Óda az élet gondtalan élvezetéről

Mai mesés utazásunk tartalmaz majd az újabban megszokottnál némileg több mesés elemet, számokat néhányat és két érdekes kritikát a Bandslam-ről. Csak ennyi? – merülhet fel az utasokban. Nos, ha szigorúan vesszük, felsorolás szintjén ennyi, de persze a Mesélő képtelen rövid tömör regéket alkotni, szóval lehet számítani arra, hogy valami csel van ebben – de most, hogy stílszerű legyek mai mesés helyszínünkhöz, csak annyi lenne a jelszó: Tegyétek le a távirányítót! Hm, szóval, hogy lefordítsam, el a kezekkel az egértől, esetleg görgetni lehet, oké, az megengedett.

Lássuk, hogyan bírja cselekvésre kedvenc állandóan roppant elfoglalt fuvolás Szerkesztőnk a mesekönyv Szellemét – nos, határozottan a lámpáshoz lép, fuvoláját a kezébe veszi és: két hatalmasat sóz a lámpásra, az csak úgy visszhangzik odabent és szól: Ébresztő lustaság, a mai dalt élőben kell hallanod, úgyhogy talpra azonnal ne húzd az időt!

A Szellem némileg meglepődik a Szerkesztőn, konstatálja is, hogy lassan egy Sa5m-hez hasonló szerep érik neki, no de ellent nem mond, már ki is bújik, és repíti az összegyűlt utasokat téren és főképp időn keresztül – hogy hová és mikorra? Az Angyalok városába, éppen egy héttel ezelőttre – az Emmy-gálára, nem is egyedül megyünk ráadásul, jön velünk a Szépség, aki meglepő súlyokat képes már megemelni, ki hinné, hogy 70 kg-al is tud edzéseket végezni már a Sucker Punch tréningjeinek köszönhetően – és természetesen Mr. Vancouver is velünk tart, akinél csak Szerkesztőnk elfoglaltabb.

Mielőtt bemennénk és elfoglalnánk helyünket, a Szépség elmeséli, hogy a HSM 3 DVD/blu-ray verziója továbbra is remekül tartja magát, szeptember 15-21-ig 2,223 példány talált gazdára, ezzel 42,055 dollárt folyt be, az eladott példányszám pedig már 3,233,053 db.

Mivel friss információval a Mr. sem akar adós maradni, elmeséli, hogy a Megint 17 DVD/blu-ray forgalmazásban töltött 5. hetében, vagyis szeptember 7-13-ig 43,313 eladott példánnyal büszkélkedhet, valamint 827,185 dollárnyi aktuális bevétellel – az összes eladott lemez öt hét alatt 1,080,224 példány.

Mindezen infók közlése után a Szépséghez lép Beastly-beli kollégája, kinek Szerkesztőnk is első számú rajongója, és akit mind nagyra tartunk, NPH üdvözli régi kedves ismerősként az utasokat és ígéri meg a Fuvolás Lánynak, hogy fergeteges nyitódalába mindenképpen beleszövi mindannyiunk kedvenc blogját. Cserében megígérjük, hogy lazán segítünk a show-ban.

NPH elkezdi a nyitányt, és mikor Jon Hamm-hez ér dalában, ott egy hatalmas molinót feszítünk ki a színész mögött, ami a Sucker Punch kvázi logóját ábrázolja, egyidejűleg egy „High Roller” feliratú hatalmas mutatóujjal mutatunk rá. Nos, promóció jó előre – nem bíztuk a véletlene, mit lehet tudni. Erre persze NPH sem marad adós, a tv csatornák felsorolásába a Disney után közvetlenül az oh-so-cute került a dalába, úgyhogy mind teljesen kész vagyunk, a Fuvolás Lány percekig keresi mit is tudna hárításként mondani, aztán inkább letesz róla, és csak mosolyog inkább - a végén pedig jár tőle a pacsi NPH-nak és mondja, hogy iszonyúan várja a Beastly-t és nem csak a Szépség miatt. :)

Nos mindezek után, tekintsük át a lényeget.

A Summit nincs rá jobb szó, minden erejével ki akarta nyírni a Bandslam-et, és bár a Bandslam keményen ellenállt, mert merem állítani, hogy az utolsó két hétben kifejezetten magára talált, illetve lassacskán megtalálta a közönsége a filmet, annak ellenére, hogy a Summit részéről semmiféle lépés nem történt ez ügyben - mindezek ellenére rendkívül ostoba és amatőr húzásként hat hét után a Summit kivette a filmet a tengerentúli mozikból, nehéz ezt visszafogottan minősíteni, mondjuk úgy, hogy ennek nem ez a módja, ha valami jó, arról be kell bizonyítani, hogy az, a hibáinkat pedig meg kell kísérelni kijavítani, hogy a Summit illetékesei ehelyett inkább a homokba dugták azt a nagyokos fejüket, az nagyfokú dilettánsságra vall.

