Ez is egy olyan bejegyzés, amit kezdünk megszokni és talán előre várni - és nem szeretném ha ez megváltozna. Így ez évben is - ebben az eseménydús 2010-ben is - engedjétek meg, hogy írjak néhányt sort arról, ami történt és arról, ami történni fog.
Mert éppenséggel azoknak a szavaknak, mint "egyenruha-vasalás" vagy "bepakolás" kellene szerepelnie a képzeletbeli még-feltétlenül-csináld-meg-szeptember-elseje-előtt teendők listáján, ám ebben a pillanatban én ezt tartom kiemelten fontosnak, és tudom, hogy egy cseppet sem fogom megbánni. :)
Pedig nekem sem sikerül minden esetben megbánás nélkül élnem az életemet, és visszagondolva ez a nyár sem úgy alakult, ahogy igazán szerettem volna. Itt a blogon sem. Így rengeteg minden elmaradt ez alatt a pár meleg hónap alatt. Fontos dolgok és apróságok - Zanessa és én is.
Amíg Nekik remélhetőleg (és Nektek természetesen) nagyszerű és varázslatos nyaru/atok volt, én további családi gondokkal vágok bele az utolsó gimnazista évemben, mert végzős lettem. Így, bár szemernyi örömet sem okoz leírni, további türelmet és elfogadást kérnék Tőletek - mert nem tudom mit tartogat nekünk a Jóisten, de én mindig bízok a legjobbakban (annak ellenére, hogy még mindig semmi jó hírt nem kaptam a gépemről). Őszintén megvallom, hogy jelenleg kevésbé félek a negyedik évtől, mint attól, ami az egész nyaramat - vagy évemet - beárnyékolta - veszteségek és betegségek - de ha még érdemesnek találtok arra és engeditek még mindig adnék magamból egy keveset és oh-so-cute párosunkból, Zanessából is... :)
Például az augusztusi hiányosságok kárpótlását a legegyszerűbb módon, néhány válogatott képpel, minden kommentár nélkül. Egyszerűen csak Ők.
Marc Webb és Rich Lee videója a Stand Up To Cancer szervezet támogatására, egyúttal a szeptember 10-ei nagy telefonos jótékonysági műsorra született meg. A következő percben mi most Vanessa Hudgens kisasszonnyal megyünk a színfalak mögé, hogy meglássuk, milyen volt felvenni a jeleneteket, és felhívni a figyelmet arra az egész világra kiterjedő betegségre, amit úgy hívnak: rák.
"Vanessa Hudgens vagyok, és azért vagyok itt, hogy részese legyek a "Stand Up To Cancer" reklámjának. Azért akartam itt lenni ma, mert jó érzés, felhívni a figyelmet. Mindenki számára fontos, hogy odafigyeljen magára. Vigyázni kell magunkra, és figyelni kell arra, hogy megfelelő ételeket fogyasszuk. Pozitívnak kell lenni, mert ha negatív vagy, minden negatív egyszerűen elkezd beléd szívódni." - osztotta meg velünk a 21 éves színésznő, aki csak egyike annak a számos fiatal és ünnepelt hollywoodi csillagnak, aki szerepet vállalt ebben a nagyszerű kampányban.
Most szól mese úgy utoljára a CSC-ről, hogy nincs lehetőségünk megnézni itthon, hiszen miközben az amcsiknál tulajdonképpen máris kifulladt a film számszakilag, európai körútját éppen csak megkezdi, debütál is csütörtökön nálunk, talán kontinensünkön nagyobb lesz a siker, mint hazájában, meglátjuk.
Addig is mivel jöhet elő a Mesélő, ami még nem volt? Nehéz ügy, nem túl inspirálóak a számok ugyanis, a forgalmazó felmérte a helyzetet és 1.436 moziból kivonta a filmet múlt hétvégén, hagyta 647-ben, csökkent is 77,5%-ot, összesen 475,545 dollárral gazdagítva az addigi bevételt. E hét végére pedig a megkezdett tendenciát folytatva újabb 314 mozival lesz kevesebben látható a film, így 333-ra csökken a CSC-t vetítő filmszínházak száma.
Fel kell derítenünk persze, méghozzá kevéssé gyászhuszáros hangulatban, hogy mit művelt a film a héten, úgyhogy mialatt szól a Hollywood Bowl Rent-jének La Vie Boheme című dala, elvitorlázunk Új-Zélandra a Vörös Pillangó fedélzetén.
Az út első szakasza nyugodtan zajlik, a Mesélő izgatott, hogy vajon milyen számokkal találja szemben magát, az utasok bágyadt higgadtsággal és közönnyel veszik tudomásul, hogy a heti számos felsorolás nem marad el sajnos most sem. A nagy unalomban egyszer csak feltűnik az utasoknak, hogy a tenger vize háborogni kezd a vitorlásunk körül, az eget sötét felhők lepik be, villámok cikáznak a hajó körül és égzengés moraja rémíti meg a békés utazókat. A vízből pedig előbukkan egy három méter magas szörnyszülött, torzó arccal, polip-szerű csápokkal, szürke, sápadt bőrrel – emberi része mégis gyanúsan hasonlít a múlt heti Comic-Con alkalmával meggyilkolt egyik SWAT-os zsaruéra, akinek halálát végül is meg nem történtnek véltük. Most azonban eljött, hogy villámokat szórva szeméből bosszút álljon a Mesélőn, ki meggyilkolta.
A Vörös Pillangó vitorlája a villámló tekintettől lángra kap, az árbóc is komoly kárt szenvedett, a Mesélő szinte lebénult, nem képes újra beőrülni, nyilván hiányzik a megfelelő impulzus hozzá – ám a hajó már süllyedni kezd, az utasok felé vészesen közelít a lény, valakinek cselekednie kell mégpedig azonnal!
Ekkor leglazább utasunknak eszébe jut, hogy azonnal riasztani kell a Szellemet! Meg is történik, és első körben egy ugyanolyan kardot kérünk tőle, mint amilyet Baby Doll-ék használnak a Sucker Punch-ban – a kardot csak az használhatja, aki kellően ügyes és fürge hozzá, ennek a kitételnek a statikus, robosztus Mesélő nem felel meg, az atléta olimpikon LL viszont annál inkább! A Szellem nem veszíti el humorát a legdrámaibb helyzetben sem, így mikor LL megfogja a kardot, a ruhája is Baby Doll jelmezévé változik, amiért a Mesélő biztosra veszi, hogy bosszúállás következik rajta – de persze ezen nincs lehetőség rágódni, mert a szörny lecsapott, és elragadta a Szerkesztőt, aki képtelen védekezni!
LL egy nagy lendülettel felugrik, lendíti közben a kardot, lesújt és levágja a Szerkesztőt tartó csápot, mire a lény fájdalmasan felüvölt, villámot szór megcsonkítója felé, aki elugrik ez elől, viszont a villám útjába helyezi a kardot, a villám visszapattan, telibe találja a zombit, aki élettelenül ernyed el, legyen ez bármekkora képzavar is. Hogy meggyőződjünk arról, hogy többé nem zargat bennünket, LL belé döfi a kardot, mire a lény elporlad.
Az ég azonban baljósan fest, továbbra sem derül ki, marad a vészjósló sötétség, ami nem ígér sok kellemeset Új-Zéland egyébként festői tájain. Kikötés után első dolgunk megreparálni a vitorlást, nos a Mesélőről két mozdulat után felmérték az utasok, hogy ennek kapcsán kb több kárt okozna, mint hasznot, úgyhogy inkább varázslathoz folyamodtak és a Szellem segítségét kérték, aki 33 másodperc alatt újkori állapotába állította vissza hajónkat.
Új-Zélandon számokat kell keresnünk, a számok pedig az erdők legmélyén vannak elrejtve, ezt onnan tudjuk, hogy az égből a villámok gyanúsan csapkodnak az erdő mélye felé.
Azt már csak sejthetjük, hogy nem lesz egyszerű dolgunk… A sejtés valósággá válik, amikor az erdőbe érve egy újabb szörnnyel találjuk szembe magunkat. Ez a lény nem magas, csak széles, három méter széles, tapsa szélvihart gerjeszt, teste áthatolhatatlan, tömege miatt megmozdíthatatlan, ereje akkora, hogy könnyedén kitépett hat fát, amivel azon nyomban börtönt is képzett egy csomó utas számára. Úgy fest, csapdába estünk, gyanús viszont, hogy ez a lény is szürke, sápadt bőrű, valami árulás készülődik itt, mert rájövünk hamar, hogy ő meg a CC egyik szervezőjére hasonlít, ki szintén áldozata volt a múlt heti vérengzésnek.
Vajon, hogyan lehet legyőzni egy ilyen szörnyet? A Mesélő összes kreativitása amúgy is szegényes, na de most aztán végképp elfogyott a tudomány. Hacsak… hacsak nem lehet esetleg felbőszíteni! Először is, a Mesélő kiáll vele szemben, roppant súlyával fixen megáll a földön, eltesped, őt innen ki nem mozdítja semmi. A szörny elkezdi a két tenyerét egymás felé közelíteni nagy lendülettel, az utasok alig tudnak kapaszkodni a fákba, melyeknek már gyökerük is kilátszik a földből – a Mesélő is mozdul, a haja legalábbis, egyébként stabilan áll a lábán. Ez kezdi ingerelni a szörnyet, nagy hörgések közepette egyre nagyobbakat tapsol – a Mesélő eközben LL-t tartja, hogy ő ne szálljon el, szükséges, mivel a szörny elkezd fákat dobálni a Mesélő felé, amiket LL kardjával könnyedén elintéz.
