2008. okt. 18.

Happy B'Day Zachary! <3

Bizony-bizony, ez a nap is elérkezett!!!
Zachary David Alexander Efron pontosan 21 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, ami azóta is csudafényesen süt le rá, és szeretteire!

De most valahogy, hogy itt tartunk, nem tudok ódákat zengezni róla. Mindenki szereti valamiért, becsüli és tiszteli valamiért, hol tehetségért, hol egyszerűségért, hol csak szimplán azért, mert Őt teszi boldoggá a világ egyik legszebb teremtése! :)
Számtalanszor dicsértem már Zac-et, és még fogom tenni, mert bámulatos ember Ő itt messze tőlünk, de mégis közöttünk. Ma mégis csak annyit kívánok Neki, így kimondva és elviccelve - élvezze első korsó sörének legurítását!;)

A többi élvezetet pedig egy életre!

És bár már régóta tudjuk ki is Ő, ismerjük meg kicsit közelebbről, az Entertaiment Weekly fantasztikus cikkéből! (by Christine Spines)

A tinicsodából felnőtt színésszé való válás veszélyes utazásának navigálása teljes-idős munka. De amikor utolértük a "High School Musical 3" csillagát, csak sétálni akart, és le akart nyűgözni néhány lányt.

A legtöbb tiniszívtipró ragaszkodik hozzá, hogy tényleg ott legyen az az akadály, hogy nap mint nap, több millió kiskorú lány vágyakozzon utána. Ha nekünk meg kellene hallgatnunk egy dühös-generációjú, mai fiatal elsőrendű fiúcsapatot, (gondolok itt a Shaun Cassidy-re, James Van Der Beek-re, a Jonas testvérekre), a panaszok litániája valószínűleg tartalmazná a magánélet megszűnését, más velük egykorúakkal való barátkozás hiányát, és a legrosszabbat, azt a feltevést, miszerint ők mind tehetségtelen feltörekvők.

De Zac Efron egy különböző megközelítést tapasztaltat meg. Neki ez nem csak egy munka, ez egy kaland. "Mindig ide-oda sietek a sikátorokon keresztül és megpróbálok odaérni a találkozókra, felderítem a terepet, kinézek az ajtókon és rohanok, mint Jason Bourne." - mondja Efron, aki mind a lesifotósok, mind pedig a fanatikus tinik első számú célszemélye lett, mióta a High School Musical majdnem három évvel ezelőtt nemzetközi megszállottság lett. "Mindig szerettem a titkos ügynökös filmeket, mint a James Bond vagy a Bourne-rejtély. Most egy kicsit én is így élek."

De úgy tűnik, hogy valahogy mégis élvezi ezt. Ha a késő '90-es évek kelletlen tinibálványainak modelljét keresed, aki egy félig-felnőtt szakáll mögött bújik meg, egy mélyen lehúzott teherautóssapkával a fején, farzsebében pedig Rimbaud, A Season in Hell egy szamárfüles másolatával, Efron nem a te embered. Helyette inkább egy délutáni kirándulást tervez magának, amivel csillapíthatja a goofball(?) iránti lelkesedését.
Megragadja a lehetőséget, hogy megszabaduljon az autótól és sétál pár sarkot a helyi sushikajáldáig, és a legkevésbé sem tűnik megfélemlítettnek, ahogy a buszmegállónál a csapatokbaverődő középiskolás gyerekekhez ér. Ahogy bozontos szörfös hajával, csőfarmerjával, és gördeszkájával settenkedik, Efron tökéletesen beolvad a tömegbe. Akkor jönnek a sikítások. "Ide megyünk." - mondja Efron, még mindig mereven vigyorogva, amikor egy lány beveti magát elé. Csak viccelsz: Te igazán nem Ő vagy!" - ordítja szónokian a kislány. Efron nevet: "Teljesen komoly vagyok: ez abszolúte én vagyok." - mondja, miközben gyorsan kezet ráz vele, aztán beveti magát az étterembe. Csak azért járok ide, mert csak az általános iskolák miatt kell aggódnom." - vakarja meg a fejét a színész. "De most...ki tudja?"

Furcsán hangozhat, de Efron jövője szélesen nyitottnak tűnik, ahogy a középiskolai végzős bekanyarodik az utcán. Csak egy hét van hátra 21. születésnapjáig, de Efron már annak az útját tervezgeti, hogyan alakulhat át gyerekszínészből, felnőttszínésszé. Ez egy veszélyes útvonal, amit korábbi helyes fiúcskák sikertelen karriereivel van teleszórva(kapott bárki is mostanában híreket C Thomas Howell-ről?), és Efron tudja, hogy nehéz túra áll előtte. Távozik abból a produkcióból, ami szupersztárrá tette a High School Musical 3: Végzősök október 24-ei megjelenése után, amiben Efron és Vadmacska társai(Vanessa Hudgens, Ashley Tisdale és Corbin Bleu) azzal kell, hogy megbirkózzanak, hogy mindenki különálló utakra indul, amit - hogy máshogy? - egy előadással mutatnak be.

