Színésszel vagy filmkészítővel interjút készíteni jelenthet kihívást annak ellenére, hogy élvezetes az interjú. Egyszerre három embert interjúvolni…mindenképp zsonglőrködést vesz igénybe, főleg, ha együtt dolgoztak, sok interjún vettek részt együtt, és nem félnek egymás szavába vágva válaszolni. Kellett volna vinnem egy kamerát, hogy felvegyem a beszélgetésem a Me and Orson Welles rendezőjével, Richard Linklaterrel, és a főszereplőkkel, Zac Efronnal és Christian McKay-al, mert nagyon szórakoztató trió voltak. (És nem is néznek ki rosszul.) McKay először szerepel filmben Welles-ként, akit színpadon is alakított, Efron egy tinédzsert játszik, aki a Mercury Tűrsulatban találja magát, amikor színpadra állítják a Julius Caesart 1937 New York-jában.
A Cinematical-nek csak öt percet sikerült a három úriemberrel töltenie a Me and Orson Welles-ből a nemrég tartott sajtónapon Austinban – ebben a korlátozott időszakaszban sikerült minden részletekbe nyúló, kutakodó kérdést feltennem, hogy megtudjak néhány általános dolgot, amelyre mindhárman tudnak válaszolni. Valamikor bármint megadnék azért, hogy egy órát tölthessek velük. De még egy rövid interjú is hihetetlen móka volt, az egyetlen dolog, amit bánok, hogy az egyetértés a filmkészítő és a színészek között nem mutatkozik meg annyira a szövegben. A Cinematical kritikájában (lásd: előző bejegyzés) a tavalyi torontói premierről találhattok több információt a filmről, amelyben Claire Danes is szerepel. Ha nem tudunk több időt tölteni a trióval személyesen, megnézhetjük kettőjüket a vásznon ebben az elbűvölő vígjátékban.Cinematical: A Me and Orson Wellest Vincent és Holly Gent Palmo írta Robert Kaplow regénye alapján. De arra vagyok kíváncsi, hogy ti egyenként mit tettetek a filmhez, ami a személyiségetek része – színészként vagy filmkészítőként.
Richard Linklater: Szerintem mindenki hozzátette a személyes tapasztalatait. Mindenki a színház és a film világában újra és újra átéli ezt az élményt, amikor csoportosan művészetet hoz létre. Kezdetben ez volt az, ami ennyire vonzott a történetben – az egység megmutatkozása. Nem is beszélve, hogy ez nagyszerű pillanat volt Welles életében.
De a háttérben játszódó történet, nem tudom, hogy én átéltem-e hasonlót. Az ilyen filmek általában önéletrajzok, de az enyémek nem ennyire drámaiak. Sokkal kényelmesebb volt ezzel a történettel kifejezni a mondanivalómat azzal kapcsolatban, ami a függöny mögött történik.
Zac Efron: Nagyon sok közös élményünk volt Richarddal (a karakterrel) a színházzal kapcsolatban. Így bontakozik ki a történet, emlékeztet a színházban töltött éveimre, ahol felnőttem. (Nevet.) Úgy beszélek, mintha olyan rég lett volna. Nagyon sokat szerepeltem színházban kiskoromban, musicalekben, mindenfélében. Egész végig készen álltam rá, hogy mindent feladjak azért az életért, és magam mögött hagyjam a másik életemet, nagyon is át tudom érezni ezt az érzést.
Christian McKay: Ez az első filmem, tehát megpróbáltam mindent felhasználni, amit Orsonról tanultam – ez a legjobb szerep, amit valaha is felajánlottak nekem. Szerintem sikerült hoznom a magabiztosságot a tudatlanságban.
Cinematical: Milyen találó kifejezés, “magabiztosság a tudatlanságban.”
Christian McKay: Attól tartok, nem az enyém, Orsoné. De teljesen át tudom érezni.
Cinematical: Zac, meg kellett tanulnod lanton játszani?Zac Efron: Igen, meg kellett tanulnom. És aztán a sok köztes pillanatokban, amikor mindenféle dalokat játszom idegességemben – szerintem a végén össze tudtam hozni az egészet egy kis dalban.