A harc hevében leglazább utasunknak feltűnik a szörny piperkőc volta, ugyanis, gyanúsan ügyel a hajára. Ezt az észrevételt megosztja a Mesélővel, aki bambul és lövése nincs mit kezdjen ezzel az infóval, majd f.é. LL-hez fordul és kigondolják a taktikát: el kell terelni a szörny figyelmét, és megnyirbálni a haját! Ekkor jön képbe a Szellem, akivel elkészítettjük a CSC képes lenyomatát, vagyis: egy Zac Efron fotóalbumot, amit át kell adnunk a lénynek. A Mesélő a szűnni nem akaró széllel szemben odarepíti LL-t a szörnyhöz, ki gyorsan leteszi annak lábai elé az albumot, majd a szélben visszarepül az őt elkapó Mesélőig.
A szörny kinyitja az „ajándékot”, az első néhány oldalt bírja meglepően jól, aztán elkezd émelyegni, a 28. oldalnál rosszul lesz, roppant hasát fogja, ami rendkívül fáj már neki – ekkor LL odaoson, felugrik, és a karddal lenyisszantja a szörny haját! Aki ettől teljesen megőrül, fájdalmasan üvölt, süvölt, hangja rosszabb, mintha 100 tűvel szurkálnák az embert, végül elterül. Ekkor odalépünk hozzá és LL különös de szükséges kegyetlenséggel levágja a lény fejét.
A portengerből egyszerre egy ládika kerül elő – kinyitván aranyszínű számokból a következő van kirakva: 9 moziban 415 dollár! Ez nem utalhat másra mint arra, hogy Új-Zélandon a MAOW vetítésének 9. hetében ennyi pénzt hozott, és van ott még egy szám, egy összesítő: 94,159 dollár.
Ezért az infóért lazán megérte ennyit szenvedni. Ezt az utasok nem igazán gondolják így persze, szemmel láthatólag.
Ahogy haladunk beljebb az erdőben arra gondolunk, hogy immáron tényleg csak négy CSC szám van hátra, hiszen a hétfőtől csütörtökig tartó periódus számait kellene megismernünk. Ez vajon még négy torzó zombi jelent? És vajon e zombik a múlt heti áldozatok? Megtörtént volna mindaz valóban?
Nem sok időnk van mindezen gondolkodni, mivel egyszerre négy különböző zombi vesz körül bennünket: az egyik medveszerű, méteres karmokkal, négy mázsás testtel, öt méteres kiadásban, szürke színben, iszonyú morgással, a másik nyomaiban szintén egy CC nézőre emlékeztet, persze zombi testben ő is, állig felfegyverkezett rettenetes katona, aki a szamurájokéhoz hasonló öltözéket visel, feketét, ő csak két és fél méter magas, azonban színtiszta izom, és rendkívül mogorva, a harmadik zombi SWAT feliratú szakadt golyóálló mellényt visel pingvin-szerű testén, az előzőektől eltérően ő kimondottan kicsi, olyan egy méteres lehet. A negyedik ellenség a legtalányosabb, az egész teste szürkés-fekete füstből van, nem szilárd így, hangja sincs, a mozdulatai is némák, nem kelt semmilyen neszt.
És mind egyszerre támadnak! A medveszerű ellenség nekiront a Mesélőnek, kiderül, hogy mutáns is e zombi, ugyanis különleges képessége, hogy manipulálja bárki testsúlyát – a Mesélőnek vesztére felfelé növeli, épp csak kicsi, de ez a kicsi már elég ahhoz, hogy mivel szeretett számait veszélyben látja, nekiugorjon ellenfelének, a két tankszerű elem tehát egymásnak rugaszkodik és elsőre a zombi maga alá gyűri a Mesélőt.
Eközben a harc nem áll jobban a másik fronton sem: a pingvin-szerű zombi meglepően fürge, majdnem fürgébb, mint LL, ami nem jelent jókat, az állig felfegyverzett óriást igyekeznek fárasztani sok futással az utasok, ez beválni látszik mondjuk, mert az óriás fárad, a füst-zombi ellen pedig kieszelnek egy tervet, de térjünk vissza az első csata színhelyére: a medve-mutáns-zombi cinikusan beleröhög a Mesélő képébe, azzal, hogy soha nem lesznek övéi a számok!
Erre a Mesélő iszonyú dühbe gurul, mint tudjuk a düh megemeli az adrenalin-szintet, ami fokozza a fizikai teljesítőképességet, magyarul erősebb lesz a Mesélő, és felemeli a zömbit, lábra áll, miközben a zombit a levegőben tartja, majd erőből földhöz vágja, a nyomaték kedvéért, a teljes, megnövelj súlyával izomból ráugrik, annyi is lesz e zombinak.
Időközben LL kezd dőlőre jutni a pingvinnel, aki nagyon fürge, de nála nem fürgébb, vagy ha mégis, hát fineszesebb biztosan nem, így aztán: a pingvin üldözi a változatlanul Baby Doll-szerű magasugró atlétát, éppen is utolérné, sőt meg is teszi már, mire minden utas lélegzet visszafojtva figyel, ha LL elesik, elbukott a csata, de még a háború is, csakhogy ő, velünk ellentétben éppen arra számít, ami történt: abban a pillanatban, hogy a pingvin utoléri, felugrik hát és egy bámulatos hátraszaltóval a SWAT-pingvin mögé kerül, mire ez kapcsol és megfordul LL már vigyorogva lendíti a kardot és kettényisszantja ellenfelét, akiből a hamun kívül egy ládika marad.
A maradék két ellenfelet együttes erővel kell legyűrnünk. Az utasok kitalálják, hogy megkísérelnek a böhöm nagy katona érzelmeire hatni, ezért összeállítanak neki, egy fotósorozatot V-ről amint éppen Blondie-ként látszik, illetve a CSC könyv összefoglalóját. Amint a füst-szörny meglátja, hogy töhötöm társa katalógust lapozgat, odamegy hozzá, hogy megnézze mi az amit művel: a monstrum a képektől elpirul, és kellően érzékeny állapotba kerül ahhoz, hogy könnyekig meghassa a CSC sztorija, könnyi záporként hullnak a füst-zombira, aki felordít, paradox módon szabályosan égetik a könnyek, és mivel az óriás legalább annyira fura szerzet, mint Hagrid, sokáig könnyezi a sztorit és a Szépséget, a füst-zombi el is enyészik ezzel. A böhöm megkérdi megtarthatja-e a ládikáért cserében az albumot. Meglep mindnyájunkat, de persze igent mondunk, így ő sértetlenül távozik.
Az ég kiderül a Nap kisüt Új-Zéland felett, a háborút megnyertük, a zombik elintézve, jöhetnek a jól megérdemelt számok: A CSC e hét hétfőjén 51,760 dolcsit termelt 647 moziban, kedden pici csökkenéssel 51,555 dollár az eredmény, szerdán jócskán csökkent a pénz, csupán 45,195 dolcsi folyt be, a hét mélypontja pedig a csütörtöki nap volt, amikor 42,125 dollár folyt be csupán.
Szerencsére már csak a számos összesítés van hátra, szóval a 44 millió dolláros költségvetésű Charlie St. Cloud az Államokban 28 nap alatt 30,536,775 dollárt hozott össze, amihez társul megjelöletlen 25,790 dollár nemzetközileg, így az összesített bevétel 30,562,565 dollár volt egészen ezen hétvégéig, amikor is 333 moziban 211,000 dollárt hozott, amivel az összbevétel 30,774,020 dollárra nőtt.
Zac eddigi kétség kívül legjobb filmje, a Me and Orson Welles című történelmi fikciós dráma nemzetközi bevétele 762,435 dollárra nőtt.
Hogy mire véljük a mai zombitámadást és, hogy vajon mások is zombivá váltak volna? És egyáltalán van-e valami közük ezeknek a lényeknek a múlt heti meg nem történtnek gondolt vérengzéshez? Nos, talán az elkövetkezendő mesékből kiderül.
Addig is a kezdődő tanévhez minden érintettnek kitartást és nagyon sok sikert kíván a Mesélő, szóval csak ügyesen mindenki!
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor már vészesen közeledik a szeptember, de azoknak is, akik iszonyodnak is tőle, tudok mondani indokot, amiért mégiscsak érdemes lesz belevágni az ősz első hónapjába - legalább a második napjáig : Charlie St Cloud - Zac Efron.
Ezzel az úriemberrel és partnernőjével, az egyetlennel, aki még nem csókolózott veleAmanda Crew-val készített interjút a dráma Los Angeles-i sajtónapján az Entertainment Weekly, és bizony tartalmaz néhány nagyon szeretetreméltó választ. :)
Z: Amanda nagyon aranyos volt, jó volt vele dolgozni, a jelenettesztek mindig bonyolultak, emlékszem, sokszor kerültem én is ilyen helyzetbe mostanában, de csak annyira emlékszem, hogy mindig arról kell megbizonyosodni, hogy számodra kényelmes legyen az egész.
Amanda: Azt a jelenetet próbáltuk, amelyikben csókolóznunk kellett, nem akarok kötekedni, vagy ilyenek, oké, hogy meg kellett csókolnom, de neki barátnője van, nekem meg ez a munkám.
Z: Már a meghallgatáson szóba került a csókjelenet, semmiképp nem akartam, hogy kínosan érezze magát.
A: Amikor odaértünk ahhoz a részhez, nem igazán ment a dolog, szóval Burr odajött hozzám, és adott pár tanácsot, én állandón azon aggódtam, hogy Zac nem fog-e megharagudni, és hogy ez így rendben van-e, mire Burr felvilágosított, hogy én vagyok az egyetlen, aki még nem csókolózott vele. Akkor már jobban megnyugodtam.
Z: Amikor odaértünk a jelenethez, háromszor-négyszer elpróbáltuk, emlékszem, néhány perc múlva beszéltem Burr-rel, azt mondta, nagyszerűen sikerült. Már akkor én is biztos voltam benne, de azt mondta, semmit ne mondjak Amandának.
A: A forgatás alatt Zac-kel nagyon jó haverok lettünk, úgy értem, nagyon sokat próbáltunk, a csapat együtt lógott, mire odaértünk azokhoz a jelenetekhez, annyira jóban voltunk, hogy ez nem volt idegesítő vagy bizarr, mert megvolt köztünk a barátság és a bizalom. Egyáltalán nem volt jeges… és jó volt.
Vanessa arról beszélt, hogy nagyon hálás, amiért együtt nőttetek fel, és már az elejétől ismeritek egymást, egyforma híresek vagytok. Ez cool, mert nagyszerű, hogy még mindig tartjátok a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akikkel együtt nőttetek fel? Z: Igen, mindent együtt éltünk át az elejétől fogva. Semmit nem kell mondanunk, elég, ha egymásra nézünk. Jó, hogy van valaki, aki feltétel nélkül megért téged, ez hatalmas ajándék. Bármiről tudunk beszélni, például filmekről is. Meglepő, milyen gyorsan beleunnak az emberek egy ilyen beszélgetésbe, de nekünk ez a mindenünk, ez a munkánk, van, hogy egész nap forgatókönyveket olvasunk.
Gyönyörű vagy és híres, és olvastam a bemutatkozásodat, miszerint, hogy béna vagy. A: Sikerült leköpnöm magam, király. Tényleg az vagyok, mindig is az voltam, ügyetlen vagyok, állandóan beszélek, és a nevetésem is furcsa. Egyébként olyan vagyok, mint a többi ember.
Őszintén: számodra milyen az ideális fiú? A: Az ideális fiú számomra egy imádnivaló, de béna srác.
Zac szerinted béna? A: Nem, ő tökéletes. Nagyszerű humora van, nem veszi túl komolyan az életet, ugyanakkor nagyon szenvedélyesen él, emlékszem, az első este mikor beszélgettünk, már nem tudom, miről, de emlékszem, hogy azt gondoltam, hogy ő nagyon szenvedélyes az élettel kapcsolatban. Ez nagyon cool.
Hiszel a természetfelettiben? Z: Igen, megvannak azok a pillanataim, amikor az ember körülnéz és érez valamit. Mindig hittem abban, hogy valaki vezet engem ezen az úton, fogalmam sincs, hogy ki, de lehetetlen, hogy ne sikerüljön, túl sokszor voltam jó időben jó helyen, tehát mindenképp hiszek benne.
Augusztus első napjai kemény munkával teltek Miss Vanessa Hudgens számára, aki azóta már jól megérdemelten pihenéssel és feltöltődéssel tölti az idejét. Ez itt a blogon saját géptelen helyzetemtől fogva bizonytalan ideig még rejtve kell maradjon, és csak csúszásokkal lesz minden megosztva Veletek az én szolgálatomban.
Ezért utazunk most újra vissza még az időben - és idézzük fel a Rent című musical háromnapos Hollywood Bowl-i pillanatképeit a Broadway.Com jóvoltából.
Színfalak mögötti és színpadi képek a Rent Neil Patrick Harris rendezte feldolgozásából. A show k után pedig természetesen a család és a barátok is - köztük Gina és Zac, Carla és Emily - a fellépőkhöz siettek gratulálni - mert nagyot alkottak. :)
Így igenis volt okuk az ünneplésre a szereplőknek - többek között Vanessának, Aaronnek, Skylarnak és Wayne-nek - ahogy a Rendező Úrnak is! :)
A Mesélő dolga akkor is nehéz, ha két hét számait kellene sztoriba foglalni, hiszen az eseménytelenség csökkenti az amúgy is kérdéses kreativitást, mindezen csend részben világos, hiszen a Rent után kijár a pihi, részben viszont indokolatlan, és kifejezetten nem lojalitás-erősítő, szubjektíven megítélve, olykor egy-egy elejtett félmondat jár a harmadik éve hű bár olvadó közösségnek is, másnak is pláne, szóval mindezen körülmények tükrében és intelmek után, látjuk majd mire jutunk a számokkal a – kimondhatjuk – nagyot bukott CSC kapcsán.
Tény, hogy a 44 millió dollárból készült Charlie St. Cloud című film magasan a várakozások alatt teljesít, így nem is igazán lehet megróni a forgalmazó Universal-t, hogy ezen a hétvégén 1.436 moziból kivonja a filmet, összesen 647 filmszínházban bennhagyva, más ez a helyzet mint a Bandslam vagy a Me and Orson Welles kapcsán, sajnos ezekkel ellentétben a CSC még mindig csak 19%-on áll a kritikusok szerint, így aztán miután látható, hogy a film nem hozza vissza az árát, minimalizálni akarja a veszteséget a forgalmazó. Még áll a szeptember 02-i magyar premier, apró jó hír, hogy a port.hu szerint feliratos lesz a film, úgyhogy egy bosszúsággal kevesebb, ez előre jó.
Hogy ne legyen az egész mese olyan mint egy gyászinduló, nem rejti el a Mesélő, hogy van egy feladata mára, egy házi feladata, számolás, egy speciális, na ennek a végére járunk, de ehhez feltétlen szükséges, hogy visszautazzunk az időben és eljussunk a Comic-Con-ra, ahol is levetítettek egy jóval hosszabb ízelítőt a Sucker Punch-ból, ami kellően beőrjítő.
Hogy ne ott fárasszuk vele egymást, a Mesélő még az úton elővezeti a múlt hét CSC-s alakulását. Egészen augusztus 09-ig kell visszatekintenünk, amikor 831,125 dollárt hozott a film, ez egy hétfői nap volt ugyebár, 10-én az utolsó feltámadását produkálva 913,005 dolcsi jött össze 2.725 moziban, 11-én 708,445 dollár volt az eredmény, 12-e csütörtök 695,335 dollárnyi összeget termelt a filmnek, akkor jött a CSC harmadik hétvégéje, ami mindössze 2,113,930 dollárt termett a film, ami az előző hétvégéhez képest 55% visszaesés és a box office listának csupán 12. helyére volt elegendő, hozzá kell tenni, akkor már csak 2.083 moziban.
E hét hétfőjén 333,280 dollár volt a bevétel, kedden nagyjából stagnálás nézett ki 323,905 dollárral, amikor szerdán jött a nagy zuhanás és jött a 244,325 dollár, hogy csütörtökre még kisebb számot, 210,625 dollárt jegyezhessünk fel. Mivel ez a hétvége már mindösszesen 647 moziban éri a filmet, pár százezres nagyságrend várható összhétvégi bevételnek, a Mesélő becslése szerint legeslegoptimálisabb esetben is csak olyan bő 300.000 dollár.
Szóval mire mindez elővezetésre került az utasok úgy bóbiskoltak a Vörös Pillangón, mint a Mesélő per pillanat székében a történet kiötlése közben, ami előre megmagyarázza, miért sikerült unalmasabbra az átlagostól az egész most.
Szerencsére a hajónk sebesen repít bennünket, így az álomkóros utasok egykettőre a parton találják magukat. Az ébredezésben segít a Led ZeppelinWhen the Levee Breaks című száma. A Szépség már vár bennünket és előre figyelmezteti az utasokat, hogy a SP ízelítő nagyon nagy hatással lesz a Mesélőre, ez szinte garancia, úgyhogy a legjobb lesz, ha felkészülnek erre és beszereznek egy nagy adag nyugtatót, vagy kényszerzubbonyt, esetleg testőröket, vagy a legjobb, ha mindezt együtt, a maximális biztonság kedvéért. Az utasok nem látják ilyen borúsan a szitut, hiszen a múltkori Rent előadáson is nagy nehézségek árán bár, de sikerült lenyugtatni a beőrült Mesélőt, gondolják, majdcsak nem lesz sokkal nehezebb ez alkalommal sem.
Ha tudnák, mekkorát tévednek…
Elérkezett az idő, elkezdték vetíteni a Sucker Punch-t, az utasok helyet is foglalnak az első sorok egyikében, egy pisszenés sem hallatszik, mindenki lélegzetvisszafojtva várja az első képkockákat, a lámpák kialszanak, a terem elsötétül, az utolsó köhintések és torokköszörülések is lezajlottak, már éppen kezdődne az előzetes, amikor: a Mesélő elkiált – ’Nem is mondtam még, hogy a július 29-augusztus 01-i hétvégén MAOW premiert tartottak Ausztráliában!’ Na, ez az az információ, ami nélkül mindenki meglenne alapesetben is, nemhogy ilyenkor! ’B*sszus, ne kímélj…’ – szólnak az utasok a dühtől remegő hangon. ’Na tehát 25 mozi műsorán 97,348 dollár termett, ami nagyon is jó eredménynek számít!’
Ezen kis intermezzo után végre belevetheti magát mindenki a Sucker Punch előzetes csütörtökön magyarul közzétett verziójába, a csajok találkoznak, Blondie meg- a Mesélő beőrül, és elszabadul a felszínre költözött pokol: a Mesélő elővesz egy pisztolyt és elkezd lövöldözni, mindenkit, akit ér, korra, nemre tekintet nélkül, nyilvánvalóan a látott adrenalin-sokk hatására, a CC látogatóinak hol fejükbe, hol szívükbe, hol hasukba ereszt golyót, a biztonságiak hiába próbálkoznak, olyan töltényt használ a Mesélő, ami a golyóálló mellényen is áthatol, halál fiai mind, kik meg merik gátolni a tombolást.
Kiérkeznek a helyi rendőrség kommandósai, gépfegyverekkel, teleszkópos puskákkal, a beőrült Mesélővel szemben tehetetlenek, annyi időbe tart célba venni, amennyi idejük nincs élve, mindőjüket lelövi a Mesélő. Ekkor jön a SWAT is, különlegesen képzettek, bevetnek mindent, a könnygázt, ám azt, mint holmi kamillatea gőzét szívja fel a vérengző gyilkos, próbálkoznak a helység elfüstösítésével, esélytelen, a Mesélő szeme mint a sasé, átlát mindenen, még a különleges egység is tehetetlen tehát a tombolóval szemben.
