Emlékezni fogsz rá...

Július 28-án Zac Efron vendégszerepelt Jimmy Kimmel esti beszélgetős műsorában, új filmje, a "Charlie St Cloud" promóciójának részeként. Egy spontán, vicces interjú kerekedett ki a csevejből, érintve a nyári élmények és a filmes lépések témáit. Jó szórakozást hozzá még elalvás előtt, LL jóvoltából! :)


A mai első vendégünk rengeteg sikítozó, fiatal rajongóval büszkélkedhet, forró kosárjelenetekből ismerhetjük őt, amelyek táncszámokba csapnak át, új filmjének címe Charlie St. Cloud, péntektől látható a mozikban, üdvözöljétek Zac Efront!

Hogy vagy.

Z: Köszönöm, jól. Te?

Én is, kösz. Nagy itt az izgalom. Ezt csinálták akkor is, mikor besétáltál a sztriptízbárba?

Z: Az nem volt ilyen kellemes.

Most voltál sztriptízbárban vagy nem?

Z: Igen-igen, voltam.

Egyébként nem tudom, hogy ez miért annyira nagy dolog, gondolom azért, mert még mindig a High School Musicallel hoznak kapcsolatba, de 22 éves vagy.

Z: Így van, igen.

Legális az egész.

Z: Tudom, legális.

Most voltál először?

Z: Ezt inkább nem mondom el, legalább legyen pár hét, amíg nem tudódik ki. Tudod, nem csinálok gyakran ilyesmit, de van egy kép, amit az emberek gondolnak rólam…

De Corbin igen?

Z: Nem, egyáltalán nem. De nagyon sokat hallottam ezekről a helyekről, leginkább rapzenén keresztül, gondoltam, ez nagyon király lehet. Rögtön elképzeltem magam egy szép kanapén T-Pain-nel és Usherrel az oldalamon, és sok pénzzel természetesen. És igazából nem ilyen volt!

Nem?

Z: Nem, azok a srácok nem voltak ott. Legalábbis azon az éjjel.

Biztos? Hátul is megnézted? Lehet, hogy ott pezsgőztek.

Z: Nem, mi voltunk hátul.

Értem, ti voltatok ott. És tényleg 2000 dollárt hagytál ott?

Z: Nem, egyáltalán nem.

Még többet?

Z: Nem, kb. hatot. Nem emlékszem, hogy kinyitottam-e a pénztárcám egyáltalán.

És hogy volt pontosan, a haverjaiddal mentél?

Z: Ünnepeltünk valamit. A legnehezebb része, hogy felhívd előtte a barátnődet.

Felhívtad előtte a barátnőmet? Hogy jön ez ide?

Z: A sajátomat.

Értem, előre felhívtad, okos húzás.

Z: Pontosan, de hogy kezded el egyáltalán a beszélgetést, hogy ne tűnj teljesen seggfejnek?

Nehéz helyzet!

Z: Az bizony! De megcsináltam, ott voltam, túl vagyok rajta.

Mit mondott [Vanessa]?

Z: Azt mondta, rendben.

Azt mondta, minden oké, csinálj, amit akarsz? Egyébként addig kell élvezned ezt, amíg tudod, mert lassan minden telefonba kamerát szerelnek, és nem lesz már telefonálás sem, meg kell majd mutatnod neki, mi is történik. És ha hív, muszáj felvenned.

Z: Na emiatt nem kell aggódnom, mert én már előtte felhívtam.

De ha még egyszer felhív, akkor gáz van… Na majd kiderül. Vagy majd Corbin felveszi, és akkor túléled. Hogy telt a nyarad további része?

Z: Jól.

Mit csináltál, hogy szórakoztál?

Z: Jó móka volt, egy csomó promóción részt vettem, olyan helyeken jártam az államokban, amit mostanában nem tudtam meglátogatni.

És a családod hallott a történtekről, vagy ez nem olyan izgalmas kérdés nekik?

Z: Hogyne.

Itt is vannak.


