mondván vigye el ő a kocsit a partig, neki magának egy időre elege van a vezetésből. A Mesélő örül a lehetőségnek, bár a verda nagy az ízlésének, de valljuk be, jó egy olyan kocsiban menőzni kicsit, úgyhogy el is indul vele a partra, tiszta Baywatch feeling, leszámítva néhány nem elhanyagolható geometriai különbséget, de a feeling ott van.

Ennek örömére bele is tapos a gázba, száguld és bőgeti a motort – csakhogy egyszerre sok lesz neki a sebesség és elveszíti uralmát a kocsi felett. Az autó csak száguld, egyenesen az utasok felé, s már úgy tűnik nem áll meg, mikor hirtelen vészfék-szerűen lefékez, a következő pillanatban működésbe lép a beépített katapult és a Mesélő a strand homokján landol, ironikus módon egy homokból készült építményen landol, szétrombolva azt – mint kiderül az utasok számokból építettek volna várat a Mesélőnek, aki most sikeresen szétrombolta azt. A megtermett Mesélő éppen feltápászkodna, mikor LL egy nagy vödör vízzel lendül felé, a sós tengervíz landol is mind egy cseppig a Mesélőn. Az olimpikon atlétanő így áll bosszút azért, mert a múlt héten olyan orvul, ugrás közben locsolta meg Húsvét alkalmából őt, meghiúsítva szökési tervét.

Sőt, hogy a bosszú még édesebb legyen, a Mesélőnek bosszúból három próbát kell kiállnia, ha heti betevő számaihoz hozzá akar jutni.

A Fuvolás Lány lesz az első a sorban, ő cselez először. Egy mólónál van éppen, de ez olyan móló, ami nagyon, de nagyon hosszú, bőven belenyúlik az óceánba, ahol már igazán mély a víz. Azt mondja, van nála egy papír – és lobogtatja – amire fel van jegyezve egy adag szám, ha ő maga beugrik, a Mesélő utánaugrik, akkor megkapja a számokat. Mit volt mit tenni, a Mesélő belement a játékba.

A Fuvolás Lány előreszaladt, kezében a papírral, majd a móló legvégén megállt, és elegánsan elhajította a papírt, bele az óceán vizébe – a Mesélő aggódó pillantásokat lövellt a papír irányába, majd ugrott, bele a nagy-nagy vízbe, jó nagy csobbanással landolt is és aránylag hamar megtalálta a papírt. Ekkor azonban váratlanul feltűnt a vízben nem is túl távol egy óriási cápa! És egyre csak közeledett a Mesélő felé, aki ekkor a szájába vette a papírt, és utánozhatatlan(ul suta) mozdulatokkal elkezdett kapálózni a part felé, ám a cápa egyre közelebb ért, viszont a Mesélőnek előnye is volt, nagyon izgalmas volt, helyenként csaknem érezte a harapást, ám végül kifulladva partot ért. Ahol az utasok és az időközben csatlakozó Szépség nagy röhögések közepette várták őt. Mikor megfordult, a Mesélő is láthatta mi volt a röhej tárgya, Z bérelt egy tengeralattjárót, melynek teteje cápauszony-szerű kialakítású volt. Bosszú azért, hogy majdnem elütötte az utasokat az ő kocsijával.

Dacból azért, és ha már ennyit küzdött értük, felolvassa a számokat: Megint 17 DVD/blu-ray, március 15-21-ig 1,991 db lemez eladva – amiből 21,236 dolláros bevétel származott akkor. Így aztán 2010-ben már 322,684 dollárnyi összeg folyt be 22,707 db lemez eladásából.

A második próbával leglazább utasunk készül – egy óriási csúszda tetején ücsörög és egy nagy úszógumit fog a kezében. Azt mondja, hogy ha felmerészkedik a Mesélő az óriáscsúszda tetejére utána, és háttal lecsúszik, akkor megkaphatja az úszógumit a számokkal. Ekkor már minden utas a csúszda teteje felé kényszeríti a diktátort, aki kénytelen fel is menni a csúszdára, remegő térdekkel. Leglazább utasunk persze roppant mód élvezi a helyzetet, jól szórakozik a térdremegésen, most majd kiderül mennyire is érdekesek valójában azok a bizonyos számok.

Mire az utasok unszolására a Mesélő is felül a csúszdára, leglazább utasunk már régen a vízben huppant, sőt már a parton sütkérezik a többi utassal együtt, várva a fejleményekre. A Mesélő vet egy pillantást az úszógumira, nagy levegőt vesz és elkezd csúszni lefelé – a csúszda igen nagy megpróbáltatásnak van kitéve, de szerencsére remekül állja a sarat. Majd eljön a pillanat: becsapódás, mire a parton napozó összes utas csurom víz lesz a medencéből (mert abba csúszunk) kiömlő víztől.

Úgyhogy hangos morgások közepette, remegve olvassa a számokat: A HSM 3 DVD-blu-ray eladási mutatói érdekességet tárnak elénk – a március 15-21-i héten az előző hetinél 4 db-al kevesebb lemez fogyott, szám szerint így 784, azonban a bevétel 400 dollárral mégis emelkedett, így elérte a 14,024 dollárt. Úgyhogy az idén már összesen 10,129 db lemezt adtak el 192,433 dollárért.

Miközben meghalljuk a legújabb fantasztikus híreket a Szépségről miszerint kedvencünk egy NPH rendezte Rent-ben női főszereplő lesz és miközben a Mesélő plafonig ugrik (ugrana, ha tudna akkorát, marad a 2,5 centi a parton) LL már ki is fundálta a végső bosszút!

