2009. nov. 29.

Ez nem múló csillag...

Lássuk csak, a mai mesével egy újabbat lépünk előre, annyi szám és eddigi három fő filmünk után bevezetjük a negyediket, kissé speciális módon is, node speciális a film is, nem árt hozzá egy kis háttér információ is, mindemellett pedig a Bandslam-el kijelölt mesebeli utat járjuk be ezen új projekt kapcsán is. Lesz egy különös szám, különössége annyiban áll, hogy ez egyszer semmi köze nem lesz egy filmhez sem, nem mozi, nem DVD, nem blu-ray, nem is hasonló – de kapcsolódik.

A mai jeles napon már reggel 10 körül, a Szellem szeme kipattan a lámpásban, és azért csak 10-kor mert hajnalig ébren volt, hogy méltó meglepetést fundáljon ki, majd mikor kieszelte, az izgatottságtól alig bírta lehunyni a szemét, szóval 10-kor a Szellem kibújt a lámpásból, felvette legszebb öltönyét, varázsolt egy csokor sárga rózsát, és egy nagy szemű kis plüss mackót, tán’ még cilindert is tett a fejére és eme ünnepi emelkedett hangulatában maga köré teleportálta a mesekönyv minden olvasóját, téren és időn kívül természetesen, hogy együtt induljanak útra – nem messze, először csak az ünnepeltig.

Mikor megérkeztünk gyorsan megmutatjuk neki, hogy még a tengerentúlon is, a ZA Angels nevű úgyszintén kiemelkedő blog is köszönti őt – majd bekötjük a szemét, természetesen egy HSM-es sállal, a Szellem kettőt pislant és már meg is érkeznek LA-ből a meglepetésvendégek, a Szépség és a Mr., reflektor gyúl és elkezdik énekelni a dalt, amivel készültek, a Herkules meséből az Új csillag gyúlt című dalt: „Nem érhet vész bármerre mész Hát feledj gondot, bajt és bút Az éji fény Új fényben ég Ez nem múló csillag El nem múló csillag Nézd az égen csillag gyúlt!

(Isten éltesse nagyon sokáig a blog Szerkesztőjét, a Fuvolás Lányt - Boldog Születésnapot, Ditta!)


Jó-jó, de mostmár tényleg ideje elkezdeni a mesét normálisan!” – szól a 17-es lány a Mesélőre, (miután úgy döntött, még meghagyja életét, és megköszönte Mindenkinek kedvességét).

Nos jó, mindkét számos oldal nagy-nagy bénázáson megy keresztül mostanában, a Mesélő bízott benne, hogy mára megtudjuk az első MAOW adatokat, ez még sajnos nem következett be – tudjuk, hogy a film 4 moziban debütált most szerdán New York-ban és Los Angeles-ben, ettől számszakilag természetesen csak minimálisat várhatunk, ám december 04-én és 11-én további amcsi mozikba fog betörni a Welles-láz.

Mielőtt elkezdenénk foglalkozni e filmmel, csak röviden ismerjük meg Orson Welles-t, mit is kell róla tudnunk mindenképp, mielőtt a filmet látjuk.

Orson Welles 1915. május 06-án született az USA-ban, Wisconsin államban, színész és rendező volt, ilyen minőségeiben a XX. század első felének legkülönösebb, egyben egyik legnagyobb hatású figurája. 1937-ben alapította New York-ban azt Mercury Színházat, melyben a MAOW is játszódik részben, 1938-ban heti rendszeres műsora volt kollégáival együtt az országos lefedettségű CBS rádióban ’Mercury Theater On The Air’ címmel, melyben klasszikus- és modern regények rádiós adaptációját adták elő. Ide kapcsolódik egy hihetetlen esemény, Orson 1938 októberében H.G. Wells ’Világok harca’ című fantasztikus regényét adta elő a rádióban, és olyan beleéléssel, hogy az egész országban pánik tört ki, valóságnak hitték a földönkívüliek Orson prezentálta regénybeli invázióját – persze mindez hatalmas lökést adott Welles pályájának, a Föld szinte valamennyi országában a címlapokra került e sztori.

1941. a következő dátum és esemény amiről mindenképpen tudnunk kell – ekkor készítette az Aranypolgár című filmjét, amely mérföldkőnek számított Amerika és a világ filmgyártásában. Egyrészt azért, mert akkor még teljességgel szokatlannak számított, hogy mint Welles, a film rendezője, producere, az egyik forgatókönyvírója és főszereplője is ugyanazon személy legyen, másrészt pedig mert a film rengeteg műfajt ötvözött, a filmmusicalt, a krimit, sőt még a filmhíradó elemeit is. És az is merőben újdonság volt 1941-ben, hogy a főszereplő egyszerre többfél megítélés alá esik a többi szereplő által. Az Aranypolgár semmire nem hasonlított, amit addig a világ film néven ismert. Egy nagy hatalmú akkori sajtómágnásról szólt, egyben a média manipulációival foglalkozott.

2002-ben a brit Sight And Sound szaklap 108 rendezőt és a 144 kritikust kért fel, hogy eldöntsék, melyik film is minden idők legnagyobbika, mindőjük listáján az Aranypolgár került az első helyre, így ezen alkotás lett minden idők legnagyobb filmje.

És amire a MAOW-t rendező Richard Linklater többször is célzott – Orson Welles ekkor mindössze 26 éves volt!

Talán ennyit jó mindenképp jó, ha tudunk Orson Welles-ről – most pedig ébresztő mindenkinek, ne aludjon még egyetlen utas sem, valamivel oldjuk fel e merő komolyságot, utazzunk egyet a Bandslam kapcsán.

Hajózzunk a Vörös Pillangóval az Északi-tengeren Belgiumba és lássuk, hogyan is állnak az ottaniak a Bandslam-hez. Elmesélik, hogy a legfrissebb adat a szeptember 30-október 04-ig tartó hétvége száma, arról van szó, hogy akkor 13 helyi filmszínházban adták a filmet és 4,391 dollárt hozott, a belga összbevétel 418,885 dollár.

Ismerkedjünk meg egy kritikával a Me and Orson Welles film kapcsán, mely film jelenleg 79%-on áll a rottentomatoes skáláján, no és 75%-on a kritikusokén – szóval a backstage.com kritikája következik:

A „My Favorite Year” stílusában készült történelmi fikció egy tágra nyílt szemű tinédzserre, Richard-ra (Zac Efron) koncentrál, aki szerencsésen bekerül az újonnan alapított Mercury Színház ’Julius Caesar’ produkciójába, melynek rendezője nem más, mint a szintén nagyon fiatal, de már akkor elismert Orson Welles (Christian McKay).

Ami a Me and Orson Welles-t megkülönbözteti a többi átlagos felnőtté válásról szóló történettől, az a meggyőző és szerethető bepillantás a korabeli New York City színházi világába, és egy hatalmas tehetség felbukkanása.

A film a darab bemutatója előtti héten játszódik, ami a film apró ékessége, forgatókönyvét Robert Kaplow regénye alapján Holly Gent Palmo és Vince Palmo írta, és Richard Linklater rendezte, váltakozva enged bepillantást a kulisszák mögötti alkotófolyamatba, illetve egy szórakoztató szerelmi háromszögbe, a hatalmaskodó Welles, ambiciózus asszisztense Sonja, és a fiatal, fülig szerelmes, színházimádó Richard közt, kinek élete már sohasem lesz ugyanolyan ezután az élmény után.

Nézzük, hogy melyik szál az, ami különösen elnyerte a kritikus tetszését:

Habár rendkívül impozáns a története a gyereknek, aki próbálja elcsábítani a nála idősebb Sonja-t, de a filmet a felemelkedése előtti Welles jelenléte uralja, és a Mercury Színház, amit alapított. Az általános közönség értékelni fogja, a színészek pedig falni fogják ezt a színházat dicsőítő mesét. A ’Julius Caesar’ színpadra állítása figyelemre méltó és briliánsan sikerült.

A film sikerének középpontjában a brit színész, McKay áll, aki mindent apró nüánszot bemutat Welles-ről, amit csak el tudunk képzelni, alakítása olyannyira pontos és élethű, hogy az ember meg merne esküdni, hogy Orson szelleme ott rejtőzött a színfalak mögött.

McKay, akit felfedeztek erre a szerepre, az Off-Broadway-n játszik egy egyszemélyes előadásban, a „Rózsabimbó: Orson Welles életei” címűben, így nyilvánvalóan vannak már tapasztalatai abban, hogyan játssza ezt a nagyszerű embert, de a színházi megközelítést úgy formálja át, hogy a vásznon is működjön.” – az említett Off-Broadway előadásban nyújtott alakításáért McKay szintén remek kritikákat kapott egyébiránt.

Linklater vezetésével McKay Orson-ja egy őrült de zseniális ember, aki pontosan tudja, mit akar és azt, hogyan érheti ezt el. Ez egy olyan különlegesen tökéletes megjelenítés, amely jóval túlmutat az egyszerű mimika határain, és a művészetbe vezet minket.”

A Mesélő pedig egy speciális szám birodalmába vezeti a még ébren lévő utasokat, különös tekintettel a fordításban ez alkalommal a szokásos rengetegnél is többet segítő olimpiai dobogós atlétanőre, nos hát figyeljünk:

Emlékszünk még az InStyle Makeover magazinra, mely szeptemberi számában a Szépség szerepelt, úgy a címlapon mint egy hosszú-hosszú divattal kapcsolatos interjúban a lapban – ebből a lapszámból csak szigorúan az USA-ban 259,000 példány kelt el! Összehasonlításképp, az InStyle Hair a Pletykafészkes Leighton Meester-el a címlapon 220,000 eladott példánnyal rendelkezik – e számok bizonnyal az éves csúcsot jelentik.

Így hát külön is büszkék lehetünk a Szépségre, ennyi eladott újság döntőrészt miatta, bizony szép teljesítmény!

