Hogy mennyivel többet, ás másabbat, az a most következő résztvevő/rajongó összefoglalójából kiderül - LL fordításában.
- nem volt párbeszéd
- háttérzene: When the Levee Breaks
- először Baby Doll mostohaapját látjuk, aztán a kamera B.D.-t mutatja, az ablakon Sucker Punch felirat
- Madam Gorski hangját halljuk, amikor azt mondja, hogy „a harcod, hogy túléld… most kezdődik”, látjuk is
- ez előtt Baby Dollt látjuk, amint a kávézóban először látja meg a lányokat
- a lányok erőszakoskodnak vele, Blondie teljesen őrültnek tűnik
- Baby Doll az intézeti egyenruhájával a kezében hagyja, hogy Oscar Isaac karaktere ajtókon vezesse keresztül, ekkor becsukja a szemét, az intézet bordélyházzá változik, a piros árnyalatait látjuk, B. D. így elmenekül az intézet világából
- Blondie kirúzsozza a száját, a valóság és a fantáziavilág folyamatosan cserélődik, B. D. egyszer a padlót mossa, a lányok verekszenek
- Rocket John (Hamm) fülébe suttogja, hogy „látni akarod majd ezt”, ezután a balett-termet mutatják, ahogy B. D. habozva a közönség elé lép, ekkor kezdődik el az akciómontázs
- a netes videóhoz hasonlóan itt is a szamurájos fantáziavilágot mutatják, B. D. és Blondie jeleneteit, B. D. kettévág egy német zombit a kardjával, Blondie felrúg egyet, aztán beledobja a kését a következőbe
- a hastáncos jelenet kis részekre volt vágva és össze volt keverve más jelenetekkel, vagy minden lány benne volt, vagy csak Blondie és Sweet Pea, aranyozott jelmezeket viseltek, és a végén az egyik rácsap a másik seggére
- a montázs közepén a kamera hirtelen High Rollerre ugrott az intézetben, ahogy azt mondja: „Láttad, hogy nézett rám?”
- ezután következtek a feliratok
- a végén összehúztak egy függönyt egy rosszul megvilágított kórházi ágy mellett
- Scott Glenn látható volt, mikor a „kezdd meg az utad” kezdetű szöveget mondta
- Oscar Isaac nagy valószínűséggel Emlily Browning szerelme a filmben, voltak pillanatok, mikor csókolóztak, ill. a netes videóban látható rész
5 megjegyzés:
Na, látom kellett némi biztatás és végre olvashatjuk anyagot.
Szóval, felidéződött bennem a beőrülés :) Óriási lehetett ez is, már maga az, hogy a Led Zeppelin száma egészen más hangulatot kölcsönözhet az egésznek, sokkal inkább borongósabb és feelingesebb az egész, mint az adrenalinbomba előzetes. Így elolvasva az egészet, az összkép alapján ezzel a zenével alatta teljesen más lehetett, nem is csodálkozok, hogy még jobban beőrültek a nézők, mint az előzetestől.
Nagyon meglepett, hogy a lányok először erőszakoskodnak Baby Doll-al, azt hittem, hogy első pillanattól kezdve vezér lesz köztük, de akkor bonyolultabbak a dolgok, mint képzeltem, de ez tetszik.
Blondie nagyon érdekes ez alapján, hogy többször teljesen őrültnek tűnik, már fogalmam sincs, vele kapcsolatban mire kell számítani, másrészt ez mégiscsak egy elmegyógyintézet eredetileg, szóval lehet nem is olyan nagy csoda, de biztos, hogy ez sem ennyire egyszerű.
A kórházas függönyös jelenet, valahogy úgy érzem nem az, amit sugallni akar, nem hiszem, hogy mondjuk Baby Doll meghalna a film végére, bár a totális happy end-ben sem hiszek abszolút.
A hastáncos jelenet rendkívül izgalmasnak tűnik ;)
Nagyon köszi, LL az összefoglalót, igazán szép munka! :)
Egyébként valahol azt olvastam, hogy a New York Comic Con-on, ami október 8-10. között lesz, újabb anyagot kapunk a filmből :)
A biztatás nem feltétlen volt nekem öröm, de úgy láttam, ez volt az egyetlen lehetőség... Amúgy nekem szokatlan a csillagok hiánya :D :D
Ha a Mesélő így beőrült, akkor nem is lett volna teljesen biztonságos elvinni a Comic-Con-ra, hiszen az összefoglaló jó, ha 10%-a annak, amit a videó tudna nyújtani :D
Szerintem az, hogy a csajok intézetben vannak alibi arra, hogy teljesen feltérképezhetetlen a személyiségük, nem tudni, mikor vannak tudatuknál, kiszámíthatatlanok... így Blondie-t is meg lehet magyarázni :)
A hastáncos jelenethez: a Mesélőt ha tovább kínoznánk a számokkal, feladhatnánk neki mondjuk úgy a leckét, hogy mondjuk számolja ki, színpadon látni a hastáncos jelenetet hány %-kal jobb, mint videóban :D És akkor a végén kijön, hogy az élőnek mekkora töredéke volt az én 3 soros összegzésem :D
Kíváncsi vagyok a következő anyagra, alig várom :)) A fordot szívesen :)
Leckét megoldottam :D A mesében megtalálod majd a választ, és azt is, hogy tényleg veszélyes volt elvinni a Mesélőt a Comic Con-ra :) Feltéve, hogy kikerül egyáltalán, mert mára készültem vele...