Christian McKay: És az összekötés is nagyon bonyolult kihívás volt. Nagyszerű a filmben. Magadtól tanultad meg?
Zac Efron: Igen, cool lehetőség volt.
Richard Linklater: Fontolóra vehetnéd, hogy megtanulj pár Mark Twain-féle fiús trükköt, hogy lenyűgözd a hölgyeket.
Zac Efron: Pontosan. Ha valamikor látok ilyet, megtanulom. És szerintem Richard (a karakter) is így van ezzel.
Cinematical: Mi az a műfaj, amit még nem próbáltatok ki, de szeretnétek a jövőben?
Christian McKay: Számomra ez a High School Musical.
Zac Efron: (Nevet). Egy “felnőtt” film.
Richard Linklater: Szeretnék egy klasszikus musicalt készíteni valamikor, de nem tudom, mi legyen a történet. Nem tudom, mi lenne a jó, és hogy lehetne megvalósítani. Meg kell találni a megfelelő történetet.
Zac Efron: Van egy ötletem. Készíthetnél remake-et a Xanadu-ból.
Richard Linklater: Igen? Benne vagy. Oké, ezt te hallottad először.
Zac Efron: Valamikor minden műfajt ki szeretnék próbálni.
Christian McKay: Főleg a felnőtt filmeket?
Zac Efron: (Nevet) Nem kell ilyen komolyan venni.
Cinematical: Akkor mondd el, mi az igazi következő lépésed. Valószínűleg nem egy felnőtt film.
Zac Efron: Egyáltalán nem. Csak viccelek, őszintén csak viccelek.
Christian McKay: Én vagyok a hibás.
Zac Efron: Nemrég fejeztem be a Charlie St. Cloud halála és élete című filmet, kicsit felnőttesebb. Dráma természetfeletti elemekkel. Két testvér kötelékéről szól, jó történet.
Christian McKay: Ha hiszitek, ha nem, fogok szerepelni még egy filmben. A címe Mr. Nice, ahol egy MI6 kémet játszom. Egy csodálatos hippi drogcsempészről szól, akit Howard Marxnak hívnak. Rhys Ifans játssza, ő egy nagyszerű Wales-i színész. És a következő Woody Allen filmben néhányszor feltűnik a vállam.
Cinematical: A vállad?
Christian McKay: Ennyi jutott el a képernyőre. De nagyszerű élmény volt látni azt az embert. Majdnem eltörtem a kezét, amikor kezet fogtunk. Játszik klarinéton, mondtam neki, hogy Steinway and Sons. Nem értette a poént.
Richard Linklater: Van egy pár forgatókönyvem, amelyen még dolgozom. Nem vagyok biztos még a következő lépésemben.
Cinematical: Vannak hírek a Tökéletlen idők folytatásáról, van erre esély?
Richard Linklater: Egy főiskolás vígjátékkal próbálkozom. Ezen kívül van egy Kelet-Texasban játszódó igaz krimitörténetem, amit próbálok megcsinálni, és egy középkorban játszódó film is. Nem tudom, melyik lesz a következő a három közül. Ki tudja?
Christian McKay: Elég vegyes lehetőségek.
Richard Linklater: Szerencsés lennék, ha egyet el tudnék készíteni közülük.
Fordította: LL.
Eredeti interjú: KATT.
1 megjegyzés:
A közepén elszabadult a lazulás :)) Tényleg kár, hogy a cikk szerzője nem vitt magával kamerát, a beszólás a HSM-el McKay részéről, meg a bizonyos felnőtt filmek, hatalmas :))
Vannak olyan részek, amikhez látni kellene végre a filmet, hogy pontosan érthető legyen miről is van szó, nem gondoltam, hogy a lantozás visszatérő elem a filmben például. Bár mondjuk gyanús lehetett volna a sok kép, amiken Richard lanttal a kezében van :)
Az interjú bizonyítéka, hogy 5 percben is lehet maximálisan jó interjút készíteni, végül is, nagyban múlott az alanyokon persze, mindenesetre tényleg szórakoztató volt.
Úgyhogy köszi a fordot LL, nagyon szép munka! :)
Megjegyzés küldése