Mesénk csapongó és nehezen követhető, mint általában, na jó, mint mindig, de most folytassuk a MAOW-ről szóló kritika további részével, nézzük McKay után a többi színész teljesítményét, hogyan is értékelte a kritikus:

Efron, miközben leveti High School Musical személyiségét, rokonszenves, megnyerő, és maximálisan figyelemre méltó idealista tinédzserként, akit szíve egy olyan világba vezet, melyre még nem áll készen.

Danes mint általában, hihetően és árnyaltan alakítja a kedves fiatal nőt, kinek vágya, hogy előremozdítsa a karrierjét, bármi áron.

A színpadi színészek nagyszerű együttesét a filmszínészek egy nagyszerű együttese játssza: köztük James Tupper csodálatos Joseph Cotten-ként; Kelly Reilly Orson temperamentumos női főszereplőjeként; Ben Chaplin fantasztikus a morcos angol színész, George Coulouris szerepében; és Zoe Kazan koraérett törekvő íróként. Külön dicséret illeti Eddie Marsan-t, aki a fiatal Welles munkatársát, John Houseman-t alakítja.”

A verdikt pedig:

Nézd meg a Me and Orson Welles-t, filmkedvelőknek kötelező, ahogy minden színházrajongónak is.

Jöjjön számos összesítésünk, minimális tartalommal:

A Bandslam című, felnőtté válásról szóló vígjáték összesített bevétele változatlanul 11,327,515 dollár

És csak érdekességképp – az Ashley Tisdale nevével fémjelzett Ufók a padláson című film DVD/blu-ray eladásokból származó bevétele két hét után 6,841,363 dollár.

EDIT: A Christian McKay, Zac Efron és Claire Danes főszereplésével készült Me and Orson Welles című dráma bemutatója november 25-én volt, aznap és másnap 21,800 dollárt hozott a film 4 moziban, legelső hétvégéjén pedig 64,800 dolláros bevételre tett szert, így az összbevétel a tengerentúlon 5 nap után 4 filmszínházból 86,600 dollár. Mindez nagyszerű 4,330 dolláros mozinként átlag.

Szerezte: Fant.
Forrás: számok; Team Hudgens; The Numbers; BoxOfficeMojo 1 2 3.
infók; Wikipédia 1 2; Kulturport BoxOfficeMojo.
MAOW kritika; Backstage.

Átkozott víz.. ;)

Elég ennyit mondani... Richard Samuels és a Mercury Színház tűzoltó berendezése...

Engem rég megfogott már ez a film... most újból magával ragadott, ez alkalommal pedig elsősorban a zenéje... :)


Orson Welles: Valaki kapcsolja ki! Kapcsoljátok már ki az átkozott vizet!

Samuel Leve: Az alagsorban van a kapcsoló!

Orson Welles:
Nem érdekel, kapcsold ki! Mindent kapcsoljatok le! Nézzétek ezt a bolondokházát! Hogy a pokolba tartunk csütörtökön bemutatót?!

Fordította: LinkLuvor.

2009. nov. 25.

USA: mozikban a MAOW!

Ez a kis jelenet, talán tökéletes arra, hogy az Én és Orson Welles viszonyát, személyiséget röviden, de világosan bemutassa és érzékeltesse. Az amerikaiaknak azonban már nem kell ezekre az apró részletekre támaszkodniuk, ugyanis ők már a komplett filmet megnézhetik mától, miután Richard Linklater filmje végre limitált megjelenéssel, de a mozikba kerül!



Orson Welles: Ebben a jelenetben nincsenek gyerekek, ez különös ismertetőjegye! Azt hittem, a szövegedet tanulod.

Richard Samuels: Tudom a szövegem.

Orson Welles: „Jól van: de menj, zörögnek a kapun.”

Richard Samuels: „Testvéred, Cassius a kapuban.”

Orson Welles: „Maga van?”

Richard Samuels: „Nem, vannak többen is vele.”

Orson Welles: Nem így kell kiejteni. A Shakespeare-i kiejtés szerint lágyabban kell. Azt hiszed, tetszésed szerint megváltoztathatod a világ legnagyszerűbb forgatókönyvét, mert neked úgy kényelmesebb?

Richard Samuels: Nem, úgy értettem…

Orson Welles: Menj haza, és tanuld meg a szöveged.

Richard Samuels: Tudom a szövegem.

Orson Welles: Én azt mondom, még több idő kell neked. Emlékezz, Junior: ez a kis jelenet mutatja meg az emberi szem számára a darab történelmi pompáját.

Fordította: LinkLuvor.

2009. nov. 24.

Élvezzék a showt!

Élvezzék a showt! - a közönség dolga mindig csak ennyiben állt (no meg a hálás tapsban), de mi most azt is megnézhetjük, hogy mentek a dolgok a háttérben a Mercury Színházban anno, 1937 egy különös hetén.



Orson Welles:
Két X fanfárt jelent!

Epstein: Az Isten szerelmére, Orson, ha fanfárt akarsz, akkor azt a szót írd a forgatókönyvbe!

Orson Welles: És Muriel, drágám, kedvesem! A New York-i színpadok fénye! Portia nem hord ékszereket.

John Houseman: Orson, Orson! George Colouris azt mondja, nem tudja folytatni, azt mondja, szívrohama van. Szerintem csak ideges, de a biztonság kedvéért mentőt hívtam.

Orson Welles: Mi a pokol, Colouris?!

John Houseman: A te szobádba vittem.

Orson Welles: Jézusom… Lloyd! Cinna, a költő jeleneteit mégis beletettük. És keresek még pár embert hozzá. Mikor teljesen bekerítettek, rohanj el hátul. De semmilyen érzést ne tükrözzön az arcod. Ash! Abban a jelenetben mindenki szerepelni fog! Téged is beleértve nagykabátban és kalapban.

Ifjúsági tag: Két steak, egy ananászlé és egy üveg Schoch Mr Welles-nek!

Orson Welles: Köszönöm, John!

Ifjúsági tag: Köszönöm, Mr Welles.

Orson Welles: Junior, vedd ezt át.

Richard Samuel: Richard.

Orson Welles: Nincs időm erre. Behangoltad a lantot?

Richard Samuels: Igen.

Orson Welles: Mercury Társulat, jó estét! Hogy vannak? Élvezzék a showt! Most megnézem, mi a pokol folyik ott…

Fordította: LinkLuvor.

2009. nov. 22.

Haj rege, rege, rege!

Ma este aktuális számos-kritikás történetünkben jobbára a megszokott mintát követjük még, még, hiszen már csak 1-2 hét és jön az új film, itt a MAOW melynek kapcsán nagyjából hasonló felépítésű mesékkel találkozhat minden kitartó és lojális olvasó, mint a Bandslam esetében, és egyben ez utóbbi története is folytatódik tovább majd, hiszen bőven van még kritika ami méltó lehet a figyelmünkre.

Annál is inkább, mert nem árt ha kihangsúlyozzuk, hogy a Bandslam, a forgalmazó Summit Entertainment idei legszínvonalasabb filmje! Ez most nem a Mesélő elfogultsága, hanem a Rottentomatoes nevű kedvenc kritika és számgyűjtő oldalunk véleménye, akárki utánanézhet.

Úgyhogy érdekes történet ez a Szépség szempontjából, mindenképpen jól járt vele – és ha már itt tartunk, és mert pletykaszinten egy darabig felszínen volt vérfarkassá válása, a fő projekt, vámpírok bejöttek számos tekintetben a stúdiónak, de a színvonal nagyon messze elmaradt a várttól, a kritikusok és az oldal szerint.

Nem így a MAOW, ami szépen kúszik felfelé, pillanatnyilag 75%-os megítélésnél tart, ami máris nagyszerű és valószínűsíthetjük, hogy november 25-öt illetve december 04-et követően ez a szám még tovább fog emelkedni.

Jó-jó, ezt már ismerjük, haladjunk tovább, elfoglalt vagyok, a vámpírok meg ráadásul megint nem kapcsolódnak! - inti tétova és elkalandozó bevezetőjének lezárására jogosan a Mesélőt a Fuvolás Lány.

Az eddigieknél rövidebb kritikát ismerhetünk meg ma. Na ez a nap híre! – így Szerkesztőnk. Viszont olyan frappánsan van megírva, mint kedvenc Szerkesztőnk többnapos összefoglalói. Ajjmár! – zárja rövidre újfent a tények sorolását.

Nos akkor kellene még egy dal. Noshát, mivel a Mesélő úgyis megígérte, hogy az egyszer már idézett Suhancos együttesnek kicsit jobban is utánanéz, és mivel amit megígér, teljesíti is (na persze idő kérdése – Jó sok idő! – fűzi hozzá leglazább utasunk kellő alappal) ezért aztán a Suhancos együttes Nagyvárosi regős című dala, annak is fuvolára hangszerelt változata hangzik el most, aktuális Szellemidéző dalként. Haj rege, rege, rege – Hajajjajj – vakarja fejét Szerkesztőnk. Rajta! – adja meg a végszót.

Rajta hát – utazzunk a Szőnyeggel hm, mondjuk nem is tudom, legyen London, ha már egyszer úgyis ott lehet utolérni a 17-es srácot (a 17 mint szám a közeljövőben előkerül még majd) aki nem is annyira 17-es srác lesz már hó végétől, mint inkább Richard Samuels megtestesítője egy bámulatosnak ígérkező filmben, egy lehengerlő színész mellett – nos nem szaladunk ennyire előre, így is eléggé össze-vissza a mai mese, lehorgonyzunk a Megint 17-nél és kisütjük, milyen számokat hozott aktuálisan.

Tehát: a múlt hét folyamán 336 példányt adtak el a DVD/blu-ray változatból az amcsiknál, mindebből pedig 5,036 dollár folyt be akkor, az összes eladott példányszám mindeddig: 1,184,259 db!