Bizonyos szempontból Efron már váltott. Azzal töltötte az elmúlt évet, hogy két húsos drámán dolgozott. Az első, ami a mozikba jövőre, április 17-én kerül, a Seventeen Again, ami a Segítség felnőttem egy fajtája, a fordított kor története. Ebben a filmben egy kiábrándult vesztes(Matthew Perry) fiatalkori megtestesítőjét alakítja. Szintén tehetségének hitelességét támasztja alá azzal, hogy a Mercury Színház naiv fiatal színészét játssza el Richard Linklater filmében, a Me and Orson Welles-ben. A film nemrég vegyesen debütált a Torontói Filmfesztiválon, de általában pozitív kritikát kapott, viszont még mindig arra vár, hogy végleges megjelenési dátumot kapjon. Közben Efron úgy terveli szökését a tinifilmekből, hogy átveszi ma már nagyszerű, neves színészek fiatalkori tapasztalatait. "Szeretnék csak leülni, és beszélgetni Leonardo DiCaprio-val és Johnny Depp-pel és kivenni az agyukat a korai karrierükről, amit azért tettek, mert szerették, nem azért, mert élvezték a hírnevet." - említett Efron két olyan színészt, akik megtudták csinálni, hogy szépfiúkből Oscar-esélyesek legyenek. "Szükséged van jó előrálátásra és arra, hogy óvatos légy. Ha nem alkalmazkodsz, nem tanulsz fiatalon, igazán el fogod tudni tolni!"


Olyan barátságos és olyan laza, amilyennek szeret látszani, - és szintén pozíciójának bizonytalanságából adódóan egy hiperáru - valamint boldogan elbúj a Disney-edzett polírozott, fényezett médiaszemély mögött. Nem káromkodik és úgy tűnik, hogy minden alkalommal potenciális radioaktívsugárzást bocsát ki, amikor egy szűrés nélküli okos, szkeptikus, pajkosan vicces fickó pillant ki, a bevallottan szelíd külső alól. Egyik percben még megvédi a HSM-t bemeszelő kamaszos félelmeket, elmondva, hogy ez egy nagyon jó bemutatója a középiskolai "miért annyira komoly" tapasztalatoknak. A következő percben viszont már, amikor megkérdezték tőle, látta-e már a következő részt érdekes dolgot mondott. "Remélem, hogy jobb lesz, mint az előző." - majd észbekapott és pánikolva hozzátette: "Nem úgy értettem, ahogy hangzott!"
Azok, akik nemrég vele dolgoztak, nagyon gyorsan kezeskednek afelől, hogy rejtett mélységei vannak a srácnak. "Soha nem csak az arcáról ítélném meg Zac-et." - monja Linklater. "Ő kicsit olyan, mint egy pókerjátékos. Minden kedvességgel jön, aztán viszi minden pénzedet. Azt hiszem, hogy saját felelősségedre becsülöd alá Zac-et."

Efron első nagy szerencsejátéka saját maga volt. Körübelül Los Angeles-től északra három órányira nőtt fel, egy kaliforniai főiskolai városban, ahol Efron-nak nem voltak szórakoztatóiparbeli gyökerei. Az édesapja mérnök volt, az édesanyja Zac-kel és az öccsével, Dylan-nel otthon maradt, és az előadás messze távol maradt napirendjétől egészen 12 éves koráig, amikor is a zongoratanára meglátta benne egy Brad Pitt-hez hasonló karizma magjait és biztatta őt, hogy legyen tagja a helyi színházi vállalatnál.
Efron-t azonnal megbűvölte és rábeszélte az anyukáját, hogy engedje meg neki, hogy felugorjon a Hollywood-i taposómalomra. Akkor még csak egy olyan gyerek volt, akinek egy szembetűnő nagy rés volt a fogai között, és akinek még nőnie kellett, s emiatt mintegy 4 évre volt szüksége, míg átjutott a kisebb epizódszerepeken, A vészhelyzet-en, és a CSI: Miami helyszínelők-ön, és kapott egy rövidéletű, de kiemelkedő szerepet a WB drámájában, a Mindig nyár-ban. 2005-ben közel volt ahhoz, hogy elfogadják a késői felvételét az USC-be, amikor megjelent a HSM meghallgatásainak utolsó napján.
Ez volt az, a pillanat, amikor Kenny Ortega rendező tudni vélte, hogy megtalálta a tökéletes diákot, Troy Bolton-t. "Olyan könnyedsége és bája volt, még akkor is, ha csak megjátszotta azt, hogy jobbnak bizonyult, mintha csak jól megcsinálta volna." - emlékezett vissza Ortega. "Emlékeztettet engem Cary Grant-re vagy arra, amikor Matthew Broderick-kel dolgoztam a Meglógtam a Ferrarival-ban."(*szerk.-koreográfusként)