A csillagok hiánya, ha tudatos, akkor üdvözlendő változás, nagyon is :D Nekem is feltűnt amúgy rögtön :))
Az intézetes magyarázatban igazad van, ilyen logika alapján még az is lehet, hogy rátérnek egy olyan síkra is, hogy nehéz lesz követni majd, mi az ami valós esemény, és mi az ami a képzeletükben játszódik csak, illetve mennyire van kihatással a valóságra a képzeletükben játszódó folyamat, szóval izgalmas :)
Sziasztok!
LL, az egyetlen lehetőség épp jókor adódott Neked, mivel pont akkor sikerült eltöltenem még egy kicsi időt egy másik gép előtt, így amikor olvastam a jelzésedet, siettem vele, ahogy tudtam, de ahogy írtam már korábban, nem tudom, hogy mikor sikerül idejönnöm, és szólni sem tudok előtte, ha egyszer nincs lehetőségem. Most azt is elolvastam, mi volt benne, sőt, még azt a csillagot érdemlő szót is, de végül csak átugrottam rajta - öntudatlanul. :)
Egyébként elhihetitek, nincs túl sok okom a mosolygós kedvre amikor eszembe jut, hogy mennyi minden vár itt rám, de a gépem immár 2 teljes működésképtelen állapotban van, és nem rajtam, vagy a családomon múlik, hogy a helyzet megváltozzon, sajnálom, hogy ezzel az ittlévőknek is bosszúságot okozok, ahogy eddig átfutva tapasztalom.
De be fogom jelenteni, hogy mikor csinálják meg a gépemet, mikor lesz meg az alkatrész, és onnantól kezdve kiszámíthatóbb és rendszeresebb tudok lenni, a jelenlétemmel és a mesékkel egyaránt. Tegnap és már előtte vasárnap is este tudtam, mi dolgom lenne, de egyszerűen nem tudtam megtenni a kötelességemet, még akkor sem, ha tudtam, hogy ezzel sok helyen további "pluszpontokat" írnak fel nekem.
Én magam is jogosnak ítélem a felháborodást, az utalásokat, így igyekszek, amennyire tudok - igaz, hogy mondtam, nem ígérhetek semmit, és nem tudom, mire számítsatok - és nem tudom elégszer megköszönni azoknak a megértést és a türelmet, akik itt vannak, mégis ez a nyár vége nem úgy alakul egyelőre, ahogy én szeretném, és ami a blog életének kedvező lenne. Nem akarom magamat mentegetni, de mégis azt kell olvasnotok, amit talán nem tesztek a legszívesebben, hogy gép nélkül nekem sem megy az ittlét, és én azt hittem, tudjátok, hogy nem indokolatlanul vagyok távol. Értem és elfogadom, hogy a korábban elkövetett hibáim és hiányosságaim nem vetnek rám túl jó fényt, őszintén sajnálom, mert nekem is hiányzik, és nekem is rosszul esik, ami most történik, nemcsak saját szerencsétlenségem, hanem az is, hogyan befolyásol ez a másokat, a kapcsolatunkat, és munkáinkat.
Önző módon kitartást, és azért izgalmas böngészést kívánok Nektek Zanessa hírek után, addig, amíg nem szállíthatom én őket, szeretettel és hálával gondolok Rátok:
Ditta×××
Egy kicsit ellentmondásos a kommented, Ditta, azt mondod, jogos a felháborodásunk, miközben te nem tehettél semmit saját elmondásod szerint az ügy érdekében. Mindösszesen annyit mondtál, hogy beteg a géped, aztán néha-néha felbukkant egy bejegyzés, az ember azt gondolta, meggyógyult már, és mivel nem volt szó az ellenkezőjéről, ez tűnt a legvalószínűbbnek. Az, hogy ezek szerint gázabb a helyzet, még mindig nincs géped, teljesen védhető, az már a legkevésbé sem, hogy egy ilyen hosszabb kimaradásról ezúttal sem értesíted legalább azokat, akik évek óta segítik a munkádat. Egy fél mondatról lett volna szó, és mindenki lenyugszik, ezt pedig ebben a korban, mikor már a telefonról is lehet netezni, bármilyen netcaféból, könyvtárból el lehet küldeni, saját magam tapasztaltam ennek a hátrányait, mikor ilyen helyzetbe kerültem, de ismétlem, fél mondatról lett volna szó, az esetleges költség nem haladja meg az 50 forintot.
De úgy látom, sikerült változtatnunk a helyzeten, a tájékoztatás kikerült, mondjuk szerintem ez alap, ha valaki felelősséget vállal egy közösségért.
Ha esetleg rám gondoltál a bizonyos pluszpontokkal kapcsolatban, én nem strigulázok semmit, a saját fordításaimat sem tartom számon, bízva benned, hogy te majd úgyis tudod, azt gondoltam, az én közreműködésemnek ott vége, hogy elküldöm az anyagot. Viszont egy idő után feltűnik az embernek, hogy ez meg az nem került ki, pedig emlékszik rá, hogy hosszú volt, vagy "határidős", mint a bejegyzés, amit most kommentelünk.
Tudom, hogy ez nem egy munkahely, de attól még szerintem bármilyen közösségben elvárható, hogy ha valakik együtt dolgoznak, létrehoznak valamit egy közösség számára, akkor elvárható, hogy mindkét fél egyenlő tiszteletet kapjon. Részemről egy fél mondat tájékoztatás bőven elég ilyen esetben.
Nem regéltem volna ennyit az egészről, ha ez lenne az első ilyen eset, remélem, most beszéltünk utoljára a témáról. Várjuk a visszatérést. :)
Megjegyzés küldése