Tökös Halloweent Mindenkinek!

A mai napon szőrös kis barátunk töknek öltözött!
De Nektek is, akár jelmezbe bújtok, akár nem,
mindenképpen legyen bolondos Halloweenetek! :)

Have fun!

III. Születésnapos a blog!

2007-ben startolt. 2008-ban az első, 2009-ben a második, és idén, 2010-ben harmadik éves lett eme egyszerű blog, az Oh-So-Cute-Zanessa.

Így van. Pár hete még azon csodálkoztam, hogy egyik kedvencünk születésnapja elérkezett, most meg már azon ámuldozom, hogy maga ez az oldal is egy évet öregedett. És talán nem csak a számok tekintetében, de hát az nem is az én terepem. ;)

Az enyém sokkal inkább az, különösen most, hogy mindig, az elmúlt esztendők alatt keletkezett minden egyes bejegyzésben is, kimutassam hálámat Nektek, és mindent, amit itt teszek, Értetek tegyem.

Szeretném ha ezt újra nyomatékosíthatnám mielőtt még elkezdődne a tobzódás... :) Nagyon nagy köszönettel tartozom Nektek azért, hogy még mindig itt vagytok, és hogy azt a kicsit is, amit még nyújtani tudok, értékelitek és saját magatokat hozzáteszitek. Nem mondhatnám, hogy ez a harmadik esztendő a legeredményesebb lett volna, de itt voltunk, tanultunk, tapasztaltunk, nevettünk, sírtunk, és hogy megmutassam pozitív szemléletem, ami azért az együtt eltöltött idő alatt nem sokat változott remélem, azt javaslom, vágjunk bele a negyedikbe!

Ha lehetséges, újra együtt, ahogy tettük eddig is. Nem számít mi jön, hogy lesz, következik egy újabb, és az Oh-So-Cute-Zanessa a teddy macinkkal továbbra is itt lesz! És ha mindez szerintetek némi - legalább egy kicsi - ünneplésre ad okot, akkor kérlek köszöntsük együtt a blogot, de legfőképpen egymást! :)

♥ From Me To You ♥

Kristin Davis is utazik

A tisztelt publikum felé csöndesen telnek kedvenceink napjai, ezt kár is lenne tagadni.

De szomorkodnunk nem kell, mert meg van az okuk rá. Vanessa Hudgens, ahogy kedvese, Zac Efron is, nem rejtőzködik, hanem egy film forgatásán dolgozik.

Ez pedig az "Utazás a Föld középpontja felé" folytatása, amely a "Journey 2: The Mysterious Island" címet viseli.

A rendező Brad Peyton, aki olyan színészekkel dolgozik V mellett, mint Josh Hutcherson, Dwayne Johnson és Micheal Caine.

Pár napja azonban még egy ismert nevet listáztak a film mellé, amelyet jelenleg Hawaiiin forgatnak. A második részben ugyanis szerepelni fog Kristin Davis színésznő is, akit kétségkívül a kultikus Szex és New York sorozatból és filmek ismernek a legtöbben.

A 45 éves Kristin fogja játszani Dwayne Johnson karakterének korábbi szerelmét, aki ezt tetőzve ráadásul Sean Anderson (Josh H.) édesanyja. A fiatal srác a történet szerint egy titokzatos és szörnyekkel teli szigetre érkezik, hogy felkutassa eltűnt nagyapját (Micheal Caine).

A filmet úgy tervezik, hogy 2011. szeptember 23-án jelentetik meg az amerikai mozikban, 2D, 3D és IMAX 3D formátumban egyaránt.

Forrás: ComingSoon.Net.

Zac hangjával is a mozikban!

Bár Zac Efron nevéhez eddig is több jövőbeli filmszerep kapcsolható, örömmel jelenthetem, hogy egy újabb projekt van kilátásban a 23 éves fiatalember számára. Nem is akármilyen!

USA Today szellőztette meg a hírt, mely szerint a Gru és a Horton című animációs filmek készítőinek csapata újabb mese adaptációján dolgozik.

A Universal stúdió az Illumination Entertainmenttel közösen munkálkodik a "The Lorax" animációs filmen, amelyhez Dr. Seuss könyvét használták fel. Az amerikai szerző (eredeti nevén Theodor Seuss Geisel) közel 60 gyerekkönyvet írt, s művei nagy népszerűségnek örvendenek napjainkban is, a legtöbb amerikai gyermek ezekből a könyvekből tanulnak meg olvasni. Pár alkotását még a Broadwayen is felhasználták, és három könyvéből már született mozis verzió, így a közismert Grincsből, a Hortonból, valamint a Macska - Le a kalappal! című történetéből.

Az 1971-ben íródott "The Lorax" című könyvében az író mese formájában a fa- és erdőirtás veszélyeire hívja fel a figyelmet, ugyanis a főszereplő negatív karakter, Once-ler egy Truffala-faerdőbe érkezik, ahol az összes színes fát kivágja, s ezzel együtt rengeteg lakóját veszélyezteti. A mese ott kezdődik el, hogy egy fiú meglátogatja az idős Once-lert, aki elmeséli közös történetét az aprócska prédikáló Lorax-szal, aki a fák védelmében lépett fel tettei ellen.

Zac fogja ennek a fiúcskának a hangját kölcsönözni, akit az író után Ted-nek hívnak, és aki utána akar járni, mitől lett ilyen csúnya a világ. Ted nagymamaját, aki mesél neki a régi világról, Betty White fogja megszólaltatni. A két fő karakter mögött pedig Once-ler személyében Ed Helms, Loraxéban pedig Danny DeVito fog megbújni.

Mondanom sem kell, egészen parádés szereposztás jött össze és Zac is visszatérhet a Robot Chicken epizódok után a szinkronszínészethez, ami még így is egy teljesen új feladat lesz számára. Hogy hogyan fogja venni, az 2012. március 2-án derül ki leghamarabb, ekkora tervezik jelen állás szerint a 3D-ben készülő produkció amerikai premierét - erre a napra esik tudniillik Seuss születésnapja.

Hogy találkozzatok a címszereplővel nem kell mást tennetek, csak IDE kattintanotok! Ő Lorax!:)

Forrás: Filmdoird; Just Jared.

25-en 25 alatt

A Moviefone összeállított egy listát "25-en 25 alatt" névvel, amiben 25 hollywoodi csillagot sorolnak fel, akik 25 éves kor alatt sikeresek voltak ezen esztendőben és jövőre is az elsők között lesznek. Ilyen tehetség például Ellen Page, Amanda Seyfried, Shia LaBeouf, Emma Watson, Elle Fanning, vagy például Alex Pettyfer és Emily Browning, de a felsoroltak között szerepel a mi kettősünk is, Zac Efron és Vanessa Hudgens.

Zac Efron
Kor: 22

Mit csinált eddig: Zac Efron minden bizonnyal felnőtt, mióta először megjelent a Disney 'High School Musical' filmjeiben. Kilépett a gyereksztár árnyékból a 'Me and Orson Welles,' a 'Hajlakk' (jó, egy másik musical) a lebecsült 'Megint 17' és az ez évi 'Charlie St. Cloud' című filmjeivel.

Mi következik: következő kísérlete, hogy egy érett karaktert játsszon el, Nicholas Sparks 'The Lucky One' című filmadaptációjában lesz tengerészgyalogosként.

Tudtad? 2003-ban Efron játszotta a Lifetime saját tévéfilmjében, a 'Miracle Run'-ban az egyik autista ikert.

Vanessa Hudgens
Kor: 21

Mit csinált eddig: Vanessa Hudgensnek a startot a Disney 'High School Musical' című filmjeiben a matek zseni Gabriella eljátszása jelentette. Rengeteg tévésorozatban vendégszerepelt, mielőtt megjött volna az áttörés. Két albumot is megjelentetett és elismerő kritikákat zsebelt be a 2009-es 'Bandslam' című filmben való szerepéért.

Mi következik: következő projektjei a 'Szépség és a Szörnyeteg' felfrissített változata, a 'Beastly' Alex Pettyferrel és a 'Sucker Punch', egy női szereplőgárdájú akciófilm Zack Snydertől.

Tudtad? Ő játszotta Mimit az idei Hollywood Blow-i 'Rent' feldolgozásban, amelyet Neil Patrick Harris rendezett.

Ha erre a linkre kattintotok, akkor a 25 színészpalánta közül 5-re szavazhattok is, hogy kik kerüljenek be a 2011-es People Choice Awards nomináltjai közé a "Kedvenc filmsztár 25 év alatt" kategóriában, amelyet természetesen a Moviefone szponzorál. Szavazni minden nap lehetőségünk van, úgyhogy csak rajta, voksoljunk - kettő választás már biztos, de ki legyen a maradék három? :) És végül az az egy...? :)

Forognak a kamerák

Múlt héten hallhattunk róla először, az akkor még pletykaként kezelendő hírt, Vanessa Hudgens új filmbe kezd! És valóban erre számos különféle megerősítés érkezett, és saját szavain kívül mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint az, hogy a napokban, október 21-én meg is örökítették a "Journey 2: The Mysterious Island" forgatási helyszínén.

Az ifjú Josh Hutchersonnal szemben ő alakítja majd az "Utazás a Föld középpontja felé" című kalandfilm folytatásában a női főszereplőt. A forgatások a hírekkel megegyezően a héten megkezdődtek Hawaiiin, erről tanúskodnak ezek a képek!

Ám nem egyedül ő kezdett munkálkodni egy vadonatúj filmen! Így tesz párja, a szülinapos Zac Efron is, aki jelenleg Louisianában tartózkodik a "The Lucky One" forgatása miatt. A Nicholas Sparks "Szerencsecsillag" című regényén alapuló filmben a 23 éves színész egy Logan nevű katonát játszik, aki iraki szolgálata alatt talál egy fényképet egy nőről. Ezután a fotó mindig szerencsét hoz neki, és a férfi úgy dönt, felkutatja az ismeretlent.

