2010. febr. 28.

La Baletta

Mai adag számunk köré vagy inkább mellé kerekített sztorink visszatér várhatóan a megszokott fázisba, vagyis altatni fog, mindezt nem elrettentésként vetíti előre a Mesélő, pusztán a várható hatást jelzi előre, szóval kispárnát a fejek alá, fél szem az ágyon, olvassátok végig, majd véleményezés után irány a jó puha ágy. Update: így túl a sztorin, talán annyira mégsem bágyasztó, szóval annyira nem kell sietni az alvással.

Nyissunk rögtön Szellem-csalogató dallal, a múltkori Broadway-os, jelmezbálos kaland, mindenkit ugyan nem ragadott meg, sőt, páran nem fejtik ki véleményüket sajnos, de akik aktívak voltak, mint a Szellem, azok bizony éppen kipihenik a Bál fáradalmait, szóval semmiképp nem lenne jó valami zúzóssal nyitni, tehát összességében kímélni kell a Szellemet. Így aztán a Fuvolás Lány egy instrumentális szerzeményt játszik, Presser Gábor La Baletta című művét, a dallamvilág tökéletesen illeszkedik pikolóra is, így aztán a Szellem széles mosolyok közepette bújik elő a lámpásból és máris keríti elő a szőnyeget, majd égszínkék füsttől ölelve teleportálunk is kedvenceink városába.

Megérkezvén tapasztaljuk, hogy kedvenceink egy csellel készülnek fogadván bennünket, mindketten két számmal nagyobb cuccba bújnak, ezáltal nagyon menőnek öltöznek, céljuk, mint mondják, hogy a lehető legátlagosabbnak tűnjenek, azért, hogy bemehessenek egy DVD-ket áruló boltba és személyesen nyomozzák ki mi a helyzet azon a fronton. A front a házimozis piac természetesen, csak, hogy tisztázzuk.

Szóval előbb a Mr. sétál be az üzletbe, a hatás kedvéért egész héten nem borotválkozott és még kontaktlencsét is visel, hogy jellemzően kék szemeit elrejtse, barnára színezze. Egyedül megy be, hogy kevésbé legyen feltűnő, pulcsijának kapucniját lezseren fejére csapja, csak, hogy haját mind inkább összekócolja.

Az utasok a Szépséggel addig a bolt előtt várakoznak, előbbiek bámulnak maguk elé, már-már hitetlenül persze, hogy vajon miért és hogy jutott az eszükbe mindez. Biztos gondoltak spontán egy lazát, hm, vagy lehet, egész héten a legjobb tervről agyaltak, persze nem avatnak be minket, pedig nagyon szépen kérjük, még a Fuvolás Lány Shrek 2-ből elcsent Csizmás Kandúr nézését is bevetjük, mindhiába, makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen titok.

Szóval az átlagosnak öltözött Z belépett a boltba, úgy tűnik a siker teljes, mert sikerült beolvadnia a bolt vásárlóinak tömegébe. Azon a ponton vált gyanússá, hogy a Megint 17 DVD/blu-ray aktuális heti eladási mutatói iránt kezdett érdeklődni, ami ugye fura, hiszen miért érdekelnének valakit ennyire a számok, de az eladók úgy voltak vele, hogy sok furcsaságot láttak már az Angyalok Városában, egy ilyen apróságon nem fognak fennakadni. El is mesélik, – na jó, nem állítható, hogy lelkesen – hogy a január 25-31-ig terjedő időszakban erőteljes visszaesés volt tapasztalható, amennyiben mindösszesen 684 példányt sikerült eladni. Ezzel mondjuk 10,642 db-ra növelték a 2010-ben eladott lemezek számát, és pontosan egy hónap alatt sikerült ezt prezentálni. Ha ugye átlagot akarunk vonni, akkor ez heti 2,661 példány eladását jelentené – szóval ennyit az átlagról. Ami biztos, hogy ez a 684 példány az eladó szerint 13,694 dollárnyi bevételt hozott.

Ezzel Zac ki is derítette amit akart. A sor a Szépségen van. Ő is laza ruhába öltözött, sőt, hasonló sapkát is húzott, mint amit a Bandslam-ban viselt, a haját összefogta, sminkről szó sem volt, ellenkezőleg, ezeken felül pedig igyekezett közönyös arcot vágni, és az iPod sem hiányozhatott a füléből. Ilyen álruhában bement ugyanabba a boltba. Az eladónak kezdett egyre gyanúsabb lenni a dolog: előbb egy tipikusan átlagos, már-már flegma srác egy népszerű film számairól érdeklődött, most meg itt van egy teljesen közönyös lány, aki szintén borzalmasan átlagosnak látszik, erre a HSM 3 DVD/blu-ray eladási mutatóiról érdeklődik. Ez már a sokat látott eladónak is kezd gyanús lenni.