A szauna! A Mesélőt beirányítják egy szaunába, még örül is neki, mondván, azt nagyon bírja, szóval bemegy, betesped, és várja a fejleményeket. Közben hallja a hangokat, hogy ha kibírja a hőséget, akkor a hűsítő medence alján megtalálja amit keres. Az ajtó bezárul, odabent 50 fok van, a kiképzést bírja a diktátor, egész jól, ami az utasokat tettekre sarkallja: hogy ne legyen egyszerű a helyzet egyre feljebb csavarják a hőmérséklet szabályzót, 70-80-90 fok is van már bent, a diktátornak meg minden baja, végül 110 fokon megállapodik a hőmérséklet, levegő alig van bent, az utasok kiválóan szórakoznak a szenvedőn, aki végül sokszori nekifutásra végül sikerrel kiront a szauna ajtaján egyenesen a hűsítő medencébe veti magát, fele víz elpárolog, szerencsére, mert éppen a kicsobbant mennyiség párolgott el rögtön, a maradék alól buborékok jönnek fel és némi hang hallatszik:

Szóval összesen: A HSM 3 DVD-blu-ray eladásai kapcsán azt mondhatjuk, hogy megjelenése óta már 3,278,997 példányt adtak el belőle, bevétele átlépve egy határt már 59,004,272 dollár.

A Megint 17 esetében úgy néz ki a dolog, hogy összesen már 1,463,058 db lemezt adtak el, mégpedig 25,433,953 dollár értékben.

Forrás: The Numbers 1 2.
Megalkotta: a csuromvizes Fant.

Mert megérdemli.

A következő bejegyzést nem felbujtásnak szánom, igazából csak NHP miatt foglalkozok vele. Perez Hiltonnal ugyanis, és a többi emberrel, akik előre ítélkeznek és értelmetlenül gyűlölködnek, nem kell foglalkozni. Tudjuk jól, hogy mindig lesznek olyanok, akik kétkedéssel állnak egy-egy újdonság elé, és akik nem szívesen adnak esélyt másoknak.

Most az, hogy Vanessa Hudgens lesz a legújabb alakítója Mimi Márqueznek a "Rent" című musical legfrissebb színpadra vitelében, természetesen nem aratott osztatlan sikert. De sajnos akadnak emberek, akik ezt nem tudják felnőtt módjára tolerálni, vagy kivárni és az eredmény után véleményt alkotni.

De a másik oldalról nézve ott vannak azok is, akik nem mondanak előre se rosszat, se jót, hanem kíváncsian tekintenek előre a jövőbe, mi sül ki mégis belőle. Majd pedig azok, akik védelmükbe veszik azt, akit valóban kell. Mert nem véletlenül esett rá a választása egy elismert színésznek. És nem csak neki, hanem folyamatosan azoknak, akik segítik és támogatják abban, hogy elérhesse álmait és bizonyíthasson. Mert megérdemli.

Szóval amolyan "Twitter-háborúk" zajlanak azóta, mióta napvilágra került a hír. Perez Hilton, a híres amerikai blogger, Vanessa "első számú" rajongója üzenetével kezdődött, amely utána jó néhány reagálást vonzott maga után. Én csak a két ismert közéleti személlyel foglalkoznék, mert azok aztán tényleg szóra sem érdemesek, akik azt javasolják, hogy játssza el Hilton Mimit, mert ő sokkal jobb lenne, amit természetesen maga Hilton is így gondol...

Neil Patrick Harris válasza Perez Hiltonnak a blogján leírtakra: Ne utáld ennyire Vanessát a RENT-ben. Bejött, vadítóan dögös volt, tudta a jelenetet, nagyszerűen énekelt. Miért ne lehetne ő? - Április 9. 13:04

Perez Hilton tweetje Neil Patrick Harrisnek: Igazából, ahogy egyre jobban belegondolok... Vanessa tökéletes a szerepre, hogy eljátssza a drogfüggő k*rvát. NAGYSZERŰ szereposztás! Bwa ha ha xoxo - Április 9. 13:06

Neil Patrcik Harris reagálása Perez Hilton üzenetére: Mimi nem egy k*rva. Függő, az igen. Azt mondod, a múltbéli szerepei miatt Vanessa nem tudja eljátszani? Tisztelettel, de nem értek egyet. - Április 9. 13:43

Perez Hilton válaszul Neil Patrick Harris kérdésére: Válassz valaki olyat, akinek igazi tehetsége van! Zoe Saldana elérhetetlen volt? - Április 9. 13:44

Neil Patrick Harris diplomatikus felelete Perez Hiltonnak: Zoe remek, de Mimi 19 éves. Szerintem valaki olyat választani, aki korban megfelelő, különösen a Hollywood Bowl-ra, jobb hatással lesz. - Április 9. 13:59

Perez Hilton következő tweetjei: Ok. Ok. Boldogan el fogok menni megnézni, és talán, remélhetőleg kellemesen csalódni fogok benne. - Április 9. 14:03

Ui.: Daphne Rubin Vegas SOKKAL idősebb volt 19-nél, amikor eredetileg eljátszotta a szerepet a Broadwayen! xoxo - Április 14:03

Neil Patrick Harris válasza erre: Egyetértek. A legtöbb Mimi sokkal idősebb. De van valami tragikus és sebezhető és feldolgozhatatlan egy nagyon fiatal függőben... - Április 9. 14:22

Perez Hilton ellenvetése Neil Patrick Harrisnek: Habár a fiatalabb nem mindig jobb. - Április 9. 14:25

Neil Patrick Harris lezárása: Nos, remélem, hogy amikor megnézed majd, tetszeni fog [Vanessa]. Alig várom, hogy olvashassam a show utáni kritikádat. - Április 9. 15:18

Perez Hilton csak nem bírta annyiban hagyni: És ha abszolút borzalmas lenne, vegyél föl egy parókát és énekeld te a "Take Me Out Tonight"-ot! - Április 15:27

Szerintem világosan lejön ebből a "beszélgetésből", ki milyen ember.
De hogy legyen plusz egy, amiért szeretjük NPH-t, még jöjjön egy következő Twitter-párbeszéd Emily Marler és NPH között:

Emily Marler üzenetei: Beválogattad Vanessa *** Hudgenst Mimi-nek a Rent-be?? Miért? Miért tennél ilyet?