Ezt a hölgyet Taylor Schilling fogja megformálni, egy 26 éves bostoni születésű színésznő, akit leginkább a Mercy angyalai című kórházas sorozatból lehet ismerni.

Forrás: IMDb; Just Jared Jr.

Sok boldogságot, Zac Efron!

Valószínűleg az egyik legnagyobb klisének számítana azzal kezdeni, mennyire hihetetlen hogy elrepült egy év, ismét, és ott tartunk, hogy az egyetlen Zachary Efron 23. életévét tölti be a mai napot különlegessé téve.

De egyszerűen így van. 2010. október 18. napjára virradtunk, és újra azt a tőlünk távol amerikai színészt köszönthetjük a legjobbakat kívánva neki, aki miatt egyrészről itt kötöttünk ki. És hogy még jobban megismerjük az ünnepeltet egy újság tartalmának elolvasását és áttanulmányozását ajánlom! A Details magazin 2010-es szeptemberi számának címlapjára került fel, egy hozzátartozó komplex cikkel, amelyet LL tett át számunkra bámulatosan magyar nyelvre. Utoljára. Azaz, utolsó alkalommal olvashatunk LL-től, akit korábban LinkLuvor-ként, egy elképesztően lelkes és tehetséges rajongóként, olvasóként, fordítóként ismerhettünk meg. Mint sokunknak, az ő mindennapjai is egyre hektikusabbak lettek, és ettől az évtől kezdve egyre komolyabban kell vennie tanulmányait is, így döntése teljesen érthető és elfogadható.

Az ő munkájával köszöntsük fel közös kedvencünket, Zac Efront, 23. születésnapja alkalmából, és köszönjük meg neki azt is a jókívánságok közepette, hogy az ő közbenjárásával egymásra találtunk LL-lel, aki rengeteget tett hozzá, és jelen időben is tesz hozzá a blog életéhez!

Zac Efron visszautasítja, hogy kezet fogjon velem. „Ó, haver, nem tehetem,” mondja. „Súlyos mérgező tölgy fertőzésem van.” Rögtön feltételezem, hogy a tilos-kezet-fogni-elv alibi a hírességek tisztaságmániájára. És első pillantásra, ahogy egymással szemben állunk a West Hollywooban található Soho House fogadócsarnokában, tényleg felmerül bennem, hogy Efron talán Howard Hughes-fordulatot vett, annak ellenére, hogy nem zsebkendős dobozokkal egyensúlyozva csoszog, sőt, megjelenése egy hajléktalan városi nindzsára hasonlít leginkább, fekete Lacoste pólót, felette fekete kapucnis pulóvert visel. Csak egy ujját dugta bele a felsőbe, a másik ujj úgy lötyög, mintha egy béna elefánt ormánya lenne. Őszintén szólva elég bénán néz ki.

Nem sokkal este hat óra előtt vagyunk, pont úgy érkeztünk, hogy megnézhessük az NBA döntőjének harmadik meccsét, amelyet Bostonban rendeznek, ami azt jelenti, hogy most nem ülhetünk az Efron által megszokott első sorban a Staples Centerben. Efron publicistája elvileg külön ebédlőt szerzett nekünk, ahol ehetünk és nézhetjük a meccset is, de a hostess nem találja a foglalást, hiába kattintgat a számítógépén. „Ó, talán az én nevem alatt van,” ajánlja fel szerényen [Zac]. „Zac Efron vagyok.”

A lány sugárzik az elbizakodottság hiányát látva. „Aranyos vagy,” mondja.

Ha a földszinti jelenet alapján nem egyértelmű még a 22 éves színész státusza Hollywood táplálékláncában, a Penthouse Dining Room egyértelműsíti a helyzetet. A szoba fejedelmi – a plazmatévé közelében ülünk le, az óriási asztal egyik végén, amelynél húsz hely van húsz piros székkel felszerelve, aprólékosan elrendezett modern kacatokkal körülvéve. Az ablakokon keresztül elsöprő, akadálytalan kilátás nyílik Beverly Hills-re és Century City-re, ahol ebben a pillanatban a CAA főépületében valaki biztosan Efron nevét hívja segítségül, azt tervezve, hogy megcsinálja belőle a következő Tom Cruise-t, és megakadályozza, hogy ő legyen a következő Chris Klein. Kelletlenül csóválva a fejét Efron bocsánatot kér egy olyan dologért, amiért nem kellene bocsánatot kérnie. „Haver, őszintének kell lennem,” mondja. „Egyértelműen kell mondanom. Én nem ilyen vagyok. Tényleg nem szoktam magánszobákat foglalni a Soho House-ban. Nem hallottam senkiről, aki korábban ezt csinálta volna. Ez… szokatlan.” A fekete tornacipői miatt is bosszankodik, amelyek egyébként kifogástalanul néznek ki. „Nem ezeket kellene hordanom a Soho House-ban,” mondja. „Lyukasak.”

Miközben egy Monica nevű énekesnő a himnuszt kezdi énekelni a tévében, Efron elnézést kér, amiért a kezdeti tervünk – hogy hajóra szálljunk – meg lett fúrva az utolsó percben. „Igen, bocs a hajós dologért, haver,” mondja, miközben óvatosan eltávolítja a karját a pulóveréből. A csuklója így végre láthatóvá válik, két nagy piros, gyulladt folttal a hályogos, duzzadt bőrén: A mérgező tölgy igaz volt ezek szerint – az egykezes pulóver ezek szerint csak kísérlet volt, hogy felvegye, nem pedig egy retardált újgenerációs trend. Akkor észrevettem a szilva formájú foltot az arcbőrén, amit ügyetlenül bekent bőrnyugtató krémmel. „Kirándulni mentünk a Memorial Day hétvégéjén, és a legrosszabb mérges tölgy fertőzést kaptam el, haver,” mondja. „Most kaptam el először. Ember, ez mindenhol ott van. Mindenhol. Nem is akarom elkezdeni mutogatni, annyira undorodni fogsz tőlem. Úgy nézek ki, mint egy zombi a Holtak hajnalából.” Mivel érdeklődve nézem, habozni kezd. „ Oké, megmutatom a hátam, de elöl nagyon undorító, haver,” mondja, és felemeli a pólóját. Az alsója gyűrött gumija fölött (boxer, Hanes, kék kockás) a fél hátát beborítják a hegszerű sebek, amelyek leginkább duzzadt pattogatott kukoricára hasonlítanak. „Ez ma reggel jelent meg. Ne érj hozzá!” Efron azt a téves elméletet hangoztatja, hogy ha bárki megérinti, elkapja a fertőzést – sőt lehet, hogy a későbbiekben agyakkal fog táplálkozni.

Van valami furcsán baljós abban, ahogy a mérgező tölggyel találkozott. Efron természetesen az a jóképű fiatal színész, akit még mindig leginkább a High School Musical trilógiából ismernek, amelyet kis bevételre terveztek kis bizalommal – és végül több, mint egy milliárd dollárt termelt a Disneynek. Az utolsó részt 2008 elején forgatták, és Efron azóta csak három filmben szerepelt, amely nem feltétlen utal a felkérések hiányára. Azért ilyen lassú a tempó, mert ilyen válogatós, vagy azért, mert megbénítja a félelem, hogy egy rossz döntéssel elpazarolja az eddig megszerzett hatalmát? „Döntésképtelen vagyok, egyértelmű,” így határozza meg helyzetét. Egy okos, jó magaviseletű gyerek, aki három órás távolságra, északra nőtt fel Los Angelestől, szülei minden forrás alapján anti-Lohan-ek – elővigyázatos, értelmes emberek, akik megpróbálták idősebb fiukat felkészíteni a szinte bizonyos bukásra a show bizniszben, egyszer még arról is meg akarták győzni, hogy adja fel a színészi karrierét az egyetem kedvéért – ő maga teljesen tisztában van vele, hogy hírneve túlnőtt rajta és képességein. (Szeretnéd fészkelődve látni? Csak kérdezd meg, hogy érezte magát, mikor munkásságáért díjat kapott a Maui Filmfesztiválon.) Efron azzal is tisztában van, hogy jelenleg fiatal lányok tömegei vesznek jegyet bármilyen projektjére minőségre való tekintet nélkül, de van jó néhány srác, olyan harmincéves mozikedvelő fajta, akinek nehéz volt elfogadni Efront az eddig vitathatatlanul legjobb filmjében, a Richard Linklater által rendezett Me and Orson Welles-ben, mert ösztönösen szerették volna, hogy „a csinos arc az öklükkel találkozzon.”

Ez a bizonytalan színész indult az erdőbe túrázni kilenc emberrel, amikor egy tisztásra értek, ahol egy hatalmas vízesés volt, valamelyik kaliforniai parkban, amelyet nem szeretne megnevezni attól tartva, hogy legközelebb azt fogja látni, hogy a TMZ bunkert épített oda. Évekkel azelőtt az apja mutatta neki a helyet, és Efron a barátaival is meg szerette volna osztani. Sokáig óvatosan kikerülte a mérgező tölgy leveleit, botokat használva, lógó ágak közt egyensúlyozva. Amikor elérték a vízesést, felmászott a szikla tetejére, amely lentről nem nézett ki olyan rosszul, és mielőtt tudomást szerzett róla, már 30 lábnyira volt a barátaitól és a víztől. Kikészült. „Remegtek a lábaim,” mondja. „A víz elkezdett kiúszni a látókörömből. Egyszer közelebb volt, máskor távolabb. Szóval leültem egy percre, de mindenki biztatott, hogy ugorjak le. „Ugorj! Ugorj! Ugorj!” Senkit nem láttam, hogy azelőtt itt leugrott volna. Szóval azt gondoltam, hogy „Meg kell csinálnom. Mindenkit idehoztam. Átjutottunk a mérgező tölgyerdőn. Legalább ezt az ugrást meg kell csinálnom.”” A szikla tetejéről Efron úgy látta, hogy ha túl messzire ugrik, a víz szélén lévő éles szikláknak fog csapódni. Talán azt is látta, hogy a kiszáradt, fantáziátlan színészeket ezek a sziklák választották el az igaziaktól, akik sosem terveztek előre. Csak annyi hiányzott, hogy odébb lökjön egy kis mérgező tölgy-bokrot. Nem probléma. Elugrott. És egy másodperccel azelőtt, hogy elérte a jéghideg vizet, gyenge suhanást érzett a hátán, a kezén, ahogy az ág elég olajat juttatott az egész testére szó szerint – még a legnagyobb hisztériát kiváltó férfiasságára is. „Ez volt,” mondja az ugrásról. „A pillanat, amikor elkaptam.”