Utazzunk valahová, a Mesélő tanácstalansága ismét nagy méreteket ölt hiszen nem tudja pontosan hol is tartózkodik a Szépség jelenleg – ezért aztán a Szellem inkább úgy van vele, hogy ideteleportálja Londonba, hogy ezzel se menjen az idő annyira.

A Szépség elmeséli a hét egyik legnagyobb hírét. Figyelem – F.é., F.é., ébredj, tényleg érdekes lesz! Na szóval: A Beastly kapcsán ilyen idióta bénázásokra, amit a Summit véghezvitt a Bandslam-el, már nagy valószínűséggel nem számíthatunk. Hogy miért? Nos, figyeljetek, ébresztő: A Beastly forgalmazója egyben marketingért felelőse nem más lesz, mint a Sony Pictures! Ami azért fantasztikus hír, mert ez a stúdió olyan giga-sikereken dolgozott, mint legutóbb a Michael Jackson’s This is it, vagy aktuálisan a 2012, korábban az összes Pókember film, az Angyalok és Démonok, vagy éppen a pont Bandslam-el együtt debütált District 9. Úgyhogy a kellő rutin és szakértelem megvan náluk, és láthatjuk, máris kint van a Beastly kedvcsinálója, ahogyan azt a nagy filmeknél szokás, megjegyzendő.

Persze ezen most senki nem aludt el, mert a Szépségtől annyira nem hangzik unalmasan mint a Mesélőtől – ami csak természetes.

No akkor, folytatja a Szépség, jöjjön a kritika, egy ausztrál illetékességű lap, az Urban Cinefile Bandslam-kritikáját ismerjük meg:

A nagy erejű zene, a félelmetesen jó fiatal szereposztás (a relatíve fiatal Lisa Kudrow-al, mint anya) és a jól felépített forgatókönyv együttesen messze átlagon felülivé teszik a felnőtté válás drámáival foglalkozó vígjátékot, a Bandslam-et.”

Számos rétege van a filmnek, azonban elsősorban Will-ről (Gaelan Connell) egy meglehetősen átlagos gyerekről szól, akinek nagy értéke a kortárs zene alapos ismerete – és nem csupán az előadókról, vagy zenekarokról van szó, hanem a rockzene tényleges működéséről. Will gyakran ír (elektronikusan) David Bowie-nak, soha nem számítva válaszra, inkább csak a napi félelmek, frusztrációk és remények dokumentálása ez.

Utazzunk a Vörös Pillangóval Brazíliába, ahol a helyiek már egy hangos Csá-val köszöntenek bennünket, teljesen lazák, nem is értjük hogyan lehetséges, de lesz még nekik nemulass, hiszen mondják, vagy mutatják inkább, hogy október 2-4-ig a Bandslam-el foglalkozó mozik száma 33-al csökkent, 32-re módosult így és 3,527 dollár volt az aktuális bevétel. Összesen 4 hét alatt 137,712 dollárt termeltek a filmnek. Lazaságban még bőven van hová fejlődniük, megállapíthatjuk.

Folytassuk a kritikát:

Connell egy valószínűtlen hős, bűntudatos arckifejezésével és alacsony önbecsülésével, de ez a film legfőbb vonzereje, azon nagy számú gyerekek számára, akik össze fognak gyűlni, hogy lássák, hogyan győzi le ezeket a társadalmi akadályokat és teszi gyönyörű zenévé az életét. Legalábbis a stáblistáig.” – igazság szerint nem igazán van mit hozzáfűzni ehhez.

Will kapcsolatba bonyolódik két lánnyal az iskolából – de az egyik kapcsolat plátói. A háromszögbe további feszültség indukálódik, a Lisa Kudrow által alakított egyedülálló anya kapcsán, kinek néhai férje fájdalmas örökségeként hagyott démonjait Will-nek le kell győznie – bizonyos esetekben szinte fizikailag is.”

Utazzunk még egyet, lehet, hogy célszerűbb lenne egyben megismerni a kritikát, de a mesék mindig is eklektikusak voltak. Nos a bizonyítvány magyarázása helyett utazzunk az Egyesült Arab Emirátusokba, ahol is a következő történik: Mikor a hajóról lelépünk, először a Fuvolás Lány, hiszen ő siet, nos akkor őt sosem látott népünnepély veszi körül, rajongók hada, fényképezőgépekkel, füzetekkel, hogy aláírást gyűjtsenek – na és mindennek okozójával a két hete piacra dobott CD-vel, a Ditta – Mesebeli összes fuvolán cíművel, amiket most aztán nem győz dedikálni. El is mondják a rajongói, hogy a CD ötszörös platinalemez lett, emellett a legtöbbet másolt CD, és a netes letöltési listát is toronymagasan vezeti, avagy virágzik a fekete-ipar, no de ez is egyfajta fokmérő. Ugyebár. Ad egy sor interjút és nem győz hárítani mindenfélét, végül eszébe jut termékkapcsolatként, hogy akár a mesekönyv nyomtatott, bőrkötéses verzióját is piacra dobhatná itt, hátha bestseller lesz belőle (kétségtelen, hogy az lesz, itthon máris az két év óta).

Nos, hogy hárítása maximális legyen, megkérdezi már, mi is a nagy helyzet a Bandslam-el.

Itt kicsit elkezdnek pironkodni az arabok, mondják, hogy nem nagyon értik, mi van, hiszen két hete akkora resurrection-t mutatott be, hogy minden normális forgalmazó emelte volna a tétet. Ezzel szemben úgy alakult, hogy az október 1-4-ig tartó hétvégén fogták és a 19 mozi közül 14-ből kivették a filmet, maradt így 5 mozi aki vetítette és 3,896 dollár. Ez a totálisan logikátlan lépés – na ekkora meredek dolgokat a Sony-tól nem várhatunk, a Beastly-vel ez nagy eséllyel nem fog előfordulni. Az araboknál a három hetes összbevétel 118,443 dollár.

Folytassuk a kritikát, már több úttal nem szakítjuk meg, ismerjük meg végig, minden szava tanuláság és színvonal, a Mesélő nem fog beledumálni, a sorok magukért beszélnek, annyi, hogy a szívünk mindőnknek elolvadt már természetesen, na de figyeljétek csak:

Kudrow nagyszerű, mint törődő, odaadó (és azért beavatkozó) anya. Ő az egyetlen szülő, akivel találkozunk, a másik hiányzó Charlotte apja. Charlotte (Alyson Michalka) számára van egy gát a vele való kapcsolatban, és ami a nagyszerű Vanessa Hudgens-t illeti, az ő szüleiről sem tudunk semmit.

Ő Sa5m-et alakítja, néma ötössel, ami egyéniségének egy égbekiáltó szimbóluma. Hudgens-nek mind a szépsége, mind pedig az intelligenciája megvan ahhoz, hogy vonzza a figyelmet, olyan természetes nyugalma van, ami a sztárok lényege, és a mosolya elolvasztja a szíveket. Ő van az érdeklődésünk középpontjában és ott is marad mindvégig a film érzelmi szála folyamán.”

Todd Graff rendező olyan elemi erejű szakértelemmel hangszerelte meg a cselekményt, hogy az érzelmi és a zenei tetőpont szinkronban legyen a történet csúcspontjával, így aztán a végeredmény többszörös telitalálat.

Hát, a Mesélő nem egy Todd Graff – mondja olimpiai bajok atlétanőnk, akinek ezúton is nagy köszönet jár a kritizálásban való segítségéért, ami teljesen így van, telitalálat sem nagyon szokott lenni meseügyileg, nemhogy többszörös, de majd egyszer hátha Graff-ot is meglátogatjuk.

Addig is következzék a heti sablon, a számos összesítésünk:

A Megint 17 című Efron-film DVD/blu-ray eladásából származó bevétel augusztus 11. óta: 21,818,290 dollár.

A Gaelan Connell, Aly Michalka, Vanessa Hudgens hármas főszereplésével készült, a kritikusok véleménye szerint 90%-os Bandslam című, felnőtté válásról és zenéről szóló vígjáték nemzetközi számai 6,116,527 dollárra nőttek, az összbevétel pedig 11,327,515 dollár.

Írta: Fant. Késtette: Ditta.
Forrás: számok; The Numbers; BoxOfficeMojo 1 2.
infók; Movieweb; Rottentomatoes 1 2.
kritika; Urban Cinefile

2009. nov. 21.

Winter Wonderland

Íme Vanessa Hudgens verziója a Winter Wonderland című karácsonyi dalra, amely az Egyesült Államokban november 24-én megjelenő "Egy nagyon különleges karácsony" nevet viselő ünnepi albumra énekelt fel.

A CD a Speciális Olimpiát támogatja, de minden hallgatójának sok örömet szerez és ünnepi hangulatot teremt. Kötelező hozzáadni a karácsonyi tracklistához, amit Vanessa hangja egyszerűen bearanyoz. Káprázatos! :)



Forrás: Just Jared Jr.

2009. nov. 20.

Washington Unplugged

A "Me and Orson Welles" kapcsán a washingtoni programok közé Bob Schiefferrel is be volt iktatva egy televíziós interjú a Washington Unplugged című műsorban. A hármas felállás - Claire Danes, Richard Linklater és Zac Efron - nagyszerű volt!


Most pedig eljött a filmsztárok ideje! A Me and Orson Welles című film a felnőtté válásról szól, magába foglalva Orson Welles 1937-es világrengető színdarabját, Shakespeare Julius Caesar-ját. A film Welles útját egy fiatalember szemszögéből követi végig, aki ott akarja hagyni a lába nyomát a Broadwayn. A szereplők: Mr High School Musical – Zac Efron és Claire Danes. Csatlakoztak hozzánk a stúdióban Richard Linklater rendezővel együtt.

Veled kezdem, Zac. Ez nagyon különbözik az eddigi munkáidtól, igaz?
ZE: Igen, abszolút. Színészként folyamatosan olyan szerepeket keresek, amelyek más-más műfajhoz tartoznak, új kihívást tartogatnak. Ezzel el lehet kerülni sablonosságot és a motiválatlanságot. Számomra ez volt a tökéletes feladat, Ricktől hallottam először a szerepről, és pontosan ilyet kerestem.

