Hacsak nincs egy bizonyos korú gyermeked, valószínűleg nem láttál sokat Zac Efron munkáiból. Ez idáig röviden:Zac Efron a Disney High School Musical csillaga, amely a Troy és Gabriella között virágzó kapcsolat körül forog, illetve egy sportoló és egy lángész körül, akik nem is különbözhetnének jobban egymástól, de mégis felfedeznek egy közös síkot, a zene iránt érzett kölcsönös szerelmükben.
Ártatlan udvarlásuk különböző fordulatokat és serdülőkori kapcsolatokat hordoz, amelyet ének és táncszámok sorozatán keresztül fejeznek ki. Ez lényegében egy High School Musical film.
Az elmúlt 3 évben a Disney egy trilógiát hozott létre és a mostani becslések szerint a filmek és a HSM-hez (ahogy a gyerekek hívják) kapcsolódó kereskedelmi termékek több, mint 1 milliárd dollár árbevételt generáltak. Ezt még az sem akadályozta, hogy Efron és Hudgens egy párt alkot a valóságban is, és hogy Zac szerepel Adam Shankman 2007-es Hairspray átdolgozásában, amely több mint 200 millió dollárt söpört be világszerte.
Ha túl vagy a 12. életéveden és még mindig épen megvan minden képességed vagy csak egyszerűen egy megrögzött kiskamasz vagy, akkor a HSM filmek a legrosszabb tinédzser-vágyálmot képviselik számodra. Egyszerűek, túl édesek, és úgy tűnik, van egy vákuum csomagolt, gúnymentes, alternatív valóság, amelyhez képest a Saved by the Bell (amerikai tini helyzet komédiának), majdhogynem antiutópia.
De az összes dalon, táncon és plátói szerelmeken keresztül 2 dolog biztosan kiderül: az egyik, hogy a gyerekeket ez nem érdekli – így is úgy is szeretik a filmet; a másik pedig, hogy Zac Efron egy sztár.
Efron egyfajta tisztára sikált férfiasságot sugároz. Ő szórakoztató ember a szó leghagyományosabb értelmében: tudja hogy kell hangot hordozni és lépést váltani, rákacsint a lányokra, biccent a fiúknak és nagy általánosságban úgy tűnik, hogy keményen dolgozik, nem okoz csalódást – ezek mind pozitívak lennének, ha nem tűnne úgy, hogy ennyire komolyan veszi. Ne csodálkozzunk hát, ha lebarnult képmása – azok a hollywoodi mély érzésű szemek, melyek mereven néznek ránk hajának vastag, művészien összekócolt függönye alól – felragadnak sok öltözőszekrényre, háttérképei számtalan iPhonenak és feltűnnek rengeteg noteszen és hátizsákon.
Természetesen ez egy nagyon érdekes korszak a tinédzser sztároknak. Többen vannak, mint valaha; mindannyian úgy versenyeznek a pénzért és a figyelemért, akárcsak a megviselt zsíros bőr ellen.
Ezen a légszomjas munkaerőpiacon még mindig dolgoznak hajdani tinisztárok (VH1: Egy tini bálvány vallomásai) és rég elfeledettek, akik drogok rabjai (VH1: Hírességek rehabilitációja Dr. Drew-val) és teljes hálózatok léteznek kész ütemtervekkel arra a gőgre alapozva, hogy azok az emberek, akik fiatalkorukban megérezték a hírnév leglengébb fuvallatát is, most pedig próbálják visszanyerni azt a dicsfényt, jó hatást érnek el a tv-ben (VH1).
De 2009-ben a tinédzser bálványkor vakcsillogása már nem rejtheti el, ami mindenki tud: eljön azaz idő, amikor minden tini sztárnak tennie kell valami maradandót a túlélése érdekében, megtalálni a kitörés lehetőségeit és biztosítani a halhatatlanságát.
Efron most készül a saját kitörésére. Az első 2 HSM filmje után most egy olyan filmben tűnik fel, amely részben egy középiskolába visz (és amiben érdekes módon kosárlabdázik) de egyik sem musical. A rendező Burr Streers, 17 Again című filmjében Efron egy 37 éves, kedvetlen férfit játszik (idősebb megtestesítője Matthew Perry), aki középiskolai szerelmétől (Leslie Mann) való válásában őrlődik, és aki néhány misztikus átváltozáson megy keresztül - ahogy a cím is sejteti, megint 17 évessé válik. Efron szerepel Richard Linklater Me and Orson Welles című filmjében is, egy 1937-es kosztümös darabban, ahol egy tinédzsert alakít, aki szereplője egy vészterhes Julius Caesar darabnak, melyet Welles és John Houseman neve által fémjelzett Mercury Theatre társasága tett híressé.Talán nehéz elhinni, hogy Efron nem született bele a színészetbe. Valójában a musicalszínházat és a meghallgatásokat csak a középiskolában kezdte el, szülővárosában, a kaliforniai Arroyo Grande-ban és kikötött a HSM főszerepében, az egyik meghallgatás alkalmával, a végzős éve előtt nyáron.