Mármint én jobb Mimi lennék nála. Ez nyilvánvaló. De ő nem tehetséges. Ez pofon azoknak az arcába, akik valaha eljátszották Mimi Marquezt: Daphne Rubin-Vega, Rosario Dawson és Renee Elise Goldsberry, elnézést kérek.

Mi következik? Miley Cyrust beválogatni, mint Maureen és Zac Efront, mint Roger?? Talán Justin Beibert, mint Mark és Corbin Bleu-t, mint Ben? Béna. Nph.

Neil Patrick Harris egyszerű válasza: Wow. Ízléses. Ne érezd magad kényszerítve, hogy megnézd.

NPH-t egyébként ITT követhetitek nyomon a Twitteren.
3 szó. Neil Patrick Harris. Köszönöm! :)

2010. ápr. 10.

La Vie Boheme

Megmondták, a július 30-án kijövő "Beastly"-ben nincs ének, nincs tánc a muzikális tehetségéről ismert Vanessa Hudgens és Neil Patrick Harris részéről sem, mert más napokra tartogatják.

Nos, ezek a más napok:

2010. augusztus 6-7-8.

Egy másik nyári szuperprodukció a két kedvenccel!

Neil Patrick Harris, aki nélkül manapság el sem lehet képzelni egy-egy különleges, alkalmi musical showt, ezen a nyáron Jonathan Larson "Rent" című musicaljét fogja megrendezni a Los Angeles-i Hollywood Bowl-ra.

Vanessa Hudgens pedig, újdonsült kollégájával újra együtt dolgozva a női főszereplőt, Mimi Márquez-t fogja alakítani egy HIV pozitív bártáncosnőt a '90-es évek rockmusicalében, amely néhány nélkülöző, bohém életet élő művész történetét meséli el a manhattani Alphabet Cityben, az AIDS árnyékával rávetülve.

Más szereposztási részletet még nem közöltek a műsorhoz, amelyben első ízben bizonyíthat NPH a direktori szerepben. A színésznek magának is meg van a "Rent"-hez való saját kötődése: ő játszotta Mark Cohent 1997-ben a az Ahmanson Theatre-ben Los Angelesben, majd egy azt követő országos turnéban. Előadását Drama League Award díjjal is jutalmazták.

És most ő is elismeri valakinek a tehetségét! Bejött egy megbeszélésre, és meg kell mondanom, Vanessa igazán lenyűgözött. Gyönyörű, nagyszerű hangja van, és igazán nagyra értékeli a megtiszteltetést, hogy a valahol ikonikus Mimi szerepét játszhatja. Nagyon várom, hogy a nézők egy sötét, szélsőséges és nagyon más oldalát láthassák Vanessa Hudgensnek idén augusztusban.

A Jonathan Larson írta és Michael Greif rendezte "Rent" Giacomo Puccini Bohémélet című operáján alapul. Az első bemutatóra a New York Theatre Workshopban került sor 1994-ben, ahol három hétig játszották, történelmi sikert aratva. A hivatalos bemutatót ugyanitt 1996. január 25-én tartották meg, Puccini operájának premiere után kereken száz évvel. A Broadwayen 1996. április 29-án debütált a Nederlander Theatre-ben.

A musicalt tíz Tony-díjra jelölték 1996-ban melyek közül négyet vitt el, és minden jelentős musical díjat bezsebelt, valamint a legjobb drámának járó Pulitzer-díjat is elnyerte. A "Rent"-et utoljára 2008. szeptember 7-én játszották a Nederlander Theatre-ben, miután összesen 12 évet és 5124 előadást ért meg, ezzel a "Rent" a hetedik legtovább játszott show a Broadway történetében és több, mint 280 millió amerikai dollárt hozott ez idő alatt.

A 42 dalt magába foglaló rockmusical Mimijét a Broadway színpadán eredeti szereposztás szerint Daphne Rubin-Vega alakította, a 2005-ben Chris Colombus rendezésében elkészült "Rent – Bohém élet" című filmadaptációban pedig Rosario Dawson, akivel egyébként Mimi legújabb megformálójának már korábban volt szerencséje találkozni.

Forrás: Broadway World; L.A. Times; Wikipédia.

2010. ápr. 8.

Stílusos és ravasz

3 szó. Neil Patrick Harris. És a fél világ, ha nem az egész, mindentudóan elmosolyodik. Amerikai egyik első számú kedvence és büszkesége legközelebb Daniel Barnz nyáron kijövő filmjében fogja még jobban magába bolondítani rajongóit.

"A film címe 'Beastly' és szerintem az MTV rajongói szeretni fogják. Ez a 'Szépség és a Szörnyeteg' mai, modern szemléletben. Előadásmódjában pedig stílusos és nagyon ravasz." - adta tudtunkra a végtelenül karizmatikus [*szerk. - ezt nem én találtam ki, de határozottan támogatom! ;)] amerikai színész a Las Vegasban készült MTV-s interjújában.

"Mary-Kate Olsen egy mellékszereplő; Vanessa Hudgens a főszereplő - ő ragyogó, szuper tehetséges és a legklasszabb csaj, akivel valaha találkozni szeretnél; Alex Pettyfer is benne van — egy új srác, brit, nagyszerű és szintén szuper tehetséges." - jellemezte színésztársait a férfi, akit egyszerűen csak NPH-ként ismer és imád a világ. "És én egy vak hapsit játszok."

