2010. júl. 31.

Egy kicsit őrült.

A ComingSoon.Net egyike annak a tömérdek internetes filmes oldalnak, amit az eddig látottak alapján lenyűgözött a "Sucker Punch". Ők is ott voltak a Comic-Con fesztiválon a hétvégén, és készen is álltak mélységeiben beszélgetni a film képviselőivel: Emily Browninggal (Babydoll), Vanessa Hudgens-szel (Blondie), Jamie Chunggal (Amber), Jena Malone-val (Rocket), Carla Guginoval (Madam Gorski), a rendező Zack Snyderrel és annak feleségével és producertársával, Deborah Snyderrel.

A filmben szerepel még, de sajnos nem volt jelen San Diego-ban, a hatodik lány, Abbie Cornish, Jon Hamm, Oscar Isaac és Scott Glenn.

Egy zombifilm, képregényadaptációk, egy animált bagolytörténet, és most ez. Skizofrén vagy, igaz?
Zack Snyder: Teljesen skizofrén.

Deborah Snyder: Ki nem?

Zack: És ő a feleségem. De igen. Az igazi válasz az, hogy "Mi nem cool ebben az egész cuccban?" Semmi. Véleményem szerint eddig olyan filmeket kíséreltünk meg elkészíteni, olyan dolgokat, amik minket érdekelnek, ami szerintünk cool. Megtörténhet, hogy nagyon durva - habár én azt mondanám, hogy a zombis filmek és a képregényfeldolgozások nem olyan őrültek. Az animációs baglyos film? Jó, azt megadom annak. De az animált, szóval ott van az egész talán-kapcsolat.

Nem találod egyre nehezebbnek túlszárnyalni magadat?
Zack:
Nos, egyáltalán nem így gondolok rá. Nem mondogatom azt, hogy "Túl kell szárnyalnom magamat!"

Emily Browning: Meg kell jegyeznem, Ausztráliában a "túlszárnyalni magadat" azt jelenti, "öngyilkosságot elkövetni". (*szerk.- angolul: top yourself)

Zack: Oh, remek. Ha nem jól csinálom, meg fogom ölni magamat. Ez történik egy internacionális tömeggel.

Vanessa, korai karriered a Disney-vel kezdődött. Nehéz megtörni ezt a társítást, és ez is olyan, amit tudatosan csinálsz ehhez hasonló szélsőségesebb képekkel?
Vanessa Hudgens:
A kezdetekkor egy kicsit kihívás volt, mert úgy éreztem, hogy nagyon sokan csak azt a lányt látják bennem, aki véletlenszerűen ki tör egy-egy dalban vagy táncban. De én szerettem ezt a filmet. Azt gondoltam, hogy ez a legkirályabb dolog a világon. Eljártam a meghallgatásokra és megpróbáltam belefektetni a munkát. Remélem, hogy az emberek adnak nekem egy esélyt és ha majd meglátnak ebben a filmben, nem leszek többé ez a kicsi showtune lány.

Jena Malone: Igen, de az ő becsületére legyen mondva, minden fiatal színésznek van valamije, amivel elkezdték, és amiből ki kell törniük, ahogy idősebbek lesznek. Mindegy, hogy a Disney, mindegy hogy ez vagy az. Bármelyik színésznek fel lehetne tenni ezt a kérdést.

Milyen tudományt, táncot vagy valami hasonlót kellett megtanulnod, hogy eljátszhasd a szerepet?
Vanessa:
Nos, nagyon élvezem. Imádom. A tánccal nőttem fel. Hat évemet úgy töltöttem, hogy minden egyes nap táncstúdióba mentem. Amikor felnőttem, és elköltöztünk, abbahagytam a táncolást. L.A.-ben a táncstúdiók elég ijesztőek, úgyhogy nem mentem vissza. Amikor rájöttem, hogy fogunk egy kicsit táncolni ebben a filmben, nagyon izgatott lettem. Megrendezett tánc és nagyon jó móka, tudod? Nagyon színházi. Csak játszanod kell.

