A mai jeles napon már reggel 10 körül, a Szellem szeme kipattan a lámpásban, és azért csak 10-kor mert hajnalig ébren volt, hogy méltó meglepetést fundáljon ki, majd mikor kieszelte, az izgatottságtól alig bírta lehunyni a szemét, szóval 10-kor a Szellem kibújt a lámpásból, felvette legszebb öltönyét, varázsolt egy csokor sárga rózsát, és egy nagy szemű kis plüss mackót, tán’ még cilindert is tett a fejére és eme ünnepi emelkedett hangulatában maga köré teleportálta a mesekönyv minden olvasóját, téren és időn kívül természetesen, hogy együtt induljanak útra – nem messze, először csak az ünnepeltig.

(Isten éltesse nagyon sokáig a blog Szerkesztőjét, a Fuvolás Lányt - Boldog Születésnapot, Ditta!)
„Jó-jó, de mostmár tényleg ideje elkezdeni a mesét normálisan!” – szól a 17-es lány a Mesélőre, (miután úgy döntött, még meghagyja életét, és megköszönte Mindenkinek kedvességét).
Nos jó, mindkét számos oldal nagy-nagy bénázáson megy keresztül mostanában, a Mesélő bízott benne, hogy mára megtudjuk az első MAOW adatokat, ez még sajnos nem következett be – tudjuk, hogy a film 4 moziban debütált most szerdán New York-ban és Los Angeles-ben, ettől számszakilag természetesen csak minimálisat várhatunk, ám december 04-én és 11-én további amcsi mozikba fog betörni a Welles-láz.
Mielőtt elkezdenénk foglalkozni e filmmel, csak röviden ismerjük meg Orson Welles-t, mit is kell róla tudnunk mindenképp, mielőtt a filmet látjuk.
Orson Welles 1915. május 06-án született az USA-ban, Wisconsin államban, színész és rendező volt, ilyen minőségeiben a XX. század első felének legkülönösebb, egyben egyik legnagyobb hatású figurája. 1937-ben alapította New York-ban azt Mercury Színházat, melyben a MAOW is játszódik részben, 1938-ban heti rendszeres műsora volt kollégáival együtt az országos lefedettségű CBS rádióban ’Mercury Theater On The Air’ címmel, melyben klasszikus- és modern regények rádiós adaptációját adták elő. Ide kapcsolódik egy hihetetlen esemény, Orson 1938 októberében H.G. Wells ’Világok harca’ című fantasztikus regényét adta elő a rádióban, és olyan beleéléssel, hogy az egész országban pánik tört ki, valóságnak hitték a földönkívüliek Orson prezentálta regénybeli invázióját – persze mindez hatalmas lökést adott Welles pályájának, a Föld szinte valamennyi országában a címlapokra került e sztori.

2002-ben a brit Sight And Sound szaklap 108 rendezőt és a 144 kritikust kért fel, hogy eldöntsék, melyik film is minden idők legnagyobbika, mindőjük listáján az Aranypolgár került az első helyre, így ezen alkotás lett minden idők legnagyobb filmje.
És amire a MAOW-t rendező Richard Linklater többször is célzott – Orson Welles ekkor mindössze 26 éves volt!
Talán ennyit jó mindenképp jó, ha tudunk Orson Welles-ről – most pedig ébresztő mindenkinek, ne aludjon még egyetlen utas sem, valamivel oldjuk fel e merő komolyságot, utazzunk egyet a Bandslam kapcsán.

Ismerkedjünk meg egy kritikával a Me and Orson Welles film kapcsán, mely film jelenleg 79%-on áll a rottentomatoes skáláján, no és 75%-on a kritikusokén – szóval a backstage.com kritikája következik:
„A „My Favorite Year” stílusában készült történelmi fikció egy tágra nyílt szemű tinédzserre, Richard-ra (Zac Efron) koncentrál, aki szerencsésen bekerül az újonnan alapított Mercury Színház ’Julius Caesar’ produkciójába, melynek rendezője nem más, mint a szintén nagyon fiatal, de már akkor elismert Orson Welles (Christian McKay).”
„Ami a Me and Orson Welles-t megkülönbözteti a többi átlagos felnőtté válásról szóló történettől, az a meggyőző és szerethető bepillantás a korabeli New York City színházi világába, és egy hatalmas tehetség felbukkanása.”
„A film a darab bemutatója előtti héten játszódik, ami a film apró ékessége, forgatókönyvét Robert Kaplow regénye alapján Holly Gent Palmo és Vince Palmo írta, és Richard Linklater rendezte, váltakozva enged bepillantást a kulisszák mögötti alkotófolyamatba, illetve egy szórakoztató szerelmi háromszögbe, a hatalmaskodó Welles, ambiciózus asszisztense Sonja, és a fiatal, fülig szerelmes, színházimádó Richard közt, kinek élete már sohasem lesz ugyanolyan ezután az élmény után.”
Nézzük, hogy melyik szál az, ami különösen elnyerte a kritikus tetszését:

„A film sikerének középpontjában a brit színész, McKay áll, aki mindent apró nüánszot bemutat Welles-ről, amit csak el tudunk képzelni, alakítása olyannyira pontos és élethű, hogy az ember meg merne esküdni, hogy Orson szelleme ott rejtőzött a színfalak mögött.„
„McKay, akit felfedeztek erre a szerepre, az Off-Broadway-n játszik egy egyszemélyes előadásban, a „Rózsabimbó: Orson Welles életei” címűben, így nyilvánvalóan vannak már tapasztalatai abban, hogyan játssza ezt a nagyszerű embert, de a színházi megközelítést úgy formálja át, hogy a vásznon is működjön.” – az említett Off-Broadway előadásban nyújtott alakításáért McKay szintén remek kritikákat kapott egyébiránt.
„Linklater vezetésével McKay Orson-ja egy őrült de zseniális ember, aki pontosan tudja, mit akar és azt, hogyan érheti ezt el. Ez egy olyan különlegesen tökéletes megjelenítés, amely jóval túlmutat az egyszerű mimika határain, és a művészetbe vezet minket.”

Emlékszünk még az InStyle Makeover magazinra, mely szeptemberi számában a Szépség szerepelt, úgy a címlapon mint egy hosszú-hosszú divattal kapcsolatos interjúban a lapban – ebből a lapszámból csak szigorúan az USA-ban 259,000 példány kelt el! Összehasonlításképp, az InStyle Hair a Pletykafészkes Leighton Meester-el a címlapon 220,000 eladott példánnyal rendelkezik – e számok bizonnyal az éves csúcsot jelentik.
Így hát külön is büszkék lehetünk a Szépségre, ennyi eladott újság döntőrészt miatta, bizony szép teljesítmény!
Mesénk csapongó és nehezen követhető, mint általában, na jó, mint mindig, de most folytassuk a MAOW-ről szóló kritika további részével, nézzük McKay után a többi színész teljesítményét, hogyan is értékelte a kritikus:

„Danes mint általában, hihetően és árnyaltan alakítja a kedves fiatal nőt, kinek vágya, hogy előremozdítsa a karrierjét, bármi áron.”
„A színpadi színészek nagyszerű együttesét a filmszínészek egy nagyszerű együttese játssza: köztük James Tupper csodálatos Joseph Cotten-ként; Kelly Reilly Orson temperamentumos női főszereplőjeként; Ben Chaplin fantasztikus a morcos angol színész, George Coulouris szerepében; és Zoe Kazan koraérett törekvő íróként. Külön dicséret illeti Eddie Marsan-t, aki a fiatal Welles munkatársát, John Houseman-t alakítja.”
A verdikt pedig:
„Nézd meg a Me and Orson Welles-t, filmkedvelőknek kötelező, ahogy minden színházrajongónak is.”
Jöjjön számos összesítésünk, minimális tartalommal:

És csak érdekességképp – az Ashley Tisdale nevével fémjelzett Ufók a padláson című film DVD/blu-ray eladásokból származó bevétele két hét után 6,841,363 dollár.
EDIT: A Christian McKay, Zac Efron és Claire Danes főszereplésével készült Me and Orson Welles című dráma bemutatója november 25-én volt, aznap és másnap 21,800 dollárt hozott a film 4 moziban, legelső hétvégéjén pedig 64,800 dolláros bevételre tett szert, így az összbevétel a tengerentúlon 5 nap után 4 filmszínházból 86,600 dollár. Mindez nagyszerű 4,330 dolláros mozinként átlag.
Szerezte: Fant.
Forrás: számok; Team Hudgens; The Numbers; BoxOfficeMojo 1 2 3.
infók; Wikipédia 1 2; Kulturport BoxOfficeMojo.
MAOW kritika; Backstage.