2010. ápr. 1.

Teljesen lenyűgözött :)

A Richard Linklaterrel, a Me and Orson Welles rendezőjével, valamint a 3 főszereplővel, Christian McKay-jel, Zac Efronnal és Claire Danes-szel készült Latino Review interjút tartogattam a mai napra. Le fog nyűgözni! :)


Nagyszerű volt a filmben.

CMK: Köszönöm.

Nem most játssza először Orson Welles-t, így van?

CMK: Színházban játszottam őt egy egyszemélyes darabban, de nem igazán akartam őt játszani, mert mikor az emberek azt mondták, kicsit hasonlítok rá, rögtön az öregember ugrott be, aki cseresznyét és bort adott el, és volt vagy 150 kiló. Tehát nem tetszett, hogy problémájuk van a súlyommal. Nevetséges, másfél kilót fogytam a héten! De persze amint elkezdtem olvasni róla, lenyűgözött az öregember, ezt nem lehet megakadályozni.

És mi a véleménye róla? Ön szerint zseniális…

CMK: Kétségtelenül.

… egy kicsit érzéketlen…

CMK: Semmiképp!

A filmben annak tűnt…

CMK: De megvan rá az oka. Szerintem ha egy társulatot vezetsz, amivel sikereket akarsz elérni, főleg az elején, és jön valaki, aki megkérdőjelezi a hitelességedet, helyre kell tenni őt, tudod. Szóval szerintem megvolt az oka. De ő abszolút zseniális, megreformálta a rádiót a 30-as években, amikor az volt az első számú szórakozás.

Akkor volt a Világok harca is, ugye?

CMK: Igen, akkor. De a történet egy évvel azelőtt játszódik még. Azután megreformálta a színház és a film világát, mielőtt betöltötte volna a 25-öt. Hihetetlen.

Milyen volt Zac-kel dolgozni?

CMK: Nagyszerű élmény volt, nem találkoztam még hozzá hasonló hírességgel. Minden lány miatta sikítozott a színház előtt. Emlékszem, azt mondtam neki, hogy bocsi az Aranypolgár-rajongókért, Zac. Jót nevettem rajta. De természetesen ő énekes és táncos, szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne. Vajon mi lesz a következő lépése?

Biztosan hatalmas lehetőség volt ez neked a sok éneklés és színjátszás után.

RL: De ez 1937-ben játszódik.

De ez nagyszerű szerep volt neked.

Z: Igen, a folytatása az eddigieknek, ugyanakkor különbözik tőlük, hatalmas lépés. Rick nagyon sok mindent felajánlott, nagyon sokat beszélgettünk, körülvettek ezek a nagyszerű színészek, Londonban és az Isle of Man-en dolgozhattam, elképesztő lépés volt és nagyszerű élmény.

Christian bocsánatot kért, amiért a sok lány zavarta a forgatást…

Z: Jó volt, hogy egy csapat mindig biztatott minket a színház előtt.

RL: Pontosabban Zac-et. Nem hiszem, hogy bárki mást észrevettek.

Z: Nagyon vicces volt.

Olvastam egy véleményt az IMDb-n, Zac-ről ezt írták: „Efron játékát elnézve úgy tűnt, mintha minden jelenetben az izgalmak tetőfokát akarná a nőknél elérni.” Szerintem nagyszerű bók.

RL: „Próbálja?”

Z: Mit mondhatnék?

A történet saját ötlet, vagy egy meglévő folytatása?

RL: Egy könyv az alapja, annak a hatása volt, hogy megpróbáljak filmet készíteni belőle. Szerencsénk volt, és elég nehéz feladat egy ilyen filmet készíteni ebben a környezetben, szóval szerencse volt.

Kemény volt a válogatás Orson szerepére?

RL: Mindig a válogató a perdöntő, anélkül egy film se lehet sikeres. Az első része az volt, hogy megtaláljam Christian-t Orson szerepére, de utána következett a fiatal Richard megformálója, és hatalmas szerencse, hogy Zac akarta a szerepet.

Téged mi vonzott a szerepben?

Z: Kezdetben megijesztett, de egyben megtisztelt, hogy Rick ekkora kockázatot vállal egy ilyen ismeretlennel, mint én. Amikor a szerepről beszéltünk, lenyűgözött a hozzáállása és izgalmas következő lépésnek tűnt. Elképesztő volt, és nagyon megtisztelő számomra. Azóta megtaláltam a ritmust, ahogy elkezdtük, és nagyon jól éreztük magunkat Londonban.

Mostanában jó lehet múltbeli filmet forgatni.

Z: Az is, és amikor elkezdődik a forgatás, pontosan tudod, hogy hol vagy, rajtad van a jelmez, minden arra az időre emlékeztet. Minden nap olyan volt, mintha egy időgépbe ugranék, egy másik világba, ami minden részletében különbözik. Színészként ez hihetetlen sokat segít, nagyon jó móka volt.

Mi az, amit a Richard Linklaterrel való munkád során tanultál? Ha egyet kell választani?

