2009. márc. 29.

Amerika, Argentína, nagy-nagy zene-bona

Speciális utazásaink újabb alkalmára sort kerítve rögtön az elején le kell szögeznünk: a friss statisztikák gyártói ugyanazok minden bizonnyal, mint a néhány hete a mesekönyvben rendszeresített térkép üzemeltetői, hiszen ugyanúgy fantomként kezelik a számokat, mint a Mesélő városát – no persze mindez csak magyarázkodás, vissza nem tartja a Vörös-Varázs utazási irodát az újabb, kontinenseken átívelő utazás megszervezésétől és lebonyolításától.

Mindenek előtt be kell gyűjtenünk kedvenc szerkesztőnket is, akinek azonban sűrű elfoglaltsági adódnak – erre a dzsinn tud egy mesés megoldást, ami a következő: a Fuvolás Lány feje felett hosszú tömött sorban összegyűlt komor fellegeket egyetlen fújással tova oszlatja, minden szükséges kapcsolódó tudást varázsütésre fejébe juttatja, majd villámgyorsan eloszlatja az éppen felmerülő lelkiismeret furdalást, megajándékozva őt egy vadiúj hangszerrel. E ponton joggal merül fel az észrevétel: nem-e keveredett ellentmondásba a Mesélő önmagával, hiszen szellem nincs fuvolaszó nélkül; nos ellentmondás nincs, hiszen mindez már az aktuális dal után történik – kicsit ugrálunk az idősíkok között, na de sci-fi elemekben mindig is gazdag volt történetfolyamunk.

Mi is volt a dal? Nos, ezúttal, mivel az önmagát felfedő nyomozás továbbra is eredménytelen így ismét Aladdinnak van feladva a lecke, válasszon egy dalt, ha már annyira ragaszkodik a zenéhez; így legújabb pikolóra hangszerelt nótánk a Mézga család főcímdala. Hogy miért eme kicsit talán meglepő és a szokottnál is érthetetlenebb és értelmetlenebb választás? Csak azért, mert: „Van itt nálunk hajcihő, kitűnő hangulat, olyan, mint a vadnyugat, zene-bona: ricsaj!”

Kicsit megerőszakoltuk talán, de esetleg elfogadható, mindenesetre a dzsinn szakad rajta, elképzelni nem tudja, milyen eszement agymenések jutnak még az eszébe a Mesélőnek – persze a mesekönyv fuvolás szerkesztőjének előadása külön elnyerte a tetszését most is, mint mindig; a Mesélő megnyugtatja a dzsinnt, hogy még ő maga sem tudja legközelebb milyen zenére csalogatjuk elő, ez némiképp nyugtalanítja a szellemet, de aztán lazán veszi.

Most, hogy mind szépen együtt vagyunk, utazunk a szőnyegen egy reménybeli doktornő kedvenc államába, irány az USA – és irány a 2009-es Kids' Choice Awards – természetesen ott voltunk, nem gondolhatta komolyan senki, hogy éppen mi, éppen ezt kihagyjuk, az Oscar már megvolt, a saját kezdeményezésű Banán díjakat átadtuk, jöjjön hát a legfontosabb elismerés, melyeket a nézők szavaznak meg, irány a rendezvény!


Nos: csak úgy nem sétálhattunk be, így ezúttal is valaminek öltöznünk kellett – kémek voltunk, szuperhősök dettó, mi maradt hátra? Rocksztárok! Rocksztároknak fogunk öltözni – vagyis a Mesélő elsősorban, a többi utas popsztár lesz, na nem az Ákos szerinti ideális fajta, sokkal inkább mesebeli speciális sztár-féleség, legalábbis fuvolás popsztár háttérénekesekkel, táncosokkal ritkán akad, persze van, de még odaát is ritka.

A terem elsötétül, a színpadon megjelenik az ex-pankrátor műsorvezető – eközben a Mesélő némiképp leizzad, ugyanis belegondolt, hogy mi van, ha a szervezőkkel kötekednünk kell a beengedés kapcsán, nem segített volna a markáns nézéssel kombinált határozott előrelépés, a több fronton bevethető műsorvezetőnek köszönhetően megtanult volna rövid úton repülni Aladdin; mindez csak gondolat marad, hiszen az utasok oldalba bökik az elkalandozó Aladdint, mert rögtön jön is a nap első nagy eseménye: jön a Kedvenc Film kategória eredményhirdetése.

Visszatartjuk a lélegzetünket, feszülten figyelünk, koncentrálunk, ha lehetne telepatikusan üzenni, már a bejelentőknek igen erős fejfájásuk lenne és: Győzelem, a Nagy Film elnyerte a díjat, extázisban őrjöng a terem, és tán’ mi vagyunk a leghangosabbak – a NKF egyedi hajszerkezetű szereplőjének felhívására mind üvöltjük a szállóigévé vált szavakat.

Még nagyobb feszült csend honol a teremben a Kedvenc Filmszínésznő kategória eredményének kihirdetésekor is: Ez is sikerült, a Szépség nyerte a díjat, csapatunk önfeledten ünnepel. Az ünneplést az érintettekkel folytatjuk – Vanessa és Zac elmondják nekünk személyesen is, hogy olvasták a blogon, hogy lelkesen szavaztunk, nagyfokú felelősségünk van az ügyükben.

Hálából el is mesélik nekünk a legújabb számokat, sok utasunk gondolja magában, diszkréten persze, hogy itt van az ideje lassan, mert eddig egy darab szám nem hangzott el – nos: Kedvenc párosunk hazájában a hazavihető élmény eladott példányszáma újabb 150,206 darabbal nőtt a március 9-15-ig tartó héten, így immár 2,411,916 korong talált gazdára négy hét alatt.

A komolykodó szerepekkel hódítani szándékozó fiatalember azt is elmeséli, hogy a kölcsönzőkben egy pozíciót még javított is a NKF az előző héten mesélt adatokhoz képes, hiszen stagnálást prezentálva, a március 16-22-ig tartó héten a 27. legkeresettebb film volt. A héten hatalmas örömünkre forgatókönyvekkel sétáló reménybeli Blondie tovább fűzi a mesét és elárulja, friss KCA - díjas mozifilmjük DVD/Blu-ray verziója az idei év listáján eladott példányszámot és immár bevételt tekintve a 2. helyezett négy hét forgalomban lét után.

Búcsúzás előtt mindkettőjükből próbáljuk kiszedni, hogy milyen projektekkel készülnek nekünk, sejtelmesen hallgatnak mindketten, mosolyogva csak annyit mondanak – büszkék leszünk rájuk. Diplomáciából is jeles – hiba: tanulnak, tanulnak.

E heti egyetlen nagyvilágos utunk Argentínába vezet, az Iguazú-vízesés tövében leülünk néhány helyi rajongóval, akik elmesélik nekünk, hogy 17 hete vetítik a mozik az országukban a NKF-et, de nem unják, ez szóba sem jöhet náluk, 110 dollárt most is hozzáragasztottak az összesen 1,314,485 dolláros bevételhez.


Utunk végén számszerűsítsük tapasztalatainkat: A friss KCA-díjas High School Musical 3. – Senior Year című lehengerlő mozifilm bevétele hazáján kívül az elmúlt héten újabb 14,713 dollárral növekedett, elérve ezzel a vonatkozó fronton a 160,501,708 dollárt – az összesítésben pedig a film mozis bevétele: 251,061,124 dollár!

Szépen alakulnak a dvd/blu-ray eladások adatai is, a március 9-15-ig tartó héten 2,806,404 dolláros, forgalomba kerülése óta eltelt négy hétben pedig összesen 42,968,177 dolláros bevételt hozott, ami már csaknem négyszeres megtérülése a film mindössze 11 milliós előállítási költségének!

Megkomponálta: a mesés Aladdin, avagy a Fantasztikus Fant.
Forrás: The Numbers 1 2; Wikipédia; BoxOfficeMojo 1 2 3 4.

6 megjegyzés:

(f.é.) írta...

Húú,ez egyre hosszabb lesz!!:)
És bevallom a mese elején szövődött kusza szálakba igencsak belegabajodott a lábam!:) A szememről már nem is beszélve!:) De sikerült felállnom,és végigfutnom a székek között,hogy kimondottan az első sorból élvezhessem a díjátadó (engem érdeklő)leglényegesebb darabkáját!:)

Jó éjt!

Andi írta...

Köszönöm a mesét :)

Jó éjt!

Fant írta...

F.é, pedig ez az utóbbi hetek legrövidebb meséje :)) Az elején olyan kaotikusan arra szerettem volna célozni, hogy a 14 ezer dollár többi része homályba vész :))

Andi szívesen, örülök, hogy még elolvastad gyorsan :)

A képek totál passzolók különben, remek illusztráció ezúttal is :)

b írta...

Jó lett ismételten Fant :))

;o) írta...

Hard work ;o)

Fant írta...

Kösz mindenkinek :)