A 300 eléggé férfi szereplőgárdájú volt. Beszélnél arról, milyen volt elsősorban női szereplőgárdával dolgozni ennél a filmnél?
Zack:
Hát igen, megesküdtem, hogy soha nem dolgozok csak egy nemmel egy filmen és ugróiskolázós korúakkal, ha mindez lehetséges. Nem, viccelek. Tényleg csak szimplán megtörtént, hogy ez a történet ezekről a lányokról szól. Szóval soha nem volt olyan pont, amikor azt mondtam volna, "Oh, túl sokat voltam férfiakkal. Muszáj csinálnom egy filmet csak nőkkel!".

Deborah: És a 300-ban is volt néhány harcos nő.

Zack: Igen, voltak. Abszolút. Az egyetlen... Az a karakter Frank [Miller] egyik képregényének képkockáján alapul. De ez rendben van így. Néhány dolog egy képen alapul.

Van a hölgyeknek valami olyan speciális cucca vagy technológiája, amit szeret?
Jamie Chung:
Oh, technológia?

Zack: Mindannyian egy farmról jöttek.

Deborah: El akarom lopni Zac iPad-jét. Nekem még nincsen, szóval megpróbálom megkaparintani a kezei közül. Különösen azért, mert bárhonnan működik a szolgáltatás. A számítógépek és a telefonok nem igazán működnek most itt jól, mivel mindenki használja. De úgy tűnik, neki szerencséje van. Úgyhogy el fogom lopni az övét.

Zack: Ne!

Emily: Imádom az alkalmi videojátékokat, de nem az olyan király videojátékokat, mint a Mario Kart, meg a többi ilyet.

Vanessa: Én meg akarom találni itt a Call of Duty: Black Ops embereit. Azt hiszem, hogy mutatnak itt is valamit, és én imádom azt a játékot.

Zack: Az egy jó játék.

Emily: Az értéked most sokkal feljebb ment, Vanessa. Mindenki csak azt mondogatja, "Istenem! Ő bámulatos!"

Ismert vagy a meglepő effektekről és a képi világodról. Mesélnél nekünk külön a film produkciós designjáról?
Zack:
Tudod, egyszerűen mindig csak jól kinéző felvételeket akartunk. Ez nem csak egy akcióképsor. Tényleg mindig erre törekedtünk. Ez befolyásolja a produkciós designt és ez van hatással mindenre. Mivel a filmek vizuálisak, mindig ezt szeretem. Szerintem minden téren befolyásolja ez a filmet. Azt hiszem a film minden szemszögéből valami olyat csináltunk, ami meglepő. Így akartam, hogy ezt lehessen tapasztalni, amíg nézed a filmet.

Vanessa, még mindig érzel valamilyen kapcsolatot a High School Musical-hez?
Vanessa:
Hát, elég sokat látom Zac-et [Efron] (nevetés). De másfajta felelősséget érzek. A High School Musical igazán nagy része volt a gyerekkoromnak, és amint vége lett, azt gondoltam, "Ok. Ideje felnőni és rájönni néhány dologra." De élvezem magamat. Megadja a lehetőséget, hogy ilyen dolgokat csinálhassak, mint ez is, ami egyszerűen elképesztő.

Carla, ez volt a második alkalom, hogy együtt dolgoztál Zackkel. Hogy került ennek a filmnek a fedélzetére?
Carla Gugino:
Nos, ha egyszer már dolgoztál vele, akarsz majd vele újra is dolgozni. A Watchmen nagyszerű élmény volt, és Zack és Debbie létrehozták azt a környezetet, ahol minden egyes ember minden egyes területen a legjobbat hozta ki magából. Egyszerűen így megy. Senki nem méri ki az időt. Csodálatos, és van egy nagyszerű vezetőnk és egy igazán együttműködő csapatunk, ami összejön. Nem tudom. Visszahívtam Zacket a szereppel kapcsolatban, amiről azt gondolta, hogy meg tudnám csinálni, leültünk és beszélgettünk róla, mindketten izgatottan, hogy mit lehetne belőle kihozni. Abban, hogy újra együtt dolgozhattunk az egyik nagyszerű dolog, hogy megtanulod ezt a gyors kreativitást. Tudod, hogy előrehaladva is ugyanazon az oldalon vagytok. Tudom, hogy megengedi nekem, hogy szerencsétlenül elrontsak valamit, ha szükséges és azt mondja majd, "Ez így nem működik. Próbáljunk ki valami mást." Így találod meg az igazán jó dolgokat.