Zac Efron nem cool, és ez a bejelentés nem inzultálja, és nem is lepi meg. A coolság hiányának semmi köze ahhoz a tényhez, hogy kamaszként a művelődési háznak élt, vagy hogy 15 évesen kalapot hordott az iskolában. A coolság lazaság. Efron pedig csupa erőltetettség. Akár az a típus vagy, aki, miközben a High School Musicalt nézi, olyan bizsergést érez, hogy azt hiszi, végre megjött neki, vagy arról fantáziálsz, milyen lehet Európában élni, ahol az eutanázia legális, nem tudsz anélkül végignézni egy olyan számot, mint a HSM1 Get’cha Head int he Game-je – amelyben Efron és a Wildcats tagjai énekelnek, miközben szinkronban kosárlabdát pattogtatnak – hogy ne gondolnál bele, micsoda elkötelezettséget kíván ez egy 17 évestől. „Soha nem lép ki,” mondja Burr Steers, aki Efron rendezője volt az új drámában, a Charlie St. Cloudban, ahogy a 2009-ben készült, átváltozásról szóló vígjátékban, a Megint 17-ben is, egy filmben, amely tartalmazott egy jelenetet, amely úgy tűnt – de nem az volt – mintha speciális effekt segítségével Efron olyan trükköt mutatott volna be, amelyben a kisujján pörgeti a kosárlabdát. „Még a kosárlabdavarázslók, akiket alkalmaztunk, hogy trükköket tanítsanak, sem láttak még ilyet,” mondja Steers. „De Zac, mivel hihetetlen a versenyszelleme, minden este gyakorolta, amíg tele lett a kisujja bőrkeményedéssel és ütésekkel. Meg akarta csinálni.”

Vele kapcsolatban a rendezők legnagyobb kihívása az, hogy rávegyék, egy kicsit kevesebbet csináljon. A Hajlakk rendezője, Adam Shankman azt mondta, hogyha tényleg meggyőző tinisztár akar lenni Link Larkinként, ne mosolyogjon olyan átkozottul sokat. „Nem ilyen vagyok,” mondja Efron. „Még a meghallgatáson is mosolygós és boldog voltam. Nem cool.” A Megint 17 forgatásán Steers úgy érezte, meg kell szabadítania néhány szép szokástól, amire még a Mikiegér tanította. „Ez olyan dolog, amit egy csomó Disney színésznek meg kell tanítani,” mondja Steers. „Meg kell tanítani, hogy amikor játszanak, nem kell annyit aggódniuk, hogy udvariasak legyenek, hogy gyengédek legyenek a többi emberrel.”

Hollywood, mint minden más, csak egy továbbfejlesztett változata a középiskolai társadalomnak, ahol a kiégettek és az atléták kelletlenül léteznek együtt. A kiégett Sean Penn, aki mindig túl sokat iszik és dohányzik, mindig coolabb lesz, mint az atléta Tom Cruise, akiről az ember azt gondolná, hogy legszívesebben robbanó filmeket készít és elismerésre vágyik. Ugyanez a helyzet Shia LaBeuf és Zac Efron között. LaBeuf úgy tűnik, mintha le se szarná az egészet. Szemtelen Spielberggel, autókat borít fel, eközben egyre nagyobb lesz, Efron Bar Mitzvah-okon jelenik meg, hogy érdekbarátságokra tegyen szert. „Annyira féltékeny vagyok,” mondja Efron LaBeuf-ról, akit személyesen nem ismer. „Igen, király le se szarni az egészet. És Shia-nak sikerül is. Ez annyira cool. Egyszerűen király. Néhány embernek nagyon természetes az egész.”

Hollywood fejesei már megmutatták, hogyan éreznek e gólya iránt. Penn, mikor találkozott Efronnal, két szót mondott neki: Menj bázisugrani. De Tom Cruise nemrég megállította Zac Efron a CAA promóciója közben. „Tudsz motorozni?” kérdezte tőle Cruise. Sajna nem tudott. „Meg akarod tanulni?” Cruise meghívta a házába, megtanította, hogy működik a motor gépezete, megmutatta a hangárt, ahol régi motorok tucatjai sorakoztak, beleértve a Triumph-okat, amelyeket a Mission Impossible-ben vezetett. Efron engedélyt kapott, hogy vezessen egy ismeretlen múltú, terepmotort. „Olyan sok nagyszerű filmet készített,” mondja Efron Cruise-ról. „Az az érzésem, hogy nagyon-nagyon keményen dolgozik. Nem a felvágás tette azzá, aki. Az elkötelezettségnek, a kemény munkának köszönheti. Látod, ahogy megtestesíti a dolgokat. Megnézed Az utolsó szamurájt, és az ő! Tényleg azt csinálja.” Megkérdezem Efront, hogy szerinte miért törődött vele Cruise. „Nem tudom,” mondja. „Nem is akarom tudni. Olyan cool, hogy odafigyelt, hogy érdekelte egyáltalán. Senki nem csinált még ilyet.”

A pincérünk – egy hullámos hajú modell típus erős dél-afrikai akcentussal – megérkezik, hogy felvegye a rendelést. „Mit szólnál mondjuk ahhoz, hogy mindketten lehúzzunk egy fél üveg bort?” veti fel Efron. Meggyőzöm, hogy ma este torkon kell ragadnunk az életet, és megtámadunk egy üveg piros italt, amilyet hoz a pincér, beszippant minket a dionüszoszi őrjöngés, és talán megérjük a végét is. A dél-afrikai visszatér és kihúzza a dugót egy Napa Cab-ból.

„Te bort kérsz?” kérdezi Efrontól.
„Tessék?” mondja Efron.
„Elég idős vagy?” kérdezi Invictus, a pincér.
„Igen, kérem,” mondja a poharára mutatva. „És elég idős vagyok. De nem kell aggódni – mindig ez van.”

Invictus tölt. „Ha szükségük van valamire, Greg vagyok,” mondja. Kezet fogunk, aztán Efron felé nyújtja a tenyerét.

„Ember, nem fogok kezet veled. Mérgező tölgy fertőzésem van.”
Grevictus elmosolyodik. „Semmi baj,” mondja, miközben kisétál.

Ahogy az ajtó becsukódik, Zac átnéz az asztal fölött a biztonság kedvéért, aztán megint Bocsánatkérő Nyuszivá változik. „Hallotta, amit mondtam, ugye? Ugye nem gondolta, hogy nem akartam kezet fogni vele?”

Néhány évvel ezelőtt Zac Efron és az apja, David elindultak, hogy egy éjszakát töltsenek az egyik barátjuk hajóján. David mérnök, aki tinédzserkorában katamaránokkal versenyzett. Ahogy minden kirándulás alkalmával, Zac vitt egy forgatókönyvet magával rendetlen autójából. Azon a napon az egyetlen forgatókönyv, ami a kocsijában volt, nem volt igazi hollywoodi érték. Egy 2004-ben készült regény, a Charlie St. Cloud adaptációja volt, amely egy férfiról szól, aki szellemekkel lép kapcsolatba, ez a különleges képessége jó szolgálatot tesz, mivel temetői gondnok. A vízen Zac kinyitotta a forgatókönyvet az első oldalaknál, amely egy vitorlásversenyt mutatott be, olyan könnyű hajókért, amelyek vezetője legtöbbször fiatal. „Kinn voltunk, a nap sütött, a szél fújt, ahogy elkezdtem olvasni az első pár oldalt, a szél belekapott a vitorlába,” mondta. „És még emlékszem, a hajó elkezdett dőlni, a fedélzet billegett, miközben olvastam a forgatókönyvet, és azt gondoltam: „Ember, ez nagyon cool.” Ha kap egy jelet az ember, annak ilyesminek kell lennie.”

Természetesen több kellett ahhoz, hogy Efront meggyőzzék a szerződés aláírására. Úgy tűnik, a csillagok ismét együtt álltak, mikor Efron és a High School Musical rendezője, Kenny Ortega arra készültek, hogy együtt elkészítsék a Gumiláb újrafeldolgozását. A Paramount lelkes volt, csak úgy, mint Ortega, Efron állandó menedzsere, Jason Barrett, és David Efron, akivel Zac minden lehetséges projektet megbeszél. Az egyetlen visszatartó erő maga Zac volt, akit kifejezetten furcsa érzés fogott el, miután elolvasta a forgatókönyvet. „Minden, amit szerettem a Gumilábban, hiányzott ebből a projektből,” mondja. „Egyszerűen nem voltak benne. Nem tudtam elképzelni magamat, miközben csinálom.” Hosszú telefonhívások során Ortega keményen dolgozott, hogy meggyőzze, megkérdezte, hogy nem gondolja-e, hogy fél a kudarctól, és elmondta neki, hogy az olyan alkalmakon, mint az, ezeket a megérzéseket nem szabad figyelembe venni. „A legeslegjobbat hoztam ki magamból, hogy izgalmat keltek benne, és inspiráljam, hogy megjöjjön a kedve hozzá,” mondja Ortega. „Teljes szívemmel hittem, hogy egy csapatként fogjuk létrehozni ezt, és harcoltam, hogy benn tartsam a játékban.” Efron végül felhívta Ortegát, hogy megmondja, hogy kilép. „Teljes szívemmel szeretem Kennyt,” mondja. „Szó szerint a legnehezebb telefonhívás volt egész életemben.”

