Miért pont emellett a téma mellett döntött?
RL: Szerintem mindenki, akinek filmekkel vagy színházzal kapcsolatos a munkája, vonzódik a háttérben játszódó történetekhez. Mint filmkészítő, filmkészítésről nem készítettem filmet, de színdarabról igen. Nagyon érdekes volt a ritmusa miatt, elbűvölő nézni, ahogy együttműködve művészetet hoznak létre. A filmmániás énem meg akarta mutatni ezt a pillanatot Welles életében, a korábbi éveket, amelyeket színházban töltött, mielőtt befutott. Egy évvel később volt a Világok harca, aztán az Aranypolgár, tehát ő a fiatal Mr Welles.
CMK: Én nem vagyok Orson Welles, mikor ezt mondták, azt válaszoltam, hogy én nem vagyok olyan kövér. Tényleg felszedtem pár kilót, de ez túlzás. Aztán elkezdtem olvasni róla, ismerkedni vele, és természetesen beleestem az öregemberbe. De a film nagyszerű lehetőség volt, hogy bemutassam fiatal korában, mikor szárnyalt, arrogáns volt, hetvenkedett és önmagáról áradozott. És a New York-i színházak olvasztótégelyében megalapította a Mercury-t.
RL: Nem készítettem volna el a filmet, ha nem találtam volna valakit, aki képviseli Welles személyiségét hozzá méltóan. Szerintem Christian hozza ezt, nem csak hasonlít rá, nem csak megszemélyesíti, hanem megtestesíti Welles-t, önmagát is beleadva. Elbűvölő ember, elbűvölő életúttal. Annak ellenére, hogy ez az első filmje, mindent beleadott ebbe a karakterbe, tökéletesen megragadta a fiatal Orson Welles-t.
ZE: A személyisége olyan hatalmas, annyira karizmatikus, ebben hasonlít Welles-re.
CMK: Rádióműsorok hosszú óráit hallgattam végig, megnéztem a filmjeit, a vele készült interjúkat, dokumentumfilmeket, nagyjából 96 könyvem van róla. Aztán elkezdtem olvasni John Houston-ról, John Houseman-ról, Norman Lloyd-ról, Tahullah Bankhead-ről az amerikai showbiznisz legnagyobb alakjairól. Ő mutatott be nekik.
Tudod, mi a következő lépésed vagy most szünetet tartasz?
ZE: Nem tudom, igazából nincsenek szünetek, próbálom megtalálni a következő lépést. Ha nem inspirál igazán, vagy nem tűnik érdekesnek, nem vállalom el. Azokhoz a dolgokhoz ragaszkodom, amik tényleg mondanak valamit.
Fordította: LinkLuvor.
5 megjegyzés:
A megtisztelő része az stimt, de vajon mire érti Z, hogy ijesztő? Nagy falatnak gondolta? :)
96 könyv, egek, elképesztő. McKay mindent tudhat Welles-ről, ami valaha is publikus volt, de még szerintem azt is ami nem publikus, hihetetlen felkészültség.
És amit mond, a szárnyaló, arrogáns Welles, a könyv és a film előzetese alapján tényleg ezek a megfelelő szavak.
Szerintem Andi, azért ijesztő, mert mégiscsak gyökeresen más, mint amit eddig csinált, más karakter egy teljesen más környezetben, és ráadásul, kb. két mondat után kapta meg a szerepet. Gondolom arra célzott, hogy azért ez nagyon nagy felelősség, mert a rendező nagyon bízik benne.
Nagyon jó interjú, köszi LL, ismét kiváló a ford! :)
Kb. két mondat után? Ej ha, akkor ez már egyenesen félelmetes :)
Szívesen :)
Azt teljesen el tudom képzelni, mit érezhetett Z, ha ennyire bíznak valakiben, akkor a félelem mindenképp előjön, mert ugye mi lesz, ha csalódást okoz. De nem így lett szerencsére, nem is lett volna lehetséges :)
96 könyvet el nem tudom képzelni, meddig tart elolvasni, egy élet is kevés rá szerintem :D
Abszolút kizárt a lehetősége így van :)
96 könyvhöz nekem két élet is kevés lenne szerintem :))
Megjegyzés küldése