Meg kell mondanom, nagyszerű a cselekmény. Összefoglalja nekünk?
RL: Nagyszerű történet: egy New Jersey-i középiskolás New Yorkba utazik, imádja a színházat, és véletlenül kap egy szerepet Orson Welles első Mercury Színház-as darabjában, 1937 novemberében. Belekerül ebbe, kis szereppel egy világrengető darabban, amit az ő nézőpontjából nézünk végig.

Claire, mesél a szerepéről?
CD: Orson asszisztensét játszom, ami nagyon jó móka volt, ő nagyon pimasz, ambíciózus és magabiztos. De nem veszi észre, hogy túl fiatal még ehhez.

És ez az ön számára is újdonság volt, igaz?
CD: Nos, igen, de nagyszerű volt, egy álmom vált valóra, hogy Rick-kel dolgozhattam, évek óta tisztelem őt. Zac pedig hihetetlen, ahogy azt már nagyon-nagyon sokan észrevették az utóbbi időben.

Sokan nem olyan magasak köztük, amilyennek mondják magukat...
CD: Kicsik és nagyok szerint is nagyszerű. Tehát nagyszerű környezetben forgattunk.

De ami ebben a cselekményben igazán tetszik: Orson Welles karaktere úgy intézni, hogy összebarátkozzon vele [Richarddal], mert azt akarja, hogy kirúgják a darabból.
CD: Igen, egyszer csak egy háromszögben találom magam.

ZE: Igen, egyfajta szerelmi háromszög alakul ki a három főszereplő között.

De te beleszeretsz...
ZE: Igen, természetesen beleszeretek Claire karakterébe.

És akkor azt mondja, neki, hogy sajnálja...
CD: Nos... inkább nem mondok semmit. A karakterem nem veszi annyira komolyan az egészet, mint a fiatal iskolás, összetöri a szívét. De utána is jóban vannak.

Mindenki őt akarja természetesen. Hogyan választotta ezt a projektet?
RL: A könyv csodálatos, a film azt dolgozza fel. A Me and Orson Welles minden korosztályt megcéloz. Történelmi fikció, de maga a történelmi háttér nagyon hiteles, tényleg minden így történt, a karakterek valóságosak, a filmben pontosan visszaadtuk a színdarabot, a színpadot, a zenét.

CD: Szerintem ez azért is érdekes, mert az emberek Orson Welles-t inkább a filmekhez kötik, és nem veszik észre, hogy a színház indította el a karrierét.

Gondolom, ismerik a rádióval kapcsolatos eseményeket a Világok harca kapcsán. De kíváncsi vagyok rá, Zac és Claire, hogy szerintük a rajongóik tudják, ki volt Orson Welles?
ZE: Remélhetőleg néhányan igen, de a legtöbben a filmből fogják megtudni, ahogy a teljes szereplőgárdát megismerik, akikkel dolgozott. Abszolút zseni volt, az amerikai színház nagy alakja. Remélhetőleg utánanéznek majd.

Remélhetőleg többet tudnak meg róla, mint hogy bort adott el.
CD: A mi generációnk emlékszik erre.

RL: Nos, a filmben Welles 22 éves, még el kell foglalnia a rádió és a film világát. Még előtte áll, de eléri a célját 26 éves kora előtt.

Hallottam, hogy jártatok a Fehér Házban, milyen ügyben voltatok ott?
CD: Az oktatásról és az állami iskolarendszerről vitatkoztunk, van egy szervezet, az Americans for the Arts (Amerikaiak a művészetért).

A lényeg az volt, hogy ne csak a természettudományokra fektessenek hangsúlyt, hanem a művészetekre is?
ZE: Az állami iskolarendszerben nőttem fel, és később fedeztem fel, milyen fontos szerepet játszanak a művészetek az oktatásban. Természetesen nem ezek, hanem a természettudományok, az angol és a matematika kapják a legnagyobb hangsúlyt.

Nagyszerű volt hármótokkal találkozni, sok szerencsét a filmhez, szerintem jónak ígérkezik!
RL: Örülök, hogy tetszett.

Fordította: LinkLuvor.

Fantasztikus hétvége

Tudjuk jól, hogy a hazatérős hétvégékben sok jó dolog történik. Vegyük csak az elmúlt pár szabad napot, és hadd mondjam, hogy Vanessa szemszögéből: találkozni Apuval, megünnepelni a hugi szülinapját, látni a szerelmedet, és felköszönteni egy régi barátnődet!

És, talán meg fognak néhányan lepődni, de nem a legnyilvánvalóbb barátnők jönnek a képbe, hanem a mindig szeretni való, Stellával egy napon ünneplő, immáron 29 éves Monique Coleman! :)

Szóval úgy történt, hogy november 14-én Zac, Vanessa (itt a megerősítés..!) MoMo-val kiegészülve töltötte az estét Los Angelesben. Honnan tudjuk? Maga Mo számolt be róla a Twitteren! :)

Tegnap este együtt lógtam Zac-kel és Vanessával és néztük a harcot, és ma este Kim Klapow-val fogok összejönni… fantasztikus hétvége

- GimmeMOnique.

2009. nov. 18.

MAOW UK Premier



Zac Efron a 'Me & Orson Welles' angol díszbemutatóján, ami jelenleg is zajlik a Vue West End-nél Londonban.

Képeket folyamatosan töltenek fel a WireImage-re!

Illetve egyre bővülő mappával találkozhattok a Getty Images-on is!

EDIT: Tehát, 2oo9. november 18-án este Londonban sor került a Richard Linklater múltba visszarepítő és a színház világába invitáló várva-várt filmjének ünnepélyes premierére, melyen a rendező úr mellett a főbb szereplők is tiszteletüket tették, mint Christian McKay, Claire Danes és Zac Efron. Utóbbi fiatalembernek, aki roppant elegáns és hódító volt, ez egy hatalmas este volt, úgyhogy meg is ragadhatjuk az alkalmat, hogy újra elmondjuk: mennyire büszkék vagyunk Rá és hogy itt állunk mellette.
Gratulálunk Neked, Zac, valamint az egész stábnak!


További képek

"Ez teszi izgalmassá!"

Hogy minél jobban ráhangolódjunk a várva-várt mozira, a legjobb módszer ha még jobban megismerhetjük, és bepillantást nyerhetünk a filmbe, nem csak a színészek, hanem maguk a karakterek által is! Szóval két vadi új rendkívül hangulatos jelenetrészlet következik:


Joseph Cotten: Először Velma Lord-dal találkoztam, aztán Muriel Brassler-rel.
Norman Lloyd: De mi lehet Muriel titka? Úgy hallottam, tornász.

Cotten: Az alakja alapján mindenképpen az...

Lloyd: Ezek szerint közelről ismered...

Richard Samuels: Hé és mi a helyzet Evelyn-nel? Szerintem van stílusa.

Lloyd: Tetszik a stílusa.
Cotten: Tetszik a mosolya.

Lloyd: Tetszik az eleganciája.

Cotten & Lloyd: És minden más is...

Lloyd: Na ott egy szép kislány...

Cotten: Az arca is tetszik.

Sonja Jones: Szia Richrad! Hogy van a kedvenc ifjúsági tagom?

Richard: Remekül.


Sonja: Rendben, akkor mondd el, ki vagy!

Richard: Hogy ki vagyok?

Sonja: Igen. De ne azt, hogy mit csinálsz az iskolában, vagy hogy kik a szüleid. Azt mondd el, te ki vagy. Mit akarsz?

Richard: Ez nehéz kérdés.

Sonja: Mit szeretsz?

Richard: Színdarabokat. Filmeket, dalokat, dalszövegeket, regényeket, a rádiót... nem tudom. Nagyon sok mindent.

Sonja: Látod, ez a lényeg! Sokkal több minden van az életben, mint hogy csak színész lehess! Állandóan azon gondolkodom, miért óvatoskodsz mindig a színpadon.
Richard: Óvatoskodom?

Sonja: Tudod, hogy mire gondolok – a színészek annyira egoisták.

Richard: De ez izgalmas! Lehet, hogy a show véget ér csütörtök este, de az is lehet, hogy az emberek ötven évig emlegetni fogják! Valószínűleg egyik se következik be, de sose tudhatod, ez teszi izgalmassá az egészet!

Sonja: Aranyos vagy.

Fordította: LinkLuvor.

Kezdődik a brit promó!

Az amerikai főváros után újabb jön: Zac Efron (és Claire Danes) meghozta a "Me and Orson Welles"-t Londonba!

A film két főszereplője november 18-án, azaz ma reggel egy jó hosszú repülés után érkezett meg a ködös Angliába, a Heathrow repülőtérre. Zac szexi kabátját szexi napszemüveggel párosította, ezzel is remek képeket ígérve a lesben álló brit paparazzóknak.

Még ma este megtartják Londonban a film díszbemutatóját, de természetesen a további napokban is folyatatódik a promóció, interjúk, tévéshowk, és vetítések például a Picturehouse-nál, vagy a Moving Picture Company-nél, de azon a korábban már emlegetett Isten háta mögötti szigeten is lesz majd premier. :)

Készüljünk fel, mozgalmas napoknak nézünk elébe, de azért biztosra veszem, hogy Zac tudott előtte lazítani barátnőjével a hétvégén...! :)

Képek a Heathrow-ról ITT!

New BFFs :)

Lassan a vámpírláz annyira elterjedtté vált, hogy úgy gondolom nem sok mindenkinek kell bemutatni a jövőbelátó szeleburdi vérszívólányt alakító Ashley Greene-t.

Ráadásul ezen a blogon sem, hiszen a fiatal színésznő neve már itt is néhányszor felbukkant, amikor a Kétlábonjáró Szépséggel töltött el közösen időt Vancouver városában még a nyár végén.