Efron megérzésének forrása részben talán Barrett lehetett, aki elmondta a fiatal sztárnak, hogy mit jelent az, amit az ügynökök „a ’nem’ válasz erejének” hívnak - tehát tedd túl magad elég Marmaduke-a kutyakomédián, és végül majd alkalmasnak fognak tartani a Téglára is. Barrett és Efron megfontolnak minden nagy lépést, amit politikai vonatkozásban tesz, törekedve az új területek bevételére, ugyanakkor Zac fiatal női közönségének is játszva. Még ennek a módszernek is megvan a maga kockázata. Egy olyan film, mint a Me and Orson Welles talán megengedte neki, hogy érdekes anyaggal dolgozzon egy olyan tiszteletnek örvendő rendezővel, mint Richard Linklater, de mivel semmiképpen nem volt a HSM-hez hasonló, nem tűnt nagy fogásnak a reklám szempontjából, Efron jelenléte nem segített abban, hogy eladják egy nagy amerikai forgalmazónak. „Még amikor Zac felvetődött, akkor sem érdeklődtek,” mondja Linklater. „Azt mondták, „Nem a megszokott szerepét játssza.” Mindig valami olyasmit mondtam erre, hogy „Egy színházszerető tinédzsert játszik, ez tényleg annyira messze van attól, aki a „közönségének” tetszene?””

A Charlie St. Cloud Efron legnagyobb tesztje lesz. A derengő kérdés az, hogy a közönsége be fog-e fogadni egy színészt, aki eddig csak kiegyensúlyozott fiatalembereket játszott, a városi különc szerepében, akinek szörnyű szüksége van a napfényre és Lexapro-ra. Van egy jelenet, amelyben Charlie bemegy egy boltba, és azok, akik valaha a barátai voltak, vagy gyengéd érzelmeket táplált irántuk, azt mondták, hogy túl furcsa és sötét ahhoz, hogy figyelembe vegyék. A szemed pásztázza a képernyőt, próbál Efron nagyszerű arca mögé látni, megtalálni az árnyékban ólálkodó Eddie Munstert. Biztos, hogy nem Zac-ről beszélnek.

„Te… jó…ég,” mondja Efron sóhaj kíséretében. „Ez olyan, mint a legjobb… orgazmus… életemben! És még mindig tart!” Efronnal pisilni mentünk a Soho Hotel vécéjébe, ő még a mosdónál időzik, vizet folyatva beteg csuklójára. Amikor felkelt, hogy elinduljon a klotyóra, észrevettem, hogy a nadrágja teljesen ki van gombolva és a slicce le van húzva. „Ki kell szellőztetnem,” mondta. „Nagyon viszket.” Az önfegyelme és az orvosi utasítások megállították az ösztönt, hogy nyilvánosság előtt vakarózzon.

Itt a mosdóban terítékre kerül a fürdőszobák témája, főleg a híres Los Angeles-i sushi bárban, a Matsuhisa-ban található bidészerű szerkezet, amely hatékonyan tisztítja az altestet. „Igen, Vanessának van egy olyanja,” mondja, először beszélve barátnőjéről, akivel öt éve vannak együtt, a High School Musical-beli kolléganőjéről, Vanessa Hudgensről, aki ma este kocsival elhozta a helyszínre. Most már a Lakers jó úton jár, hogy megnyerje a meccset, a borosüveg is üres, maga Efron maximum a negyedét fogyasztotta el, ami talán megmagyarázza, hogy miért visszhangozta olyan nyersen azt a javaslatomat, hogy most talán ideje lenne, hogy több mint egy nő társaságába merüljön. „Puncikban fürödjek?” ismétli. „Igen, mindenki ezt mondja. Szerintem egy csomó srác élvezné. De én nem igazán vagyok olyan.” Rámutatok, hogy nem tudhatja, hogy élvezné-e vagy nem, mivel még sosem volt egyszerre híres és facér. „Higgy nekem,” mondja. „Erőltetem az agyam, mikor azon gondolkodom, „Miért nem vagyok én is könnyűvérű?” Az egyik haverom azt mondta, „Fogalmad sincs, mi történik most. Élvezed az Ecstasyt és tévézel.” De nem ez van a szívemben.” Személyesen egyébként Efronnal kapcsolatban semmi sincs, ami említést érdemelne, és azok a pletykák – hogy a kapcsolata Hudgens-szel üzleti célzatú, és kettősük fölött a Mikiegér gépfegyverrel őrködik – teljesen abszurdnak tűnnek. „Ez egyszerűen rohadt nevetséges,” mondja. „Még csak nem is hallottam olyasmiről, hogy történne ilyesmi. Nem is ismerek olyat, aki egyáltalán azt gondolta, hogy jó ötlet az ilyesmi. Sokkal egyszerűbb lett volna véget vetni az egésznek még sokkal régebben.” Efron úgy fogja fel ezt a dolgot, mint egy esetleges lehetőséget a kapzsi pletykaipar szemében. „Azt akarják, hogy elhidd, és remélik, hogy befolyásolhatnak abba az irányba, hogy szakíts, vagy őrültnek érezd magad, amiért benne vagy. És akkor könnyűvérű leszel, és egy csomó szart írhatnak rólad, kitalálhatnak mindenfélét, és elemezgethetik. Most pontosan tudják, mi történik, és ez nem túl érdekes, nem tudnak belőle pénzt csinálni. Pontosan így kell ennek lennie. Mert valódi.”

Pontosan ekkor kinyílik az ajtó és egy színpompás publicista libeg be egy blézerben. Úgy tűnik, az elintézett foglalásunk a külön étkezőben csak este 9-ig tartott, mert ezután az író Bret Easton Ellis vacsorát tart a felolvasása után, a publicista bejelentése szerint mindez a Penthouse Bar and Lounge-ban kap teret, ami a szomszéd helyiség.

Anélkül, hogy pontosan tudnánk, mi vonzott oda minket, Ellis estjén találjuk magunkat a hátsó sorban, amelyen néhány szőke színésznő felváltva olvassa fel Ellis 1994-es novelláját, a Letters From L.A-t. Az írás tőlem lehetne briliáns is, az előadás nem túl érdekes, főleg, hogy az egyik színésznőnek, Malin Akerman-nek, úgy tűnik, nehézségei vannak az olvasással. „Egy kicsit diszlexiás vagyok,” magyarázza a csendes tömegnek. Efron az ajtó felé mozdul, és kimegyünk. A blézeres gyerek valahogy feltereli Efront a tömött tetőtéri büféhez, és beállítja őt, mintha értékes csont lenne, egy csomó idegen elé, akik odakinn dohányoznak. „Mind ismerik Zac-et?” kérdezi a publicista.

Egy csinos brit szőkeség a tömeg másik felén Efron kezéért nyúl. „Kezet fognék veled, de mérgezett tölgy-fertőzésem van,” mondja.

A nő ugatva felnevet, Zac pedig minden idegesség nélkül megmutatja a csuklóját, hogy bizonyítsa becsületességét. „Istenem,” mondja a nő. „Direkt értél hozzá?”

Miután udvariasan elkéredzkedik, Efron megkérdezi, „Kik voltak azok az emberek?” Efron azt mondja, hogy az élete legnagyobb részébe véletlenszerűen kerülnek ilyen publicisták, és gyakran nem ért az egészből semmit. „Igen, ez mindig pontosan olyan bizarr, mint most ez volt,” mondja. „Mindig hiányzik egy fontos információ. Tízes skálán ez nagyjából egy ötös volt.”

Efron vezetésével lemegyünk az első emeleti előcsarnokba. „Akarsz biliárdozni?” kérdezi, miközben az üres asztalhoz megy. Ahogy elindulunk, egy fiatalember elfúló hangon szól utánunk. „Zac!” mondja, és bemutatkozik, miszerint ő Bryan Singer rendezőnek dolgozik, aki jelenleg az emeleti bárban van. „Kifelé jövet jöttél el Bryan Singer mellett.”

„Tényleg?” mondja Efron. „Sajnálom.”

„Nem, nem, nem! Semmi baj,” mondja a srác. „Csak azt gondolta, hogy lehet, hogy csatlakozni szeretnél hozzánk – bármikor. Szó szerint el akart kapni kifelé menet.”

„Ó, ez nagyon cool,” mondja Efron, miközben megragad egy dákót. „Tudod mit? Beköszönök, mielőtt elmegyek.”

Majdnem legyőzöm Efront, öt golyó volt még az asztalon az övék közül. Kényelmetlenül elvigyorodik, mikor elmondom neki, hogy szerencséje van, hogy túl fiatal volt, hogy számításba vegyék Singer Superman visszatérjéhez, figyelembe véve a 2006-os megjelenését (és későbbi bukását a jegypénztáraknál) fiatal sztárja, Brandon Routh, úgy tűnik, végleg a Kryptonra költözött. Inkább dicséri a biliárdos képességeimet. Akkor bevarrom a nyolcadik labdát. „Ma móresre tanítottál,” mondja, annak ellenére, hogy épp nyert. A tölgymérgezés miatt nem érzi túl jól magát, mint mondja, és úgy gondolja, ideje mennie. Megadja a mobilszámát arra az esetre, ha több kérdésem van, és elmondja a beosztását a következő pár napra, hogy ne hívjam akkor, mikor nincs telefonközelben. „Hidd el, tudom, hogy nem volt sok időnk, és sajnálom,” mondja annak ellenére, hogy egész éjjel beszélgettünk, és a testem egy ideje már követeli az ágyat. Akkor, mielőtt elmegy, kiveszi az összes golyót az asztal lyukaiból, és beállítja a következő játékos számára. Azonban nem megy fel az emeletre, hogy elköszönjön Bryan Singertől. Még a város legkedvesebb srácának is megvannak a határai.