Miért hoztad meg azt a döntést, hogy nem lesz 3D-s a film?
Zack:
Amikor elkezdtünk beszélni róla, volt egy konkrét elképzelésem, hogyan mozogjon a kamera, és volt egy konkrét elképzelésem, hogy milyen hangulatú legyen a film. Nagy rajongója vagyok a 3D-nek. A Legend of the Guardians teljesen 3D-s. 3D-ben volt kigondolva, és ha valaki látta, szerintem a 3D-je iszonyatosan döbbenetes. Ha én mondhatom ezt. Beszéltünk róla, és a sajtóban is szó volt róla, hogy 3D-ben csináljuk. Tényleg nagyon fontolóra vettük. De egy csomó tesztfelvételt megnéztünk, és az átalakítás nem ment olyan nagyszerűen. Anélkül, hogy besültünk volna vele, egyszerűen egy kicsit furcsa volt. De mutattak próbafelvételeket a 300-ról is, és azok elég jók voltak. De ehhez a filmhez nem passzol. Így 2D-ben fogja zsibbasztani a szemeket, ami szintén döbbenetes.

A klip bámulatos volt, de a cselekmény nem volt annyira tiszta. Össze tudnád foglalni a Sucker Punch sztoriját a saját szavaidban?
Zack:
Nos, a film nem jelenik meg márciusig és a klip lényege az volt, hogy ne árulja el a történetet.

Beszélhetnének a színésznők egy kicsit a karaktereikről?
Jena:
Rocket-et játszom és alapvetően, Babydoll megérkezik ebbe az elmegyógyintézetbe ás találkozik ezekkel a karakterekkel, amiket ezekbe az alternatív valóságokba is magával cipel. Én segítek neki összegyűjteni a csapatot és így egy gyönyörű kapcsolat szövődik közte és Babaydoll között. És, tudod, egy kicsit őrült vagyok.

Vanessa: Blondie-t alakítom. Ő is benne van ebben az egész őrült világban. Egyfajta kísérőként kezdi. Úgy érzem nagyon sok akciójelenetben totál kifordul magából, ami vicces, mivel ez teljesen más. Ahogy az egész Blondie dolog.

Emily: Én játszom Babydollt. Ő az egyetlen, akinek a történetét a gyógyintézeten kívülről is megismerjük. Megérkezik az intézetbe és nagyon kevés ideje van, hogy megszökjön, úgyhogy összevonja ezeket a lányokat, és ráveszi őket, hogy segítsenek neki megszökni. Nagyon sokat játszódik a film az ő képzeletében. Nagyon király ezeknek a fantáziáknak a középpontjában lenni.

Jamie: Amber-t játszom, és ő az első, aki csatlakozik Babydoll tervéhez. Igazán édes, és rendkívül hűséges a barátaihoz, de tudod, mindig ott van Babydollnak. A barátain kívül nincs semmije.

Carla: Egy lengyel pszichiátert játszok, név szerint Dr. Gorskit. Az egész az 1960-as években játszódik, de ez Zack valósága, szóval súlyosabb valóság tartozik hozzá. Az idő és a hely megkérdőjelezhető. Az alternatív világban, egy bordélyház tulajdonosa vagyok, én vagyok a Madam, Madam Gorski. Igazán érdekes útja van, mivel világos, hogy sok minden ment előtte keresztül. Az ő gondjaira vannak bízva a lányok, és ezt egy nagyon szigorú, kemény módon csinálja, de szeretetből. Valószínűleg nincs senki rajta kívül, aki megérti a lányokat úgy, ahogy ő. Olyan hihetetlen élmény volt, mivel igyekszel meglátni az összes karakter hogyan kel életre, ahogy forgattunk. Felfedeztünk dolgokat, miközben csináltuk, ami luxus, nem sokszor fordul elő. Megtaláltuk ezeknek a kapcsolatoknak az apró gyöngyszemeit.