Ráadásul, hogy a fizikai mellé lelki terror is párosuljon elkezd különböző számokat üvölteni a golyózáporban, úgy mint 3,062 dollár, 16 mozi, hozzáteszi azt is, hogy július 29-augusztus 01. Sőt azt is, hogy Új-Zéland – innen kikövetkeztethetik a SWAT tárgyaló szakértői, hogy a MAOW-ről van szó most éppen. Újabb két golyózápor között újabb számokat üvölt a füstbe: 2,583 – 13, rettenetes hallgatni is, pláne, hogy miután újabb tucatnyi embert öl meg folytatja: 997 – 11, összesen 93,001. Ez így együtt már tuti húszszoros életfogytiglan, nincs az a kegyes halálbüntetés, ami felérne ezzel a kínzással, elképesztő miket kell kiállniuk a még életben lévőknek.
Közben persze nem állt le a vetítés és LL kiszúrja, hogy a tomboló Mesélő ha csak két másodpercre is, de lankad, hogy a képernyőre meredjen, ahol éppen a hastáncos jelenet van, látható, ahogy Sweet Pea Blondie s*ggére csap, ami kellően merev bámulásra készteti a gyilkost, így aztán meg is van ötlet, amivel lel lehetne állítani a tombolást: LL gyorsan elszalad, hogy megkeresse a gyilkolászás kezdetekor biztonságos fedezékbe vonult Szépséget és Abbie Cornish-t, méghozzá azzal az ötlettel, hogy öltözzenek be villámgyorsan a hastáncos Blondie-nak és Sweet Pea-nek és azonnal nyomás a színpad!
A két színésznő engedelmeskedik a kissé elsőre diktatórikusnak tetsző parancsnak, tudják, hogy nincs veszítenivalójuk és ez az ötlet kellően őrült ahhoz, hogy beváljon. Nos, a Mesélő pillanatnyi zavarodottságát kihasználva, amit a még azóta is pergő előzetes váltott ki, színpadra vonulnak és erotikus hastáncba kezdenek, a Mesélő ki is ejti a kezéből a fegyvert azon nyomban, majd mikor igazán közel kerülnek hozzá már patakokban ömlik róla a víz, és mikor Abbie Cornish V s*ggére csap, előbb zihál aztán eszméletét veszti.
És mindenki meghökkenve tapasztalja, hogy a holtak feltámadnak, a SWAT eltűnt, mintha nem is lett volna itt, minden épp és sértetlen, szóval, talán nem is történt meg mindez?! Hát... mindenesetre a film alapvetően őrültek házában játszódik, így hát semmi sem lehetetlen…
A számolós kérdésre pedig imigyen szól a megfejtés: összességében élőben látni mindazt, mint láttuk eszméletlen, a videónak bámulatos hatása van, mindez viszont meg sem történt volna a három soros összefoglalód nélkül, Kedves LL, tehát a számos válasz: egyik sem létezhet a másik nélkül, így aztán három aránylag egyenlő részre kell osztanunk a három alkotóelemet: az összefoglaló 33%, a videó úgyszintén, míg élőben megélni mindezt 34%-os volt, vagyis, 1%-al überebb élőben látni, mint olvasni róla. Persze micsoda különbség, belátom ;)
Nos, e talán picikét banálisra sikeredett befejezés után lássuk a számos összegzést: a Charlie St. Cloud vetítésének negyedik hétvégéje előtt 29,870,595dolláron áll az amcsiknál, valahonnan van még 10,906 nemzetközi dollárja is, összbevétele tehát29,881,501 dollárra rúgott e hétvége előtt, amikor a Mesélőre némileg rácáfolva 485,000 dollárt hozott, ami a körülményeket figyelembe véve egész korrektnek mondható, úgyhogy 30,356,000 dollár az összbevétele a mai -vasárnapi - nappal bezárólag.
A Me and Orson Welles című független film 1,190,003 amcsiknál gyűjtött dollárja mellé eddig 761,227 nemzetközi dollárt termelt.
Megírta már vasárnapra becsületesen: Fant. Forrás: BoxOfficeMojo 123456.
Amikor megjelent az interneten a Mesélőt és sok mást teljesen beőrjítő Sucker Punch első előzetese, végre a San Diego-n kívül eső világ is bepillantást nyerhetett Zack Snyder hihetetlen filmjébe. Azonban nem teljesen, mert kiderült, a Comic-Con képregény fesztiválon ennél valamivel többet mutattak a jövőre érkező moziból.
Hogy mennyivel többet, ás másabbat, az a most következő résztvevő/rajongó összefoglalójából kiderül - LL fordításában.
nem volt párbeszéd
háttérzene: When the Levee Breaks
először Baby Doll mostohaapját látjuk, aztán a kamera B.D.-t mutatja, az ablakon Sucker Punch felirat
Madam Gorski hangját halljuk, amikor azt mondja, hogy „a harcod, hogy túléld… most kezdődik”, látjuk is
ez előtt Baby Dollt látjuk, amint a kávézóban először látja meg a lányokat
a lányok erőszakoskodnak vele, Blondie teljesen őrültnek tűnik
Baby Doll az intézeti egyenruhájával a kezében hagyja, hogy Oscar Isaac karaktere ajtókon vezesse keresztül, ekkor becsukja a szemét, az intézet bordélyházzá változik, a piros árnyalatait látjuk, B. D. így elmenekül az intézet világából
Blondie kirúzsozza a száját, a valóság és a fantáziavilág folyamatosan cserélődik, B. D. egyszer a padlót mossa, a lányok verekszenek
Rocket John (Hamm) fülébe suttogja, hogy „látni akarod majd ezt”, ezután a balett-termet mutatják, ahogy B. D. habozva a közönség elé lép, ekkor kezdődik el az akciómontázs
a netes videóhoz hasonlóan itt is a szamurájos fantáziavilágot mutatják, B. D. és Blondie jeleneteit, B. D. kettévág egy német zombit a kardjával, Blondie felrúg egyet, aztán beledobja a kését a következőbe
a hastáncos jelenet kis részekre volt vágva és össze volt keverve más jelenetekkel, vagy minden lány benne volt, vagy csak Blondie és Sweet Pea, aranyozott jelmezeket viseltek, és a végén az egyik rácsap a másik seggére
a montázs közepén a kamera hirtelen High Rollerre ugrott az intézetben, ahogy azt mondja: „Láttad, hogy nézett rám?”
ezután következtek a feliratok
a végén összehúztak egy függönyt egy rosszul megvilágított kórházi ágy mellett
Scott Glenn látható volt, mikor a „kezdd meg az utad” kezdetű szöveget mondta
Oscar Isaac nagy valószínűséggel Emlily Browning szerelme a filmben, voltak pillanatok, mikor csókolóztak, ill. a netes videóban látható rész
Az idei, augusztus 8-án megrendezett Teen Choice Awards is a fiatalok példaképeit ünnepelte - mind a film, a zene, a sport és a divat világában. Vasárnap este a Los Angeles-i Gibson Amphitheatre-ben Katy Perry hatalmas bulit kerekített a díjátadóból, amely minket három kategóriában érintett.
Többszörös jelöltünk, Zac Efron végül azonban mindegyik kategóriában kikapott, mégis emelte a gálát felbukkanásával, amikor a Legjobb dráma színésznő díjat adta át a mindig elbűvölő Sandra Bullocknak.
A 21 éves színész, akinek bárhova is került az a szörfdeszka, varázslatos mosolya van, kihagyta az ünnepélyes bevonulást és az est végét sem várta ki, hiszen egy másik színpadra jobban kíváncsi volt - még egyszer utoljára látni akarta tündökölni kedvesét Mimi szerepében, a Hollywood Bowl-on. És annyira tetszett neki, hogy is meg jutalmazta... ;)
Képeket a 2010-es TCA-ról a Zefron galériájában találtok - némelyiken például a gossipos Chace Crawforddal, vagy az idolos David Archuletával.
A "Charlie St Cloud" Los Angeles-i promónapja rengeteg beszélgetési témára lehetőséget adott. Ezen belül pedig a Charlie Tahannel és Zac Efronnal készített HitFix interjú a diplomácia gyakorlását és a nemrég bejelentett Efron produkciós társaságról való első felszólalást is magába foglalta.
Melyikőtök jobb baseballban?
C: Ő.
Z: Én sokkal régebb óta játszom, ez így nem fair, ő sokkal ügyesebb, mint én voltam ennyi idősen.
Ha felvesztek egy jelenetet és valaki elvét egy labdát, akkor van valaki, aki elkapja a labdát, vagy nektek kell utána menni?
Z: Mindenki azt hiszi, hogy nekünk semmit nem kell csinálnunk.
C: Igazából láthatatlan pajzsokat használunk.
Z: A többiek a stábban nagyon mérgesek voltak, hogy eltaláltam őket, úgy csináltak, mintha pajzs lenne náluk. Az operatőr nézett a kamerájával, próbált fókuszálni, a másik kezében katonai pajzzsal. Nagyon vicces volt.
De komoly hajós jelenetek is voltak a filmben, te is a hajón voltál. Jó élmény volt?
C: Nagyon jó móka volt, hihetetlen.
Z: A képernyőn nagyon természetesnek tűnik, nézed, merre tudsz fordulni, hol a part. Ott a sok zsinór, ezzel egyszerre kell kormányozni és irányítani a vitorlát. Nagyon sok mindenre kell figyelni.
És végig egyedül voltatok a hajón?
Z: Néha volt még valaki, aki a közeli jeleneteket vette fel, de volt, hogy teljesen egyedül voltunk.