Boldog születésnapot, Isten éltessen, Zac Efron! :)

Fordította: LL.

Vanessa szigetlakó lehet

Nagyon-nagyon régen vártunk már valami hasonló hírre, és most végre megérkezett egy komolynak tűnő (de még mindig csak) pletyka arra vonatkozólag, mi lesz a 21 éves Vanessa Hudgens következő filmes dobása.

A The Hollywood Reporter legfrissebb hírei szerint a hosszabb idő óta nem forgató Vanessa már közel jár ahhoz, hogy leszignáljon a “Journey 2: The Mysterious Island“ című film női főszerepére.

A film, ami kb. magyarul annyit tesz: "Utazás 2: A titokzatos sziget" a 2008-ban megjelent 3D-s családi, kalandfilm, az "Utazás a Föld középpontja felé" folytatása.

A filmet új rendező, Brad Peyton irányítja, de visszatér a 18 éves Josh Hutcherson a főszerepben, hogy megismételje szerepét az ifjú felfedezőként, Sean Andersonként, aki azzal a szándékkal érkezik egy mitikus szigetre érkezik, hogy felkutassa eltűnt nagyapját. Ebben segítségére lesz Dwayne "The Rock" Johnson karaktere, a nagyapát pedig nem más, mint Micheal Caine fogja alakítani.

A New Line/Warner Bros. produkciójában Vanessa egy Csendes-óceáni lányt játszana, aki belekeveredik a kalandokba és természetesen végül szerelembe esik az unokával.

A forgatás megkezdése október végére van kiírva, ami azt jelenti, hogy napokon belül kiderül, a mi lányunk részt vesz-e benne Észak-Karolinában és Hawaiiin. Ahol egyébként éppen tartózkodik Gina mamával és húgával, Stellával... bár eddig mindössze néhány candid képen kívül, amikor is egy hotelben lógatja a lábát, annyit tudunk, hogy Zach Gilford, Christina Aguilera és Shenae Grimes mellett részt vett a The Waikiki EDITION nevű új hotel megnyitó hétvégéjén, október 15-én, illetve október 16-án. A kérdés már csak az, meddig marad...

A kanadai rendező legismertebb alkotása eddig mellesleg a Kutyák és macskák 2. része, és a jelenlegi kitűzés szerint 2011. szeptember 23-án az USÁban újabb folytatással mutathatja meg képességeit. Vajon Vanessával? Mit gondoltok?

Számomra izgalmas hír, hiszen régen dolgozott már igazán Nessa, és már nagyon drukkoltam azért, hogy történjen valami. Esetleges munkatársai nevei sem hangzanak rosszul, ráadásul az első film, amihez még nem volt szerencsém, is felületes tájékozódásom alapján sikeresnek mondható, mégis akad bennem némi megmagyarázhatatlan ellenérzés a színvonallal kapcsolatban. Maga a Verne Gyula történet azonban tisztán ígéri a gyermeki, ámulatba ejtő kalandokat és egy könnyed kikapcsolódási lehetőséget. El tudom képzelni V-t egy igazi harcos, egzotikus lányként, és ha ez az a projekt, amire eddig várt, hogy belerakhassa szívét-lelkét, akkor azt mondom: igen, úgy legyen. :)

Forrás: ZA Angel's, IMDb; Movies.About.

Ha nem, miért?

Zac Efron úgy gondolja, hogy hatalmas feje van. Jelenleg épp ezzel a hírrel van tele az internet, mivel az egy napig még dupla kettes srác azt nyilatkozta nemrégiben, hogy utál magával farkasszemet nézni a mozivásznon.

"Hogy mit gondolok, amikor magamat nézem a képernyőn? 'A fejem hatalmas!' Minden egyes hibáimat kiszúrom, vagy azt, mit csinálhattam volna jobban." - mondta. "Először megalázkodok, de évekkel később képes leszek arra, hogy visszanézzek és értékeljem mindazt, amit tettem - néha."

Mr. Szívdöglesztő a csókjelenetekről is vallott a Top Of The Pops magazinnak. "Tapasztalataim szerint a lányok egy kicsivel idegesebbek szoktak lenni nálam. Ha lehetséges, szeretem a helyzetet kényelmesebbé tenni. A csókolózás nem egy nehéz dolog. Általában egy nagyon helyes lány szokott velem szemben lenni, szóval mókás."

De szerencsére még ez a cikk is hozzátesz valamivel fontosabb témát is, Zac pedig egy idézetet, ami olyan becsülendő, mint maga az, akitől származik. Az a személy, aki szereti a filmkészítést, élvezettel és szeretettel csinálja, és abban reménykedik, hogy munkái jó hatással vannak az emberekre.

"Szeretem azt gondolni, hogy a filmeknek megvan a képességük, hogy segítsenek az embereknek. Ha nem, miért készítjük őket?"

Forrás: Celebrity Mania.

Love Is Louder ♥

Egy tényleg nagyon huncutul mosolygós Vanessa Hudgens jelent meg egy, a Love Is Louder kampányhoz rögzített videóban, a jó ügy érdekében. Igen, egy hangyányi hasonlósága van az előző poszthoz. :)

A Love is Louder elindítója Vanessa jóbarátnője, a színésznő Brittany Snow volt, aki a The Jed alapítványtól és az MTV-től kapott ehhez segítséget, hogy online is támogatást szerezhessenek az emberek, miután a múlt hónapban, 2010 szeptemberében nagy számban követtek el a tinédzserek öngyilkosságot. Ez a mozgalom arra hivatott, hogy felerősítse a többi inspiráló online kampányt, és mindenkit megérintsen, aki úgy érzi, rosszul kezelik, félreértik vagy kizárják.

A Love is Louder támogatói, így Vanessa is és sokan mások, arra akarják felhívni a világ figyelmét, hogy a szeretet és a támogatás erősebb azoknál a külső és/vagy belső hangoknál, amik elkeserítenek, fájdalmat okoznak és reménytelenséget keltenek.



“Hello mindenki, Vanessa Hudgens vagyok. Az emberek állandóan fecsegnek, néha igazat, néha nem. De a nap végén, a szíved tudja, mi az igazság. Szeresd önmagadat!”

Forrás: JJJ.

CSSSA

A címben feltűnő ötbetűs rövidítés a "California State Summer School for the Arts" szavait rejti magába. Ennek jelentése a mi anyanyelvünkön: Kaliforniai Állami Nyári Művészeti Iskola. És így már kialakulhat bennünk egy kép a CSSSA mibenlétéről, és lassan talán majd arról is, mi szél hozta erre az iskola hírét.

Szóval a CSSSA egy intenzív 4 hetes nyári kurzus azon művészei hajlamú, vagy művészet iránt érdeklődő középiskolás korú fiatalok számára, akik az ehhez kapcsolódó pályán képzelik el jövőjüket.

Az első, 1986-os programjuk óta rengeteg gyerekkel foglalkoztak és gondozták tehetségüket olyan irányokban, mint például képzőművészet, film és videó, színház, animáció, zene, írás és tánc, vagy ezek ötvözésében.

Minden év júliusában kap helyet a tábor Santa Claritában, a Kaliforniai Művészeti Intézet területén, és korábban olyan fiatalok is részt vettek rajtuk, mint a 127 Hours főszereplője, James Franco vagy Zac Efron. Ó, igen, itt jön a kapcsolódási pont.

Mert nemcsak hogy egyszer régen ő is egy volt a sok nebuló között, hanem most hálája jeléül az ott tanultakért szerepet vállalt a képzést hirdető reklámban is, két, szintén egykori résztvevővel, Isabelle Fuhrman és Hill Harper színészekkel. Íme!



Középiskolásként lehetőségem volt a Kaliforniai Állami Nyári Művészeti Iskolába járni. Ez egy intenzív 4 hetes program tehetséges fiatalok részére filmkészítésben, animálásban, színházban, írásban, zenében, táncban és képzőművészetekben.

Forrás: CSSSA.

Sem halála, sem élete

Meséinknek a CSC-vel kapcsolatban jót tesz a rendszertelenség, persze nem a színvonalra értendő mindez, hanem a számokra mennyiségére, ha nem is nagy számok, legalább sokan vannak, úgyhogy lehet velük sakkozni, ha mind megismerhető lenne a mai mesében, sokkot kapnának az olvasó utasok, kivált, hogy a MAOW néhány nemzetközi bevétele is elérhető, úgyhogy ezen rendszertelen mesebeli alkalmaink egyikén, jelesül ma, lesz min elbóbiskolnunk.

Kezdjük a tényekkel. Tény, hogy Amerikában szeptember 16-a óra köszönik szépen, de nem kérnek Charlie St. Cloud-nak sem halálából, sem életéből, nekik 49 nap kínlódás bőven elég volt, ez pedig negatív rekord. Csak példaképpen, bár lényegesen kisebb pénzt hozott, de tény, hogy a hibátlan Me and Orson Welles 93 napot élt meg.

A szintúgy kiváló Bandslam élt meg még rövid karriert, 42 napot összesen, de minőségben összehasonlíthatatlanul a CSC felett helyezkedik el, a korrektül hozó Megint 17 pontosan 112 napot élt a mozikban, szóval a helyzet nem egyszerű, a forgalmazó Universal stúdió szempontjából legalább olyan gyászos, mint az elmúlt hetek időjárása, a 44 millió dollárból készült film hazájában 31,162,545 dollárt keresett és bár nemzetközileg sem szárnyal, de az legalább helyenként az elmúlt pár nap időjárását idézi, szóval a Mesélő prognózisa szerint valahol a DVD/blu-ray eladásokkal jön majd ki nullára a büdzsé. Zac barátunk pedig simogathatja bölcsen taszítóra nőtt szakállát, ebből a buliból rosszul jött ki.

