We’re soaring, flying..

Hát jó, kezdjük Mikulás-napi mesénket, melyben szerepel majd kritikaügyileg ismét a néhány napja a neten idehaza is elérhető Bandslam, számszakilag bőven a Me and Orson Welles, néhány apróbb infó – és egy speciális Mikulás, ki nem a Mesélő lesz, bármennyire adná magát a dolog.

’Te, ha most elkezdesz amolyan Mikulásosan hohohózni, kimoderállak az tuti!’ – szúrja oda mintegy sürgetésként a 17-es Lány a Mesélőnek – De nem, nem a Mesélő nem kezd el Mikulást játszani, azért sem, mert a VVHSZ típusú moderálás a múlt héten megvolt.

Kell nekünk egy dal, nem meglepő módon egy Télapós, mégpedig a Fuvolás Lány előadásában pikolón természetesen, nos, ha nincs is igazi tél egyelőre, de egy mesében bármi lehetséges, így a mai fuvolára hangszerelt dalunk a Hull a pelyhes című közkeletű dal, ha a szerzőjét megmondja valaki, annak még kitaláljuk mesebeli jutalmát.

A Szellem a hangszer (és persze a hangszeres) hatására előbújik a lámpásból – és, hogy mindenki a megfelelő hangulatban legyen, hirtelenjében sűrű hóesést varázsol.

Közben elkezd amolyan Mikulásosan hohohózni, amit bizonyos illető rosszalló tekintete miatt villámgyorsan be is szüntet.

Már indulunk is - Vancouver-be, ahol legfrissebb információk szerint meséink hősei tartózkodnak (igen, mindketten, egyikük a munka, másikjuk pedig nos, egyikük miatt- a képzavar remélem teljes) és ők elmondják, hogy igazi telet, sűrű hóeséssel sosem láttak még igazán. A Szellem előre hárít, hogy túlságosan veszélyes lenne hirtelen havazást varázsolni – ám a Fuvolás Lány valahogy úgy néz rá, mint a Shrek 2-ben a Csizmás Kandúr a támadóira, és mivel szíve vajból van Szellemünk nem tud nemet mondani – így lesz hát a 17-es Lányból Santa Girl! A Szépség, aki a Yahoo keresőjében 2009. évben a 10. legkeresettebb zenei előadó, hálából nekiajándékozza azt a Mikulás-sapkát, melyet a Winter Wonderland feléneklésekor viselt.

Lássuk kicsit a számokat: Bemutatták a Me and Orson Welles-t az USA 4 db filmszínházában, meglehetősen limitált nyitás – azonban most figyeljetek: A 63,638 dolláros első hétvégés nyitány (november 27-29-es hétvége) a legerősebb mozis átlagot hozta a hasonlóan limitált nyitányok kategóriájában a maga 15,910 dollárjával!

Persze mivel november 25-én volt a nyitónap, így tudunk más számokat is: a nyitószám 9,512 dollár, november 26-a 12,272 dollárt hozott, aztán jött a hétvége, a hónapot 5,706 dolláros napi bevételen zárta, a decembert 6,093 dolcsival kezdte, 2-án 5,853 dollárt hozott és meg is érkeztünk most csütörtökre, ami 6,390 zöldhasút tartogatott 4 filmszínházban a MAOW számára. Péntek óta egyel több moziban, szám szerint 5-ben megy – amit a Mesélő nem igazán ért, jóval többről volt szó, nos reméljük a december 11-e valóban elhozza a nagyságrendekkel több moziban való vetítést.

Mindenesetre a film a rottentomatoes-en szépen ível felfelé, már 82%-on áll, a kritikusok 76%-osra tartják, mindkét adat egészen jó – legközelebb ismét MAOW-s kritikára készülhet minden érdeklődő utas.

Most azonban átnyergelünk a Bandslam-re – mely film a starpulse.com internetes lap összeállítása alapján ott van 2009. legjobb 25 filmje között, méghozzá a 23. pozícióban!

Írnak is róla néhány sor, lássuk csak: „Vanessa Hudgens Bandslam-je egy olyan film, amit rengeteg ember helytelenül értelmezett – és számunkra ez a film 2009. év 23. legjobb alkotása!