Zack: Ha újra megnézed a klipet és közelről megnézed, nagyon sok háttér van benne.

Deborah: Ami szerint csodálatos, hogy ezek közpl a nők közül nagyon sok multi-dimenziós. Tudnak erősek lenni és harcolni, de időnként tudnak nőiesek és szexik és sebezhetőek is lenni. Szerintem nem igazán láttunk még ilyet ezekben a női akciófilmekben. Szerintem ez volt, számomra, ami leginkább izgalmas volt ebben a projektben.

Mesélnétek a speciális edzésről?
Emily:
Oh igen, vagy három hónapig edzettünk mielőtt elkezdtük a filmezést. Nagyon sok harcművészetet gyakoroltunk és lövészetet, és én és Abbie [Cornish] kardforgatást is. Nagyon sok fizikálisan erősítő gyakorlatot is csináltunk az ijesztő Navy SEALs-szel. Ez volt körülbelül az egész életünk három hónapig. Csak ezt csináltuk.

Zack: Az ötlet az enyém volt, hogy adjak egy esélyt ezeknek a srácoknak, hogy úgy élhessenek egy kicsit a színészek helyett, mint a profi sportolók.

Jena: És úgy is ettünk.

Zack: Hogy úgy érezzék, egy bizonyos értelemben, hogy nincs film, amit meg kellene csinálniuk. Hogy amit csinálniuk kell az az, hogy minden nap elmenjenek az edzőterembe, lőjenek fegyverrel, aztán menjenek ágyba és ébredjenek és csinálják így tovább. Szerintem ez egy jó mód, hogy gondolkozzanak, és remélem hogy a közös élményeik, amiket ez alatt átéltek, magára a filmmel is hatással voltak, és amikor megcsinálták a jeleneteket, egy fura maradék volt az izzadtságból és a lövésekből.

Jena: Sok oldalról, a három hónapnyi edzés az edzőteremben olyan volt, mint egy elmegyógyintézetben. Csak csinálod, félrerakva a fájdalom és az érzelmi kényelmetlenség érzését. De elérkezel arra a pontra, mikor sírsz.

Zack: Vedd be a vitaminokat!

Jena: Van 45 perced és egy jó kis szüneted. De bámulatos, mert egyszer ha visszatérsz a kényelmetlenség rutinjához, elérsz a vidámságnak egy csodálatos pontjához is. Teljesen új dolgokat fedezel fel magadban minden egyes nap. Nőként, soha nem kértek meg rá, hogy ilyen extrémen eddzem magamat. Úgyhogy erőt találsz magadban, amit felhasználhatsz direkt a karakterekhez és a karakterek közötti kapcsolatokhoz. Úgyhogy ez egy okos dolog volt a részedről.

Zack: Nem szándékosan csináltam. (nevetés)

Milyen volt a CG háttér nélkül forgatni? Közel volt az elképzelésetekhez a klip, amit most láttatok?
Vanessa:
Soha nem tudod olyan jóra elképzelni, amilyen. Van néhány jelenet, ahol egy sárkányra lövök és Zack csak kiabált "Lőj a levegőbe, és aztán ide, és aztán menj le és oda lőj." Lőj a kicsi labdákra a zöld háttérre. És ezt látni ma, Istenem.

Jena: Nem lőttünk vákuumban. Megvolt az abszolút forrásunk, Zack agya. Minden ott volt. Annyi információ, amennyire szükségünk volt. Arról, hogy hova menjünk, mire lőjünk és hogy nézett ki minden. nagyon sok dologra támaszkodhattunk.