Lássuk, hogy a Mesélő mire alapozza a film magára találását: szeptember 18-20-ig teljesítette a Bandslam a 6. hétvégéjét, akkor 58 moziban és 37,995 dollár bevételre tett szert – ezt viszonyítani ahhoz érdemes, hogy a megelőző hétvégén 153 moziban 48,677 dollár jött össze – vagyis csak 21,9%-os a csökkenés, ami a zéró felé tendál, alig csökkenés, miközben 95 moziból kivették a filmet!

Ezen a héten is mindent megtett a film, amit csak tudott, bár vasárnapról hétfőre 70%-os volt a csökkenés, ám hétfőről keddre 72%-os növekedéssel korrigált, és bár szerdán 48,39%-ot csökkent, csütörtökön újabb nagy feltámadást mutatott be, 60,34%-os bevétel növekedéssel kompenzált. Ez pedig egy újabb arányaiban sikeres hétvégét vetített volna előre. Nos akkor, utolsó hetében a Bandslam 5,615 dollárt termelt.

A kritikák viszont a Summit-al ellentétben rendkívül nagyra tartják a filmet – az elmúlt heti mesében ígéretet tett a Mesélő a viewlondon.co.uk című lap kritikájának folytatására, nézzük is meg, hogy a szerző szerint mi volt a jó a filmben:

„Az alakítások kiválóak, különösen Michalka, kinek csintalan személyisége módfelett vonzó. Connell egy kicsit kábult a főszerepben, de remek a kémia közte és Hudgens közt, aki egészen lenyűgöző komikus időzítésekről tesz tanúbizonyságot és sokkal szexisebb lehet itt, mint a High School Musical-filmekben.”

Ugye, hogy ugye? Na persze a HSM-el való párhuzam felesleges, de elnézhető, hiszen a promóciót is erre építették – hibásan.

Utazzunk egyet, lássuk, hogy Belgiumban mi a hozzáállás. Nos, 36 moziban 36,561 dollár a negyedik hétvége bevétele, egy hónap alatt pedig összesen 366,487 dollár.

Következő utunk vezessen Libanonba, ahol a Bandslam második hetéről vannak számaink, 5 moziban 3,756 dollár a bevétel, két hét alatt összesen pedig 13,420 dollár.

Folytassuk a viewlondon.co.uk kritikáját:

„A szellemes forgatókönyv kiváló, a merészen ábrázolt karakterekkel. Fontos, hogy hitelesebb az, hogy a gyerekek ilyen zenét hallgatnak, mint azt a nyálas, stúdió diktálta szemetet, amit általában kapnak. Hasonlóképpen maguk a zenekarok is nagyon jók, a zenei számok pedig roppant fülbemászóak. ” – írja még mindig a jó dolgok kapcsán.

Rossz dolgot nem talált a filmben csak jót és nagyszerű, jöjjön most ez utóbbi:

„Ezen felül a film lépésről lépésre építi a szokásos kliséket és tisztességes üzenetet közvetít anélkül, hogy bármennyire is prédikáló, leereszkedő lenne vagy negédes szentimentalizmushoz folyamodna.” – érdekes vélemény, mindenképp érett filmről vall.

Ismét az utazgatás van soron, a Megint 17 kapcsán látogassunk a Vörös Pillangóval az Indiai óceánon Kelet-Afrikába, tehát Kenya, Szomália, Tanzánia és Uganda térségébe. Itt annyit tudunk kiszedni a helyiekből összesen, hogy egy hét híján három hónapja megy a film és összesen eddig 25,223 dollárt termet.

Ismerkedjünk meg egy újabb sajátos hangvételű kritikával, ez alkalommal egy igazán nagynevű lap, a The Washington Post kritikusától, aki messziről indít, figyeljétek csak:

„Mitől működik a Dirty Dancing? Miről szól Ferris Bueller, miközben minden chicago-i a lábainál hever? Valamiért egyszer csak azt érzed, hogy olyan diadalittasan ver a szíved, mintha te is részese lennél a filmnek annak ellenére, hogy nem tudsz énekelni és táncolni és valószínűtlen, hogy életedben ilyen dicsőségben lesz részed.

Ez az, ami ugyanígy van a Bandslam esetében is, melyben a fiatalok kiéneklik a szívüket. Mégpedig furcsán intelligens módon.” – jó távolról indít, de az érkezéshez teljesen jó.

Folytatja: „Az előzetes csak ezt szuggerálja a filmről: vannak viccek, vannak lányok, van némi zene és zenekarok, meg középiskolások. Az egész úgy tűnik, mintha ordítana róla, hogy: „Kérlek, na légyszi, talán ha egy kicsit bandzsítasz, akkor azt fogod gondolni, hogy ez a következő High School Musical!” – ugyanezt mondtuk mi is, és lám szinte nincs kritika, ami nem ezen pörög.