Zac, megalapítottad a saját produkciós cégedet, és hallottuk, hogy Ninjas Runnin’ Wild a neve, ez honnan jött?
Z: A legtöbb ilyen név nagyon egyszerű, azt, hogy Ninjas Runnin’ Wild, nem felejtik el könnyen.
És ez azt jelenti, hogy ez a cég leginkább az akciófilmekkel fog foglalkozni?
Z: Nem feltétlen, általánosan mindennel foglalkozik, és nem várakozásból áll a munkánk, hogy a forgatókönyvek megérkezzenek a stúdiókból, ez elég hosszú folyamat, míg megtalálják a rendezőt. Aktívan szeretnék részt venni a munkában, irányítani a sorsomat, anyagot keresni fiatal, tehetséges forgatókönyvíróktól, segíteni olyan dolgok fejlődését, amelyek nagyszerűek lehetnek, és ha jól rakjuk össze a darabokat, lehet, hogy nagyobb nevünk lesz.
Gabriella Montez - rest in peace! Röviden így foglalhatnánk össze a hétvége eseményeit és eredményét, amikor is a minden fronton szerényen teljesítő CSC helyett a Hollywood Bowl-ra érdemes figyelni, ahol péntek éjjel 17.000 néző szeme láttára V megölte és eltemette Gabriella Montezt, hogy éljen helyette a Rent Mimi Marquez-e.
A váltás óriási, a kihívás eszméletlen, az eredmény nem is maradt el, a közönségsiker egyértelmű, ez az álló ováció mellett a twiterről is leszűrhető, a kritika, ha nem is maradéktalanul, de elismerte a teljesítményét, az Entertainment Weekly kritikusát is meggyőzte V, építő jellegű észrevételei mellett.
E téma mesekönyvünkben nem kavart eddig különösebb port sajnos, úgyhogy térjük is vissza a CSC-re, ami első teljes hetét teljesítette az Államokban.
Felszállunk a szőnyegre, péntek este van, irány a Hollywood Bowl, ekkora buliból nem maradhatunk ki. Hogy ne nullázzuk le magunkat anyagilag, a Mr. vállalta természetesen, hogy mindannyiunk számára belépőt biztosít, úgyhogy kellően fel is van csigázva mindenki – na jó, főleg a Mesélő, az utasok előre attól tartanak, nehogy beőrüljön most is, mint a Sucker Punch előzetesénél, valami extra méretű kényszerzubbonyt mindenesetre, nehogy fel találjon mászni a színpadra véletlenül a számai után.
Megérkezvén el is foglaljuk a helyünket az első sorok egyikében, ha mér egyszer ekkora utat megtettünk maximálisan lássunk, leültünk, mellettünk a Mr. és mivel volt néhány perc az előadás kezdetéig, elmesélte nekünk, hogy a Charlie St. Cloud immár 81 kritikus megítélése szerint 19%-os, noha a Rottentomatoes nívó-mérője, a Tomatometer 27%-on áll, ami kemény 1%-os emelkedés egy hét alatt. Az egyik kritikus szerint Z-nek új ügynökre lenne szüksége, egy másik, egy pozitív kritika pedig úgy ítéli meg, hogy a CSC illeszkedik a rajongói elvárásaihoz.
Közben, mivel még mindig van idő a kezdésig, megemlíti, hogy a Me and Orson Welles debütált Hollandiában, mire a Mesélő azonnal felveti, hogy ezt máris meg kell néznünk, nem várhatunk az előadás végéig. A megoldás természetesen a teleportálás, addig is, amíg elvagyunk, az utasok fele marad és foglalja a helyeket. Mikor megérkezünk Hollandiába, mindenki feltűnően vidám ott, és rendkívül laza, összefutunk néhány régi ismerőssel, elvégre pár film kapcsán már megjártuk az országot.
Elmondja, hogy ők itt a lazább filmeket részesítik előnyben, de azért adtak egy esélyt a MAOW-nek is, néha belefér egy kis komolykodás, úgyhogy 5 mozi vállalta magára ezt a missziót, vagy áldozatot, de legalábbis ezt a szerepet, hogy a komolykodással foglalkozzon, és hát úgy tűnik vannak bőven komolykodó hollandok, annyian pont, amennyien össze tudnak hozni 8,101 dollárnyi összeget a július 15-18-ig, illetve az előző napokkal együtt 10,578 dollárt.
Ekkor a Mesélőnek eszébe jut, hogy van neki egy vonatkozó kimutatása, miszerint, hogy milyen összefüggés van az országok komolysága, illetve lazasága, és a MAOW bevételek között, ez egy teljesen tudományos kimutatás. Ezt el is kezdi felvezetni a hollandoknak, akik abban a pillanatban lecsapnak rá és visszataszigálják a szőnyegre, és elteleportálják vissza a Hollywood Bowl-ra.
Éppen sikerül is visszaérni az előadás kezdetére, a Mesélő már nagyon izgatott. Felgyulladnak a fények és elkezdődik a show, a látvány lenyűgöző, a színpad gigászi, a nézőtér végeláthatatlan, a színészek fantasztikusak.
Az első nagy sláger, a One Song Glory, a hölgy utasok kezdenek is furcsán mosolyogni.
Rögtön ezután színre lép V, mint Mimi a Light My Candle című dalban, a Disney Gabriella Montez-e a föld alá süllyedne, ha látná az évődést a drog körül, mindenesetre a Mesélő beőrülése kezdetét veszi, az már tagadhatatlan tény, a vak is kezdi látni, az utasok azonban még bíznak benne, hogy nem lesz vészes a helyzet.
Rövidesen azonban elszabadul a pokol, mert az Out Tonight alatt beőrül a Mesélő, mivel V mindent belead a dalba és a szerepbe, egyben a Fuvolás Lány sokk-közeli állapotba kerül ugyanezen látványtól, mindenesetre vele nem érnek rá foglalkozni az utasok, leköti a figyelmüket, hogy a kényszerzubbonyt valahogy ráerőltessék a Mesélőre, ráadásul az Another Day alatt fennhangon énekli a dalt, egyszerűen égő amit csinál, az utasok előveszik az altatógázt egyikük táskájából, egyetlen fújás és egy elefánt is szunyálva terülne el, a Mesélő kimondottan tombol, csápol és kalimpál a kezével, rázza az öklét, ordítva énekel – rá is fújják az altatógázt, azonban összesen csak annyi eredményt érnek el, miután az egész flakont kifújták rá, hogy kezdett hasonlítani a viselkedése egy normális emberére. Hiába ezek a beőrjítő elképesztő produkciók kihoznak a Mesélőből mindent ami benne van, még tán’ azt is, ami nincs is benne.
A két felvonás közti szünetben lenyugszik kicsit mindenki és megbeszélik, mire ment a CSC ezen a héten hétfőtől péntekig. Nos, kezdjük azzal, hogy az első hét végül is 12,381,585 bevétellel zárult, ami a vasárnapi becsléseknél picikével több, de még így is a leggyengébben nyitó Efron-közönségfilm ever. Augusztus 02. napján 1,752,985 dollárral nyitotta meg a hetet, kedden 4,6%-os növekedésről számolhatunk be, és 1,834,225 dollárról, hogy aztán a hét közepén essen 19,2%-ot és jusson 1,481,565 dollárnyi összeghez. Csütörtökön tovább gyengült a bevétel, 9,2%-al 1,345,770 dollárral növekedve.
Így érkeztünk el a péntekhez, mint a box office hétvége első napjához, amikor 27,8%-os növekedés mellett 1,720,000 dollárt hozott a film 2,725 moziban, ami héttel több, mint nyitó szám. Viszont figyelemre méltó adat, hogy ez az összeg a nyitónap bevételéhez képest csaknem 70%-os visszaesés, ami bizony nem sok jót jelent az egyébként 44 millió dollárból készült film számára…
Alapvetően azon kellene elgondolkodni, hogy van-e értelme ilyen felfogásban egyrészt filmet készíteni, másrészt reklámozni, a one-man show ezúttal rendkívül kevéssé volt hatékony. Várhatóan olyan ötmilliós hétvégére lehet számítani maximum.
Nos, a szünetnek vége, a büszke Mr. és a feszengő utasok mind remekül szórakoztak az első felvonáson, szívesen vesznek részt Gabriella Montez halotti torán.
A második felvonás sem marad nagy dalok nélkül, meghatósnak ott volt rögtön a Without You, a Mr. arcáról, aki megsúgja nekünk, hogy mindhárom este itt lesz, mérhetetlen büszkeség sugárzik, az utasok is nagyon elégedettek.
A show a vége felé közeledik lassacskán, így mesénk is, de még hátra van a meghajlás, a finálé után a kritikusok által dicsért, NPH is meghajol a színészeivel együtt, a Fuvolás Lány ekkor sikoltozásban és füttyögésben és ugrándozásban tör ki, mikor aztán elmegy a hangja, el is ájul, úgy kell később kivinni a 17.000-es tömegből. Állva ünnepel az összes néző, mi pedig örülünk, hogy ott lehetünk, erről sem maradtunk le, még akkor sem, ha a mai mese a szokásosnál kevésbé kreatív is, meg ha jövő héten pihennek majd a számok.
Végül is, a Team Hudgens szerkesztőinek péntek éjjeli szavaival élve: Mimi Marquez killed Gabriella Montez tonight.
Lássuk akkor, hogyan is állunk azokkal a Z-s számokkal, sajnos egyelőre a Rent kapcsán nincsenek bevételi mutatók elérhetőek, pedig zsenírozza a Mesélőt eléggé, annyi tudható, hogy a jegyek 12-156 dolláros igen széles skálán mozogtak.
Na szóval akkor: az eddigi legjobb Efron-film, a Me and Orson Welles657,807 dolláros nemzetközi bevételnél jár, ha ehhez hozzáadjuk az 1,190,003 dolláros nemzetközi bevételt, akkor megkapjuk az 1,847,810 dolláros összbevételt.