„A legtöbben Hudgens-t tehetségtelen csajnak tarják, csak mert szuper hot és a földkerekség legjobban kinéző pasijával jár, de a Bandslam nem az, aminek a legtöbben tekintik, nem egy High School Musical utánzat. Hudgens bájosan mosolyog a plakáton – ez az az ok, amiért ennek a filmnek ’Az év legrosszabb marketing-je’ díjat meg kellene nyernie. Ő egy csípős tinédzser zenészt alakított, nem pedig egy tipikus, mosolygó jókislányt, mint ahogyan reklámozták a filmet, és ami tönkre is tette a mozipénztáraknál való szereplést - de nem a minőséget.”

„Ironikus módon az ő filmje szerepel a listán, Zac Efron kasszasikere viszont nem – de azért szeretjük a Megint 17-et is.”

Így tehát a forrás, és hát, ha a 17-es film nem is szerepel a listán, a MAOW csak késői bemutatója okán nem fért fel bizonyára.

Most pedig ismerkedjünk meg egy speciális kritikával (hiába na, ma minden speciális) – e kritikát egy jó nevű angol lap, a News of the Word kritikusa szerezte, figyeljük csak, már a felvezetés speciális:

„Kérdés: Merre mentek tovább az High School Musical-es gyerekek az érettségi után?

Válasz: Nem túl messze, mindenki úgy gondja.”

„A széria kosárlabda-őrült szívtipróját Zac Efron-t legutóbb a Megint 17-ben láthattuk… ahogyan kosárlabda-őrült szívtiprót alakított.”

„És jövő héten megkapjuk Ashley Tisdale-t, aki a puccos, egocentrikus, nagyon szőke Sharpay Evans-t alakította… mint puccos, egocentrikus, nagyon szőkét az Ufók a padláson-ban.”

„Most hagyjuk figyelmen kívül Lucas Grabeel kicsi szerepét a Milk-ben, különben a bevezető nem működik.” – akár jogos is lehet, valamennyire, kivált, hogy a kritika a MAOW premierje előtt született.

„Úgyhogy Vanessa Hudgens-ön a sor, hogy mutasson legalább egy embert a szereplők közül, aki egy kicsit kitágítaná a határokat.” – Go V!

Ezt a kritikát egyébként egy hölgy írta, aki HSM rajongó, mindez ki is derül persze, hiszen:

„Most ne értsenek félre. A HSM-széria nagyszerű volt és őrülten szerelmes voltam Efron-ba - süt róla a szerethetőség és a vonzerő. De az esélye annak, hogy a trilógia után tisztességes karriert fussanak be a szórakoztatóiparban, karcsúbb volt, mint a Vadmacskák előnye a harmadik negyed végén. (mondom, rajongó voltam)” – szkeptikus rajongó, tegyük hozzá gyorsan, azért messze nem olyan kilátástalan az.

„Nos, képzeld el ezt cinikus meglepetésként.” – mármint a Bandslam-et ugyebár.

„Mert szerintem William Shakespeare-től származik ez az idézet: ’Szárnyalunk... Repülünk... Nincsen csillag az égen, amit el nem érthetünk. Ha megpróbáljuk, igen, szabadok lehetünk.’”- nos, ki ismer rá magyarul az idézet forrására? A Mesélőnek ismét rengeteget segítő olimpikon atlétanőnek hatalmas köszönet jár ezúton is, azonban e kérdésre az ő jelentkezését nem fogadhatjuk el.

Na most figyelem:

„És a Bandslammel Vanessa lehet az első HSM csillag, aki igazán kiszabadul a Vadmacska karmaiból.”

Igaz, a felszínen ismerősnek tűnik. Egymáshoz nem illő fiatal középiskolások egy csoportba verődnek és a dalokon keresztül megtanulják, hogy a barátság és az ambíciók nagyszerű dolgok, bla, bla, kövesd az álmaidat.”

