2008. febr. 8.
Details Magazin - January 'o8 - Zac Efron
Details magazin, 2008 január, a cikket írta: Simon Dumenco, fordította: Ditta Névtelen Barátja :) Így aztán Őt tessék dicsérni! <3
Az eredeti, angol nyelvű változat ITT találjátok!
A tinikirály bebizonyítja, hogy belevaló
Ahhoz, hogy megtapasztaljuk Zac Efron az influenzánál is gyorsabban terjedő hírnevének nagyságát, elég ha megállunk a legközelebbi áruházban, boltban vagy akár drogériában.
Egy gyors pillantás az árukészletre – és máris érezni az egyeduralmát az adott helyen. A képe ott van az ajándékcsomagoló papírokon, a műanyag partypoharakon, képeslapokon és az uzsonnadobozokon. Az ő arca látható a rózsaszínű, szív alakú nyaklánc medálján, a pizsamákon, éjjeli lámpákon, tortadíszítő kiegészítőkön, ajakbalzsamon és esernyőkön. Hivatalosan az ő neve fémjelzi a High School Musical logójával ellátott digitalis kamerát és MP3-lejátszót. Nemrégiben a Honeycomb nevű cornflakes dobozán tűnt fel a HSM többi sztárjával együtt, miközben a „győzelemért” ugrottak közösen, így reklámozván a High School Musical 2 DVD megjelenését.
Az eddig két részes film, mely tavaly nyáron debütált a Disney csatornán, minden idők legnézettebb adása lett a kábeltévé történelme során. Az első rész, melyet eredetileg is TV-műsornak szántak, volt a kezdete a HSM őrületnek. A 2006. január 20-ai bemutató óta világszerte körübelül 200 millió néző volt kíváncsi a TV-filmre. Sőt, a Soleil-Media Metrics piackutató vállalat legutóbbi felmérése szerint a HSM logó legalább 1 milliárd dolláros haszonhoz juttatta a Disney birodalmat.
Habár valójában hat főszerep van a High School Musical-ben, a húszéves Efron az, aki nemcsak a legnagyobb felfedezett lett, hanem a paparazzi-hadjárat érdeklődési körének elsőszámú célpontja is. Utal is erre, miközben átvágunk fekete Audi S6 típusú autójával a Los Angeles-i lakónegyeden, elhagyva a kellemes, egyedi kinézetű társasházat, amelyben él: „Idegesíti a szomszédaimat, hogy a lesifotósok elfoglalják az összes parkolóhelyet” – mondja.
Szerencsére úgy tűnik, nem követik kedvenc áldozatukat Isten házába, ahová az interjút megbeszéltük. Bár az igazság az, hogy a helyszín (a hollywoodi presbiteriánus templom), melyet maga Efron javasolt, eleinte gondolkodóba ejtett: talán Amerika legnagyobb ifjú csillaga, kinek magánélete mindeddig mentes maradt nyílvános részegedéstől, kocsmai verekedésektől, ittas vezetéstől, a hitéről akar velem beszélgetni. Talán Zac Efron megtalálta Jézust?
Valójában nem. (Később kiderült, hogy bár vallásos, szabadgondolkodásúvá nevelték, így nem gyakorolja a hitét.) Efron azért választotta ezt a helyszínt, mert a templom és annak környéke jelenleg a következő filmje, a Seventeen produkciós irodájának bérleménye; persze nem az egész épület, hanem csak a területen található kosárlabdapálya. Az Efron által játszott karakter ugyanis (a HSM-ben játszott Troy-hoz hasonlóan) egy kosárlabdazseni.
A templomi környezet jól áll az ifjú színésznek. Olyan kifejezéseket használ, mint „Ez tök jó, barátom!”, melynek hallatán annyira szétárad bennem a boldogság, hogy folyamatosan emlékeztetnem kell magamat arra, hogy Hollywoodban vagyunk, a világ legkiábrándítóbb művilágában. Az ártatlan és édes High School Musical filmeket Utah államban forgatták, így olyan, mintha Efron mindig magában hordozna egy kicsit Utah természetes tisztaságából, bármerre is jár. (Bár ő valójában a kis népességű, kaliforniai San Luis Obispo-ból származik.) Ő lehet az elveszett Osmond-gyerek.
A hollywoodi presbiteriánus templom pályáján Efron ízelítőt ad kosártudásából, miközben szédületesen gyorsan cselezi a labdát a két lába között, majd elmondja, hogy egy örökkévalóságnak tűnt, mire ráérzett a mozdulatra és először tudta szépen kivitelezni azt. „Ezt az egy cselt naponta újból és újból és újból gyakorlom otthon, a konyhában.” A 179 cm magas színész mozdulatai gyorsak és fürgék, bár ez csak mostanában van így, hiszen szinte egész gyermekkora alatt, a saját bevallása szerint, vézna és ügyetlen volt.