A 44 millió dollárból készült Charlie St. Cloud e hétvégén péntektől vasárnapig 62%-os elmúlt hét azonos időszakához képesti csökkenéssel 4,700,000 dollárt termelt, ezzel összbevétele 23,500,000 dollárra nőtt.
A RENT című musical legújabb, Neil Patrick Harris rendezte legújabb feldolgozása megkezdet három napos karrierét augusztus 6-án, péntek este a Los Angeles-i Hollywood Bowl színpadán - 17 000 néző előtt - köztük a Mimi-t alakító Vanessa Hudgens legtöbb barátját és családtagját beleértve.
A show debütálása természetesen rengeteg kritikát hagyott maga után, amelynek többsége élteti a rendező új irányvonalú előadását, kiemeli azt, hogy elsődleges reakciók ellenére a darab várakozáson felül teljesített, élvezetes és szórakoztató, a technikai hibák és a főpróba-hangulat ellenére pedig minden egyes szereplő a színpadon bátor, karizmatikus és szívvel-lélekkel teli teljesítményt nyújtott, amit a közönség méltó tapsviharral viszonzott.
Ami a mi Vanessánkat illeti, szintén olvashatunk dicsérő és kritizáló sorokat róla, de valamennyi elismeri, hogy meglepően jobb volt, mint várták, mégis talán túl fiatal volt, egyszerű és szeretnivaló, és a hangja is - bár többnyire a helyén volt - többet kívánt volna még az energetikusabb dalokhoz, viszont szívszorító balladájával mindenkit megnyert magának. Szintén tiszteletet zsebelt be, amiért egyáltalán élt a lehetőséggel és mindenét beleadta, arcjátékáért, és azért, amiért többi társával együtt végig kommunikált és érzelmileg kötődött a közönséghez.
Magától értetődően hatalmas mennyiségű kép-, és videóanyag került fel a musicalből, hol jobb, hol rosszabb minőséggel, de visszaadni egyértelműen nem tudja úgy, hogy át is élhessük úgy istenigazából. Azért mindenhez találhattok linket - magába foglalva a kritikákat is - a TeamHudgens fórumának hozzászólásaiban, de a képekhez közvetlenül IDE kattintva is eljuthattok!
A hónapváltás eléggé csendesen telt, Zac Efron-t nem látni, kedvesét Vanessa Hudgenst pedig alig. Erre azonban nyomós oka, napjai legnagyobb részét próbákon tölti, a Rent próbáin - hiszen holnap indul a show és tart három estén keresztül egészen vasárnapig!
Az izgalmas előkészületek ellenére olyan hétköznapi halandó dologról, mint a bevásárlás, a 21 éves Szépségnek is gondoskodnia kell, és ezt a lesifotósok is tudják. Így augusztus második napján, a Trader Joe’s-nál elvégezve a hadműveletet kapták leLos Angelesben. Igaz, sok nem látszik szép arcából, mert szép haja eltakarja...
Pár nappal később, augusztus 5-én, tehát tegnap Hollywoodban tett sétafikálás közben szúrták ki a hamarosan színpadon is Mimi bőrébe bújó színésznőt, újdonsült kollégájával, Tracie Thoms-szal az oldalán.
A Hollywood Bowl-i előadásokon Tracie nem először fogja karakterét, Joanne-t alakítani - játszott a musical filmváltozatában és korábbi színpadi előadásokban is. Az Acces Hollywood-nak mesélt erről, és Nessáról is!
"Egyszerűen csak haza akarom vinni magammal és belerakni a zsebembe. Mindig odahúzom őt a keblemre, és azt mondom neki: 'ne, ne legyél sztriptíztáncos, ne élj drogokon. Ne, csak gyere ide a keblemre, és maradj távol a rúdtól!'" - mondta nevetve Vanessa szerepére utalva. "Valaha az a lány voltam, akit nem válogattak be a Rent-be, de aki csak próbálkozott és próbálkozott, mégis mindig elutasítást kapott - és most hirtelen ebben a szereposztásban én vagyok a Rent veteránja. És ezért mindig azt mondom: 'Ha van kérdésetek, vagy valamilyen gondotok, tudjátok, hogy hozzám fordulhattok, teljesen nyitott vagyok ha tudom a választ, ha tudok segíteni!', mert nagyon megcsonkított próbafolyamatunk van, mindösszesen csak 2 hetünk van megcsinálni. Szóval ugorj fejest, menj és tedd magad elérhetővé, körülbelül erről van szó." - öntötte magából a szót a 35 éves Tracie.
Majd újra visszatért kolléganőjéhez: "Egyszerűen olyan kis aranyos, és olyan... kérdez, ha nem tudom valamit, de igazán felkészülten jött a próbákra, minden dalát tudta, és már egy ideje tanárral is együtt dolgozott, hogy megerősödjön, mivel Mimi-nek erős hangja kell, hogy legyen, és két hét nem lenne elég idő, hogy fölépítsd a hangod. Általában van négy heted, és a negyedik hétre már erősebb, szóval ő megcsinálta a házi feladatát és én annyira büszke vagyok rá."
Hát lehetünk is, de ezt majd talán egy másik postban... ;)
Forrás: JJJ.
Még frissebb Vanessa képek augusztus 6-ról, amikor az előadások első napján még gyorsan beugrott egy barátjához, már hajban készen az estére. :)
Eddig egyszer sem hallottuk Zac Efront erről a jövőbeli projektjéről beszélni, pedig már februárban megvolt a hír: főszerepet fog játszani Brian Michael Bendis "Fire" című miniképregényének előkészületben lévő filmváltozatában. De legújabb filmjének, a "Charlie St Cloud" promóinterjúiban végre erre az izgalmas témára is rátért az MTV.
És most nem csak az derült ki, hogy a 22 éves színész nagy rajongója a szerzőnek, hanem az is, hogy saját életfelfogása nem egészen egyezik meg karakteréjével.
"Brian Bendis most írja a forgatókönyvet." - szögezte le először is Zachy, a film produkciós státuszát illetően. "Nem tudom, pontosan mikor fogjuk megkapni a vázlatot. De azt tudom, hogy nagyon jól el van vele és Brian az egyik kedvenc íróm. Nagyon várom már, meglátjuk, mi történik."
Azt is elárulta, ahogy már az elején utaltam rá, hogy Ben Furst szerepével - Ben politológiát hallgat az egyetemen, de a CIA különleges képzésén keresztül titkosügynök válhat belőle - lehetősége nyílik arra, hogy igazán kilépjen önmagából, és eddigi szerepeiből is.
"Tudod a karakter, nem fél." - kezdi magyarázni. "Tudod az én életemben nagyon sok szabály van. Egy csomó olyan dolog van, amit nem tehetek meg, mert soha nem akarnám ezeket a rizikókat bevállalni, hogy úgy mondjam. Amennyire keresem az izgalmakat, nem igazán vagyok benne a harcokban. Nem vagyok az a hitehagyott típusú srác. És ez az, ami viszont a karakter."
És ezáltal nem titkolja, maximálisan kiélheti az ellentétes szerep nyújtotta kalandokat.
"Határozottan helyettesként fogok élni ezzel a szereppel. És megtapasztalni olyan dolgokat, amiket nem tehetek meg a valóéletben."
A Twilight egyik vámpírja, Dakota Fanning, az új Peter Parker/Pókember, Andrew Garfield, Logan Lerman, a Gossip Girl maga, Kristen Bell, Jon Heder, Aubrey Plaza, a Chuck címszereplője, Zachary Levi, Sofia Vassilieva, Clark Duke, Olivia Munn az Vasember 2-ből, a Glee-cast tagja, Naya Rivera, Donald Faison, Aaron Yoo és a Narniás William Moseley, valamint Zac Efron és Vanessa Hudgens (akinek a rejtélye így már meg is oldódott...)
Ez a 16 fiatal és jól ismert tehetség szerepel együtt a Stand Up To Cancer (röviden, SU2C - Szállj szembe a rákkal!) szervezet támogatására leforgatott reklámjában, a “Változtassuk meg az esélyeket” névre keresztelt kisfilmben, amit Marc Webb ((500) Days of Summer) és a következő Pókember film direktora,Rich Leerendezett.
A videót a következő Su2C egy órás televíziós betelefonálós jótékonysági műsorban, szeptember 10-én is leadják, amely természetesen, ahogy már két éve a rák elleni küzdelmekre, kutatásokra gyűjt pénzt, hogy a rákkal diagnosztizált betegek hamarabb részesüljenek a megfelelő kezelésekben.
Szerintem bámulatos és igazán tiszteletreméltó dolog, hogy ennyi fiatal hírességet meg tudnak mozgatni, mert ők mind képesek arra, hogy a világot is, a rajongóikon keresztül megmozgassák. Úgyhogy nagyon büszke vagyok Zacre és Vanessára, hogy újra hallatják a hangjukat egy nagyon fontos ügyben!
Az esély, hogy asztronauta legyél, 1 a 13 200 000-ben. Az esély, hogy beléd csapjon a villám 1 az 576 000-ben. Az esély, hogy egy szupermodellel járj 1 a 88 000-ben. Az esély, hogy tökéletesen guríts a bowlingban 1 a 11 500-ban. Az esély, hogy beragadj egy liftbe 1 a 24 528-ban. Az esély, hogy elkapj egy labdát egy fontosabb leauge meccsen 1 az 563-ban. Az esély, hogy megsérülj borotválkozás közben 1 a 6 585-ben. Az esély, hogy eless sms-ezés közben 1 a 10-ben.
Az esély, hogy rákos legyél az életedben: 1 2 férfiből, 1 3 nőből. [USA]
Rajtunk a sor, hogy megváltoztassuk az esélyeket a mi generációnkért, a szeretteinkért, a jövőért, mert nem tetszenek az esélyek. Szállj szembe - szállj szembe a rákkal!
