Bízz a jövőben!

Éppen egy hónapja és egy napja, hogy 22 éves fiunk, Zac Efron a Maui filmfesztivál nyitóünnepségén a Shining Star díjat vehette át a fesztivál igazgatójától, Barry Rivers-től Hawaii-on. Ezt a pillanatot nézhetjük meg most újból, valamint egy fesztiválon készült szép hosszú interjút többek között a hawaii tapasztalatairól és következő filmjéről, a Charlie St Cloud-ról.


Ebben az évtizedben ez az első díjátadónk, így próbáltuk a legnagyobb lehetőségeket jutalmazni, ezért választottuk idén mottóul, azt, hogy „Bízz a jövőben!” Mikor elkezdtünk gondolkodni azon, hogy kire lehet büszke a szakma és a díjátadó, akinek ezt a díjat átadhatjuk. Ezért kértük fel Zac-et, hogy vegye át idén a Shining Star díjat, azért, amit eddig elért a pályáján, mert amit a képernyőn látunk, az tényleg az emberekhez szól, szívből jövő, intelligens és nagyszerű. Ezennel átadom az idei Shining Star díjat Mr Zac Efronnak.

Zac: Köszönöm. Ez hatalmas megtiszteltetés számomra, nagyszerű itt lenni veletek. Ez az egyik legcoolabb filmfesztivál, ahol valaha voltam. Nagyon királyok vagytok, köszönöm! Amikor először hallottam a fesztiválról, azt gondoltam, hogy van Maui-ban filmfesztivál, hogyhogy nem voltam még ott? Egy álmom vált valóra, voltam már Torontóban, Sundance-ben, minden cool helyen, és ez sokkal jobb. Ez a díj azért nagyon fontos számomra, mert az idei mottó az, hogy Bízz a jövőben. Most kezdődött a karrierem, próbálom megtalálni az utat, nincs igazi tervem, az egyetlen, amim van, a bizalom. Az, hogy hisztek bennem, hogy nekem ítéltétek ezt a díjat, az a biztatás, amire szükségem van a folytatáshoz. Továbbra is szeretnék jó filmeket készíteni nektek. Szóval nagyon szépen köszönöm!


Ez egy érzés, egy ritmus, csak a filmekről szól, nem bulikról, nem érzem magam úgy, mint egy híresség, minden a filmekről szól, jó filmekről, értékekről, üzenetekről. Erős filmekről. Nem tudom, így szeretnék még több filmfesztiválra eljutni.

Elképesztő, mikor megtudtam, hogy megkapom a Shining Star díjat a Maui filmfesztiválon, az volt az első reakcióm, hogy „van Maui-ban filmfesztivál?” Miért nem tudtam erről? Az emberek elképesztők, a filmfesztivál hihetetlen, ez hatalmas megtiszteltetés, izgatott vagyok.

Mindig nehéz megválaszolni a kérdést, hogy hol leszek tíz év múlva. Sosem volt igazán tervem a karrieremre vonatkozóan, csak sodor a szél és követem a szívemet, szóval nem tudom, hol leszek tíz év múlva. Nagyszerű filmeket szeretnék készíteni és nyitott vagyok az újdonságokra. Ez a célom.

Kezdetben az vonzott a Charlie St. Cloudban, hogy ilyen kapcsolat áll fenn a két testvér közt. Ez nagyon közel áll hozzám, mert nekem is van egy öcsém, Dylan. Nagyon megfogott a történet, ez az egyik indok. A másik az, hogy ez a film teljesen más, mint amit az emberek várnak, főleg a közönségem. Ez különleges, más, és más az érzelmi világa is. Szerintem izgalmas.

Minden filmben van kihívás, szerintem, régen az éneklés, a tánc jelentette ezt, számomra újdonságok voltak. Mostanában inkább a pihenésről szól minden, egy színész számára az is kihívás, hogy hagyja, hogy maguktól történjenek a dolgok, mindent elengedni. Nem tudom, most ezt fogom tenni.

Azt mondanám, hogy a Charlie St. Cloudban a kihívás az érzelmi világ volt, nagyon sok valóságos pillanat volt, ami életre kelt bennem, de nagyon jó volt, hihetetlen. Alig várom, hogy megjelenjen a film.

Az üzenet, ami az emberekhez szól a Charlie St. Cloudban, hogy éljünk a pillanatnak, és csak egy életünk van, használjuk ki. Nem szabad a múlttal törődni, a mának kell élni.

Bármikor megnézek egy Broadway előadást, ott van bennem, hogy egyszer én is köztük leszek. Ennek egyszer eljön az ideje. Ha meglesz rá a lehetőségem, kihasználom, remélem, hamarosan eljön az alkalom. A barátom, Corbin szerepel az In The Heights-ban, hamarosan meg fogom nézni, azt hallottam, hogy hihetetlen jó. Nem tudom, meglátjuk, minden lehetséges.

A legjobb dolog Maui-ban eddig az, hogy itt van értelme reggel hétkor kelni, nagyon sok mindent lehet csinálni, szörfözni, kirándulni, az öcsémmel leugrottunk egy tíz méteres szikláról, gyönyörű a táj, volt egy vízesés, nem tudom, Maui-ról a kaland jut az eszembe, próbálok minél több dolgot kipróbálni.

Bárcsak lenne egy jó válaszom, de nem tudom, mi a következő lépésem. Sok forgatókönyv van a pakliban. Filmet készíteni olyan, mint összerakni egy nagyon bonyolult kirakót, meg kell találni a hiányzó darabokat. Hamarosan elérkezem a következő lépéshez, most még nem tudom, mi lesz az.

Köszönöm a Maui filmfesztiválnak, ez hatalmas megtiszteltetés, köszönöm, hogy hisztek bennem, és remélem, egy nap tényleg kiérdemlem ezt a díjat.

Fordította: LL.