Cary Grant? Talán nem. De könnyű sármja van és arany-fiú pillantása, ami kombinálva a fotósokat felcsalizó valóéletbeli színésztársával, Vanessa Hudgens-szel való kapcsolatával, ellenállhatatlanná tette őt a Hollywood-i pop-szenzáció-csináló masinájában. Miután az első HSM megjelent azokkal a hatalmas rekordokkal, mindenféle ajánlattal elárasztották. De munkatársaitól eltérően (mint például az egykor szintén Disney-s Lindsay Lohan), Efron ellen állt a kísértésnek, hogy bepróbálkozzzon egy multimédiás reneszánsz kori ember-státusszal. Ráadásul visszahőkölt egy esetleges popkarriertől is. Nem akartam olyat csinálni, amit mindenki más már megcsinált." - mondja Efron. ">>Mivel tudok hozzájárulni a zeneiparhoz?<< - gondoltam magamban. Nem tudom azt mondani, hogy büszke volnék arra a munkára, amit letennék."

Helyette elutasította, hogy a Totál turbó című filmben szerepeljen, és várt addig, míg meg nem találta azt a szerepet, amiben tökéletesesen megmutathatja tehetségét - várt a Hajlakk-ig. Elég érdekes módon a film rendezője, Adam Shankman, kezdetben nem gondolta, hogy Efron megfelelne Link Larkin, a szívtipró, Elvis-frizurájú lázadó szerepére. "Úgy éreztem, ő is csak egy Disney-s gyerek." - mondta a rendező, aki végül bevette Efron-t a szereposztásba, de csak miután megkérte őt, hogy a második meghallgatás alatt ne mosolyogjon. "A High School Musical-ben arra kérték, hogy legyen jóképű és életerős, és ennek a szerepnek szüksége volt arra, hogy legyen az a szexepil-dolga. Disney-barátnak kellett lennie." Amint kifordult ebből a kissé vaníliás-ízesítésű Efron-ból, még hangosabban sikítoztak utána a lányok - és ez segített messze várakozáson felülire röpíteni a Hajlakk jegypénztárainak bevételét - egészen 119 millió dollárig.

Efron Hajlakkos tapasztalati még éhesebbé tették őt a mozis sikerekre. Vonakodott, hogy elszerződjön a HSM2-re, és még több kínzó kézcsavargatást eredményezett az aztkövető HSM3. Végül eldöntötte, hogy tartozik annyival a rajongóknak és saját magának, hogy lediplomázzon és befejezze a Senior Year-t. "Ez egy jó utolsó fejezetnek tűnik számomra." - mondta. Alapvetően a rajongók követelték, hogy megcsináljuk. Szóval ez volt a lehetőségünk, hogy megtegyünk mindent a nagyképernyőn legjobb képességeink szerint" Plusz, nem lebecsülendő, hogy azért fizettek neki, hogy énekeljen, táncoljon és megcsókolja valóéletbeli kedvesét, Vanessa Hudgens-t a szélesvásznon. "Három közös film után, Vanessa és én szabadnak érezzük magunkat, hogy azt tegyük, amit akarunk és mi csak egy kicsit hülyülők, és gátlástalanok vagyunk." - mondja. "Ez a legjobbam működő vakációnak hatott, amiben valaha részem volt."

De Efron azt reméli, azzal hogy komolyan veszi munkáját, eléri, hogy őt is komolyan vegye a közönség. Ez év folyamán korábban, amíg a 17 Again-t forgatta, kínzó gyomorfájdalma ellenére végigrobotolt egy napot. Mindenki azzal viccelődött, hogy valami gázos ügye van, de Efron valami rosszabbat gyanított. "Csak ülök ott két jelenet felvétele közben a forgatáson, azt vitatva, hogy ki fog-e lőni valamilyen idegen földönkívülilény a hasamból." - mondja a színész, akit később vakbélgyulladással szállítottak kórházba, ami majdnem megölte őt. Még így is, annyira aggódott amiatt, hogy elhalasztotta a forgatást, hogy két nap után rögtön visszament, és később megcsinált egy olyan érzelmi jelenetet, amiben könnyekben tör ki, miközben bevallja szerelmét egy olyan nő iránt(Leslie Mann), akinek saját felnőtt verziója megengedte, hogy kilépjen életéből. "Egy szervvel kevesebb voltam, de vissza kellett érnem." - mondja közönyösen. "Nem csak a 17 Again befejezését veszélyeztettem, de potenciálisan fenyegető voltam a Me and Orson Welles-re is."