"Alex karakterére olyan átkot bocsátanak, ami fizikailag csúnyává teszi, és meg kell tanulnia, mi az igazi szépség." - magyarázta. "Az apja bezárja őt egy lakásba, és én vagyok a tanító, akit felbérel, hogy tanítsa, és én vak vagyok. Szóval, ennél fogva én nem látom a csúnyaságát."


"Van egy egyfajta közös vonásom vele, hiszen nekem is van egy fizikai fogyatékosságom, amin túl kell lépnem." - mondta a színész, akinek ez az első drámai szerepe közel fél évtizede. "Szóval megtanítom egy dologra... vagy kettőre."

A 150 éves történet legújabb, a tengerentúlon július 30-án megjelenő adaptációjában Alex Pettyfer reménytelenül öntelt karakterére olyan átkot helyeznek, amely egy igazi szörnyeteggé változtatja át. Mr. Harris pedig egy olyan kulcsfigura bőrébe bújik, aki segít neki és megtanítja az élet igazi szépségeit felfedezni - és hosszú idő óta ez az első komoly alakítása...

"Igen, ez szép. Mármint általában ezek a tinifilmek tele vannak, tudod, maszturbációs poénokkal, de ez egy nagyon ízléses film, igazából." - ígérte. "Nagyszerűnek tűnik. Szerintem a színészi játékok erősek. Szerintem jobb, mint az átlagos tinifilmek."

És hogy melyik a kedvenc jelenete a filmből? Nos, nehéz kérdés. Főleg annak, aki épp az interjút megelőző estén látta filmet, így tele van a feje egy csomó lehetséges nyertes jelenettel. ;)

"Szerintem nagyszerű látni, ahogy Alex - aki a főszereplő srácot játssza - megpróbálja megnyerni Vanessa karakterét, mivel ő is a lakásába kerül; és egy egész filmjelenet van arról, ahogy ajándékokat ad neki és reméli, hogy meg fog tetszeni neki, de nem - ez nagyon "Szépség és a Szörnyeteg". Nagyon sokatmondó és édes. Nagyszerű randira való film lesz."

De nincs benne éneklés. Azt más napokra tartogatja... :)

Forrás: MTV.

2010. ápr. 7.

A holnap csodái

*A következő bejegyzést f.é., és természetesen amerikai barátaink ihlették.

egy édes csók; egy apró mosoly

egy baráti ölelés


egy jóleső nevetés
A képek a 2010-es St. Jude gyermekkórházEstrellas Por La Vida” gáláján készültek április 6-án, kedden, Los Angelesben. És ahogy azt az aranyszívű Monique Coleman írta:

Kenny egy bámulatos rendező és humanitárius. Izgatott vagyok, hogy részt vehetek egy rendezvényen, ahol elismerik mindazt, amit a gyermekekért tesz!

Még több egytől-egyig gyönyörű kép a kitüntetettről, és összes "gyermekéről" ITT és ITT!

2010. ápr. 6.

Sztárok az életért

Wilmer Valderramma, Zac Efron és Vanessa Hudgens színészek nagy feladatot kaptak a ma estére! Barátaikat, munkatársaikat, mentoraikat fogják kitüntetni - Zoe Saldana színésznőt, és Kenny Ortega rendezőt, koreográfust - az április 6-án este megrendezésre kerülő "Sztárok az életért" gálán, amelyet a St. Jude gyerekkórházban tartanak meg Los Angelesben.

Zoe és Kenny azért az állandó támogatásukért, kemény elkötelezettségükért kapnak elismerést, amelyet a gyermekbetegségek leküzdésért folytatott küzdelmükben tanúsítanak.

Csodálatos rendezvény elé nézünk tehát, ahol újra büszkeség, meghatottság és határtalan jóság uralkodhat, miközben e két ember határtalan szívéért és fáradhatatlan tevékenységéért adhatunk hálát. Izgatottan várom! :)

Forrás: VABN; Just Jared.

50-ből 50 ;)

Vanessa Hudgens húsvét hétfő délután, minden locsolkodás után ;), családjának nőtagjaival, húgával Stellával és anyukájával, Ginával töltött el egy kis időt.

A Los Angeles-i fotósok egy közös ebéd elfogyasztása után örökítette meg a három hölgyet, amikor az általuk igen kedvelt Aroma Café-ból távoztak, ki-ki maga italával a kezében.

A 21 éves Nessa, akivel nem meglepő módon egyre többet foglalkoznak a divatlapok és weboldalak, legutóbb az angol éves Glamour Legjobban Öltözött Nők listájára került fel, a Top 50 legjobban öltözött közül az 50. helyet kaparintotta meg! :)

Ezt 14 000 brit emberke szavazta meg, a lista ezek alapján ettől függetlenül az én ízlésemhez mérten egészen vitatható is - de hát én nem vagyok elfogult az angolokkal persze. :)

Mindenesetre a brit lap április 8-án megjelenő májusi számában foglalkoznak a listával, amelyet teljes egészében meg tudtok nézni ITT!

A tegnap készült képeket pedig ITT találjátok meg a Hudgens famíliáról!

Forrás: Just Jared.

"Az emberek mindig emberek."

Quint beszélget Orson Welles-ről Richard Linklaterrel, Christain McKay-jel és Zac Efronnal!

Hali mindenki! Quint jelentkezik egy vicces, filmőrült beszélgetéssel ezen a szerda reggelen. Olyan szerencsés voltam, hogy beszélgethettem Richard Linklater-rel, Christian McKay-al és Zac Efronnal, amikor Austinban voltak, hogy bemutassák Linklater filmjét, a Me and Orson Welles-t.

A filmben egy gimnazista, akinek az az álma, hogy a Broadway-n szerepeljen (Efron) kap egy életre szóló lehetőséget, hogy része legyen Orson Welles (McKay) társulatának, amint színpadra viszik a színház történelmének egyik leghíresebb Shakespeare Julius Caesar-értelmezését.