Ashley az amerikai Maxim magazin évvégi decemberi számának címlapján szerepel, de az újság belsejében új barátságáról is kifaggatták.

Ezek a sztorik azok, amikhez a legnagyobb humorérzék szükségeltetik. Például, Vanessa Hudgens és én voltunk egy koncerten, és egész este együtt táncoltunk, és körülnéztünk és, természetesen, voltak emberek, akik fényképeztek és videóztak. - mesélte a 22 éves színésznő.

Mondtam is, hogy 'Holnap a hírekben legjobb barátnők leszünk, talán leszbikusok, és azt fogják mondani, hogy az köt össze minket, hogy mindkettőnkről megjelent néhány botrányos kép.’ Annyira kiszámítható volt. 'Ashley és Vanessa az új legjobb barátnők!' mondták. - tette hozzá velősen.

Forrás: Just Jared Jr.

Mindenhol megtalálják a rajongók

Zac Efron több, mint hálás hatalmas rajongótáborának szerte e világon, de mi magunk is érezzük, hogy ez néha kissé a hízelgő ellenkezője is lehet.

A 22 éves színész fanjai annyira motiváltak, hogy még 2008 elején azon az aprócska kis szigeten is megtalálták, amit úgy hívnak, hogy Isle of Man -- az Ír-tenger gyöngyszeme Anglia partjánál. Itt filmezte ugyanis a milliók kedvence a "Me and Orson Welles" című drámát.

A filmhez, amely hamarosan megjelenik az Egyesült Államokban - november 25-én! - nemrégiben tartottak egy sajtónapot Los Angelesben is, ahol Zac beszélt erről a különös figyelemről az "Extrá"-nak.

Az ötlet hogy egy meglehetősen félreeső helyre menjek és néhány hétre távol maradjak... Annyira izgatott voltam, hogy magam mögött hagyhatok minden figyelmet. - mesélte Richard Samuels megformálója.

De amint megérkezett, mást kellett tapasztalnia. Volt egy kisebb tömegünk fiatal lányokból és fiúkból, akik nekünk örültek, amíg a forgatáshoz nem hajtottunk.

De nem vette túlságosan zokon.

Hihetetlenül megnyerő és király, hogy megteszik ezt érted. Nagyon hálás vagyok. - mondta.

És nem ő volt az egyetlen, akit nem zavart a dolog.

Őszintén szólva, szerintem a stáb és a többi színész is nagy örömét lelte ebben. - nyilatkozta a Mr mosolyogva.

Bár Zac minden egyes lépését követik "High School Musical" óta, Richard Linklater, a film rendezője szerint még mindig "hihetetlenül nagyvonalú" a fiunk. És ebben nem is kételkedünk. :)

Forrás: Extra.

2009. nov. 17.

WW ízelítő

Feladtam a talányt, igaz? :) Mi is az a WW? Hát a Winter Wonderland, amit a csodaszép, de ugyanakkor csodaszép hanggal is megáldott Vanessa Hudgens énekelt fel Mikulássapiban az "Egy nagyon különleges karácsony" című album 7. változatára.

A dal egy igazi klasszikus, de Vanessa bámulatos színt vitt bele a jazz műfajának és hibátlan hangjának köszönhetően, ez már fél percből is világosan kiderül. Elképesztő - a karácsonyi dalok és Baby V párosítását soha nem lehet megunni. :)

Az album Amerikában az "életrajzi" DVD-vel egy napon fog megjelenni: november 24-én, egy egész hét múlva.


Credit: VABN.

The Ultimate Idol

Zac Efron - The Ultimate Idol DVD

November 24-én egy DVD jelenik meg az USA-ban Zac-ről
!

Termékleírás: ez a DVD exkluzív bepillantást nyújt abba, hogyan vált egy kicsi városi színházból Zac Efron minden idők egyik legnagyobb Disney sztárjává. Láthatjuk Zac hogyan nőtt fel, az iskoláit, és azt, hogyan szeretett bele a színházba.

Hallhatjuk a riportereket, barátokat, rajongókat. Bepillanthattok Zac korábbi munkáiba, úgy mint a Miracle Run című tv-filmbe, vagy a díjnyertes, Gyerek a nyeregben című filmbe.

Ráadásul egyes egyedül itt kaphattok infókat Zanessáról, valamint arról, hogy Zac miért lépett ki a Footlose-remake-ből és arról, vajon mi a következő dobása.

Fordította: Fant.
Forrás: Zac Efron News; Amazon.

A hölgyek hazatértek

Hudgens família a LAX-on!

Ráadásul nem elmenőben, hanem megérkezőben voltak így négyen: Gina, Stella, Vanessa, illetve Shadow.

A család nő tagjai annak apropóján tért haza a Kanadából, hogy a fiatalabb leányzót megünnepeljék.

Ugyanis Stella Hudgens november 13-án töltötte be 14. életévét, amihez ezúton is szívből gratulálunk! A hölgyek tehát ezalatt Vancouverben tartózkodtak, és meglátogatták Vanessát, hogy együtt köszönthessék a nagylányt!

November 12-én este, tehát a nagy napot megelőzően látták is őket, amint hármasban a Argo Cafe-ban együtt ebédeltek

De itthon is csak meg kell emlékezni a jeles eseményről, úgyhogy a három grácia szombat reggel, november 14-én fel is tűnt Los Angeles híres repülőterén - azaz ahogy a Mesélő írta: a Szépség az utóbbi idők legelragadóbb és legleírhatatlanabb bájával hazatért.

Reméljük élvezi az itthon töltött néhány napot - az egész család! :)

Képeket tehát az elbűvölő landolásukról ITT találtok!

Forrás: Just Jared Jr.

2009. nov. 16.

Kosarat kapott? :)

Zac Efron egy rövid, de tartalmas washingtoni látogatás után visszatért a fővárosból Los Angelesbe, és újból vizitet tartott a Staples Center-ben, természetesen kedvenc kosaras játékosait "ellenőrizte" csütörtök este, november 12-én. :)

Az otthoniak csapata ugyanis, a
Phoenix Suns együttesével játszott, és végül - nem meglepő - 121-102-re ki is ütötték őket. Úgy tűnik Zachary (valamint menedzsere Jason, és George Lopez) nagyon jó drukker! De azért Vani... ;)

De ne siessünk előre, ugyanis a meccs közben készült szexi képekkel már a meccs előttiek is vetekednek. Mr. Szívdöglesztőnek ugyanis lehetősége nyílt részt venni a Lakers bemelegítésében, labdához jutott, így sikerült dobnia párat kosárra - és sikerült mindet kihagynia! :)))

Ettől függetlenül mi imádjuk... hogy a csudába ne tennénk? :)

Képek ITT!

Forrás: Just Jared Jr; VABN.

2009. nov. 15.

Bízzátok csak ide!

Lássuk, mit tartogat a Mesélő a szülinapos mese utáni első történetben: ’- Na, mi van, csak így, semmi szokásos terjengős bevezető?’ – a Fuvolás Lány nagyon figyel már vagy talán még. Nos, talán a terjengős bevezető ötlet híján kimarad, vélhetően közmegelégedésre.

Na de itt lesz néhány szám helyette, az amcsi számos oldal összeszedte magát a Megint 17 DVD/blu-ray változata kapcsán, a másik számos oldal a Bandslam kapcsán úgy másfél hónapos lemaradásban van – de szorgalmasan közli a számokat legalább, időnk van, mint a tenger, valószínűleg már összeérnek a Bandslam-es és a MAOW-es történetek. Itt egy kérdés rögtön: ha majd összeérnek a számok egyben a történések, megfelel-e úgy, hogy heti váltásban ismerkedünk meg újabb kritikákkal – egyik héten Bandslam, másik héten MAOW?

Minden szempár a Fuvolás Lányra szegeződik, hiszen ő a mesekönyv gazdája – aki azonban a „Schweigen ist Gold” című általa roppant mód favorizált taktikát választja, fő a diplomácia, mind ajánljuk figyelmébe viszont a „Reden ist Silber” című ezzel párban járó mondást, megfontolja azt mondja.

Most, hogy kibeszéltettük mesebeli szereplőnket, akár át is térhetünk a szokott klisék következő vonulatára, ami nevezetesen a zene ugyebár, ez alkalommal olyan dal került feldolgozásra fuvolán a mesekönyv Szerkesztője által, ami mindenekelőtt a kitartást szimbolizálja és a soha fel nem adható küzdelmet, így aztán akik az átlagosnál elfoglaltabbak ez idő tájt, azoknak külön is szól a mai dal, a Rocky fő témája, a "Gonna Fly Now" – akik pedig nem annyira extra leterheltek azokat remélhetőleg néhány percre elrepíti a mese a kikapcsolódás felé.

Na végre!’ – halljuk a Fuvolás Lánytól. No, vajon mi az ami elnyerhette a tetszését? ’Végre, valami ami eredetileg is fúvós hangszereken szólal meg!’ – hm, ezek szerint a rock-ot kezdi unni mindannyiunk kedvenc zenésze, nem is értem miért, hát jó, kell a változatosság.

A Szellem megjelenik és ha már a repülésről ejtettünk dallamot aktuális zenénkben, már készíti is a szőnyeget, helyet foglalunk rajta mind és már szállunk is – az Angyalok Városa felé, hiszen elméletileg most éppen meséink hőse és hősnője egyaránt otthon tartózkodik, előbbi némi lazítás, na meg „némi” kosárlabda tudomány élesben való bemutatása után belekezdett a 10 nap múlva bemutatásra kerülő filmjének promóciójába, nos olyan jelentéktelen helyeken, mint a Fehér Ház, á, lényegtelen, a Szépség pedig az utóbbi idők legelragadóbb és legleírhatatlanabb bájával hazatért megünnepelni a tesóját, miközben a Beastly első tesztvetítései remek visszhanggal lementek.