„Csakhogy van benne egy rakás realizmus és az intelligens humor, amire valószínűleg nem számítottál. A film tökéletes a családok számára, de sohasem leereszkedő. Pimasz de nem szemtelen. Ez a hiányzó láncszem az egészséges gyerekfilm és a 15-karikás Superbad között.

Ha nem süllyedne meg egy kicsit a végén, hatalmas teljesítmény lenne.” – természetesen nincs tökéletes film.

Egy utazást közben ejtsünk meg, ne maradjunk nélküle most sem, a Bandslam kapcsán utazzunk a Vörös Pillangóval az Atlanti óceánon Spanyolországba. Elhozzuk a havat ide is, sőt a Santa Girl jót is tesz: rászoruló spanyol kisgyerekeknek a nyílt után ingyenes és káprázatos fuvolakoncertet ad – a repertoár a Ditta – Mesebeli összes fuvolán című lemez számtalan dalából áll össze, nos, ez az ok, amiért a mese Mikulása speciális lett, aki legtöbbször jót tesz, az legyen a Mikulás. Cserében a gyerekek elárulták, hogy náluk a Bandslam kapcsán számokat az október 30-november 01-i hétvégén jegezhettek fel, akkor összesen 1,030 dollárt, 8 hét alatt az összbevétel ott 749,455 dollár.

Folytassuk a kritikát:

„A történetünk ott kezdődik, hogy Will (az újonc Gaelan Connell) a városba érkezik, mivel az anyukája itt kapott munkát. Az iskolában találkozik Vanessa karakterével, az indie kiscsajjal Sa5m-el, és megosztják egymással a minőségi zene iránti rajongásukat.

Mindkettőjük csodálkozására a suli elit-csaja, Charlotte (Aly Michalka) megkéri Will-t, hogy menedzselje a bandáját.”

„A film követi Charlotte és Will kísérletét, melynek során megkísérlik időben formába hozni a zenekart a Bandslam-re, – a bandák állami szintű csatájára – valamint Will és Sa5m hihetően esetlen kapcsolatát.”

„Ez egy édes, felnőtté válásról szóló történet, olyan gyerekeknek célozva, akik éppen még nem váltak nagykorúvá.”

És fő a klisék fokozott kerülése:

„És lenyűgöző, hogy úgy tér ki a klisék elől, mint Piers Morgan a saláták elől.”

„Minden szereplő rendkívül megalapozott, Will és Sa5m rajongása a The Velvet Underground, Cheap Trick és David Bowie zenéje iránt a tizenéves zenerajongók ízlését tükrözi, nem olyat, ami hatalmas bevételű soundtracket garantálna.”

„Az elkalandozó cselekmény tartja vissza a filmet a nagyszerűségtől. Az erőltetett mellék cselekményszál zsákutca, és a legtöbb csavar és fordulat inkább lenne alkalmas egy tv-sorozatba, mint egy két órás mozifilmbe.”

Oké, de:

„Mindazonáltal a szereplők szeretetreméltóak, a zene tisztességes és még egy jó üzenetet is hordoz magában.”

A lezárása pedig abszolút mosolyogtató:

„És manapság, az FBI-által kiképzett hörcsögök meg az undorító CGI ufók idejében, mindez bőven jó nekem.”

Nos, mivel a mese meg nem bőven jó, hanem bőven elég volt minden kedves utasnak következzék rövidke számos összesítésünk, mint szokott sablon:

A Christian McKay, Zac Efron és Claire Danes főszereplésével készített Me and Orson Welles című színházzal foglaló fikciós életrajzi dráma bevétele 4 db amcsi moziban december 03-al bezárólag: 109,464 dollár.

A Galean Connel, Aly Michalka és Vanessa Hudgens főszereplésével készült zenéről és barátságról szóló Bandslam című vígjáték összbevétele változatlanul: 11,327,515 dollár.

E mesével kíván a Mesélő, azaz Fant minden kedves utasnak, olvasónak: Boldog Mikulást (ahogy a Fuvolás Lány is)!

Forrás: számok; BoxOfficeMojo 1 2 3.
érdekességek; StarPulse; IndieWire1 2; Vanessa Hudgens Starnews.
kritika: News of the World.