A film számomra nagyon magával ragadó volt, gyakorlatilag egy hihetetlenül őszinte felnőtté válásról szóló történet a próbák függönye mögött. Efron jól adja a tágra nyílt szemű ártatlant, akit belöknek a színház véresen komoly világába, McKay bombasztikus (ahogy elvártuk) Welles-ként, Claire Danes pedig egy kihívó fiatal lányt játszik, aki mindig a létra következő fokán tartja a szemét.

Ahogy elvárnánk, amikor sikerül Richard Linklaterrel egy szobába kerülnöd, a beszélgetés gyorsan a vintage filmek felé terelődik, főleg, ha McKay is csatlakozik a lexikális tudásával Welles életéről. Efron volt a legcsendesebb közülük, de kedves fiúnak ismertem meg, aki szomjazza a körülötte lévők tudását.

Az interjúban található néhány cselekményelem is, ezért a cikk spoilereket tartalmazhat.

Jó szórakozást!
Richard Linklater: Hogy van Harry?

Quint: Nagyon jól.

RL: Add át az üdvözletem.

Q: Átadom. Szóval láttam a filmet és nagyon tetszett. Egyébként is nagy rajongója vagyok az „Így készült” típusú történeteknek…

RL: Igen-igen, a backstage-es dolgok.

Q: Nagyon furcsa volt, olyan mintha… tudom, hogy nagyon hülyén hangzik, de olyan volt, mint egy 80-as évekbeli Woody Allen film. Mint a Kairó bíbor rózsája vagy…

Christian McKay: A rádió aranykora.

RL: Igen, az ő régi filmjei ugyanezt az érzést keltik.

Q: Igen, és szerintem ez a te filmjeidben is megjelenik, még a Tökéletlen időkben is, szinte ugyanaz a régi korokban, de egyáltalán nem giccses, szóval valami ilyesmit éreztem, mikor a filmedet néztem…

RL: Remélem, nem így volt. Fel szeretnél éleszteni egy kort, de én azt mondom „Senki nem él a régi korokban játszódó filmekben. Az emberek mindig emberek.” Elbűvölőnek tartom, hogy csak a pillanatnak él az ember. Nem tudjuk, mi fog történni… Talán Welles igen, annyit tudnak, hogy az Államok történetében az lesz a leghíresebb Shakespeare előadás. Lenyűgöző, amit Zac karaktere mond „Lehet, hogy megbukik csütörtökön, de 50 évig emlékezni fognak rá.” 50 év volt a legtöbb, amire gondolni tudott. Lehet, hogy ez vicces lesz a 70, 72 éves közönségnek.

Zac Efron: Igen, volt egy pár hölgy a vetítésen, akik nagyon élvezték azt a részt. Az egyikük azt mondta „Az a cipő nem megy ahhoz a ruhához!” És hogy is volt, mikor egy másik hölgy odajött hozzánk, és azt mondta „Az nem volt jó!”

RL: A te Converse-ed? A te Chuck Taylors-od? Nem te.

ZE: Igen, nem én, hanem Claire. Tényleg kipécéztek dolgokat.

CMK: Idősek.

ZE: „Nem, mi ilyet nem követnénk el. Nem azokkal a cipőkkel!” Nagyon vicces volt.

Q: A színfalak mögötti káosz, főleg a bemutató előtti éjszaka szerintem nagyon sok feszültséget adott a filmnek.

RL: Az nagyon jó narrációs eszköz. Szinte hallod az óra ketyegését az egész filmben. Olyan mintha azt mondanák „Oké, közeleg a bemutató napja. Csütörtökön lesz és most szombat van, vasárnap… Olyan érzésed van, mintha ketyegne az óra. Mintha közeledne a nagy esemény, és szinte éreznéd a pillanatot. Olyan, mintha életre kelne a film. Vagy hogy „Állítsuk talpra ezt a dolgot. Kezdjük el a színpadi próbákat.” Mire Zac karaktere odaér, nemhogy talpra álltak, már rohangálnak. Az utolsó héten már minden halad.

Q: Olyan, mint az A Day in The Life, a Beatles szám, ahol van egy nagy zenekari rész, amikor minden megőrül és elkezd…

CMK: Zenei orgazmus.

Q (nevet): Igen, és akkor eléria tökéletes hangot. Valamiért én ezt éreztem.

RL: Szerintem a színház varázsát sohasem lehet átültetni filmekbe. A forgatás olyan folyamat, hogy felveszel egy jelenetet nyolcszor vagy hússzor, ahányszor akarod, de színházban ezt nem teheted meg. Ott a közönség, elhúzzák a függönyt, elalszanak a fények, és ti (Zac-re és Christian-re néz) tapasztaltátok ezt már színházban, de máshol nem igazán.

Q: Christian, beszéljünk egy kicsit a szerepedről. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek az az első kérdése, hogy milyen Orson cipőibe lépni, mivel ő a filmtörténelem egyik legnagyobb alakja, és el tudom képzelni, hogy egy színész számára hatalmas kihívás lehet megfelelni a közönség véleményének Orosonról, anélkül, hogy egyszerűen parodizálnád a heves természetét.

CMK: Ha parodizálsz, benyomást utánzol vagy imitálsz, halott vagy. Bemutathatod a közönségnek a jellemző tulajdonságokat, mert már nincs köztünk, de ha csak egy benyomásnak akarsz elehet tenni, akkor szükséged van egy szakértőre. És vannak olyanok, akik a hangját utánozzák, de amikor meghallod őket, tudod, hogy nem igazi. Ezek rögtön kiütköznek.
A legjobb dolog ebben a karakterben az, hogy mindenkinek megvan róla a véleménye. Nagyon sok könyvem van róla és mind ellentmond egymásnak, és ő imádná ezt. Ő alkotta ezeket a mítoszokat és legendákat magáról már gyerekkora óta, ő gyártotta az „igazságot”, és persze mindenhol vannak védői, akik azt mondják, hogy „Azért tett így, mert művész volt! Művészi lelke volt.” Nem, hazudott! Ez az igazság egyszerűen!