Node, mivel ez a lány egy HSM 3 blu-ray-t tesz a kosarába, hihető, hogy tényleg érdekli a téma. Meg is tudhatja, hogy január 25-31-ig 388 db lemezt adtak el összesen, ami nem kimondottan sok, az idén mondjuk ezzel együtt 4,805 példány eladása jegyezhető fel. Ahhoz képest, hogy szép lassan egy éve van forgalomban a film, annyira nem rossz eredmény talán. Viszont tudnia kell azt is – folytatja az eladó, hogy 8,160 dollár folyt be a szóban forgó héten eladott lemezekből. Ezzel V megköszöni a tájékoztatást és a pénztárhoz sétál fizetni – 21 dollár az átlagár, miután kifizeti és elköszön, a pénztáros meg visszaköszön: Bye, Vanessa!

Mire aztán leesik az eladónak is, kik voltak az érdeklődők: egyből visszhangzik a visítás az üzletben – Zaaaaac, Vanessaaaaa, több sem kell a vásárlóknak, elkezdenek rohanni a kijárat felé, eldobva mindent ami a kezükben van, rohannak, gázolva át mindenen, mobiljukkal fényképeket készítve, mint önjelölt paparazzók, erre aztán V és Z is neki kell iramodjon, mert a hálás tömeg képes lenne szétszedni őket, a laza ruhából ki is bújnak és lekezdenek szaladni, még jó, hogy nekünk itt a szőnyeg, hogy követni tudjuk őket, különben legtöbben lemaradnánk de nagyon. Futunk és lebegünk, egészen egy jégkoripályáig, ahol nyomunkat veszíti a tömeg.

Mindezen intermezzo bebizonyította hőseink számára, hogy képtelenség átlagosnak tettetnie magát annak, aki valójában nem átlagos, tehát nekik nincs esélyük erre.

Igen ám, csakhogy a dolgok neheze még csak most jön a Mesélő számára, mindenki örömmel húz korcsolyát. A Mesélő is jégre lép, mivel a MAOW aktuális számait csak így kapja meg. Márpedig a mesekönyv olvasóinak érdekében jégre kell lépnie, mert a mese MAOW számok nélkül, olyan mint…hm, ide kellene valami frappáns hasonlat… szóval olyan, mint… na jó, a frappáns nem megy, úgyhogy mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy milyen.

Miután a Mesélő testével vagy háromszor oda-vissza feltörölte a jeget, az utasok már nem tudják tovább nézni a szerencsétlenkedését, és ráveszik Z-t, hogy inkább mondja azokat a számokat, mielőtt összetöri magát. Persze Z-t sokáig nem kell győzködni, jóindulatú egyrészt, másrészt mivel az utasok megoszlása kb. a Sucker Punch szereplőgárdájának nembeli megoszlásával vetekszik, így külön is érthető.

Meséli tehát, hogy a 13. hétvégéjén a film, ami február 19-21-ig volt, 6,622 dollárt hozott a film 9 mozi műsorán. A 9 mozi a héten is aktuális volt, hétfőn 568 dollár volt a bevétel, ami keddre 753 dollárra nőtt, szerdán pedig 628 dollárnyi bevétel volt regisztrálható a 9 moziban. Csütörtök külön mondatot érdemel, hiszen filmünk az egész mezőny második legnagyobb feltámadását produkálta és 74,7%-os növekedéssel 1,097 dollár bevételt termelt! E hétvége 7 filmszínházban éri, vagyis érte a MAOW-t.

Ne maradjon el heti rendes nemzetközi utazásunk sem, induljunk Malajziába a Dél-kínai tengeren a Vörös Pillangóval – hajónkat tulajdonképpen a számok hajtják, érdekes és teljesen váratlan módon.