A Mr. már bele is fog a számok tálalásába – de, hogy annyira ne unják az utasok, pörget egy kosárlabdát az ujján közben, a Megint 17 DVD/blu-ray eladási mutatói kapcsán elmeséli, hogy mióta bénázott a forrás, azóta 15,774 példány kelt el a lemezekből és befolyt azóta 236,330 dollár. Összesen augusztus 11. óta 1,183,923 példányt adtak el a hazavihető változatból.

A Szépség következik, aki ezúttal a Chicago Suntimes nevű lap Bandslam-ről írt kritikájával készült nekünk, kezdi is:

Will Burton önmagának él. Egy középiskolás srác, aki új városban, és aki túlságosan pancser ahhoz, hogy abban reménykedjen, hogy az iskolában észreveszik őt a randizni vágyó lányok. Egy szobában él, ahol szentélyt állít David Bowie-nak (napi rendszerességű egyoldalú levelezéseket folytat vele) és azt kívánja, bár elég hamar született volna ahhoz, hogy törzsvendége lehessen a legendás new york-i klubnak, a CBGB-nek, mely a punk rock egyik elindítója volt.” – talán az eddigi leginformatívabb összegzés Will-ről.

Nem mintha ránézve azt gondolnád, hogy ő egy punk. Ő egy átlagos gyerek, aki össze van nőve az iPod-jával, mígnem egy nap megváltozik az élete, mikor is a népszerű Charlotte (Aly Michalka, az Aly & AJ zenekarból) felfedezi zenei szakértelmét. Charlotte-nak van egy háromfős bandája, amivel indulni akar a következő „Három állam bandáinak csatájában”, Will úgy tartja (helyesen), hogy semmi esélyük nincs.” – Will az átlagos és racionalista, mégis azt mondhatjuk: Will rocks, különösen a tegnap este linkelt extra-vicces videóból.

Utazzunk egyet, csak, hogy annyira ne legyen unalmas, mint általában, na jó, annyira unalmas pont, de akkor is utazzunk, mert… csak úgy utazzunk. Utazzunk Szappanországba, avagy Venezulea a célunk a Vörös Pillangóval a Karib-tengeren LL mesebeli csodálóihoz. ’Na majd én kiderítem mi újság a 17-es filmmel, bízzátok csak ide!’ – mondja, mi pedig kényelmesen elhelyezkedünk és figyeljük a műsort. Határozottan megindul rajongója felé, aki félelemmel vegyes csodálattal tekint felé - olimpiai mindenféle érmes atlétanőnk pedig mondja neki: ’Megengedem, hogy meghívj egy üdítőre, és, hogy közben elmondd a legfrissebb számokat.

A helyi szappanember megosztja vele, hogy 10. hetében járt a Megint 17 szeptember 25-27-ig és 2 moziban volt megtekinthető, ami 4-el csökkenés az előző héthez képest, az akkor aktuális bevétel 1,037 dollár volt, 10 hét alatt pedig összesen 1,144,367 dollárt hozott.

Ekkor a következőt látjuk: LL – akinek ezúttal is hatalmas köszönet jár a fordításban való segítségéért – rendel egy forró csokit és úgy tesz, mint aki belekortyol, ám előbb kérdez valamit, nem halljuk mit, a következő pillanatban halljuk, hogy a rajongó viszonylag fájdalmasan felkiált, LL pedig sértődötten feláll az asztaltól. Megkérdeztük mi volt: ’Ez az alak azt merte mondani, hogy az Ufós film, öt hét alatt már 1,656,502 dollárt hozott náluk, persze, hogy felháborodtam!

Nos, megértjük, utazzunk is tovább, a célunk az az ország, ahová sokunk kedvenc Sötét Filmjében Batman a bűnöző Lau után ment és a film egyik leglátványosabb jelenetében egy speciális belépő után, pillanatok alatt legyőzte a testőröket és a rendőrök elől elszökve úgy szállt fel Lau-t cipelve egy repülőre, hogy az nem szállt le és – ’Abbahagynád?!’ – veszíti el minden utas a lojalitását – ’Értjük, Hongkong a cél!’ Ööö, igen, valóban Hongkong a célállomás a Bandslam helyi számai kapcsán. Október 01-04-ig 1,427 volt a bevétel, igazából a második vetítési hétre a kezdeti 8 mozi 6-al csökkent, maradt így 2 – nos legközelebb majd a Mesélő Batman-nek öltözik, hátha az jobb hatással lesz a helyiekre (az utasok hangosan röhögnek, vizuális típus mindenki) – na mindenesetre az két heti összbevétel itt 16,365 dollár.

Folytassuk a Chicago Suntimes Bandslam kritikáját, kicsit elkalandoztunk, na nézzük, a szó továbbra is Will-ről folyik:

Viszont felfigyel egy zárkózott lányra, akit Sa5m-nek hívnak (az 5-ös néma). Aki Vanessa Hudgens alakításában egy visszahúzódó, általában feketében járó lány, aki megtartja magának a titkait. Az egyik ezek közül, hogy zenei tehetsége van. Will bevonja őt a bandába, a zenei oldalra pedig talál egy nagyon csendes ázsiai lányt, Kim Lee-t, aki klasszikus zongorista, de pop-darabokat is nagyszerűen játszik, még ha úgy is tűnik, hogy meghalna, ha mosolyognia kellene.” – szépen lassan összeáll hát a zenekar.

Charlotte bandáját Glory Dogs-nak hívják, Will átkereszteli “I Can’t Go On I’ll Go On”-ra, ami olyan helyzetet tükröz, ami elkerülhetetlenül eljön a filmben. Beleveti magát a zenekar átalakításába, egyedülálló anyukája (Lisa Kudrow) aggodalmára, aki elérte, hogy meghallgathassa és alakíthassa a zenekart.

Lássuk Will és többi szereplő kapcsolatát:

Will semmit nem tud a lányokról. Mikor Charlotte azt mondja, hogy igazán kedveli őt, elhiszi neki, holott egy korábbi pompon-lány valószínűtlen, hogy egy olyan pancsert választana, mint ő. Sa5m nagyfokú érdektelenséget fejez ki a romantika témaköre iránt, és természetesen Will-nek tetszik a lány. Valamint képben van még a jóképű végzős, Ben (Scott Potter) akinek saját zenekara nyerte a Bandslam-et tavaly és aki Charlotte ex-barátja. Ő az a fajta tapló, aki tévedésből megver a folyosón.” – így teljes az összkép talán kb.

A film a Bandslam-hez vezet ahol természetesen a kapcsolatok rendeződnek és a problémák megoldódnak. Így a cselekmény nem rejt meglepetéseket.

Ami működővé teszi a filmet, az az, hogy nagyon érzik a karaktereket és a főszereplők varázsa.” – így hát ismét megerősítést nyer, hogy a kivitelezés elsőrangú.

Gaelan Connell-t a fiatal John Cusack-hez és Tom Hanks-hez hasonlítják, okkal, ő vonzó, de egy kicsit fura, nem túl jóképű, jó átmenet a depressziós magatartás és újonnan felfedezett zenekar producer létébe vetett önbizalma között. Megkérdőjelezi az iskolai népszerűtlenségét, hogy mindenki azt hiszi, hogy Charlotte kedveli őt.

És jön Sa5m karakterének lényege, a Mesélő szerint a kritika legjobb része:

A diákok természetesen megfeledkeznek Sa5m tulajdonságairól, de ez gyakran van így. Nézz körül az iskolában, meg fogod találni azokat az okos antiszociális embereket, akik arra rendeltettek, hogy többek legyenek, mint „népszerű tömeg”, ez nem üzembiztos mutató, de használható. Találsz majd olyat is, akik ha azt mondják, kedvelnek, valószínűleg azt is gondolják.

Tegyünk egy gyors utazást méghozzá a Csendes-óceánon Tajvan-ra, ahol a Bandslam-et szeptember 06-án mutatták be és annyi információnk van összesen, mivel a részletes kimutatással a számos forrásunk adós természetesen, hogy szeptember 21-ig összesen 21,611 dollárt termelt.

Nos, akkor még a kritika záró szakasza van hátra, melyet szokott sablonként számos összesítésünk követ majd. Tehát akkor:

Aly Michalka és Vanessa Hudgens mindketten zenészek, ami meggyőzővé teszi a próbákat és az előadás részeket. Mindketten szépek és van jelenlétük és még meggyőzőnek is tűnnek. Lisa Kudrow elkerüli az őrülten túlvédelmező anya kelepcéjét, megtanulunk néhányat az aggodalmai okai közül.

A fő pedig az, hogy összességében:

Ez nem áttörő film, de azért az ami: bájos és a szükségesnél nem ártatlanabb.

Minthogy a mesék sem áttörő alkotások sohasem, fejezzük is be mára, mielőtt a keretet túlzottan túllépnénk, nos:

A Zac Efron abszolút főszereplésével készül Megint 17 című vígjáték DVD/blu-ray változata három kerek hónap alatt 21,813,254 dollárt hozott össze, míg a film nemzetközi számai nem módosultak a múlt héten közölt adatokhoz képest.

A Gaelan Connell, Aly Michalka, Vanessa Hudgens hármas varázslatos főszereplésével készült, óriási kritikai sikerben részesülő Bandslam nemzetközi bevételei 6,095,632 dollárra nőttek, összbevétele 11,306,620 dollár.

Írta: Fant.
Forrás: a számok; The Numbers; BoxOfficeMojo 1 2 3 4.
és a kritika; Chicago Suntimes.

Washingtonban a MAOW!

Az alatt a jó pár nap alatt, amíg szinte teljes mozdulatlanság jellemezte a blogot, az élet épp ellenkezőleg zajlott a tengerentúlon.

Vegyük például: a héten felgyorsultak az események Zachary Efron karrierében, és az eddigi LA-i "semmittevést" egy kis munkálkodás váltotta fel.