Miket láttál az Államokban?

Z: Voltam az Atlanta Braves edzőtáborában.

Tényleg, és milyen edzőtábor volt? Miért mentetek oda?

Z: Kisgyerekeket tanítottak baseballozni alapvetően.

Milyen idősek voltak?

Z: 5-6 évesek. Nem igazán tudtam együtt lógni velük.

Azt hitted, játszhatsz majd a Braves-szel, ehelyett a kisgyerekekkel kellett?

Z: Igen, de sokkal coolabb volt.

Kiborultak, amikor megérkeztél?

Z: Nem tudták, hogy Troy vagyok-e vagy Zac. És maguk közt tanácskoztak erről. Aztán odajöttek hozzám, és megkérdezték, hogy „Te Troy vagy?” Azt válaszoltam, hogy igen és nem. És akkor azt mondta az egyik, hogy „Látod, tényleg Troy!”, a másik meg, „De azt mondta, hogy nem!”. Nem tudtam elmagyarázni nekik, mi az igazság.

És játszottál a pályán is?

Z: Igen, bár elég kicsi volt.

Azt hallottam, hogy kempingezni is voltál. Igazi kemping volt?

Z: Igen, elég kemény volt, a földön aludtunk.

De azért nem túlélőtábor, nem kellett vadásznotok, ugye?

Z: Nem, nem kellett.

De felállítottátok a sátratokat?

Z: Igen, két órára voltunk a civilizációtól, mi szűrtük le a vizet, tüzet gyújtottunk, ilyenek.

A vizet hogy szűrtétek le?

Z: Volt egy gépünk hozzá.

Értem. És ti cipeltétek a saját cuccotokat?

Z: Igen.

Ismét olyanok, mint mi, hihetetlen! Tudom, hogy van egy produkciós céged, amelynek érdekes neve van. Ninjas Runnin’ Wild. Miért ez a neve?

Z: Az hétpecsétes titok, hogy miért pont ez a neve. Ez a név megmutatja, milyen filmeket szeretnénk csinálni.

Nindzsákról fog szólni?

Z: Igen, például. De amikor látod azokat a logókat a filmek elején, vagy valakinek a nevét, esetleg a szülei nevét, a Ninjas Runnin’ Wild biztosan ki fog váltani valamiféle reakciót, emlékezni fogsz rá.

Vagy talán félni?

Z: Igen, talán.

Beszélnünk kell ma az új filmedről, a Charlie St. Cloudról is, nem tudom, velünk van-e ma a láthatatlan öcséd. Ott ül, értem. Elég szomorú a film, láttam a trailert, arra gondoltam, még az is lehet, hogy sírni fogok, és tényleg voltak zavarba hozó pillanataim, de szomorúnak tűnik. Tényleg az?

Z: Szomorú helyekre kell menned, hogy szomorúnak érezd?

Például sztriptízbárba? Most már értem a dolgot. És a film végén megjelenik a Ninjas Runnin’ Wild, vagy nem lesznek nindzsák?

Z: Nem lesznek nindzsák még, még nem indult el.

Azoknak, akik nem hallottak még a filmről, mondd el, hogy miről szól nagyjából!

Z: A Charlie St. Cloud egy hajósról szól, aki egyetemre készül, ami azzal jár, hogy otthagyja a hajózást, és a családját is, beleértve a kisöccsét, akinek megígéri, hogy mindig vele marad. Azon az éjszakán autóbalesetet szenvednek, a kisöccse, Sam meghal. A film további része arról szól, hogy Charlie hogyan rakja össze az életét ezek után. Teljes sötétségbe kerül, végül egy gyönyörű fiatal hajós lány menti meg, akibe szerelmes lesz. Tehát ez egy romantikus film, de ugyanennyire dráma is.

Van egy videónk a filmből, elmondod, mi lesz benne?

Z: Igen, ebben a videóban egy esti látogatásom során verekedésbe keveredek egy bárban.

Következik Zac Efron a Charlie St. Cloudban!

Fordította: LL.