A Seventeen egy fordított Segítség, felnőttem! típusú történet, melyben egy férfi, akit a 38 éves Matthew Perry alakít, egy 17 éves fiú testében találja magát. Az ifjúkori alteregót formázza maga Efron. „Tulajdonképpen egy öregedő, életunt, középkorú férfit játszom” – magyarázza. Még mindig meglepettnek látszik, amiért a filmet valójában neki írták.
„Ez fura” – mondja. „Tudod, egyáltalán nem érzem úgy, hogy rászolgáltam volna ekkora elismerésre. Ugyanis mindösszesen a Disney csatorna egyetlen egy sikeres válogatása választ el engem másik legalább 2000 Los Angeles-i sráctól, akinek barna haja és kék szeme van.”
Valahol a világban ebben a másodpercben egy kis homoszexuális fiú egyik Zac Efron babája csókot lehel a másik Zac Efron baba szájára. Bizarr módon a színész mindkét eddigi legnagyobb szerepe a plasztik világ halhatatlanjai közé emelte őt: a High School Musical Troy Bolton babáját követte a társa, a Hajlakk Link Larkin babája – mindkettőt természetesen Efronról mintázták.
„Leonardo DiCaprio 10 évvel ezelőtti feltűnése óta Zac messze a legnagyobb férfi szenzáció a szakmában, ezt mutatja a feléje irányuló érdeklődés és az eladási statisztikák” – magyarázza a tinihírességek magazinjának, a Popstar!-nak a főszerkesztője, Matthew Rettenmund.
Akárcsak DiCaprio, Efron is családi TV műsorokban alapozta meg a hírnevét. DiCaprio 22 epizódban szerepelt a Growing Pains című sorozatban, míg Efron a Warner Brothers által készített „szörfdráma”, a Mindig nyár című műsor 16 részében tűnt fel. Míg DiCaprio forgatott egy ikonikus jelentőségű, zenére és romatikára ápülő filmet (a Baz Luhrmann által rendezett Romeó + Júlia), ugyanúgy Efron is szerepelt egy történelmi jelentőségű produkcióban (HSM). DiCaprio a tiniszerepből a Titanic című filmnek köszönhetően tudott kitörni. Efron kitörése bár kisebb jelentőségű volt, tavaly a Hajlakk mégis majdnem 200 millió dollár profitot ért el világszerte.
Bár DiCaprio-val ellentétben, aki a a Titanic utáni őrület csúcsán elkezdett a nők szoknyája után futni és hirhedt „rosszfiúvá” vált, Efron neve továbbra is makulátlanul tiszta maradt. Habár az ő hírneve valójában kettős: egyfelől hiába találkozott már mindenki a nevével, a felnőtt közönség nagyrésze még nem látta egyetlen alakítását sem, másfelől úgy gondolnak rá, mint az a mosolygós, nem eldönthető nemű fiú a High School Musical promoképeiről, aki annyira ártatlannak és megcsináltnak tűnik, hogy majdnem összekeverhető egy animált Disney-karakterrel.
Természetesen a róla kialakult képről véletlenül a lesifotósok tehetnek. Ha csak egy dolog van, amiért Efron kinőtte a Popstar! által kiépített szívtipró imázsát és tömegkereskedelmi cikké vált, akkor az biztosan azok a tavalyi Hawaii-n töltött villámnyaralása alkalmával készült lesifotók, amelyek megörökítették, mikor a High School Musical másik sztárjával, Vanessa Hudgens-szel csókolózott és került intim viszonyba a parton. Azok a képek, állítja, voltak az első figyelmeztető jelek, a siker első mércéje. Hiszen korábban is fotózták már, bár főleg a hivatalos HSM és Hajlakk promóciós utakon, a híres „Zanessa-képek” titokban, teleobjektíves fényképezőgéppel készültek. „Akkor ez elképzelhetetlen volt” – állítja Efron. „Fogalmam sem volt, hogy valaki érdeklődik irántunk. Az ilyen lesifotókon mindig nagy sztárok vannak. Mikor felkeltem, az apukám mesélte nekem, hogy a tengerparti képek megjelentek egy újságban. Kinevetett, azt mondta, >hancúrozom< a képeken.”