Nemzetközi kalandozásunk viszont sok apróságot tartogat. Ha mindegyikhez lenne külön sztori, nem férne el a főoldalon, persze egyszerű lenne az mondani, hogy hát igen, lojalitásból lesz uncsi a mese, de nem, ez alapból jön.

Az illem kedvéért kezdjünk idehaza, a fővárosi adatokkal. A Mesélő feladata, hogy a szeptember végi Budapest-maratonon megszerezze a számokat! Ezek a számok még a szeptember 09-12-ig tartó hétvége adatai, a fővárosból, országosan nem került be a legnézettebb 10 film közé, így nem mérik a számait, a fővárosban is csak a nevezett héten volt utoljára mérhető, csak itt a Top 20-ból került ki két hét után.

Vissza a Maratonhoz: a Mesélőt hadrendbe állítják az utasok a szakadó esőben, azonban nagyon kegyesek hozzá, mert nem futtatják le vele a teljes Maratont, annyi idejük nekik nincs a számokra egyszerűen, a cammogó tempóval eltartana egy fél napig mire pont kerülne a számok végére. Inkább azt adják feladatául, hogy 5 km-en győzze le a számokat bitorló nem éppen visszafogottságáról híres ex-világbajnok boxoló Darius Michalczewski-t.

Tehát a feladat, mivel a Mesélő a szokottnál is jobban bambul részletesen ismertetve: a számokat rejtő kis gömb a Tigris néven ismert bunyósnál van, tőle kell erőszakkal elvenni, majd 5 km-en keresztül magánál tartani, futással, de akár erőszakkal is. Nos, a Mesélő joggal sérelmezi az utasoknak, hogy ez alapvetően öngyilkos misszió, mivel Michalczewski-nek aktív korában is úgy indultak a meccsei, hogy szétverték egymást az ellenféllel, aztán ő jobban bírta, kizárt, hogy a Mesélő majd túlélné a vele való bunyót.

Mindenesetre a mezőny elrajtol, a Mesélőnek önmagában a távval sok baja nem lenne, csakhogy a tét valamivel nagyobb már. Az első egy km-en robbant a Mesélő és úgy van vele, hogy ha minél hamarabb megszerzi a cuccot, amíg az ex-bajnok a rajongóival van elfoglalva, a tömegben el tud tűnni és a táv végére remélhetőleg a főmezőny előtt beér a célba és a boxoló színét sem látja végig.

Ez az A-terv, ha minden így sül el, akkor a kaland egy kisebb meghalás után szerencsésen éget ér, csakhogy ez nem jött be: a Mesélő bár jó rajtot vett, és a rajongók is jöttek, meg a kocogó bunyós is stimmelt, azonban a gömbhöz túlzottan ragaszkodott, a Mesélő erőfeszítéseit meg sem érezte, pedig még egy gyomrost is bevitt neki, de totálisan hatástalan maradt. Ekkor bevetett egy cselt, mert erővel boldogult, ügyességgel sem, ezért eljött a trükkök ideje, a Mesélő egyszerűen leheveredett a pályára, és megvárta, amíg a boxoló szó szerint belébotlik – amikor ez megtörtént, az meglepettségében lazított a gömb fogásán, kibillent az egyensúlyából, mire a Mesélő felpattant, kiütötte a bunyós kezéből a gömböt, a levegőben elkapta, majd magához szorította és irdatlan tempóban elkezdett szaladni, a célig, szerencséjére a boxoló elég bamba volt ahhoz, hogy ne kapcsoljon, így nem látta a Mesélő arcát, az egész szituról szent meggyőződése volt, hogy a tömegben valaki sarkára lépett.

A Mesélő a célban rendesen összeesett, az utasok együttes erővel, 10 perc megfeszített munkájával felvonszolták a szőnyegre, mellyel a közeli atlétika pályáig repítették. Ott miután a Mesélő kipihent magát, ünnepélyesen felbontotta a gömböt. Azonban az eredmény ár-érték arány meglehetősen alacsony volt: szeptember 09-12-ig összesen 997-en csekkolták a filmet a fővárosban, a vidéki adatokról kezdet óta nincs hír, ezzel pedig két hét alatt kifulladt a film. Azon a hétvégén 1,143,555 forintnyi bevétel jelentkezett, összesen 4.158 fő látta a filmet, idehaza összesen 4,759,825 forintnyi lett a bevétel – ez összesen olyan 23,799 dollár. Ezzel a film el is tűnt a 20-as listáról, eredményeit nem jegyzik, a pontos végösszeg az előzőekben számítottnál nyilván valamivel több, de nem számottevően.

Mielőtt nagyon nekibúsulnánk, vagy azt mondanák az utasok, hogy persze, a Mesélőnek nem tetszik a film, ezért szemét módon csak a negatívumokat meséli el róla, gyorsan teleportáljunk a fiatal színésznőkkel bunyózó kenguruk földjére, ahol vázoljuk az illetékes kengurunak, hogy készüljön fel, ha a Sucker Punch promójára jön majd a Szépség, meg lesz tartva a második menet, ami akkor majd a másik oldalról lesz egyoldalú. Itt nagyon kedvelik Z-t, ahogy a legfrissebb díj is árulkodik róla, de beszédesek a számok is: szeptember 23 – október 03-ig összesen 1,572,423 dollár a CSC bevétele itt! 164 moziban kezdett a film és debütáns hétvégéjén arányaiban jónak mondható 605,779 dollárt hozott, ennél nagyobb mutatvány, hogy a következő hétvégére csak 23%-ot csökkent a bevétel, és 465,737 dollárt hozott.

Csakhogy, Ausztrália nem pusztán ennyiben mutatja meg szeretetét a Mr. irányába, hanem azzal, hogy a Me and Orson Welles-nek a július 29 – augusztus 01-ig tartó hétvégén 97,348 dollárnyi bevételt termeltek 25 moziban, ami kiugróan jó eredmény! A következő hétvége teljesítménye példátlan a Mr és a Szépség eddig filmjeinek történetében: a MAOW bevétele pusztán 9,3%-ot esett, 88,268 dollárt hozott akkor 26 moziban. Harmadik hétvégéjén folytatta diadalmenetét és csak 23,9%-ot esett, 67,136 dollárt termett 28 moziban. Az egy hónapos ünnepre 29 moziban került sor, a bevétel esése még mindig átlag alatti, 50%, dollárban 33,191. Ezzel a publikus adatok lezárultak összesen 395,211 dollár folyt be a filmből, ez Anglia után a legmagasabb bevétel, szóval pacsi a kenguruknak, meg gazdáiknak.

Oroszország a következő állomás, ahol még nyár végén, augusztus 26-án kezdett a CSC, 251 moziban 283,722 dollárral, ami arányaiban nem kiugró eredmény. Következő hétvégére már nagyot esett 61%-ot csökkent és összesen 110,146 dollárra volt képes. Harmadik hétvégéjén már csak 92 mozi műsorán volt látható, csökkent is 87%-ot egészen 14,804 dollárig. Az egy hónapos jubileumot 40 moziban ülték meg a fanok, 4,854 dollár értékben váltottak jegyeket. Jelenlegi utolsó adat október 03-al bezárólag található, akkor 750 dollár jött össze 9 moziban, az orosz összbevétel 640,529 dollár.

Charlie drámája Libanonba is eljutott, az utasok csak láthatatlanul repülnek keresztül az országon, biztos ami biztos alapon, szeptember 9-12-ig 7 helyi moziban 25,245 dolcsi kerekedett, a következő hétvége csak 43%-os visszaesést realizált no és 14,461 dollárt, az utsó szám a szeptember 23-26-i hétvégéről való, mégpedig 6,889 dollár, összesen a bevétel itt 66,633 dollár.

Végezetül látogassunk el egy atlétika versenyre, méghozzá Új-Zélandra, a cél, hogy a Mesélő a különböző számokat teljesítse amivel hozzájuthat a számaihoz – számokkal a számokhoz, ha-ha mekkora szójáték! – így a Mesélő, grrrr – így meg az utasok, így aztán az örömködésnak vége szakad, kezdődik a gátfutás, a pályán egyedül a Mesélő, néző van sok száz, a bohózatra vevők mind, jellemző.

Szóval a bíró a startpisztollyal a levegőbe lő, a Mesélő nekilendül, 25 mozi, mondja mielőtt felborítja az első gátat, onnantól nem szól, hanem koncentrál, a második gátnál sem jön ki a lépés, azon átesik konkrétan, csoda, hogy talpon marad, a harmadikba akkorát rúg ugrás közben, hogy széttörik, a negyediknél a levegőben elfogy a lendület és lehuppan a gátra, az ötödiken egyenesen átgázol, ugrás nélkül, ekkor azonban felrémik benne, hogy ha egy gátat sem ugrik át normálisan, lehet, hogy az ígért számok elmaradnak!

Ezért aztán mesebeli változás áll be: a hatodik gát suta mozdulattal, de átmegy, a hetediket éppen, hogy súrolja, majd további két speciális mozdulatot követően a tizedik gátat olyan technikával ugorja át, hogy öröm nézni, majd néhány méter sprint a célig, és megvan! A berendezés, ami normális esetben az időeredményt mutatná, most a következőt láttatja: 32,072 dollár, szeptember 23-26-ig és 27 moziban 20,4%-os csökkenéssel 25,526 dollár szeptember 30 – október 03-ig. Tehát: a versenyzés nem volt hiábavaló, a számok biztatóak, arányaikban jók, de legalábbis ígéretesek.

Ideje, hogy bezárjuk a számos bazárt mára és előálljunk a farbával: a 44 millióból készült Charlie St. Cloud, nemzetközileg október 03-ig 4,157,316 dollárt hozott, az összbevétele 35,319,861 dollár.

A hatalmas kritikai sikernek örvendő Me and Orson Welles című történelmi fikció nemzetközi bevétele szeptember 05-ig 1,135,042 dollárra módosult.