Vissza is megyünk az időben egészen december 31-ig, ugyanis ekkorra datálhatjuk a Bandslam bemutatóját a délkelet-ázsiai országban. Össze is barátkozunk néhány helyi lakossal, akik aránylag jól beszélnek angolul, ezért meg tudják magukat néhány utasunkkal, akik pedig tovább is tudják adni nekünk, mi is a sztori. Először is, meg kell hagyni, hogy nagyon kedvesek velünk vendéglátóink, mert látják rajtunk, hogy egészen megéheztünk a nagy útban, úgyhogy némi kókuszdióval kínálnak bennünket – abból úgyis bőven van arrafelé. Szóval fejenként átlag két kókuszdió múlva el is mondják, hogy 17 filmszínház műsorán nyitott a tárgyalt időpontban a film, méghozzá a nem kimondottan acélos eredménynek számító 17,419 dollárral. A január 7-10-ig datálható második hétvégéjén a film alaposan csökkent és 5,529 dollárt hozott. Mindebből már logikusan következik, hogy a harmadik hétvégére már csak 11 moziban futott a film, ezekben 915 dollár volt a termés.

Tekintve, hogy a nem ismertetett adatok lassacskán a Bandslam kapcsán elfogynak és, hogy e mese talán picit kevésbé bágyasztó, mint általában, mindezen nem átlagosságot fejeljük meg azzal, hogy ismerkedjünk meg a záró szakasszal, összesítsük a számokat és nézzük, hogy mire jutottunk ma.

A Zac Efron és Christian McKay főszereplésével készül Me and Orson Welles című film amerikai bevétele vetítésének 14. hetében 1,190,003 dollár, melyet kitartóan követ az 557,602 dollárnyi nemzetközi szám, az összbevétel 1,747,605 dollár.

A Bandslam kapcsán nem volt elmozdulás továbbra is 12,225,023 dolláros összbevételen áll.

A korábbi projektekre térve:

A Megint 17 című film DVD/blu-ray eladásaiból származó bevétel 2010. évben 189,158 dollár, összesen pedig 25,300,427 dollár.

A High School Musical 3 – Senior Year című Nagy Közösségépítő Film idei bevétele a DVD/blu-ray eladásokból 96,088 dollár, összesen pedig immáron 58,907,927 dollár.

Írta: Fant.
Forrás: The Numbers 1 2 3; BoxOfficeMojo 1 2.

6 megjegyzés:

(f.é.) írta...

Helló!

Én,mint a "páran" táborához tartozó emberkék egyike jelentem:itt volnék.:)
Mostanában éppen úgy vagyok a mindennapokkal,mint kedvenceink az inkognitó felfedése után.
Egy rohanás az élet.:)

Viszont most megálltam pár percre!!

Fant írta...

Hello f.é! Örülök neked és, hogy megálltál percre most egy utazás erejéig. Bízom benne, hogy megérte :)

Dittának ismét kijár az elismerés, kifogástalan képregény lett az unalmas szó- és számhalmazból, hála az illusztrációnak :)

xdittax írta...

Az illusztráció megalkotásánál olyan érzésem volt, hogy végig ezekre a képekre gondoltál. :) Legalábbis a rohanós résznél mindenképp. :)

Úgyhogy hatalmas segítség, és élvezet volt a meséd, most is, mint mindig! :)

Andi írta...

Sziasztok!

Sajnálom, hogy csak most tudtam elolvasni a mesét, e miatt kicsit rosszul is aludtam tegnap este :(:))
Nagyon találóak lettek a képek az aktuális szövegrészekhez. Úgy is mondhatnám, hogy olyanok a képek mintha a mesére szabták volna, vagy fordítva?:)) Részemről külön élmény volt a korizás, mert egy villanásra a fénykoromat juttatta eszembe mikor a műjégen én is csak úgy róttam a kőröket körbe-körbe :))
Köszönöm a mesét és a hozzátartozó képes felét is :))

Fant írta...

Igazából a képek lettek a meséhez alkotva, nem befolyásolt tudatosan az a része, sőt, egyedül a rohanós rémlik, hogy egyáltalán láttam már, szóval nem is reméltem, hogy ennyire találóakkal sikerül illusztrálni :)

Örülök, Andi, hogy kellemes emlékeket ébresztett a korizós része :))

Szóval megleptetek a képekkel és az emlékekkel, aminek örülök :)

Igyekszek a következőbe is kitalálni valami érdekeset, még nem tudom mi lesz, van két érdekes számunk mondjuk :))

LL írta...

Először is szerintem ez a mese egyáltalán nem altatott így utólag, nem tudom persze, a nagyközönségre hogy hatott, de én ébren maradtam :D

A sztori vicces, az amcsik között jó sok nem átlagos ember van, és hőseink bizony közéjük tartoznak :))

A kori nekem is szép emlék, szerintem mindenkinek vicces dolgok jutnak róla eszébe :D