És ez azért fontos mert ez: „Nem így van, Vanessa Hudgens jelenléte ellenére sem. És a Bandslam-nek nincs is szüksége ennek a színlelésére. A saját jogán egy erős, okos film, Todd Graff író-rendezőtől.”

Iktassunk be egy újabb utat, jöjjön az Ufós film, legyen mondjuk Törökország a tetthely, ahol 38,433 dollár hozott 53 moziban, összesen pedig két hét alatt 161,805 dollárt.

Mielőtt ellátogatnánk mai legérdekesebb országunkba, folytassuk az ismerkedést a Washington Post írásával, ami annak a példája, hogy a kritikus teljesen tisztában azzal, hogy a filmet hová is kell sorolni:

„John Hughes közeli halála kapcsán részéről olyan jól kivitelezett tini-filmekre emlékezhetünk, mint a The Breakfast Club" és a "Ferris Bueller's Day Off,", az lehet csak a vigaszunk, hogy az ilyen filmek készítése folytatódik – a Bandslam-el a sorban.

Szégyentelenül édes, elgondolkodtató film, ahol az idétlen fiatalok boldogok, hogy felnőnek, a szülők pedig elégedettek lesznek, hogy részt vehetnek benne.” – nem is kell ehhez semmilyen belebeszélés, a sorok magukért beszélnek

Itt mond a Mesélő köszönetet a mesekönyv Olimpiai Bajnok atlétanőjének, aki ismét rengeteget segített a kritikák megértetésében.

Mai legérdekesebb országunk, ahová a Földközi-tengeren hajózva jutunk el, nem más, mint Spanyolország, akik a hollandokhoz hasonlóan nem hagyják magukat megtéveszteni holmi promóciós dolgokkal, majd ők eldöntik, hogy kell-e nekik, vagy sem – amennyiben: tudjuk, hogy szeptember 11-13-ig 213,550 dolcsival nyitott a Bandslam, és a spanyolok azt mondák mind akik látták, hogy ez nagyon jó, teljesen igazuk van a kritikusoknak, ezért aztán csak minimális, 18,9%-os a csökkenés a második hétvégére szeptember 18-20-ig, 125 mozi műsorán 173,170 dollár a bevétel, összesen pedig duplázódott, hiszen két hét után 453,014 dollárnál jár a film!

Melynek kapcsán a Washington Post kritikusa elárulta, melyik is szerinte a legjobb jelenet benne: A film legjobb jelenetinek egyike, mikor Will és Sa5m kimerészkednek New York City-be és beszöknek a ma már nem üzemelő CBGB-be, ahol Will egy régi Patti Smith poszternél állva tisztelettől ziháló hangon mondja: "Tudod, hányszor köpött erre a padlóra?"

Ez tényleg vicces, ha belegondolunk és megpróbáljuk magunk elé képzelni a szitut. Nézzük az összesítést: „Ahogy a film az elkerülhetetlen zenés befejezés, a Bandslam felé halad, a cselekmény helyenként tagadhatatlanul zavaros. De a forgatókönyv határozott intelligenciája és a színészek bája (Connell-t, Hudgens-t és Kudrow-t különösen öröm nézni) kapcsán eléri a fim, hogy óda legyen a fiatalok számára az élet gondtalan élvezetéről.”

Hm, óda, nos legyen, ami lenni akar, csak legyen, ugyebár – és legyen most a zárás a következő mesebeli momentum, számos összesítésünk következik:

Zac Efron Megint 17 című filmjével kapcsolatban a nemzetközi számok módosulásáról kell szót ejtenünk egyrészt: 71,988,853 dollár, másrészt így az összesített bevétel is módosult, mégpedig 136,155,922 dollárra. A lényeg persze a DVD/blu-ray eladási mutatókon van, 5 hét leforgása alatt 19,803,345 dollár az ebből származó bevétel.

Az Ufók a padláson című 45 millió dolláros költségvetésű Ashley Tisdale nevével fémjelzett gyerekfilm tengerentúli bevétele 24,478,561 dollár, nemzetközi számai pedig 13,012,694 dollárt tesznek ki., így összbevétele 37,491,255 dollár.

A Bandslam című, zenével és a fiatalok felnőtté válásával foglalkozó, rendkívül ütős és a kritikailag álomszerű fogadtatásban részesülő film végső amerikai bevétele 5,210,988 dollár, nemzetközileg a számos oldal még mindig lemaradó infói szerint eleddig 4,369,329 dollár – itt még bőven van tartalék – az összesített bevétel 9,580,317 dollár.

A Nagy Közös Pont, vagyis a High School Musical 3 – Senior Year című rekorder film DVD/blu-ray eladásából származó bevétele 58,038,836 dollár.

Készítette: Aladdin, azaz Fant.
Forrás: számok; BoxOfficeMojo 1 2 3 4 5 6 7; The Numbers 1 2.
kritikák: View London; The Washington Post.