Néhány kedves kép után kapunk talán egy még kedvesebb videót is a Rent című musical különleges, a Hollywood Bowl-ra készült feldolgozásának próbájáról, a The Early Show-nak köszönhetően. Julie Chen készített interjút az először rendezői feladatokat vállaló Neil Patrick Harris-szel. És csakúgy, ahogy a riporternőt, engem is levett a lábamról. Mert így beszél egy nagyszerű rendező, aki nagyszerű színészekkel dolgozik együtt.
Milyen tanácsot adtál ezeknek a színészeknek, akiket nem szükségszerűen a színpadi előadásaikról ismerünk?
NPH: Az egyetlen tanács, amit igazán adni akartam nekik, hogy legyenek szabadok, félelem nélkül. Az olyan emberekkel való munkánál is, mint Vanessa vagy Nicole, azt akarod, hogy legyen meg a szabadságuk felfedezni, és ne érezzék magukat kordában tartva. Szóval tényleg meg akartam róla győződni, hogy biztonságban érzik magukat a kezeimben.
Egy másik fontos csapattag, a koreográfusi posztban jelenlévő Jamal Simmons a Step Up 3D premierjén (mindhárom Step Up filmből kivette a részét) beszélt a munkáról, ami a színfalak mögött történik.
“Vanessa bámulatos! Az egész szereplőgárda…A show nem egy igazi nagy táncshow, de azért ott lesz. És nagyszerű lesz.” - nyilatkozta a JJJ-nak.
Vanessa Hudgens következő dobási közül kettőt a közelmúltban igazán felkaptak. Ebből egyik a napokon belül előadásra kerülő Rent című musical, a másik az idei Comic-Con-on bemutatott "Sucker Punch" akciófilm. San Diegoban a fesztiválon a Just Jared is részt vett, ahol újra sikerült kikérdezniük a 21 éves tehetséget mindkét alkotásról, mindkét szerepéről.
Mimi szerepéről: "Nagyon izgalmas, hiszen annyira szeretem Mimi karakterét és a dalok egyszerűen fantasztikusak. A Hollywood Bowl-on sem voltam még soha, egyszerűen csak izgatott vagyok, hogy újra színpadon lehetek, már vagy egy évtizede volt azt hiszem... Annyira régóta esedékes."
Arról, hogyan fogja érezni magát, ha lement a show: "Úgy érzem, úgy fogok kijönni belőle, hogy azt mondhatom: ‘Hello világ, készen állok!’. Őszintén, nem igazán aggódok önmagában az emberek véleménye miatt, csak izgatott vagyok, hogy megcsináljam magamért."
Blondie szerepéről: "Tényleg élveztem a lőfegyvereket és remélem, hogy folytathatom ezt. [Blondie] egy páciens az elmegyógyintézetben és egyfajta kísérő, tudod, csak próbál épp csak benne lenni, és igazából szerintem ő a sebezhetőség, és az, aki egy kicsivel félénkebb az egész szökési tervvel kapcsolatban."
Arról, hogy milyen volt maga a film készítése: "Bámulatos, semmivel az égvilágon nem cserélném el. Annyira jó volt, majdnem mint egy terápia, kiengedni a gőzt. Annyira üdítő az adrenalinlöket, mint semmi más, amit valaha csináltam."
Forrás: természetesen a Just Jared és a Just Jared Jr.
Az Access Hollywood nem egyszerűen a film elkészülte után, hanem már a forgatás közben meginterjúvolta a "Charlie St Cloud" főszereplőit, a 22 éves Zac Efront, Amanda Crewt, és Charlie Tahant.
Z: A történet sokkal másabb, ilyet korábban még nem csináltam, drámaibb, komolyabb, sokkal kalandosabb és valóságosabb, érzelmesebb, ez számomra hihetetlenül izgalmas.
Z: Ez túl sok, Charlie próbálja kisöpörni a fejéből a jelent, de képtelen rá, kicsúszik az egész a kezéből, irányíthatatlan lesz. Nem tudom, szerintem ilyen a szerelem.
Amanda: A szerelmes jelenetek mindig bizarrak, mert egy hatalmas stáb van körülötted. Mindenki azt hiszi, hogy mennyire romantikus és forró, pedig nem. Elkezdetek ölelkezni, erre valaki bemondja, hogy vége, vagy a felénél vagytok és megint vége. Nagyon meg van tervezve, olyan szinten, hogy meg van szabva, merre kell mennie a kamerának és neked. Ez egy munka, amit profin kell csinálni, nem panaszkodásból mondom.
Z: Számomra a legcoolabb része a filmnek az volt, hogy teljesen másképpen tudtam kapcsolatot teremteni a karakterrel, jó volt a cipőjébe lépni, egy ilyen srácot játszani, aki ki van rekesztve, és nem igazán van miért élnie. Ez érdekes volt számomra, eddig energikusabb, élettelibb karaktereket játszottam.
Charlie: Nem úgy játszottam, mintha szellem lennék, mert Charlie azt akarta hinni, hogy még mindig él Sam, és normális kapcsolatban áll az öccsével, de én igazából nem éltem.
Amanda: Zac nagyon keményen dolgozott a szerep megformálásán, nagyon izgatott volt miatta, mindent átgondolt, és állandóan kérdezgetett a karakteremről, állandóan próbáltunk, nagyon izgulok érte, mert elképesztő munkát végzett, ez tökéletes szerep volt neki.
Úgy másfél hónapja annak, hogy a II. Nagy Közös Mesét követően a mesék nyári szünetre vonultak, egyben ennyit kellett várni arra, hogy végre érdemileg legyen miről beszélni, helyesebben mesélni, hiszen e hétvégén érkeztünk el odáig, hogy Zac Efron új filmje, a leegyszerűsített című Charlie St Cloud végre debütált az amcsi mozikban! Ráadásként a Mesélő készül néhány meglepetés számmal is, nem feledve azt a filmet, ami tényleg kiváló volt.
És most: az utasok összegyűlnek, előveszik a lámpást, lefújják róla a két ujjnyi vastag port, néhányan köhögnek is ebből kifolyólag, a Fuvolás Lány is kifújja a hangszerből az összes beletelepedett koszt és port, kiporolják a szőnyeget, a porszívó ugyebár már nem elég hatékony, majd gondolkodnak. Mert ugye a lelkekben hihetetlen nagy és pozitív vihart kavart az a bizonyos sárkányos, harcolós, elmegyógyintézetes, harcos csajos, sötétséges film, azonban mégiscsak a CSC-ről lesz szó, úgyhogy hívják is a Szellemet – aki nagy álmosan megjelenik, nem is értik, még hálósipka is van a fején, és két macit szorongat, közlik vele, hogy a nagy nyári álomnak vége, itt az ideje elindulni, vízre bocsátani a Vörös Pillangót!
A Szellem nagyokat pislogva bólint, szép komótosan hozzálát a hajó kicsomagolásához, tudniillik, annak elkerülése végett, hogy az úgy járjon mint a lámpás, nagy-nagy ponyvákkal letakarta az előrelátó Szellem, most aztán ezen ponyvákat húzza le a hajóról. Az utasok eleinte jól szórakoznak a Szellem csigulásán, azonban ez egy ponton túl sok lesz nekik és zenét prezentálnak, hogy vegye fel azt a sebességet, ami normálisnak tekinthető, a zene a Rent musical Out Tonight and Another Day című dala – erre a Szellem összerakja a kirakót, leteszi a két maciját, betakarja őket egy piros sállal, majd iszonyú pörgésbe kezd – a Szőnyeget prezentálja a vitorlák helyére, fél kézzel megemeli a hajót, vízre helyezi, miközben matróznak öltözik, és rumot tart a kezében, nagy lelkesen betessékeli az utasokat, felvonja a hidat, megpörgeti az ujján a vasmacskát, tele tüdőből a szőnyeg-vitorlába fúj és már hasítja is a Csendes óceánt, mely most bizony az utasok nevetésétől és a Szellem parádéjától hangos. Egyszerre azonban az utasoknak feltűnő lesz valami: hiszen még ébren vannak! Mégcsak nem is álmosak! Valami nem stimmel! Hol van a Mesélő?!
Na, nem akkora a rémület, mint amekkorának tűnik leírva, persze, de azért csak jól jönne, ha már számokról van szó. LL felmászik az árbocra, onnan les, hátha kiszúr valami furcsát. Erre nem kell sokat várnia, hirtelen a hajó néhány száz méteres körzetében buborékokra lesz figyelmes, sűrű buborékokra méghozzá, és egy meglehetősen, nos, sajátosan mozgó személyre, ez nem lehet más, csak a Mesélő – hogy a szerencsétlen nehogy belefulladjon az óceánba a végén, az olimpikon atlétanő egy jól irányzott fejessel beugrik érte a vízbe és felvonszolja a hajóra.
Ott aztán a Mesélő lefejti magáról a búvár felszerelést és elmeséli az utasoknak, hogy mit is keresett az óceánban. Elővesz a zsebéből két miniatűr kincsesládát, kinyitja előbb az egyiket, és elmondja a történetét: Tajvan partjainál találta, mikor megküzdött a helyi félelmetes kalózbanda fejével, jelképezi az ország bevételét a Me and Orson Welles című filmből, május 29-június 06-ig összesen 2,748 dollár.
