Csurranó-cseppenő számok

Felkészülni! Lélekben, mert ez a legfontosabb, a diktátor Mesélő nagyon érdekes számokkal készült mára, szerencsétlen Corbin Bleu meg csuklani kénytelen, mert bár az valószínűleg mindenkit elégedettséggel tölt el, hogy július 25-ig hosszabbított a Broadway-n az In the Heights előadásban, azonban az kegyetlenül sanszos, hogy egyben átkozzák is eme tettet az utasok, mivel a diktátor teljesen véletlenül rábukkant ez előadás bevételi mutatóira.

Szóval így áll a helyzet, de ígérem nem viszem túlzásba – annyira – csak pár érdekes adat.

És itt fogyott el a Mesélő kreativitása, ugyanis kellene következnie a sztorinak, de semmi eredeti ötlete nincs, szokás szerint.

Nos azért induljunk a Vörös Pillangóval az óceánra, kössünk ki LA-ben és ezúttal sport kapcsán válasszunk valami brutálisat. Olyat ami brutális a Mesélőnek, szórakoztató az utasoknak. Az amcsik egyik legnépszerűbb sportja a pankráció, ez csak náluk lehet olyan sikeres. Namármost. Az utasok kitalálják, hogy a Mesélő, ha számokat akar, azokhoz bizony az ellenfeleken keresztül vezet az út. Szóval a diktátor megint átminősült és most éppen pankrátor lesz belőle, már csak egy jelmez kellene, mert úgy dukál mégiscsak, valami félelemkeltőre van szükség.

Először a Mesélő azt találja ki, hogy valami Batman jelmezhez nagyon hasonló, sőt annak a pontos mása legyen, amiben szorítóba lép – mégiscsak totál félelmet keltő, és kegyetlen és szóval amilyen ő maga természetesen. Ezt a felvetést aztán nagyságrendileg negyed órás sírva röhögés fogadta mint reakció… szóval finoman jelezték az utasok, hogy ez most így egyben maguk elé képzelve óriási poén, de félő, hogy az aktuális ellenfél nem félelmében fetreng majd a földön. Nos. Több terv után végül egy olyan verzió marad meg, ami vastag cucc, aránylag strapabíró, és tele van mintázva színes számokkal.

Félelmet ez sem kelt, de legalább jellemző.

Minden győztes meccs után csurran-cseppen egy-egy adag szám, ez a tétje az egésznek, közben motiváló tényezőként a nézők közt megjelenik a Szépség is, így már győzni kell duplán, hát lássuk. Az első mérkőzésen a Mesélő valami szerencsétlen flótással kerül szembe, aki valószínűleg csak a bátorságát akarta bizonyítani a barátnőjének, mert látszik rajra, hogy finoman szólva nem ringbe termett – nos a hasonló sorsúak csatája gyorsan véget ér, amint a Mesélő roppant szigorúan ránéz ellenfelére, aki megretten, de mivel előbbi aránylag jószívű, le is csapja, csak, hogy ne hozza kellemetlen helyzetbe.

Már jöhetnek is az első számok, az utasok nagy kelletlenül bevallják, hogy 12,121 dollárt hozott a Megint 17 DVD/Blu-ray változata április 05-11-ig, ami azért érdekes, mert csak 1,098 példányt adtak el belőle, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint a múlt héten ismertetett számok – nagyszerű, mondja mindenki erre, de a lényege az egésznek, hogy 26,372 db lemezt adtak el az idén eddig, ebből befolyt úgy 362,126 dollárnyi összeg. Azt azért, mert nem teljesen káoszpárti senki, hozzáteszik, hogy összesen már 1,466,723 eladott lemeznél és 25,473,395 dolláros bevételnél jár a hazavihető verzió.

A második ellenféllel a HSM 3 számos mutatóiért kell megküzdeni, az utasok nagyokat ásítanak, kissé unják a dolgot máris, úgyhogy rögtön mondják is a Mesélőnek, hogy szedje össze magát, mert a harmadik, egyben utolsó ellenfele ismerős lesz, kellemes ismerős méghozzá, akivel kapcsolatban egy nagy-nagy titok is kiderül.

Ilyen előjelekkel küldik a Mesélőt a következő ellenfele elé, aki valamivel kevésbé megtermett mint ő maga, de nagyon rutinos pankrátornak tűnik, mivel rögtön egy kötélről való leugrással kezd, szerencsére lassú, mint a tetű, a Mesélőnek elegendő másfelet ellépni az egyik irányba szép komótosan, ellenfele meghasalja a padlót. Ezzel azonban a látványos elemeknek nincsen vége, mert az ellenfél dühödten rohan a ring legtávolabbi sarkából a Mesélő irányába, kezeit fenyegetően a feje fölé emeli, kalimpál velük, aztán a Mesélő csak kinyújtja az egyik kezét és az ellenfél elvágódik: teljesen jó, a pankráció a behemótok sportja, az egyetlen amiben sikeres a Mesélő, érdekes, érdekes.