Z: Ha egyet kellene választani… nagyon sokat tanultam a korszakról. Richard nagyon komolyan veszi a részleteket. Az egy dolog, amit tanultam Rick-től, és ami elképesztő a filmben, hogy a tudása határtalan Orsonról, a szenvedélye ez iránt a kor és élet iránt, olyan volt, mint egy enciklopédia Welles életének ebben a pillanatáról, és ebből nagyon sokat tanultam.

Úgy sikerült, ahogy eltervezted, olyan lett a végeredmény, mint szeretted volna?

RL: Teljesen olyan lett, mint amilyet elterveztem, ez az én filmem, de elkerülhetetlen volt, hogy kimaradjanak jelenetek. Több jelenet van a színdarabról, rajta lesznek a DVD-n, de ez a ritmus miatt van. Szerintem fontos a színészeknek, hogy több rész legyen a színpadi jelenetekből a filmben, de nagyon jó móka volt.

És mi a következő lépésed? Lesz következő Rocksuli, voltak róla pletykák.

RL: Volt róla szó az elmúlt években, Jack Black és köztem, de nem jutottunk még odáig. Talán egy nap, ki tudja.

És Zac, veled mi a helyzet?

Z: Nemrég fejeztem be a Charlie St. Cloud halála és élete című filmet, ez lesz a következő szereplésem. A jövőre nézve nem tudom.

Amikor először olvastad a könyvet, mi vonzott a szerepben? Egy nagyon öntudatos nőt játszol.

CD: Igen, tudom. Ő maga is színésznő, de nagyon aranyos is egyben, a fiatal fiú szemszögéből színésznő, de mások azt mondanák, nem annyira lehengerlően félelmetes. Imádtam a forgatókönyvet, elképesztőnek találtam, ropogósak a párbeszédek, ritka ilyen jó írást találni.

CD: Ami érdekes ebben a filmben, hogy egy fiatalabb Orson Wellest ismerhetünk meg, és általában a későbbi életére fektetik a hangsúlyt. Nemcsak a filmtörténelemben, hanem a színházban és a rádióban is forradalmi szerepe volt, a média minden ágát a feje tetejére állította.

Igen, ha az ember nem tud eleget róla, ezt nem is gondolná.

CD: Így van. És hogy a színház és a mozi milyen szoros kapcsolatban áll egymással, ez ember hajlamos szétválasztani a kettőt.

Mi a véleményed Zac szerepléséről?

CD: Fantasztikus volt, nagyon szeretem Zac-et, teljesen lenyűgözött, úgy értem természetesen tudatában voltam a hírnevének, de a színészi játékából nem láttam sokat, és nem is játszottam vele együtt. De csodálatosan tehetséges, nagyon komolyan veszi a munkáját, és szerintem nagyon hosszú karriere lesz.

Tehát nagyon jóban vagytok?

CD: Igen, nagyon nehéz nem lenyűgözöttnek lenni, miután megismered. Nem minden ok nélkül sikítoznak a világ minden táján a lányok a neve hallatán.

A barátnője ezek szerint nem volt ott.

CD: Nem, de nem miattam kell aggódnia. Az is figyelemre méltó, milyen jól kezeli ezt a figyelmet.

Mi a következő lépésed?

CD: Készítettem egy filmet az HBO-nak, egy Temple Grandin nevű nőről szól, autista, megreformálja a mészárlásokat, és az állatok jogaiért küzd. Tehát ez a követező lépés, nagyon különbözik Sonjától.

Nagyon szerencsés, ha egy színésznő ilyen változatos szerepeket kap.

CD: Igen, nagyon-nagyon szerencsés vagyok.

Fordította: LL.

1 megjegyzés:

Fant írta...

Érdekes interjú összességében, még ha az a része szokásos is, amikor egymást dicsérik.

De például, amivel McKay magyarázza Welles érzéketlenségét és keménységét, az nagyon tetszik, maximálisan egyet is értek vele, jó, hogy ilyen megvilágításba helyezi a cselekedeteit.

A legnagyobb dicséret pedig az lehet Z-nek, hogy McKay így nyilatkozott róla, tetszett mert nem ömleng, hanem csak egyszerűen azt mondja, hogy hatalmas lehetőség rejlik benne. Reméljük ki is tudja aknázni.

Z igazán diplomatikus, hogy egy csapat biztatta őket, el tudom képzelni, egy csokor csaj hisztérikusan sikított, amikor csak meglátták :)) Na jó, nem vagyok rosszindulatú, biztatták persze :)

Z, mint ismeretlen, gondolom, hogy arra célzott, hogy relatíve ismeretlen, az ilyen műfajú filmek világában. Bizonyos fokig tényleg kockázat, nagy névnek azért ott van Claire Danes, ez mondjuk már csak az előző kritikáról jutott eszembe.

Nagyon kíváncsi leszek a dvd-re, izgalmasnak tűnnek ezek az extrák, amikről szó van. Ha mást nem biztosan hamar kikerül a youtube-ra az angol Tesco-s megjelenés után.

Szóval jó kis interjú volt, köszi a fordot, LL! :)