RL: Ami működött számára.

CMK: A hazugság még szépen fejezi ki a „mítoszt.” Évekkel később persze, mikor szenvedett és nem tudott támogatást nyerni a filmjeihez, és megakadályozták, hogy megvalósítsa a terveit, azért volt, mert az emberek hazugságokat terjesztettek róla, de ezt nem ennek köszönhette. Van egyfajta erkölcsi tanulság ebben, de nem védőjeként akartam eljátszani. Tudni akartam, miért tette ezt, de jó barátja vagyok Norman Lloyd-nak, 95 éves és még mindig dolgozik, és néha mesélt nekem történeteket… Azt mondta „Úgy játszod Wellest, mintha szörnyeteg lenne.” Hallottam hajmeresztő történeteket róla, sokkal rosszabbak voltak, mint bármi, ami a filmben elhangzott, és tényeken alapult. Minden tett, amit elkövet a filmben, tényeken alapszik, már amennyit bizonyítani tudunk. Mondják, hogy milyen kegyetlenül bánik Richarddal a film végén, mikor azt mondja neki a parki padon „Add nekem ezt az estét, és ma azt tehetsz, amit akarsz!” Vagyis más szavakkal ki van rúgva!

[Mindenki nevet]

CMK: „Csak a ma estét akarom.” Az emberek azt mondák, ez kegyetlen. Igen, lehet, hogy kegyetlen, de a színház világában még semmi.

RL: Kell lennie egy vezetőnek, aki meg tudja tenni ezt a Machiavelli-féle döntést, hogy… tudjátok. Úgy értem, ezelőtt meg kellett szabadulnom színészektől. Nagyon fájdalmas volt.

CMK: Vagy nagyon jó móka! (nevet)

RL: (nevet) Nehéz megtenni, de a nagyobb jó érdekében muszáj. Nem tudom, mi volt Welles számára a nagyobb jó, bármi is volt a megérzése, mindenben megtalálta a jó döntést. Nem aggódott, ha döntést kellett hoznia.

CMK: Vannak emberek és tudjátok, úgy kezelte őket, mint később… Tudjátok, hajlamos volt mindent maga megítélni, ez volt számára a legfontosabb, de a világon mindenki talán egész máshogy látta a dolgokat.

RL: Ez az egyik nagy témája, az ember kiismerhetetlensége. Szerintem egyrészt az Aranypolgár egy egyértelmű viszonyítási pont, tudjátok, maga Welles mondta „Lehetsz egyszer nagyszerű ember és középszerű egyén is.”

CMK: Szerintem Welles mindenképp nagyszerű ember, de középszerű is. Emberként nem kedvelném igazán.

RL: 24 évesen mondta ezt. Tudatában volt ennek. Nem kellett megöregednie ahhoz, hogy fényt derítsen ezekre az öröklött ellentmondásokra.

CMK: És Istenem, ugye hogy beteljesítette a jóslatot?

RL: Igen, egy egész filmet forgatott erről, és ez csak egy része volt, de szerintem nagyon nagylelkű volt azokhoz, akik hűségesek voltak hozzá- Elég, ha megnézzük az Aranypolgár vagy Az Ambersonok ragyogása stáblistáját, ahol elöl szerepel a társulat és ő a legutolsó.

CMK: Imádom Az Ambersonok ragyogásának a végét. (Welles hangján) „És megtettem minden mást.” (nevet)

RL: Igen! (nevet) De próbálkozik. A szíve legmélyén szeretne…

CMK: A szerződése szerint nem kellett volna feltüntetnie Mankowitz nevét. RKO szeretett volna producer, rendező, forgatókönyvíró és főszereplő lenni. Abszolút négyszeres fenyegetés. A szerződésében, amit láttam is, meg sem említették Mankowitz-ot. Azért tett így, mert tudta, hogy túl messzire ment és visszakozni akart.

Q: Tehát szerinted politikai okai voltak?

CMK: Nem, szerintem teljesen érzelmi okai, de nem lett volna kötelessége ezt tenni.

Q: Szóval Zac, szerintem nagyon nehéz eljátszani a karakteredet ebben a filmben, legalább annyira, mint Christian-nek, az ártatlanságot kell képviselned mesterkéltség nélkül, ha érted, mire célzok. Hogyan érted el ezt?

ZE: Nagyon sokat gondolkodtam a színházzal kapcsolatos tapasztalataimról, és hogy én hogyan sétáltam bele ebbe a másik világba. Rögtön megtaláltam vele a kapcsolatot, de ugyanakkor nagyon idegennek és másnak tűnt. Az első darabom hasonló élmény volt, és volt egy színésznő a showban, aki a legjobb előadó, akit valaha láttam. Sosem láttam még hozzá hasonlót, hihetetlen hangja volt, átvette a show irányítást. Ő volt a viszonyítási alap, emlékszem, mennyire tiszteltem, amikor a függöny mögül néztem. Visszaemlékezve, hogy ez milyen volt, nem kaphattam belőle eleget, és az iskola tűnt egy másik világnak, úgy gondoltam, már jártam ott. Ezért tűnt úgy, hogy ez a helyes.