Jamie: És voltak a forgatáson képek és klipek arról, hogy hogyan kellene kinéznie a jelenetnek. Szóval ez vizuálisan nagyon segített.

Emily: De ma látva a klipet, mindannyian tudtuk, hogy nagyon jól fog kinézni. De tízezerszer királyabb, mint vártam.

Carla, össze tudod mérni ennek a filmnek az élményeit a Watchmen-hez?
Carla:
Ami nagyon különböző volt, az az, hogy a Watchmen-nél, egy nagyon speciális bibliánk volt, amit mindig a lehető legfontosabb volt betartani. Szóval volt valami, ami előre kötelezett minket, hogy ahhoz tartsuk magunkat. Ez szintén, abszolút egy biblia volt, aminek ugyanakkor jelentősége volt, mint a másiknak. De mivel a biblia szerzője maga a film rendezője volt, jó volt, mert megkérdezhettük, "Ez az, amire gondoltál?" És kérdezhettünk, és kipróbálhattunk dolgokat. Egy bizonyos fajta felfedezés volt, ami egy kicsit más, mert kevesebb volt a nyomás.

Zack:Igen. A Watchmen-nél az volt, hogy "Ezt mondja, szóval mond ezt." Ennél pedig játszhattunk vele.

A Watchmen-ben is lengyelt játszott.
Zack:
Ez érdekes.

Carla: De elrejtette a lengyel természetét!

Zack: Igen, Alan [Moore] nem akarta, hogy lengyel legyen én meg igen.

Jó volt ezeket a szereléseket viselnetek és hazavittetek magatokkal valamit?
Vanessa:
Abszolút semmit, de gondoltam rá.

Tudtátok egyesíteni a szereléseiteket az előadásotokkal?
Jena:
Szerintem egyesítették maguknak. Meg kellett tanulnunk három hónap alatt harcolni, és utána, a szerelésekkel újra meg kellett tanulnunk harcolni. A ruháknak kellett alkalmazkodniuk az övekhez, pántokhoz, és mindenhez, ami volt rajtuk.

Zack: Ami fájt.

Jena: Pontosan.

Emily: De igazából én erősebbnek éreztem magamat a jelmezben. Könnyebbnek találtam harcolni jelmezben. Michael [Wilkinson], amikor tervezte, nyilvánvalóan akart valami leleplezőt, de biztosra is akart menni, hogy teljesen jól érezzük benne magunkat. Én döbbenetesnek éreztem magam a jelmezemben. Valahogy könnyebb volt benne harcolni.

Jamie: Nagyon segített abban, hogy belépj a karakteredbe, mindegyik más-más fantasy világban, amiben megfordultunk. Mindegyik jelmez jól adta vissza. Mindig megadták a karaktered lényegét. Nagyszerűek voltak. A legtöbb dolog kézzel készített vintage darab volt. A fűzőket pedig direkt a mi testünkhöz igazították.

Carla: Ami nagyszerű Michaelben, hogy egyszerűen egy zseni. Veled dolgozik. Voltak olyan pillanatok, amikor egyszerűen össze kellett magadat szedned. Annyira gyönyörűek voltak, hogy muszáj volt, hogy legyen humorérzéked.

Zack: Igen, egy kis humorérzék tökéletes. Nem kell túl sokáig viselned.


A képek Alex Pardee alkotásai.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

''Hát, elég sokat látom Zac-et,,
Ez aranyos :D
Jó interjú , köszi a fordítást ;)

b írta...

az utóbbi idők talkshowjait apránkét lehet kérni?
http://www.pink.hu/sztarok/elo-adasban-evett-gilisztat-zac-efron-2071262 :) :S

b írta...

bennem van a hiba, hogy a TCA-s jelölések közett nem láttam Z-t? :S

b írta...

Lehet erről is egy nagyjábóli fordítást kérni?
http://movie-critics.ew.com/2010/08/03/justin-bieber-and-zac-efron/