Kezdve azzal, hogy múlt hét szombaton ruhapróbát tartott délután egy Los Angeles-i stúdióban, néhány elegáns szerelést kipróbálva a közelgő hivatalos eseményekre. Dolce & Gabbana öltönyt valaki? :) Vagy Burberry-t? :D

Másnap, hogy kiderüljön, sürgős volt bizony az a néhány ruhanemű, a 22 éves színész repülőre ült, és a fővárosban, Washingtonban ért földet. Öltöny kipipálva - még megvan. :)

Zac azért érkezett a városba, hogy a hamarosan bemutatásra kerülő új filmjét, a "Me and Orson Welles"-t promóciójába kezdjen partnerével, a hullócsillag Claire Danes-szel és direktorukkal, Richard Linklaterrel.

Kedden ugyanis a Fehér Házba vizitelt a hármas fogat, hogy a művészeti programok tanítása mellett szólaljanak fel.

Mindenkit csodálok, aki a köz javára szenteli életét. - nyilatkozta egyes források szerint Zefron.

Aznap este, tehát november 11-én a AMC Loews Georgetown színházban mutatták be közös filmjüket, de a vetítés előtt Zac még néhány szerencsés rajongótalálkozást is beiktatott a Ritz Carlton-ban, Georgetownban, de látták Claire társáságában a a St. Gregory Hotel-ben is falatozni. :)

Természetesen készült interjú az ijfú szinésszel és közös tévés produkció is a washingtoni kirándulás alatt, ezekkel még találkozni fogunk a jövendőben. :)

Addig is kellemes délutánt Minden Kedves Olvasómnak!

Forrás: Just Jared Jr; ZA Angel's.

2009. nov. 12.

Jelenet a MAOW-ből

A timesonline.co.uk egy aprócska, de teljes jelenettel húzza el előttünk a mézedmadzagot, amivel a Richard Linklater filmjét, a 'Me and Orson Welles'-t népszerűsíti. Az ízelítőben Christian McKay, mint Orson Welles, Zac Efron, mint Richard Samuels és Imogen Poots, mint Lorelei Lathrop tűnik fel.


Lorelei Lathrop: Attól tartok, Mr Welles, hogy arra kell kérnünk a barátját...

Orson Welles: Hívjon csak Orsonnak.

Lorelei: Attól tartok, hogy arra kell kérnünk a barátját, hogy kint várjon a felvétel alatt. Mr Ainley nagyon szigorú.

Orson: Ő az életrajzíróm. Már tisztáztam a dolgot Joe-val. A maga neve?

Lorelei: Lorelei Lathrop.

Orson: Ez minden bizonnyal a legdallamosabb név, amit valaha hallottam. Van valami méltóságteljes a mozgásában, mintha táncolna.

Lorelei: Balettoztam.

Orson: Látta Jack Hollandot és June Hartot a Ritz-Carltonban?

Lorelei: Nem.

Orson: Szent ég, ha szeret táncolni, látnia kell őket. Elvihetem ma este?

Fordította: LinkLuvor.

2009. nov. 11.

Vanessa Pod Ring

Melinda Maria egy amerikai ékszerész, akinek nem hivalkodó, de gyönyörű darabjaiba - fülbevalók, gyűrűk, karkötők, nyakláncok - egyre jobban beleszeretnek a gyengébb nem képviselői.

Így van ezzel Vanessa Hudgens is...

A 'Pod' névre keresztül gyűrű az egyik abszolút kedvencem! Minden szerelést kiegészít és minden más ékszerhez passzol, amit még felveszek. - fejezte ki rajongását a 20 éves színész/énekesnő.

Bizony, ez az a gyűrű egy aprócska fekete ónix kővel, amit mindig látunk rajta, bárhová is megy... és ez valóban így van már 2008 óta!

Nessa ragaszkodása gyűrűjéhez annyira nyilvánvalóvá lett, hogy az ékszerésznő a napokban gondolt egyet, és hatalmas megtiszteltetésként átkeresztelte a kicsi kincset, az új neve: Vanessa Pod Ring.

Vanessa Hudgens azt mondta nekem, hogy ez a kedvence - szóval elneveztem Vanessa Pod Ring-nek. - kommentálta a tervező.

Bámulatos :)

Nézelődjetek kedvetekre Melinda honlapján, de először ITT kezdjétek! :)

2009. nov. 10.

Lakers pótlás :)

Hmm, ezt már szinte készpénznek vehettük, de nem? :)

Amíg Zac Efron-nak akad némi ideje, és nem indul tovább, a Los Angeles Lakers és a Staples Center csak rá vár. :)

Úgyhogy péntek este, november 6-án legutóbbi meccsükön, újra megjelent a 22 éves tehetség, aki bizony hosszú idő után végre újra láthatta kedvenceit is.

A Lakers a Memphis Grizzlies ellen játszott, és sikeresen vette az akadályt, megnyerve a meccset 114-98-ra.

Ehhez persze kellett Zac és barátja lelkes és szeretni való szurkolása, de ha még jobb eredményt akarnak, szükség lesz egy Vanessára is... vagy éppen nekünk? ;)

Most a nézők sora között Z csillaga mellett Jessica Stroup, Jack Nicholson és Warren Sapp bújt meg.

Több KÉP!

Forrás: Just Jared Jr.

2009. nov. 8.

Mesés 1 év :)

És akkor egy átlagos vasárnap este már kicsivel fél 10 után, mikor az Olvasók már mind lassacskán a másnapi hétkezdetre készülődtek lélekben, egyszer csak megjelent a blog főoldalán egy fura, össze-visszának tűnő bejegyzés, döntően egy német forrásra támaszkodva, és ebben a rövid szösszenetben megjelentek az első számok, pontosan nyolc darab, mindennel együtt.

Ezt követően csak néhány napot kellett várni az újabb adag számra, majd az első időkben kurta volta miatt egy-egy hosszabb bejegyzés végére került, aztán még mindig rövid formában önállóan is megjelentek – nincs kétség sokáig rendkívül unalmas és keveseket elérő volt. E fura kis bejegyzések fárasztó voltuk miatt gyorsan elkeresztelődtek mesének – mígnem jóval később megjelentek bennük az első klasszikusan mesei elemek, kiforgatva kissé persze.

Megjelent a Blog Szelleme, megjelent a Szőnyeg, itt volt Jázmin, Aladdinból rögtön túlkínálat adódott, színezés gyanánt részt vehettünk egy sor rendezvényen, megalapítottuk a saját magunk által odaítélt Banán-díjat, nevet adtunk a gyereknek – megszületett a Vörös-Varázs Utazási Iroda, szakosztályok álltak fel, Nyomozó és Hárító, mikor a szőnyeg már nem volt elég, létrehoztunk egy vitorlást – a Vörös Pillangót, utánanéztünk rengeteg számnak, a(z) (h)őskor kizárólag a HSM 3-ra központú meséi után, rövid szünetet követően, újrakezdtük a HSM-éra utáni filmekkel, lassacskán áttérve egy új formátumra.

Mindezt kerek egy év leforgása alatt. Igen, egy esztendeje született meg az első Mese.

A Mesélőnek nagy öröm, hogy ilyen tartalmú információknak is lehet tere és van rá igény – köszönet a Szerkesztőnek, köszönet a mindenkori segítőknek, akik nyomozással és fordítással hozzájárulnak a mesékhez és természetesen köszönet minden egyes olvasónak és kommentírónak.

Hé, te, hallod, nem nyerted meg a Banán-díjat, elég lesz már a köszönetnyilvánításból. Inkább háríts! – így a Fuvolás Lány.

Nos, a Szerkesztő türelme, bizalma és a többiek lojalitása és érdeklődése nélkül nem lenne mese már régen. – így a Mesélő.

Ajjmár! – zárja rövidre, egyértelmű, hogy ki. :)

Így hát: szépen lassan vágjunk bele, speciális kritikát ismerünk meg ma, színezzük az összképet, a cinemablend.com kritikusa annyira nincs elragadtatva a Bandslam-től, mint az előző hetekben idézett források, de nézzük csak:

Ha lett volna egy példányom a Final Draft-ból és nem a szörnyű költészet megszállottja lettem volna, akkor a Bandslam az a fajta film, amit 15 évesen készítettem volna.” – nem állítom, hogy egészében értem e lírai önvallomást.

Mint egyfajta fantasy a Bandslam egy félszeg, kitaszított gyerekről szól, aki valahogyan meggyőz a cool-ságáról két nevetségesen gyönyörű lányt, bogaras zenei ismereteivel, dacára annak, hogy híján van mindenféle szociális készségnek.” – avagy nem minden az aminek látszik, ez pedig a Bandslam-re hatványozottan igaz.

Nade:

A forgatókönyv logikátlan természetével együtt, a Bandslam feleannyira sem rossz, mint kellene lennie.”

Ha nem illeszkedsz a film demográfiai célcsoportjába, nehéz prekoncepcióktól mentesen beülni a moziba. Azt gondolod, hogy természetesen lesznek zenés számok, bájos színészek és színésznők az elfogadásról fognak énekelni, bár a gyerekeknek, akiknek szólnak a dalok, soha nem kellett magukkal kapcsolatban társadalmi elutasítással találkozniuk. Lesz benne egy középiskola, tele 25 évesekkel és stratégiailag elhelyezett kisebbségiekkel.” – egy átlagos film kapcsán persze oké, hogy ez ugrik be, de azért a következő gondolat már furán kapcsolódik:

És kétség kívül, benne lesz Zac Efron.” – nos…nem.

Eléggé meglepő módon, a Bandslam ezek közül egyiket sem tartalmazza.” – valaki meglepődött még?