RL: Nos, igazad van azzal kapcsolatban, hogy Richard eltűnhetett volna. A semleges srác középen, akin keresztül a „nagyszerű embert” látod. Ezért akartam Zac-et a szerepre, mert mikor a film véget ér, nem csak Orson Welles marad meg benned. Két főszereplő van.
Emlékeztek a My Favourite Year-re? Nagyszerű film, de akkor sem emlékeznék a főszereplőre, ha az élete, múlna rajta. Emlékszem Peter O’Toole-ra, de az a másik srác számomra beleolvad a háttérbe. Úgy emlékszem, elbűvölő történet, de csak azért mert ő „a srác.”
Szerencsére Zac hozza a vezető szerepet, és észrevehető, hogy a saját sorsát mutatja be. Van egy érdekes pillanat a filmben, mikor Orson rájön, hogy „Ó, ez a gyerek… teljesen alábecsültem. A színfalak mögött Sonjával jár.”

CMK: (Orson hangján ravasz mosollyal) „Ne aggódj miatta, Junior.”

RL: Meglepő, mert sokkal több van benne, mint gondolnád.

Q: A film egészének a szereplői is nagyszerűek. James Tupper teljesen levett a lábamról Joseph Cotten-ként.

RL: Köszönöm.

Q: Teljes meglepetés volt számomra, mert nagyon sokat hallottam mindkettőtök játékáról a filmben, de…

RL: De az igazi filmes emberek így gondolkodnak: „Ó, megvan az igazi Cotten. Eléggé tisztelted őt,” mert ironikus a maga módján, nem annyira nyilván, mint Welles, de a filmimádók számára Cotten Joe Cotten! Ezt nem lehetett elrontani.
A szerencse megint mellénk állt. Már kezdtük a próbákat, de Cotten még mindig nem volt meg. Egyszerűen sehol nem találtam Joseph Cottent, és mikor végre megjelent, azt gondoltam, „Hű, végre valaki…” Ugyanolyan magas volt, a kedvenc színésze Joe Cotten, a haja is olyan rövid volt. Mintha „A filmezés istenei megtalálták Wellest és Cottent! Elkezdhetjük a filmet!”

CMK: És nagyszerűen haladtunk. Amint megtaláltuk őt.

RL: Nagyszerű ember, de tudod, milyennek gondolják Cottent, ő a vicces srác, aki mindenkivel kavar egy kicsit.

Q: Úgy tűnt, valamiképpen ő képviseli Orson szívét. Nekem úgy volt, hogy ő volt a társulat szíve, Orson pedig az agya.

CMK: Igen.

RL: Igen, idősebb volt, és egy kicsit tapasztaltabb is, és szerintem ő másokkal ellentétben megértette Orsont. Szerintem az életre szóló barátságuk ezt bizonyítja.

ZE: Aztán kirúgta a Horse Eats Hat-ből.

RL: Lehet, hogy [Welles] kirúgta, de[Cotten] megértette.

CMK: És természetesen kirúgja, miután megkapja az Aranypolgár kritikáit. Ez nagyon érdekes.

RL: De egész életükben kapcsolatban maradnak.

CMK: És Orson már az önéletrajza végének ellenőrzésénél tartott, mikor elvesztette. Igazából Cotten életrajzát vesztette el…

Q: Szó szerint elvesztette.

CMK: Mikor Orson meghalt, Cotten azt mondta a telefonban, „Sajnálom Orsont… Körülnéznétek a hozzátartozóinál, és elhoznátok a kéziratomat?” Nem volt más példánya. Végül megszerezték, de szerintem Orson valami ilyesmit mondott volna „Te erről fogsz beszélni…?”

RL: „Ó, fel akarod emlegetni, Joe?” Mert Welles nem írt önéletrajzot. Lehet, hogy tervezte, de…

CMK: Valószínűleg maga sem tudta, mi a valóság és mi a fikció.

Q: Mindenképp elképesztő lett volna.

RL: A legközelebb szerintem azok a hosszú interjúk állnak hozzá Peter Bogdanovich-csal, de még ott is érződik…

CMK: A Paris Vouge-ban írt a szüleiről, szerintem az a valaha volt legjobb írása. Gyönyörű volt. „My Father Wore Spats”-ként emlegetik. Az egész kitaláció az utolsó betűig, hogy az anyja lövész lett volna géppuskával, meg amit akarsz. „Ő vezette a szüfrazsetteket Chicago-ban” és ez az egész nonszensz. Tényleg az. Különös.
Az apja találta fel a motor lámpáját. Ő találta fel azt a dolgot is, ami a fényt generálta, mikor hajtod a biciklit? Azt Orson Welles apja találta fel, ahogy az Első Világháború katonáinak a táskáját is, ami összecsukható volt. Orson Welles apja. Nagyon, nagyon gazdagok voltak. Nagyon gazdagok.

Q: Ez nagyon furcsa, mert ezek a szokatlan dolgok könnyen lehet, hogy csak kitalációk.

CMK: Igen, de az igazság szinte kivétel nélkül mindig érdekesebb, és ez az, amit nem igazán értek. Találtam egy pár dolgot, aztán megtudtam a történet igazi oldalát.

RL: De ez személyiségtől függ, mítoszok és kitaláció mögött élni talán biztonságosabb pár embernek.

CMK: Igen, vagy alkotni valamit, ami magadnak is jobban tetszik.

RL: Érdekesebb az alkotó számára.

Q: „Nyomtasd ki a legendát!”

CMK: Igen, természetesen! Abszolút!

RL: Orson nyilvánvalóan eszerint élt.

Q: Beszéljünk egy kicsit Claire-ről, lassan kifutunk az időből, és ő is nagyon fontos a filmben. Szerintem a film egy szürke területről szól. Nagyon sok szürke szereplő van. Imádhatod Orsont vagy utálhatod is. Claire szinte ugyanez. Ő nem kegyetlen, de a cselekedetei azok.