Nos, a legközelebbi viszontolvasásig emésztgesse mindenki a számokat és készüljön, hogy a következő alkalommal egy kicsit több izgalommal vegyítve további érdekes számok következnek. :)

Mindezt Fant készítette és ígéri.
Forrás: Odeon; BoxOfficeMojo 1 2 3 4 5 6.

Az ausztrálok kedvencei is

Mint bárhol a világon, Ausztráliában is szeretik s értékelik Zac Efron és Vanessa Hudgens szerelmi párosát. Ők ketten akkor találkoztak először, amikor azt a bizonyos "High School Musical" című filmet kezdték forgatni 2005-ben. És 5 évvel utána, még mindig egy párt alkotnak. Szerelmeset, és nagyon szeretettet.

Olyannyira, hogy a 2010-es Ausztrál Nickelodeon Kids' Choice Awards díjátadón, amit a 8. alkalommal tartottak meg tegnap, október 8-án a Sydney Entertainment Centre-ben is kifejezték rajongásukat irántuk.

A Zanessaként emlegetett pár egy kategóriában volt a vámpíros Robert Pattinson és Kristen Stewart, a friss házas Orlando Bloom és Miranda Kerr, valamint a szintén közös filmen keresztül egymásra talált Liam Hemsworth és Miley Cyrus kettősével. De ők érdemelték ki a szavazatok alapján a Leghelyesebb pár címét!

“Leghelyesebb pár: Zac Efron és Vanessa Hudgens

Zac Efron és Vanessa Hudgens először 2005-ben a High School Musical forgatásán találkoztak. Három közös film, és ez a híres pár még mindig együtt öt év után is!”

A Nickelodeon ausztrál KCA "kiadás" levezénylésének a már említett Liam Hemsworth tett eleget, miközben a fiataloknak szóló gálán fellépett a Short Stack, Amy Meredith, Cody Simpson és Justice Crew is.

Forrás: Nickelodeon KCA 2010.

Twin Cities Live

Amint az az előző postban tegnap este megígértem, s a műsorvezetők is utaltak rá, következzen Twin Cities Live-beli közvetítésük a főszerepben az ifjú Zac Efronnal!


Nem fogok hazudni, inkább mindent bevallok, imádom ezt a gyereket és megvan az összes High School Musical film.

A, nem ismerlek, b, nem annyira.

Zac Efron ma már járt a stúdiónkban, nagyon kedves volt, és idegesít, hogy nem volt akkor kisminkelve az arcom és a hajam sem volt megcsinálva.

Pont ezen a padlón sétált el! Most a Mall of Americában van, de nem kell egész nap várni, hogy láthassátok, mert Rusty készített vele egy interjút, hogy megtudja, miről szól az új filmje, a Charlie St. Cloud. Döntsétek el: Rusty vagy Zac?

Tudjuk, hogy a High School Musicallel hatalmas sikereket értél el, de szerinted ugyanazoknak a rajongóknak tetszeni fog ez a film is?

Z: Remélem, azok a rajongók a High School Musical kezdetén 10-12 évesek voltak, most már 15-17 évesek, nekik ez egy új film, valósághűbb, az üzenete is más.

Nagyon sokat kellett gyakorolni a hajós jelenetekre szerintem.

Z: Nagyon bonyolult sport. Őrület.

Sokat kellett edzened?

Z: Rengeteget. Részt vettem egy két hetes gyorstanfolyamon, az első nap 3-4 alkalommal beleestem a vízbe, úsztam a hajó körül, fel kellett egyenesítenem, idegesítő volt. Az első pár nap nagyon kemény volt.

És ha most mennél el a nyári szünetben, akkor is beleesnél?

Z: Most már biztos nem.

Akkor jó.

Z: Egy ideje nem találkoztam a rajongóimmal, már hiányzott. Tényleg szeretném, ha mindenki lelkesen várná a filmet. Még sosem voltam olyan promókörúton, ami különböző államokat ölelt volna fel, ez hatalmas lehetőség volt számomra.

Ez olyan, mint a Team Edward meg a Team Jacob – Team Rusty vagy Team Zac?

Zac új filmje, a Charlie St. Cloud július 30-tól a mozikban, tényleg kedves srác.

Fordította: LL.

KSTP TV

Zac Efron a már tovatűnt, meleg nyári napokban népszerűsítette egy nagy amerikai körúton a hazánkban már bő egy hónapja látható filmjét, a "Charlie St Cloud halála és élete" című drámát. Ezzel kapcsolatban ma este, és holnap is, amíg én osztálykirándulok, egy-egy rövid videóinterjút nézhettek meg és olvashattok végig LL jóvoltából.

Élvezzétek őket, ahogy a hétvégéteket is! Ditta×××


Ő az egyik legnépszerűbb fiatal sztár, és lehetőségetek lesz találkozni vele!

Az egész stúdió zsong emiatt! Ma még láthatjátok Zac Efront a Mall of Americában, az új filmje kapcsán, ami a hónap végén érkezik meg, de először: Rusty-nak volt lehetősége találkozni vele a stúdióban!

Igen, itt vagyunk Zac haverommal, ha megnézed, én vagyok a jobb oldali, ő Zac, nehogy összekeverjétek. Hogy vagy?
Z: Jól, kösz.

Találkoztunk már párszor LA-ben, de most te jöttél el az én városomba!
Z: Tudom, ez jó, lóghatunk együtt.

Találkozásunk valódi oka azonban egy új film, ami teljesen lázban tart téged, mesélj róla!
Z: A címe Charlie St. Cloud, fantasy és romantikus dráma keveréke, nagyon cool, örülök, hogy megjelenik végre, alig várom, hogy találkozzak az emberekkel a Mall of Americában és ösztönözzem őket, hogy megnézzék a filmet.

Mi fog történni tulajdonképpen. Addig tudjuk, hogy fél 3-kor érkezel a Mall of Americába.
Z: Amennyire lehetséges, együtt lógunk a rajongókkal, ez érdekes szokott lenni, jó móka lesz.

És hozhatnak magukkal dolgokat, amiket aláíratnak veled?
Z: Igen, mindent, alig várom, már régóta nem találkoztam velük.

És izgulsz? Az egész olyan, mintha valami hullámvasút lenne, neked tetszik?
Z: Igen, nagyon is. A barátom, Ashley volt már egy párszor a Mall of Americában, elmesélte, milyen, úgyhogy alkottam róla egy őrült képet, alig várom, hogy láthassam.

Legutóbb több ezer ember volt ott, arra is fel vagy készülve?
Z: Igen, csak jöjjenek!

Hogy maradtál még mindig önmagad? Mert teljesen normális srácnak nézel ki, de van egy csomó őrült rajongód.
Z: Jó móka az egész, de tudni kell kezelni, próbálok sokáig jó filmeket készíteni a rajongóimnak és nem akarok más élvezeteket kipróbálni.

Visszatérve az alaptémához, a filmhez: szerinted a rajongók, akik imádják a High School Musicalt, fogják szeretni a Charlie St. Cloudot is?
Z: Kicsit érettebb, reálisabb filmről beszélünk, de van benne romantika, természetfeletti erők, amelyek engem mindig érdekeltek…

Sírtam a vetítésen.
Z: Ez hihetetlen, mindenki ezt mondja. Az ott a kisöcsém, amikor először láttam szellemként.

Nagyszerű munkát végeztetek, mint testvérek a képernyőn.
Z: Köszönjük.

Nem szeretném lelőni a poént, de elárulod, hogy happy enddel végződik-e?
Z: Igen, mindenki azt mondja, milyen szomorú, de a vége felemelő.

Rendben. Ma találkozhattok Zac-kel a Mall of Americában, fél 3-tól oszt autogramot és válaszol a kérdésekre, és később jelentkezünk a Twin Cities Live-ban is.
A Mall Of Americában készült képeket egyébként ITT nézegethetitek meg!

Fordította: LL.

Guess Seductive

Igaz, hogy mostanában a fiatal hölgy nem filmek készítésével foglalatoskodik, de azért tétlen sem marad egészen.

Hol jótékonysági rendezvényen vesz részt - ilyen volt szeptember 10-én a Stand Up To Cancer telefonos műsor, ahol Vanessa Hudgens is a kagyló végén fogadta a rák elleni küzdelemhez gyűjtött felajánlásokat - , hol ő is nézőként jelenik meg egy filmbemutatón - ahol együtt támogatta kollégaival és barátnőivel Zack Snyder új filmjét, a 3D-ben bemutatott Az őrzők legendáját, hol pedig koncerteket látogat - ahogy tette az AXE Music One Night Only koncertsorozat keretében szeptember 21-én a Weezer koncerten Los Angelesben.

De szeptember utolsó napjaiban, pontosan szeptember 29-én, egy hete, nem vendégként vette ki a részét a jóból, hanem ő vállalta a háziasszonyi szerepet a The Colony-ban tartott új Guess illat megjelenési partiján.

A 21 éves színésznő, aki saját bevallása szerint nagyon szeretne a Guessnak modellkedni, egy ‘ Guess by Marciano fekete ruhát viselve azt ünnepelte a megjelentekkel, hogy a "Seductive"(= csábító) névre keresztelt parfüm boltokba kerül. Legjobb barátnője, Brittany Snow mellett megjelent Alyssa Miller, Solange Knowles, Mark Salling, Harry Shum, Jr., Cassie Scerbo, Italia Ricci és Aj Michalka is.

Képeket a buliról ITT találtok, de IDE kattintva egy fantasztikus portrésorozatot is megnézhettek a két csábítóról, Vanessáról és Brittanyről!

Az este azonban nem volt hatással a barna hajú szépségre, másnap, szeptember 30-án megjelent a Planet Blue Pray for Mother Nature kollekció indulási partiján is, ahol a márka tervezőjével, Chip Fosterrel töltötte az idejét. A designer pedig segített is neki kiválasztani a tökéletes farmert új darabjai közül. A bevétel egy részét egyébként a termékek megvásárlásból a Heal The Bay kezdeményezés támogatására fordítják. A Heal The Bay a Santa Monica-i öböl gyógyítását szolgálja, ami korábban rengeteg veszéllyel fenyegette az embereket és az egész élővilágot.