Jobban vagy kevésbé, de Zac Efron-nak most érezni kell annak a fenyegetését, hogy egy bizonytalan jövő közeledik fenyegetően felé. Tudja, hogy minden lépését ugyanúgy felügyelik majd a rajongók és a becsmérlők is. Nem lesz annyira más, hogy titkos ügynök legyen. Csak sokkal több fizetést fog kapni. (Efron visszafogott marad azokkal a milliókkal, amiket eddigi munkáival keresett - egy Audit vezet és szerény életet él egy kéthálószobás apartmanban) De megtagadja, hogy elsétáljon egy kihívástól. Ebéd után azt tervezte, hogy néhány barátjával teniszni megy, de elfogadta a meghívást, hogy néhány EW munkatárssal játszanak a PlayStation 3 Rock Band-jével. Bár visszautasította, hogy a mikrofon mögé lépjen - "határozottan nem éneklek itt!" - a dobkészlet mögé lehuppant. "Soha nem játszottam még ezzel ezelőtt, de hallottam, hogy a dobok a legkeményebbek." - mondja vidáman. Bizonyára elég, hogy amikor Weezer "Say It Ain't So" -ja elkezdődik a végszónál, és elkezd támadni, igazi született tehetség. A következő dal, a Mountain "Mississippi Queen" -je, már igazán kemény ütéseket követel meg még a legtapasztaltabb Rock Band-ezőtől is, és Efron a játékbanmaradásért küzd. "Oh, ember, ez annyira nehéz!" - mondja, miközben úgy néz ki, mint bármilyen más amerikai gyerek; boldog, hogy elmenekülhet az életétől és úgy tehet, mintha egy zenei isten lenne. "Oh, várj. Visszajövök!" - mondja, miközben már az utolsó pillanatban történő mentésének örül. ”Megkaptam, emberek! Még nem megyek el!”

Boldog születésnapot, Zac!

11 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez igen Ditta, szép munka, gratulálok hozzá! Jó cikk, látszik, hogy a szerzője legalább annyira tiszteli az interjú alanyát, mint a magyar változat készítője :) Erre a cikkre megérte várni, méltó szülinapi ajándék. Nos, Isten éltesse a nagykorú Zac-et!

Fant

Névtelen írta...

NAGYON SOK BOLDOG SZÜLETÉS NAPOT ZAC EFRONNAK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! HAPPY BIRTHDAY ZACY!!!!!!!!!!!!!!!

xdittax írta...

Köszönöm Fant, ez sokat jelent nekem. És a Te tiszteleted is Zac-nek, bizonyára!;) Remélem különleges 21. születésnapja lesz!

Névtelen írta...

Boldog szülinapot Zachy! :)

Andi írta...

Boldog Szülinapot Zachary!:)

Nagy vagy Ditta és az is amit hoztál...amit érzel...ahogy írsz...!

Névtelen írta...

Köszönjük, Ditta, ezzel kezdtem a napot:)

Mr Efronnak pedig nagyon boldog 21. szülinapot és ugyanilyen felnőttkort kívánok:)

Névtelen írta...

Köszönjük szépen Ditta!!! Egy csodálatos nap csodálatos kezdése!!! HAPPY BIRTHDAY ZACHY!!!!:):):)

Andi írta...

Húúúú....az első képen félelmetesek Zac szemei és a tekintete....a többi is önmagáért beszél....nagyon cool!:)

Nagyon remélem, hogy Zanessa-nak a legcsodálatosabb....persze Nekünk is, hisz "valaminek" a részesei lehetünk....!

Névtelen írta...

Tényleg nagyon jó kis cikk, gratula a fordításhoz!!!
Nem tudom kinek mije van meg a HSM3 albumról, de itt megtaláltam egyben az egészet, egész jó minőségben.
http://data.hu/get/745221/High_School_Musical_3_Soundtrack.rar.html

xdittax írta...

Köszönöm szépen Mindnkinek!

Ti vagytok a legjobbak!^^

Névtelen írta...

A kicsomagoláshoz a jelszó: speeds