RL: Ezt nehéz kivitelezni, szerintem Claire hozza ezt. A valóságban annyira két lábbal áll a földön, hogy úgy éreztem, meg tudja csinálni ezeket a dolgokat, amelyek fájnak a fiúnak, akinek kiöntötte a szívét, és az ember legalább megérti őt, és felfedezné a fájdalmas oldalát, de mindenkinek megvannak az okai. Ha visszatekersz az elejére, Claire figyelmeztette az elején Richardot, utána csak magát adja.

ZE: Van egy teljesen más oldala az iparágnak, amit gyerekként nem lehet megérteni. 17 évesen nem tudsz…

RL: Richard számára ez az „Üdv a felnőttek világában,” ahol mindenkit más motivál, ami nem feltétlenül fair vagy demokratikus, ahogy az iskolában tanították, hogy „Mindenki sorra kerül.” Nem, Orsonnak színháza van. Nem, Sonjának megvannak a saját tervei…

ZE: Mindenkinek megvannak az elképzelése, hogy mi a fair és mi a jó.

RL: „Üdv a felnőtt korban.”

ZE: Orson egyáltalán nem így működik.

RL: A világ nem így működik… Minden hierarchikus rendszer vagy üzlet így működik.

Q: Tehát dolgoznotok kellett azon, hogy megtartsátok ezt a határozottságot, vagy mindez természetes Claire-nek? Számomra ha ez nem működött volna, akkor csak a show maradt volna, ami lehetett volna jó, de a film hiányos marad. Ha a film végén utálod Claire-t, az kisiklatja a filmet.

RL: Igen, ha nem vagy megértő… Szerintem sok múlik azon, hogy Zac hogy játssza, mert a vége ilyesmi, hogy „Sok szerencsét. Sok szerencsét kívánok.” Az emberben ott a fájdalmas felismerés.

Q: A lány a múzeumban pedig a biztonsági hálót jelenti.

RL: „Gretta mindig ott van,” de ezt nem tudja a bemutató napján. Olyan, mint egy kis ajándék.

CMK: A közönség azt fogja gondolni, hogy Gretta az igazi…

RL: Igen, egyezik az ízlésük.

Q: És amikor látjuk őket először találkozni, az olyan, mint hogy „Itt jön képbe a fiatal szerelem.”

CMK: De hosszú út áll előtted, Zac, hogy legyőzz ötöt a világ legszebb női közül, Zac. Ez több, mint amit James Bond összehozott a legutóbbi két filmjében! Ez az én rekordom: öt. (nevet) És a balerinákat nem számoljuk. Én ezt már elképzeltem. (nevet)

[Mindenki nevet]

Q: Ó igen. Most kell elkezdened a legendát.

CMK: A karakteremről beszélek! (nevet)

RL: Ez mindennek a háttere akkor, mikor Orson elkészíti Az árnyékot… a lány a rádióban… Minden nő, akivel találkozott… vannak háttértörténetek…

Q: A kedvenc Orson Welles-filmem A harmadik ember, veletek mi a helyzet?

ZE: Mindenki A harmadik emberről mesélt…

CMK: De hány jelenetében szerepel? Csak párban.

RL: Ez egy jó példa arra… Cottené a főszerep, de Orson is meghatározó.

Q: Igaz, nem szerepel annyit a filmben, de Harry Lime minden jelenetben érezhető.

RL: Igen. És a legjobb belépő, amit egy színész valaha kaphat.

Q: A Criterion kiadta Blu-Rayn, de ki is nyomtatták, szóval ha találsz egy példányt, itt az idő. (nevet)

CMK: Tényleg?

RL: Ez gyors volt.

CMK: 1950-ben ha besétált egy étterembe, kávézóba, pubba, bárba, vagy ha csak az utcán sétált, ha valakinél volt hangszer, a Harry Lime betétdalt kezdte játszani. Azt mondta, utálja! Azt mondta, olyan, mint a Japanese water torture.
De számomra ez a Falstaff. Az a legnagyszerűbb szereplése.

RL: Szeretem a Charles Foster Kane-alakítását. Többször láttam, mint bármelyik másikat. Szeretem az Othello-ját is. Ha ebben a másodpercben megnézhetnék egy Welles filmet, az a Falstaff lenne, mert az nem elérhető. Nem jók a kilátásai. Fel kellene éleszteni azt a filmet. A tulajdonjoggal vannak gondok.

CMK: Főleg ebben az országban. Sohasem adták ki Amerikában.

RL: Sohasem, de mutattam egy részletet vagy 20 éve… Egy ügyvédnek van példánya, de ennyi az egész. A 90-es években az Othello-t tökéletesen helyreállították, ezt kellene tenniük a Falstaff-fal is.

CMK: A zenéjét újra felvették, mert az az egyik legszebb soundtrack az összes film közül.

RL: Hihetetlen előadás volt. Szerintem a szereplését az Aranypolgárban beárnyékolja a rendezése, de hihetetlen szereplést árnyékol be.

CMK: Vegyük figyelembe, hogy az az első filmbeli szereplése, leszámítva a The Heatrs of Age-et, ami szintén csodálatos.

RL: Az az ő rövidfilmje. Láttátok, ugye? 1934-ben vagy 1937-ben tinédzserként készített egy rövidfilmet. Azzal foglalkoztak azon a nyáron… Virginia Nicholson is szerepel benne, a jövőbeli felesége.

CMK: A filmben a feleségem játssza Virginiát.

RL: És Chris Welles, aki az anyja méhében volt a filmben, eljött egy vetítésre. Volt egy vetítés New Yorkban, és eljött megnézni.

CMK: Találkoznom kell a 72 éves lányommal! (nevet)

RL: Nagyszerű volt beszélgetni veled.

Q: Mindenképp. Nagyon köszönöm, srácok. Örömömre szolgált.

ZE: Nagyon köszönjük.

CMK: Örülök, hogy találkoztunk.


Fordította: LL.
Eredeti interjú: Ain't It Cool.