A futótűzként terjedő hír a valós életbeli románcáról és a képek együttesen lavinát indítottak el, mely során az Efron-ról kialakult kép egyik napról a másikra megváltozott. Ugyanis ezek ráirányították a figyelmet arra, hogy a tökéletesen megkomponált, cukormázas HSM-alak mögött ott áll Efron, kinek teste csak néhány apró semmiséggel marad el a Harcosok klubja című film sztárjának, Brad Pitt-nek a testétől. Hirtelen tehát a világ rádöbbent, hogy a High School Musical főszereplője felnőtt. Életének ezen epizódja lett az első lecke számára, melyet ebben a pénzéhes világban a lesifotósokkal folytatott küzdelemben megtanult. Állítása szerint mielőtt elhagyták Hawaii-t, „a fényképész otthagyta a CD-t a szállodában az összes képpel, melyet készített, illetve írt egy üzenetet, melyen ez állt: >Kösz a Range Rover-t!<”
Mikor Kenny Ortega, a High School Musical rendezője Zac Efronról beszél, úgy hangzik, mintha éppen a musical-aranykor egyik legnagyobb egyéniségéről áradozna. „Órákig izzad a tükör előtt állva a koreográfia betanulása során, majd egész éjjel dolgozik, hogy rögzítsenek egy dalt” – dícséri Ortega. Mindkét HSM – melyek gyakorlatilag egy hosszú, énekben és táncmozdulatokban bővelkedő videóklipphez hasonlítanak –, elhíresültek a kegyetlen, kimerítő meghallgatásokról és próbákról.
Természetesen ugyanazok a tömeghisztériás jelenségek alapozták meg a HSM és az American Idol vagy a So You Think You Can Dance című TV-showműsorok sikerét. Ugyanis van valami mélységesen retro, ugyanakkor tökéletesen időzített valami az Efron-jelenségben és az ő anti-rosszfiús személyiségében, melyre a mai világban nagy szükség van.
„Ezt a sztorit el kell mesélnem” – kezdi a történetet Efron közeli barátja és a Hajlakkban partnernője, Nikki Blonsky, mikor kérem tőle egy tipikus Efron-emlék felidézését. „Mindketten nagyon izgatottak voltunk, mikor megtudtuk, hogy a Hajlakkban John Travolta is szerepelni fog. Tudtuk, hogy pontosan melyik napon fog csatlakozni hozzánk, így az azt megelőző éjjel Zac és én leugrottunk néhány szendvicsért a Subway-be, amjd visszasiettünk a szállására, hogy megnézzük a Grease-t. Őrült módjára viselkedtünk és sikoltoztunk, mert nem hittük el, hogy >Danny Zuko< tényleg szerepelni fog a mi filmünkben!”
Efron nem szégyelli az énekes és táncos szenvedélyét. 11 éves korában, miután szerepet kapot kezdőként egy helyi produkcióban, melynek címe Cigány volt, felfedezte a musicalek iránti szeretetét.
„Nem mondom, hogy ellenállásba ütköztem, de azt sem állítanám, hogy mindenki támogatott” – emlékszik vissza. Efron ezt már egy eldugott hollywoodi kávézóban meséli, melyet valószínűleg azért választott, mert az „tini-mentes”. „A barátaim mind gördeszkáztak vagy sportoltak. Mikor hallottak a szenvedélyemről, csak ennyit kérdeztek: >Tényleg? Tényleg szeretsz színészkedni? És táncolni meg énekelni? Valóban élvezed mindezt?<”
Sok Disney-felfedezettel ellentétben (gondolok Justin Timberlake-re, Britney Spears-re és Christina Aguilera-ra, akik a kilencvenes évek elején egész fiatalon lettek ismertek a Mickey Mouse Club-nak köszönhetően, nem is említve Lindsay Lohan-t, aki 12 éves korára már három Disney-szerződést mondhatott magáénak), Efron nem a Varázsgyár egyik földalatti laboratóriumában lett „kifőzve”. Csak a tiniévei elején kezdett el hollywoodi meghallgatásokra járni annak a középiskolai drámatanárának az ajánlására, aki összeismertette a későbbi ügynökével is.
A színészetben kételkedő szülei (apja mérnök egy erőműben, anyja ugyanitt volt titkárnő) egy évet adtak neki arra, hogy befusson Hollywoodban. Bár támogatták őt annyiban, hogy minden egyes alkalommal, mikor behívták olvasópróbára, szülei végigvezették az oda-vissza 6 órás utat a meghallgatásra a fiúk kedvéért. Mikor pedig a megbeszélt év a vége felé közeledett, Efron elkezdett azon töprengeni, hogy filmművészetet tanulna vagy a Los Angeles-i, vagy pedig a Kalifornia Egyetemen. Ez utóbbiba fel is vették. „És akkor, volt még egy utolsó rövid meghallgatás a Disney csatorna egyik kis produkciójához...” – meséli.