Elővesz egy másik ládikát is, mely valamivel nagyobb az előzőnél, ezt az óceán délnyugati részéről hozta idáig, egyenesen Új-Zélandról, ahol éppen a helyi maffiát számolta fel egymaga, maradandó sérüléseket okozva a maffiavezérnek és bezsebelve a legmagasabb állami kitüntetéseket, azok mellé e ládikát. Július 01-én nyitott a MAOW ott, tehát nagyon friss az adat, 19,702 dollárral 23 moziban. A következő hétvégén 24 moziban várta az érdeklődőket a film, akik mentek is és 14,365 dollárt hagytak ott a filmszínházaknak a MAOW miatt. A harmadik hétvége július 15-18-ig már 26 moziban érte a filmet, a csökkenés minimális, ilyen az, amikor egy igazán jó kis film önmagát adja el: 10,455 dollár a bevétel. Július 22-25-ig már a negyedik hétvégéjét töltötte Új-Zélandon a MAOW és a csökkenés most sem több 30%-nál, ami maximálisan jó eredmény, 7,133 dollár a bevétel, összesen egy hónap alatt itt 79,665 dollár a bevétel egy hónap alatt, ami nagyon rendben lévő egy olyan művészfilmtől, ami egy kis forgalmazó által van terjesztve és aminek tavaly november 25-én volt az amcsi premierje.
Ekkorra az összes utas bóbiskol, LL is komolyan fontolóra veszi, hogy lehet, mégiscsak jobb lett volna hagyni magától felkecmeregni a hajóra a Mesélőt, hátha megússzák, de hát nincs mit tenni már, jobb ha megkísérelnek hamarjában túlesni a dolgokon, úgy vannak vele, ez a sok kamu a számok közt biztosan azért van, mert túl sok vizet nyelt a Mesélő, valószínűleg még búvárkodni sem tud rendesen, valami az agyára kellett menjen.
Ki is kötnek NYC partjainál és szembesülnek vele, hogy bizony nem lesz egyszerű megszerezni a már elérhető számokat. Hatalmas áldozatokat kell hozni, úgy bizony. De mekkorákat. A Mr., akit csakhamar megtalálnak egy sztriptízbárba készülődik éppen, illetve pillanatnyilag csak arra, hogy ezen ötletét megossza a Szépséggel, mi pedig várunk, mert biztosan jó műsor lesz ez. Ennyire feszengeni nem láttuk még a Mr-t, úgy negyed órás divatról való értekezés és a Rent próbákról való érdeklődés után nagy nehezen rátér a lényegre, felvezeti a Szépségnek, hogy esetleg elmenne egy sztriptízbárba. Pillanatnyi csend következett, már felkészült mindenki egy hatalmas ordításra a vonal túloldaláról, ez azonban elmaradt, egy természetes okéval engedélyezte V a nem mindennapi kiruccanást, azonban volt egy feltétele. Z-nek magával kellett vinnie a Mesélőt is, és a bárban meg kellett ismerkedniük a kritikusok CSC-ről alkotott globális véleményével. Csak, hogy annyira jó azért mégse legyen.
A Mesélő persze egyből felvillanyozódott a nem mindennapi lehetőség hallatán – persze, természetesen a kritikák keltették fel ennyire a figyelmét, mielőtt valaki mást gondol, mondjuk a helyzet gyanús, mert beszerzett egy vadiúj parfümöt, meg a legjobb cuccát vette fel, de persze mindezt csak a CSC kritikák tiszteletére tette.
A bárban a Mesélő hamarjában rendelne valami jófajta italt, azonban elnézve az árak és a pénztárcája közti különbséget, végül az ásványvíz mellett marad, így hónap végén, bár megállapítja, hogy hónap elején sem lenne ez másképp, mindenesetre, hogy a látszat meglegyen, kér némi jégkockát is az ásványvizébe, úgy még be lehet kamuzni, hogy vodka mondjuk. A Mr. szolidaritásból úgyszintén ásványvizet rendel, ami azért is érthető, mert a kritikák úgyis kijózanítanák, ha bármi mást fogyasztana.
Ugyanis 74 kritika összegzése és a Rottentomatoes felhasználóinak véleménye alapján sajnos nagyon úgy néz ki, hogy a Charlie St. Cloud nem jó film. Sőt. A kritikusok véleménye alapján összességében 19%-on áll a film, a Tomatometer 26%-ot mutat, amik messze a legalacsonyabbak Z eddigi filmjeit tekintve. Hol van már a Me and Orson Welles elsöprő kritikai sikere?
A CSC-ről a rottentomatoes verdiktje a következő: „Zac Efron mindent belead, azonban a Charlie St. Cloud túl felszínes és émelyítő ahhoz, hogy sokkal többet nyújtson, mint látványosságot a rajongóinak.”
A kritikák általánosságban kiemelik, hogy Zac jó a filmben, nem vitatják, hogy tud játszani, azonban a film túlságosan is fókuszál rá, a kamera csak őt mutatja, illetve a filmben csak az arcok látszanak Z és a többi szereplő kapcsán.
A New York Observer kritikusa szerint például: „Zac Efron már bizonyította színészi értékét. De jobb filmeket érdemel, mint a Charlie St. Cloud.”
A Rolling Stone kritikusa szerint a CSC egy olyan rossz film, ami kapcsán jelezni kellene, hogy nehogy valaki jegyet vegyen rá, erre a – szavai szerint – Zac Efron főszereplésével készült émelyítő moslékra.
A Chicago Tribune kritikusa szimplán giccsesnek találta a filmet, míg a Los Angeles Times úgy tartja, hogy „A jó hír az, hogy Zac Efron folytatja a szériáját, nevezetesen, hogy minden filmjében egyre jobb, csak éppen nem kapott olyan szerepet, amiben lemérhette volna színészi képességeit.”
Így válhat tehát egy sztriptízbár kimondottan lelombozóvá Z-nek és a Mesélőnek. Persze amint kijönnek megpróbáltatásaik tovább folytatódnak, mondjuk, csak a Mesélőnek, Z-t kímélik az utasok. Akik kitalálják, hogy ha számokat akar a Mesélő közölni velük, akkor bizony újabb sportot kell kipróbálnia. A vízisít.
Egy nagy teljesítményű motorcsónak után kötik a sílécekkel felszerelt Mesélőt, hátára egy ejtőernyőt erősítenek, így lesz kombinatív a sportág. A motorcsónak beindul, benne az utasokkal, a Mesélő azon nyomban a vízben köt ki, több száz méteren át próbálja felvenni a fonalat, halad a csónak után, vonszolja a kötél, közben már mindenhonnan víz folyik ki, mire nagyon nehezen, talpra, vagyis lécre áll, ehhez kellett az is, hogy a motorcsónak a létező legcsigább tempót felvegye, olyan 10-15 km/h-val közlekedett, így aztán a Mesélő kezdi élvezni a vízisít. Igen ám, de a dolog nem ilyen egyszerű. Ugyanis a Mesélő egy szám alakú felhőt szúr ki az égen, ami mintha egy ötöst formálna. Hogy biztosabban meg lehessen állapítani, milyen számról is van szó, közvetlen közelről kellene megnézni. A motorcsónak felgyorsul, a Mesélő felemelkedik egészen, egyre feljebb, már eléri a felhőt, bele is kapaszkodik, amikor az utasok úgy gondolják, hogy ideje bosszút állni a sztriptízbárért, úgyhogy egészen lelassítanak, meg is állnak, aminek eredményképp a Mesélő élő ágyúgolyóvá, vízi bombává változik, és a szám alakú felhőt szorongatva teljesen súllyal és erővel becsapódik az óceánba! Annyi vizet termel ki ily módon, hogy az összes utas a csónakban tiszta merő víz lesz és már ők is az óceánban érezhetik magukat, mert a vízzel telt motorcsónak a szökőár miatt egyszerűen felborult.
Így mindenki a vízben hallhatja, meg mit is rejt a felhő pontosan: 5,615,000 dollár a pénteki nyitónap eredménye, 2.718 mozi műsorán. Ez több dolgot jelent, kezdi fárasztó meséjét a Mesélő: egyrészt a napi listán a 4. helyet szerezte meg a film, így nincs arra esély, hogy a box office lista élén nyisson a CSC, másrészt a három debütáló film közül a második Z filmje, az elsőtől nagyon lemaradva, illetve jócskán elmarad a 17 Again tavaly áprilisi 3.255 moziban termelt 9,417,156 elsőnapos dollárjától. De az is igaz, hogy ez az 5,615,000 dollár lényegesen jobb mint a másik szívtipró Robert Pattison idén márciusi Remember Me című filmjének 2.212 moziban első napon szerzett 3,567,535 dollárja. Ám Z-t magához érdemes mérni és tény, hogy az eddigi legjobb filmje a Me and Orson Welles, ami után jelentős színvonalbeli visszaesés az eddigi visszajelzések alapján a CSC, számok ide vagy oda.
Ekkor 32 vízipuskából száll a víz a Mesélő felé, hogy hagyja már abba a filozofálgatást és mondja az összesítést. Miután levegőhöz jut és kiköpi az összes vizet, ezt meg is teszi: A múlt évben debütált kritikailag rendkívül elismert Me and Orson Welles című független film nemzetközi karrierje szolidan beindulni látszik, az amcsiknál összehozott 1,190,003 dollár mellé eddig termelt 640,015 dollárt.
A pénteken bemutatkozott Charlie St. Cloud című dráma szombaton bevétel tekintetében visszaesett egészen 3,819,000 dollárra, melyet vasárnap, azaz ma még 2,677,000 amcsi dolcsi követett, és ha az extra-friss számokat összegezzük, megkapjuk a CSC amerikai nyitóhétvégéjét, vagyis 12,136,000 dollárt. Ez már igazán elemeznivaló adat! – így a Mesélő, ám látván az utasok dühödt reakcióját, gyorsan a búvár-felszerelése után kap és jövő hétre halaszt minden okfejtést.
Üdvözlök Mindenkit a blogomon, mely, az Oh-Annyira-Helyes párról, Zanessáról szól, azaz Zac Efron és Vanessa Hudgens csodálatos kettőséről, mert Mi Mind nagyon szeretjük Őket! Élj szeretetben, Ditta εïз