Erről az eseményről néhány képet ITT találhattok!

Forrás: ZA Angel's; Just Jared Jr., Vanessa-Hudgens.Com.

Emlékezni fogsz rá...

Július 28-án Zac Efron vendégszerepelt Jimmy Kimmel esti beszélgetős műsorában, új filmje, a "Charlie St Cloud" promóciójának részeként. Egy spontán, vicces interjú kerekedett ki a csevejből, érintve a nyári élmények és a filmes lépések témáit. Jó szórakozást hozzá még elalvás előtt, LL jóvoltából! :)


A mai első vendégünk rengeteg sikítozó, fiatal rajongóval büszkélkedhet, forró kosárjelenetekből ismerhetjük őt, amelyek táncszámokba csapnak át, új filmjének címe Charlie St. Cloud, péntektől látható a mozikban, üdvözöljétek Zac Efront!

Hogy vagy.

Z: Köszönöm, jól. Te?

Én is, kösz. Nagy itt az izgalom. Ezt csinálták akkor is, mikor besétáltál a sztriptízbárba?

Z: Az nem volt ilyen kellemes.

Most voltál sztriptízbárban vagy nem?

Z: Igen-igen, voltam.

Egyébként nem tudom, hogy ez miért annyira nagy dolog, gondolom azért, mert még mindig a High School Musicallel hoznak kapcsolatba, de 22 éves vagy.

Z: Így van, igen.

Legális az egész.

Z: Tudom, legális.

Most voltál először?

Z: Ezt inkább nem mondom el, legalább legyen pár hét, amíg nem tudódik ki. Tudod, nem csinálok gyakran ilyesmit, de van egy kép, amit az emberek gondolnak rólam…

De Corbin igen?

Z: Nem, egyáltalán nem. De nagyon sokat hallottam ezekről a helyekről, leginkább rapzenén keresztül, gondoltam, ez nagyon király lehet. Rögtön elképzeltem magam egy szép kanapén T-Pain-nel és Usherrel az oldalamon, és sok pénzzel természetesen. És igazából nem ilyen volt!

Nem?

Z: Nem, azok a srácok nem voltak ott. Legalábbis azon az éjjel.

Biztos? Hátul is megnézted? Lehet, hogy ott pezsgőztek.

Z: Nem, mi voltunk hátul.

Értem, ti voltatok ott. És tényleg 2000 dollárt hagytál ott?

Z: Nem, egyáltalán nem.

Még többet?

Z: Nem, kb. hatot. Nem emlékszem, hogy kinyitottam-e a pénztárcám egyáltalán.

És hogy volt pontosan, a haverjaiddal mentél?

Z: Ünnepeltünk valamit. A legnehezebb része, hogy felhívd előtte a barátnődet.

Felhívtad előtte a barátnőmet? Hogy jön ez ide?

Z: A sajátomat.

Értem, előre felhívtad, okos húzás.

Z: Pontosan, de hogy kezded el egyáltalán a beszélgetést, hogy ne tűnj teljesen seggfejnek?

Nehéz helyzet!

Z: Az bizony! De megcsináltam, ott voltam, túl vagyok rajta.

Mit mondott [Vanessa]?

Z: Azt mondta, rendben.

Azt mondta, minden oké, csinálj, amit akarsz? Egyébként addig kell élvezned ezt, amíg tudod, mert lassan minden telefonba kamerát szerelnek, és nem lesz már telefonálás sem, meg kell majd mutatnod neki, mi is történik. És ha hív, muszáj felvenned.

Z: Na emiatt nem kell aggódnom, mert én már előtte felhívtam.

De ha még egyszer felhív, akkor gáz van… Na majd kiderül. Vagy majd Corbin felveszi, és akkor túléled. Hogy telt a nyarad további része?

Z: Jól.

Mit csináltál, hogy szórakoztál?

Z: Jó móka volt, egy csomó promóción részt vettem, olyan helyeken jártam az államokban, amit mostanában nem tudtam meglátogatni.

És a családod hallott a történtekről, vagy ez nem olyan izgalmas kérdés nekik?

Z: Hogyne.

Itt is vannak.


Miket láttál az Államokban?

Z: Voltam az Atlanta Braves edzőtáborában.

Tényleg, és milyen edzőtábor volt? Miért mentetek oda?

Z: Kisgyerekeket tanítottak baseballozni alapvetően.

Milyen idősek voltak?

Z: 5-6 évesek. Nem igazán tudtam együtt lógni velük.

Azt hitted, játszhatsz majd a Braves-szel, ehelyett a kisgyerekekkel kellett?

Z: Igen, de sokkal coolabb volt.

Kiborultak, amikor megérkeztél?

Z: Nem tudták, hogy Troy vagyok-e vagy Zac. És maguk közt tanácskoztak erről. Aztán odajöttek hozzám, és megkérdezték, hogy „Te Troy vagy?” Azt válaszoltam, hogy igen és nem. És akkor azt mondta az egyik, hogy „Látod, tényleg Troy!”, a másik meg, „De azt mondta, hogy nem!”. Nem tudtam elmagyarázni nekik, mi az igazság.

És játszottál a pályán is?

Z: Igen, bár elég kicsi volt.

Azt hallottam, hogy kempingezni is voltál. Igazi kemping volt?

Z: Igen, elég kemény volt, a földön aludtunk.

De azért nem túlélőtábor, nem kellett vadásznotok, ugye?

Z: Nem, nem kellett.

De felállítottátok a sátratokat?

Z: Igen, két órára voltunk a civilizációtól, mi szűrtük le a vizet, tüzet gyújtottunk, ilyenek.

A vizet hogy szűrtétek le?

Z: Volt egy gépünk hozzá.

Értem. És ti cipeltétek a saját cuccotokat?

Z: Igen.

Ismét olyanok, mint mi, hihetetlen! Tudom, hogy van egy produkciós céged, amelynek érdekes neve van. Ninjas Runnin’ Wild. Miért ez a neve?

Z: Az hétpecsétes titok, hogy miért pont ez a neve. Ez a név megmutatja, milyen filmeket szeretnénk csinálni.

Nindzsákról fog szólni?

Z: Igen, például. De amikor látod azokat a logókat a filmek elején, vagy valakinek a nevét, esetleg a szülei nevét, a Ninjas Runnin’ Wild biztosan ki fog váltani valamiféle reakciót, emlékezni fogsz rá.

Vagy talán félni?

Z: Igen, talán.

Beszélnünk kell ma az új filmedről, a Charlie St. Cloudról is, nem tudom, velünk van-e ma a láthatatlan öcséd. Ott ül, értem. Elég szomorú a film, láttam a trailert, arra gondoltam, még az is lehet, hogy sírni fogok, és tényleg voltak zavarba hozó pillanataim, de szomorúnak tűnik. Tényleg az?

Z: Szomorú helyekre kell menned, hogy szomorúnak érezd?

Például sztriptízbárba? Most már értem a dolgot. És a film végén megjelenik a Ninjas Runnin’ Wild, vagy nem lesznek nindzsák?

Z: Nem lesznek nindzsák még, még nem indult el.

Azoknak, akik nem hallottak még a filmről, mondd el, hogy miről szól nagyjából!

Z: A Charlie St. Cloud egy hajósról szól, aki egyetemre készül, ami azzal jár, hogy otthagyja a hajózást, és a családját is, beleértve a kisöccsét, akinek megígéri, hogy mindig vele marad. Azon az éjszakán autóbalesetet szenvednek, a kisöccse, Sam meghal. A film további része arról szól, hogy Charlie hogyan rakja össze az életét ezek után. Teljes sötétségbe kerül, végül egy gyönyörű fiatal hajós lány menti meg, akibe szerelmes lesz. Tehát ez egy romantikus film, de ugyanennyire dráma is.

Van egy videónk a filmből, elmondod, mi lesz benne?

Z: Igen, ebben a videóban egy esti látogatásom során verekedésbe keveredek egy bárban.

Következik Zac Efron a Charlie St. Cloudban!

Fordította: LL.

Bárcsak :)

A Zac Efron "Charlie St Cloud" című filmjéhez hozzátartózó szeptemberi európai körút természetesen elirányította a szép fiút Angliába, egyenesen Londonba is.

A 22 éves címszereplőt a ITV1's Daybreak reggeli műsorában viszont nem csak az esedékes filmről, hanem barátnőjével való 5 éves kapcsolatáról is kérdezték.

"Együtt vagyok Vanessával, remekül állnak a dolgok, nagyszerű, jobb, mint valaha. És azt kívánja, bárcsak itt lehetne, London a kedvenc helye a világon." árulta el Kate Garrawaynek.

"Jelenleg szuper féltékeny, úgyhogy talán fel kellene hívnom, és elújságolni neki, hogy földet értem és minden rendben van." Talán. :)

Azért szerencsére szerepéről is szót ejtettek, újra csak kitérve arra a kapcsolódási pontra, amit kedvencünk számára igazi öccse, Dylan, és vele való kapcsolata jelentett.

"Tudod, ez olyan, mintha egész életedben lenne egy bűntársad. Egy beépített barátod. Egész életünkben emeletes ágyon osztoztunk, szóval nem kockáztatok, ha azt mondom, hogy meglehetősen közel állunk egymáshoz." - majd kapcsolódva a filmhez, hozzátette: "Amikor olvastam a forgatókönyvet, érzelmileg is megragadott; a két testvér közötti kapcsolat nagyon jó volt és valami olyan, amire nekem is van rálátásom."

Burr Steers filmje egyébként az Egyesült Királyságban ez új hónap 8. napján debütál. Mekkora számokat szimatoltok? :)

Forrás: DigitalSpy.