De persze, nem eszik olyan forrón a kását.

Számos jutalom nincs, van viszont varázslás, hirtelen egy fedett tengerparttá változik az eddigi sportcsarnok, pálmafák nőnek a semmiből, homokos strand lesz a lelátók helyén, óceán a ring közepén, a Mesélő ellenfele köddé válik, és az óceán rejtekéből előtűnik a múlt heti mesében megismert titokzatos sellő! Ezúttal a sellő egészében emberi, és verekedni hívja a Mesélőt, aki azonban deklarálja, hogy nem verekszik nőkkel, egyrészt, másrészt túlságosan el van bűvölve az ilyesmihez per pillanat, úgyhogy szó nem lehet az ilyesmiről.

Azonban a szépséges sellő nem viccel, már be is viszi az első ütést a Mesélőnek, úgy gyomor tájékára és mellé így szól: ’És vedd tudomásul, hogy az In the Heights előadásra a Broadway-n, hetente 10.752 néző ülhet be, de ez csak február 21. óta van így! Bizony, januárban akár 10.920-an is megnézhették egy hét alatt!!’ Nem marad el a kontra: Igazán, hát képzeld, én azt is tudom, hogy mikor Corbin január 25-én beállt az előadásba, na akkor azon a héten 7.148 néző volt kíváncsi a show-ra! Igen, és azon a héten, tehát a január 25-31-ig tartón, 3,2%-os emelkedéssel 503,832 dolláros bevétele volt a színháznak ebből a show-ból!’

Rekontra: ’Ez igaz, de az is, hogy február első hete 452,976 dollárt és 6.607 nézőt hozott – 69 dolláros átlagos jegyár mellett!’ Szubkontra: ’Ez átszámítva 13.731 forintos jegyár, ami magyar szemmel messze átlag feletti, talán egy előadást tudok, amire közel ekkora jegyárral lehet bejutni.’

Ekkor a mesekönyv olimpiai bajnok atlétanője nem bírja tovább és: ’Hihetetlen, ezek ketten reménytelenek! Másról sem tudnak beszélni csak a számokról! Meg is érdemlik egymás társaságát.’

A Fuvolás Lány csatlakozik: ’Az, pedig ha belegondolok, hogy a sellő a múlt héten még a mi emberünk volt, és csak szabotálásra használtuk…’

Az igazi szájkarate messze nem zárult le, a sellő a soros: ’Az idén sokszor volt már ezeknél nagyobb bevétel, de figyeld január óta a legnagyobbat - 853,801 dollár most nemrég április 04-11-ig, 95,6%-os kihasználtsággal ment a színház, 10.280-an voltak kíváncsiak az előadásra, 83 dolláros jegyáraknál!’

Ekkor az utasok tüntetőleg bealszanak, de a nézőtér már rég horkol, nem is értem, pedig egész izgalmasak ezek a számok…nem? Hát, nem, nagyon, nem! Vágja rá kórusban mindenki.

Ekkor a Mesélő sokat szabadkozva megjegyzi, hogy volna itt még pár adat, amit esetleg, talán, ha nem nagy gond, de tényleg csak, ha nem kapnak sokkot az utasok, akkor, hát akkor közölne. 31 rosszalló tekintettől övezve előadja, hogy a HSM 3 DVD/Blu-ray verziójából, bár április 5-11-ig úgy 100 db-al kevesebb kelt el, mint előző héten (szám szerint 1,283 lemez) mégis 7,500 dollárral nőtt a bevétel (szám szerint 22,574 dollár). Idén már 12,902 lemezt eladtak, amiből 243,606 dolláros bevétel származott. Nagyon gyorsan kivetítve összteljesítményre: 3,281,770 eladott lemez és 59,055,445 dollárnyi bevétel.

Na jó, villámgyorsan mondd még a Broadway számait is, aztán alszunk! – így az utasok.

Az In the Heights című Broadway musical, melyben Corbin Bleu az egyik főszereplő 2010. évben 10,408,014 dollár bevételt hozott, összesen 133.749 néző előtt, átlag 77 dolláros jegyárak mellett, átlag 77%-os kihasználtsággal.

S, hogy mi is lett a pankráció végeredménye? Nos, erről talán majd jövő héten, mára ennyi rémunalmas szám és sztori bőven megtette a hatását, kivétel nélkül mindenkinél.

Készítette: Fant.
Forrás: OTP; BroadwayWorld; The Numbers 1 2; PlayBill.