Most gondolhatja minden Olvasó, hogy valamit elfuserált a Mesélő, hiszen nem volt még dal, Kedvenc Fuvolás Szerkesztőnk kezd örülni, hogy megússza a dolgot, szeret játszani, de az utóbbi idők rockdalait fárasztó eljátszani elfújni pikolón – meglepő dolog történik, tekintve, hogy az eddigiekhez nem kellett utazás, a Szellem most jelenik meg és zene nélkül, elegánsan a Fuvolás Lány felé fordul és egy kottát nyújt át neki, mégpedig Ákos Azért vagy itt című dalának kottáját, míg ő maga kékes füst kíséretében Vancouverbe teleportál mindannyiunkat, ahová erre az időre visszateleportálja eddigi legkomolyabb filmjének premierje előtt álló Mr. Vancouvert, aki a Kétlábonjáró Szépséggel duettben énekli a dalt, vonatkoztatva a filmjeikkel foglalkozó mesékre, mint olyanra – természetesen magyarul, hiszen a Szellem mindent el tud intézni:

Megíratlan könyv vagyok, Sok-sok fehér lappal, Festhetsz rám tiszta képeket… Mesélj el engem, Vagy szavalj, mint egy verset, Énekeld belém az életet, Fecsegj és kárhoztass, Vagy hallgass rólam mélyen, A dalok közti csendben is ott leszek, Akár hiszed, Akár nem hiszed.

Mind hallgatnánk még őket, de azt mondják tartogatnak mást máskorra, lesz még pár jeles vasárnap az idén. De viszont készültek egy kisebb ajándékkal, mindenkinek, hiszen mind kellünk a mesékhez, egy-egy pólót nyújtanak át nekünk, piros színűt, az elején az eddigi és készülő filmjeik címei, a hátára pedig egy 1-es szám kerül és a Mese felirat.

Ez ugyebár egy hasonló mez, mint amit ők kaptak a Vancouver Giants fejeseitől. Felvesszük és ebben utazunk a nagyvilágban, elsőként hajóra szállunk és a Vörös Pillangóval az Atlanti óceánon Brazíliába látogatunk. A Bandslam (vagyis a High School Band) itt a szeptember 25-27-i hétvégén 17 mozival csökkent, maradt 65-ben, hozott ezekben 10,685 dollárt, összesen három hét alatt 120,823 dollár az eredménye.

Következő állomásunk, miközben a sakk a számokkal folytatódik, Hong Kong kérem szépen, talán itt még nem is voltunk, a helyiek elmondják, hogy országuk Budapest kétszerese területileg, egyébiránt pedig a Föld egyik legsűrűbben lakott helye, hiszen Magyarország lakosságszámának kb kétharmada él náluk. A Fuvolás Lány roppant diplomáciai érzékével megkéri a helyieket, hogy ha lehet a Bandslam adatairól szóljanak pár szót nekünk – készséggel megteszik, a szeptember 24-27-i hétvégén debütált a film 8 filmszínházban, hozva 10,100 dollárt, ami teljesen átlagosnak számít.

Látogassunk most Portugáliába, de a Megint 17 kapcsán, már csak a mérleg egyensúlyának fenntartása végett is, nameg azért mert érdemes látnunk, hogy a szeptember 17-20-i hétvégén 6,519 dollárt hozott 12 moziban a film – összesen ott 366,762 dolcsi a bevétel 7 hét alatt.

Folytassuk a kritikát, el ne felejtsük, tehát ott tartottunk ugye, hogy a Bandslam nem tartalmazza az átlagos tini-filmek elemeit. Így folytatja:

Valójában a Bandslam marketingje dadog azáltal, hogy a tini-tömeget célozza meg a piacon, mintha ez a film egy új High School Musical vagy Camp Rock lenne.

Ez nem azok közül a filmek közül való.” – hát tudjuk már…

Ehelyett itt van Will Burton, a pancser, akinek hamis fekete és csípős ízlése van a zenéhez, ami bizonyos okokból csak később tisztázódik, nem arat osztatlan sikert Cincinnati-beli iskolájában.

A pesszimizmus nem egészen jó szó arra, hogy: „Anyukám azt mondja, tekintsem úgy, hogy a pohár félig tele van, csak az a problémám, hogy nem látom a poharat sem.” ’ – idézet Will-től.

A karakterről és a színészről a következőt tartja:

A film szíve Gaelan Connell, aki igazán passzol Will szerepére. Szerencsére ahelyett, hogy egy tökéletes külsejű Disney színészt kerestek volna, a válogatás során egy olyan gyerek mellett döntöttek, aki úgy is néz ki, mint egy stréber.

Will reprezentálja azt a szakaszt az életben, amin minden fiatal átmegy, mikor megpróbálja kitalálni ki is ő valóban és olyasmit érez, ami túlnő rajta.

A következőkben kiderül mit kifogásol a szerző a filmben:

Még ha az előzetes és a plakátok alapján azt is gondolnád, hogy ez a legújabb Disney-féle TV-film, a vetítés végén ki fog derülni számodra, hogy ez egy tisztességes középiskolás romantikus vígjáték. Van szíve. Néhányszor megnevettet. Ráadásul van benne néhány tisztességes dal. De a Bandslam több lehetett volna, mint tisztességes, ha PG helyett PG-13-as besorolás szerint készítik el. Ha jobb színésznők kapták volna a főszerepet. Tovább lehetett volna vinni a dialógusokat. Viccesebb lett volna és nagyobbat ütött volna.

Ízlések és pofonok, de:

Mindezek helyett kapunk egy teljesen rendben lévő filmet, ami sokkal jobb, mint amit a marketing alapján vártunk tőle, azonban a benne rejlő potenciálokat nem aknázták ki teljesen. Ez a film megérdemelne egy lehetőségét, amit soha nem fog megkapni, mert nem elég a tinik tömege és egy nem önérzetes kamasz nem menne el megnézni a filmet csak mert benne van Vanessa Hudgens és a csaj az Aly & AJ-ből. A marketingben lévő ezen kisebb hibák ellenére a Bandslam egy jó (nem több, de nem is kevesebb) tini-film.

A lezárását picit későbbre tartogatom, egyensúlyozzuk ki a mérleget a newsday.com kritikusának véleményével, aki „ A Bandslam garantált siker” címet adta kritikájának:

Egyszerre csillogó és retro, kalkulálható és megjósolhatatlan, ismerős és kiszámíthatatlan, Todd Graff Bandslam című filmje kalapot emel a néhai John Hughes, a régimódi Andy Rooney és Richard Linklater „School of Rock”-ja előtt, a Twitter kor tinédzseriről szóló hard-rock ritmusú meséjével.

Graff csak azért tette tele klisékkel a filmet, hogy meg tudja törni őket: az új gyerek a suliban – Will (Gaelan Connell) – örül, hogy ott lehet. Charlotte az iskola szőke rock-istennője összebarátkozik vele és megkéri menedzselje az új bandáját (amely segítségével versenyezni akar ex-barátjával).” – ennyit a klisékről tehát, egyben új istennőt avat a szerző.

Végül pedig: „Sa5m, a befelé forduló, Willa Cather-kedvelő lány (Vanessa Hudgens a High School Musical-ből) összemelegszik a pancser újonccal. Hatalmas zenei múltat tudva maga mögött, Will-ről kiderül, hogy rock and roll géniusz és dacára a kötelező visszaeséseknek a közönség élvezi a jó életérzés és az elég egységes zene kombinációját.

Utazzunk egy utolsót, mert mindannyiunk kedvenc fuvolás Szerkesztője el fogja veszíteni a türelmét a Mesélővel szemben, ha túlzottan hosszú lesz e szülinapos mese.

Utunk az Egyesült Arab Emirátusokba vezet, a szőnyegen utazva méghozzá, az arabok már csak ilyen szőnyeg-fanok. Gyanakvóak az ottaniak, de a mesekönyv Olimpiai, arany-bronz-és ezüstérmes magasugrónője (akinek ezúton is jár a köszönet a kritikák fordításában való segítségéért) egy trükkel simán megnyitja őket – a trükkhöz kell a Fuvolás Lány is, aki persze hárít.

LL felkínál az araboknak az információkért 3 példányt a ’Ditta – Mesebeli összes fuvolán’ című, a VVHSZ gondozásában megjelent lemezből, apellálva ezzel a helyiek fogékonyságára, akik belemennek az alkuba. Mesélik, hogy a Bandslam debütálása a szeptember 17-20-i hétvégén történt meg 20 mozi műsorán, nem túl kiemelkedő 16,373 dollárral, ami 819 dolláros mozinkénti átlag. Na most tessék figyelni! – mondják az arabok. Feszülten bámul mindenki. A második hétvégén megtörtént A Csoda! A szeptember 24-27-i hétvégén a film 19 moziban futott de 110,4%-al növekedett, vagyis 34,441 dollárt hozott, ami 1,813 dolláros mozinkénti átlag – és ráadásul az összbevétel: 108,501 dollár két hét után, ami váratlan teljességgel olyan kezdés után, de hát itt megtörtént az, amire számítottunk és kellett volna az amcsiknál is: a nézők szeretik a filmet és híre ment.

Végezetül a szokásos számos összegzés előtt lássuk, hogy mivel zárta le Bandslam-kritikáját a cinemablend.com újságírója:

Sok tekintetben a film éppen olyan, mint maga Will: igazán utálni akarod ezt a sznob zenei ízlésű, pancser természetű gyereket, de hát annyira átkozottul édes, hogy ez csaknem lehetetlen.

Nézzük a számokat, nem sok lesz, most a DVD-k kapcsán bénázik a számos oldal, nos:

Zac Efron Megint 17 című filmjének nemzetközi számai 72,100,407 dollárra nőttek, így az összbevétel már 136,267,476 dollár.

A Gaelan Connell, Aly Michalka és Vanessa Hudgens főszereplésével készült, kiváló kritikai fogadtatásban részesülő Bandslam nemzetközi számai 6,070,913 dollárra nőttek, összesített bevétele pedig 11,281,901 dollár.


1 éve velünk: Fant.
Forrás: számok; BoxOfficeMojo 1 2 3 4 5 6.
kritikák; CinemaBlend; NewsDay.