Mert mind együtt vagyunk...:)

Teli bendővel, takaróba csavarva azon gondolkodám, milyen igazán tartalmi bejegyzéssel lephetnélek meg Titeket, aztán rájöttem én nem, de LinkLuvor el tud Titeket látni fordításokkal.

A következő helyes interjú Zac-kel és Vanessával még nyilván egyik közös kedvenc országukból, Ausztráliából való, még a HSM3 ottani prómótálásának idejéből. Jó szórakozást hozzá! ;)

Melyik rész a kedvenced?
Zac: Nem tudom, ez nehéz...szerintem mind nagyszerű. Az első rész nagyon aranyos, a második a nyárral kapcsolatos érzéseinkről szólt, jó móka volt. De a harmadik rész szerintem magasabb szintű, több forrásunk volt, és őszintén szólva az első két film jelentette a felkészülést erre a koreográfia szempontjából. Azt mondanám, hogy a diplomázás a Vadmacskákkal a kedvencem.

Melyik a kedvenc HSM dalod?
Van: Nehéz kérdés, mert mindegyik más miatt jó, de szerintem az, amelyikre mindig emlékezni fogok, a We’re All in This Together. A legutolsó napon forgattuk, és valami bizarr dolgot éreztünk, éreztük a levegőben a feszültséget, a varázslatot. Lehengerlő volt, emlékszem, hogy sírtam, meg Monique és Ashley is. De hihetetlen volt, mind együtt voltunk, az egész család, varázslatos volt.

Jó móka próbálni a táncos részekre?
Zac: A próbálás nagyon jó móka, hozzá tartozik. Egyre jobbak vagyunk. Rendszerint én tanulom meg utoljára a koreográfiákat, ez kicsit néha idegesít, de az első forgatási napon teljesen megjegyzem. Sietni kell, de izgalmas.
Van: Nagyon jó móka. Fárasztó, mert 5 hetet töltesz próbákkal, és az egésznek a végén ott a pillanat, mikor Kenny mondja, hogy „action”, és akkor már benne vagy, nem fordulhatsz vissza, de nagyon izgalmas. Mikor vége a jelenetnek, ezt érzed.

Melyik pillanatok a kedvenceid a HSM3-ból?
Zac: Nagyon sok van, nem tudom. Talán a közös dalok, mert mind együtt vagyunk bennük, mint egy nagy egység, és felszabadul egy megmagyarázhatatlan energia.
Van: Nem szűkíthetem le egy pillanatra. Három filmet forgattunk együtt, majdnem 4 évet töltöttem együtt velük, nagyon jó móka volt, nagyon vicces pillanatokat éltünk át, mikor megvicceltük egymást, vagy csak lógtunk, és a kedvenc elfoglaltságunkat gyakoroltuk. Nem tudom, túl sok van.



Gondoltad volna, hogy ilyen híres leszel?
Zac: Nem, egyáltalán nem. Sosem akartam ezt, nem voltak ilyen céljaim, azt sem hittem, hogy lehetséges. Csak egy jó sulin kívüli programnak tűnt és azt gondoltam, hogyha elég keményen dolgozom, egy nap elnyerem a jutalmat. Nem gondoltam volna, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik, és ilyen nagy utat teszek meg. De élvezem, nagyon sokat tanultam.
Van: Nem. Nem tudom, hogy akartam-e, de szerintem azért lehetek most itt, mert imádom csinálni, amit csinálok. Sosem volt az a célom, hogy híres legyek. Szerintem ez azzal jár, hogy olyan dolognak vagy a része, ami hatalmassá vált.

Ki a példaképed?
Zac: Az apukám, mindig is felnéztem rá, mert nagyon higgadt, logikus és jószívű. Azt hiszem, ő.
Van: Vannak emberek, akiknek szeretem nézni a munkáit, például Natalie Wood, nagy rajongója vagyok. De a példaképeim a szüleim, támogatták minden lépésemet, ami nehéz volt.

Ha nem színész lennél, mivel foglalkoznál?
Zac: Nem tudom, biztos vagyok benne, hogy külföldön dolgoznék, imádok utazni.
Van: Talán divattervező lennék, ilyen idős koromban el is kezdtem volna, nagyon szeretem a divatot, nagyon jó móka.

Milyen tanácsot adnál azoknak, akik színésznek készülnek?
Zac: A legfontosabb, hogy próbáld ki bármilyen lehetséges módon, és döntsd el, hogy élvezed-e először. Ha arra a következtetésre jutsz, hogy igen, akkor folytasd.
Van: Tegyél meg minden tőled telhetőt. Én nagyon sokat szerepeltem közösségi színházban, és emlékezz: egy szerep sem túl kicsi.

Tetszik Ausztrália?
Zac: Imádom. Többször voltam itt, mint bármelyik másik országban.
Van: Imádom Ausztráliát. Most vagyok itt negyedszerre. Nagyon sok érdekes dolog történt itt velünk, például a boxoló kenguru.
Zac: Nagyon sokszor voltam itt, a szabadidőmben is eljövök ide szörfözni, nagyon király, lenyűgöző látvány.

Fordította: LinkLuvor.