Ha bármilyen hasonlóságot vélünk felfedezni Zac Efron és a Gumiláb vidéki kisvárosban élő karaktere, Ren McCormack között, aki mindösszesen csak táncolni szeretett volna, valószínűleg nem ér váratlanul minket, hogy Kenny Ortega el akarja készíteni a nyolcvanas évek említett filmszenzációjának modern feldolgozását – természetesen Efron-nal, mint az új idők Kevin Bacon-jével.
A valóságban, mint ahogy a Gumilábban is, léteznek sötét és galád erők, melyek összefognak azért, hogy gátoljanak fiatal férfiakat álmaik megvalósításában. Ebben a valós történetben a fiatal férfi maga Efron, a sötét és galád erők pedig természetesen a lesifotósok. Ostrocsapás – állítom én, Efron pedig csak nehezen ért velem egyet, mint mondja, nem akar hálátlannak tűnni az elért hírnevéért.
Egy kis nógatás után azonban végül megnyílik és elmeséli, hogyan keserítik meg a riporterek az életét: „A módszereik a kémelhárításéhoz hasonlóak – körmönfontak és könyörtelenek. Bármit megtesznek egy reakcióért. Bármit, hogy elérjenek egy rosszalló tekintetet, egy üvöltést a kamerájukba, vagy bármilyen más negatív tettet. Miután megvan a kívánt fotó, melyen, ki érti miért, Zac dühös, megírják, hogy ki vagyok borulva valamiért. Van úgy, hogy illetlen dolgokat kiabálnak az anyukádról vagy a családodról. Szóval ez egy különös, furcsa világ, melyhez még mindig nem szoktam hozzá. És néha tényleg minden erőmet össze kell szednem ahhoz, hogy szó szerint meg ne üssem ezeket az embereket.” Efron ugyanakkor átlát a szitán és felveszi a kesztyűt. „Manapság mindenki arra vár, mikor b*szok el valamit. És én nem fogom nekik megadni ezt a várva várt örömöt” – állítja.
Ezen megnyilvánulása után rögtön visszatér a barátságos, elismerésre méltó és megfontolt tini-bálvány szerepéhez. „Pont mostanság találtam egy nagyon aranyos küldeményt a potsaládámban. Egy lány küldött egy levelet és egy 10 dolláros bankjegyet. A levél nagyon rövid volt, csak ennyiből állt: >Hé, mivel egyre nehezebb számodra az, hogy kimozdulj otthonról egy pizzára anélkül, hogy lefotóznának, itt van 10 dolcsi kajára. Én állom a pizzádat.< Teljesen elképedtem. Küldött nekem pénzt pizzára, csak hogy otthon lehessek!”
Efron még akkor is hihetetlenül kedvesen beszél, mikor szóba hozom a hírhedt bloggert, a „patkányok királynőjét”, Perez Hiltont, aki folyamatosan arra célozgat, hogy Efron – akit ő csak „Zacquisha-nak” hív – homoszexuális: „Tudom, hogy nagyon ragadós lehet az ilyen dolgok olvasása. Mert szórakoztatnak. Minden bizonnyal Perez megérinti a közönségét. Valamit nagyon jól csinál. Remek munkát végez, ezt el kell ismerni. Um...” – hezitál egy pillanatig mielőtt folytatná – „Őszintén szólva, ha a legrosszabb dolog, amit rólam állítani tud, az, hogy meleg vagyok, akkor szerintem nincs gondom. Ezt még le tudom kezelni.”
Találkozott már Perez-zel? „Még nem. De már alig várom” – mondja nevetve. „Szerintem vicces pillanat lesz.”
Ezek után úgy tűnik, hogy Efron puha és imádnivalóan édes álcája mögött nem rejtezik más, mint egy golyóálló mellény.
A magazin scanjeiért katt IDE!
Az interjúból kifényképezett képekért pedig iDE!
***
Háát, igen, én mnodntam, h. rengeteg olvasnivalót adok!adtunk! :) Azt hiszem ez egy hihetetlenül jó interjú/cikk, én nekem nagyon elnyerte a tetszésemet!
Nem jelöltem ki belőle semmit,mert itt az egészet nagyon figyelmesen kell elolvasni, rnegeteg kis apróság benne vagyon, és egyszerűen fantasztikus! Én így soha le nem tudtam volna fordítani, az száz! Ezért is vagyok ennyire hálás, és hálákodó Neked is, NBom!:) És nagyon várom ehhez is, és az előző cikkhez is commentjeiteket, mert most aztán rengeteg mindent meglehet beszélni, nem csak Zacről, hanem arról is, h. milyen zexy..^^! Hajrá! :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése