2009. márc. 13.

Zac ismét 17 éves lesz

A High School Musical csillaga, Zac Efron beismerte, hogy fogalma sincs, mit fog csinálni 37 évesen – ennyi idős karaktert játszik legújabb filmjében, a 17 Againben. Zac a tiniszenzációt maga mögött hagyva Matthew Perry-vel osztja meg a főszerepet. A Jóbarátokból ismert színész karaktere azt kívánja, hogy újra középiskolás lehessen, hogy megváltoztathassa az életét, álma pedig valóra válik. De fiatal munkatársa, a 21 éves Zac azt mondta, bele sem akar gondolni, hol lesz 37 éves korában.


Zac azt mondta: "Fogalmam sincs. Nem tudom, holnap mi fog történni velem. Nem tudom, hol fogok tartani egy év múlva, tehát nem tudok 20 évre tervezni. Millió lehetőség van, ebben biztos vagyok. Valamiért nagyon távolinak tűnik számomra a 17 éves kor. Ez nagyon bizarr. 17 éves voltam, mikor elkezdtük a High School Musicalt. Az még nagyon a kezdet volt. Egyáltalán nem tudtam, mibe kerültem. Nagyon átlagos tinédzser voltam, ezt nem csak mondom. Átlagos középiskolai élményeket éltem át, mint egy átlagos fiú. Semmiképp nem voltam az osztály szívtiprója, de pancser sem, valahol a kettő között. Mindennapi gyerek voltam. Meg volt tervezve az életem, egyetemre készültem, nagyszerű hivatást akartam választani, például a gyógyítást."

Zac sajnálja, hogy fel kellett adnia egyetemi terveit annak ellenére, hogy ez sikeres színészi karriert eredményezett. "Nem igazán működött." - mondta. "Úgy döntöttem, hogy miután befejezem a High School Musicalt és még pár filmben szerepeltem, az egyetemen filmszakra megyek. Jöttek volna barátaim is, nagyon lelkesek voltak. Féltékeny voltam, hogy ők ott lehettek. Miután felvettek, halasztottam egy évet, és azóta nem volt időm visszamenni. Most is napi szinten tanulok a filmekről, de teljesen más módon."

Nem csak Zac filmes karrierje lett sokkal erősebb. A High School Musical kezdete óta sokkal izmosabb lett.


"Az első filmben úgy néztem ki, mint a középiskola első évében. Voltak 185 centis borostás gyerekek, tagbaszakadt focisták, akikkel egy iskolába jártunk. Úgy néztek ki, mint az apám. És ott voltam én. Úgy néztem ki, mint egy gyerek – egy ügyetlen, sovány kisgyerek. Későn érő. Nem voltam stréber, de népszerű sem. Valahol a kettő között. Egyik klikknek sem voltam tagja. Nem lógtam együtt a népszerű gyerekekkel. Nem voltam iskolai erőszakoskodás áldozata, de nagyon soknak voltam tanúja." - mondta Zac. "És még mindig látok néha ilyesmit. Az iskola után nincs vége, felnőttekkel is megtörténhet. Van egy öcsém, Dylan. Párszor már előfordult, hogy vele voltam, mikor valaki barátságtalanul beszólt neki, én pedig visszaszóltam. Az erőszak az egyik dolog, amit gyűlölök az emberi természetben. Ha személyesen kellett volna ezt kezelnem, nem hagytam volna, hogy elmérgesedjen a dolog, valahogy kikerültem volna. Talán egy viccel. A nevetés mindent megold. Ha égbekiáltó tiszteletlenségről van is szó, csak nevetnék rajta, hogy elkerüljem a konfliktust, és ezt még mindig napi szinten használom."

Függetlenül a High School Musical-beli partnernője, Vanessa Hudgens iránt tanúsított érzelmeitől, Zac beismeri, hogy a 17 Again-beli szerelmét alakító Leslie Mann nem közömbös számára.


Így fogalmazott: "Öt perc beszélgetés után rajongtam érte. Nagyon természetes, vicces és aranyos. Érdekes személyiség. Ezt akkor veszed észre, ha együtt dolgozol vele. Leslie nem hasonlít egy színésznőre sem, akivel eddig dolgoztam. Nagyon őszinte, reális és minden pillanatban jelen van. Fel kell készülnöd arra, hogy mit vág legközelebb a fejedhez, és ez arra késztet, hogy állandóan ezen gondolkodj. Vicces volt egy 37 éves apa bőrébe képzelnem magam, mert nagyon kevés dologból tudtam meríteni. Ez biztosan megnehezítette a rendező dolgát. Nagyon egyszerű lett volna, ha egy ilyen szituációt átélt apa próbálta volna elmondani nekem a tapasztalatait. Elkerülhetetlenül észre kellett vennie, hogy nagyon kevés módon tudtam azonosulni egy 37 éves férfival. Számomra ez jó móka volt, mert kihívást jelentett, és más volt, mint amit eddig csináltam. Ezúttal nem középiskolás gyereket alakítottam. Mostanáig a legtöbb dolgot, amit eljátszottam, megtapasztaltam korábban. Első szerelem, éreztem már, megtörtént. Gimnázium, színdarabok, már csináltam ilyet, tapasztaltam már. Viszont ebben a filmben olyan dolgokat teszek, amin még talán a nálam kétszer idősebbek sincsenek túl."


A közös munka Matthew Perry-vel Zac tornádóhoz hasonlítható karrierének egyik mérföldköve. "Sokáig néztem a Jóbarátokat." - mondta. "Ismertem Matthew-t. Nem kellett felfedeznem, kicsoda. Híres vígjátékszínész, és nagyon izgatott voltam, mikor aláírta a filmet. El tudtam képzelni, milyen tinédzser lehetett. És ez nagyon vicces volt. Talán még gyorsabb, még szellemesebb, biztosan nagyszájú, okos és szarkasztikus. Vicces volt elképzelni, milyen lehetett fiatalon, aztán eljátszani ezt."

Amellett, hogy a fiatalok példaképe, Zac egyre több levelet kap idősebb nőktől, akik látták munkáit.

"Mindig voltak fiatal rajongóim, de anyukák is álltak mellettem a kezdetektől fogva.” - ismerte be. "Azok a legérdekesebb rajongói találkozások. Nagyon izgatottak általában, még a gyerekeknél is jobban. Néha a gyerekek nem is tudják, ki vagyok. A szülők azt mondják: "Nézd, ki ő! Autogramot és képeket akarsz." És a gyerekeket nem érdekli, az anyukák meg sírva fakadnak."

Forrás: DailyRecord.
Fordította: LinkLuvor.

5 megjegyzés:

Fant írta...

Jó hosszú cikk, kiváló fordítás, és persze illusztrálás, gratula!

Kicsit olyan összefoglaló jellegű is ez a cikk, átfog mindent, amit eddig olvashattunk a filmről.

Persze, hogy távolinak tűnk Z-nek a 17 éves kora - azóta olyan eseménydús lett az élete, hogy az addigi éveket természetes módon elhoályosítja.

Az egyetemmel nem maradt ki semmiből valószínűleg, így összehasonlíthatatlanul jobban járt - bár szerintem ő még nem feltétlenül így látja, azok alapján ahogy beszél róla :)

A konfliktushelyzetek ilyen formán való kezelését eltanulnám tőle szívesen...

Amit az anyukák rajongásáról mond - :))) Mindíg az itteni anyukák jutnak eszembe róla :)))

Annyira vicces lehet egy olyan szituáció - az anyuka csak álcának használja a gyerekét, Helló Zac, izé, ő itt a kislányom, nagy rajongód :) A gyerek közben bealszik, mert annyira nem érdekli - az anyuka ráfogja a gyerek izgatottságára, majd kér egy aláírást, mert a gyerek hogy örül majd neki, ha felébred :) Mikor mindennel megvannak, anyuka átmegy kisgyerekbe és elkezd sikítani, hogy van egy autogramja Zac Efron-tól :)) A gyerek meg csak néz :)))

Névtelen írta...

Helló!:)

A kivétel erősíti a szabályt!:))

Fant írta...

Hello f.é.! :) Hát persze, természetesen :)) Mondjuk te például szerintem jóval lazábban oldanád meg a helyzetet :))

;o) írta...

Hali! Érdekes dolog ez az emlékezet. Nem mondom, hogy mindenre emlékszem eddigi életemből, de azért azt sem mondanám, hogy sok minden kimaradt - ok, mondjuk komolyabban inkább az iskolától kezdve, de sok mindenre emlékszem az oviból is, pedig hoooool vagyok már Zhez. Szerintem enyhe "költői túlzás" volt ez tőle, annak megvilágítására, hogy sok mindenen ment keresztül azóta.

Az anyu rajong c. fejezet ismerős - a fiam körberöhög hetente 2x, míg a lányomnak és barátnőinek folyamatosan fordítom a végeláthatatlan sorokat, képaláírásokat, stb.
Én nem tartozom azon anyukák közé akik közszemlére bocsátják rajongásuk tárgyát, valószínüleg az életben is "érdeklődően közömbösen" (jól megaszontam, mi?) viselkednék - semmiképpen sem csinálnék cirkuszt; a hazugságot meg egyenesen rühellem.

Fant írta...

Na mielőtt kitörne a védekezési mechanizmus mindannyiótokból, nem rátok gondoltam, mint Z által említett túláradóan rajongó anyukákra...
Itt mindenki vissza tudná fogni magát annyira szerintem, hogy az ne legyen kellemetlen :)

Igen ;o), költői túlzás szerintem is, de azért ha belegondolunk, hogy pont 17 éves kora után mekkorát fordult vele a világ és mennyi hatás és élmény érhette, talán már annyira nem is költői a kép.

A folyamatos fordításod pedig a kellemeset a hasznossal tipusú dolog :))