Gus Van Sant rendezőt kértük fel, hogy interjúvolja meg a 21 éves színészt. Szívesen vállalta.
GVS: Elnézést, hogy nem tudjuk személyesen elkészíteni ezt az interjút.
ZE: Minden rendben. Merre vagy most?
GVS: Gearheartban vagyok, Oregonban. Ez Portland külső partszakaszán található. Egy tengerparti házban vagyok.
ZE: Voltam már Portland külső részén – valójában jó párszor. Talán éppen ott ahol te vagy. Élnek rokonaim ott. Azt hiszem utaztam egyszer Portlandből egyszer a nénikémmel, mert ott lakik. Csodálatos hely.
GVS: Ma igazán csodálatos az idő itt.
ZE: Itt zuhog az eső Los Angelesben (nevet).
GVS: Szóval mikor voltál utoljára Oregonban?
ZE: Oh, ember, mintha ezer éve lett volna. Rendszeresen jártunk oda mindig, de mostanság be vagyok ragadva Los Angelesbe.
GVS: Nagyon elfoglalt vagy ma?
ZE: Ma nem. Nem igazán csinálok ma semmit sem. Megnézek néhány új bútort, mert épp most vettem egy új lakást, szóval éppen kitalálom, hogy kell-e ez az íróasztal. Most épp előtte ülök. Ez egy klasszikus Herman Miller asztal, 1940-es. Nem tudom…Éppen próbálom eldönteni, hogy akarom-e a házamba vagy csak totálisan tönkre fogom tenni. (nevet) Herman Miller anyagai igazán nagyon modernek, de van egy –két nagyon impozáns darabja. (Szerk.: Hermann Millernek tulajdonítják az irodai fülke megalkotását) Ülök az asztalnál és ez a legjobban megépített darab, amit valaha láttam….Egy gyönyörű darab. Csodálatos fa erezete van, amilyet bútornál még nem láttam. És egy kicsit költséges is.
GVS: Igen, azok a fajták szuper drágák, igaz?
ZE: Szuper drágák. Szerencsés vagyok, mert megengedték, hogy az otthonomban kipróbáljam pár napig, mielőtt megveszem.
GVS: Oh, szóval az asztal a házadban van?
ZE: Igen, a házamban. Éppen itt ülök előtte. Épp most vettem ezt a házat. Ez nem nagy vagy valami, de nagyon különleges hely. Nagyon modern, nagyon tiszta, nagyon egyszerű. Betonpadlója van, szóval nem tudom összekarcolni. Tudok gördeszkázni a házban…. Tudod, minden lényeges dolog benne van. Csak éppen nem akarok szép bútorokat venni, aztán elcseszni az egészet.
GVS: Nos, tehetnél egy védő írómappát az asztalra. (mindketten nevetnek). Szóval te most valóban gördeszkázol a házadban?
ZE: Igen, de most annyi minden vesz körül, hogy egyre nehezebb lesz.
GVS: Csináltál már képet ehhez az interjúhoz?ZE: Igen.
GVS: Az, hogy ment?
ZE: Azt hiszem nagyon jól ment. Volt egy hatalmas homokozó-szerű doboz a stúdió közepén, amiben aztán órákon át fetrengtem a koszban. Nagyon koszos lettem a végére, úgyhogy elég vicces volt. Határozottan más volt ez, mint bármi, amit ezelőtt csináltam. A fotóssal igazán mókás volt együtt dolgozni….Ő javasolt néhány bútort.
GVS: Erről a Richard Linklater filmről akartalak kérdezni téged. Ez az Orson és én?
ZE: Én és Orson Welles.
GVS: Hol forgattad?
ZE: Rick ragyogó volt, mert némi kutatómunka után megtalálta ezt a nagyszerű színházat a Man szigeten. Az egész úgy nézett ki, mint a Mercury Színház 1937-ben. Szóval találtunk egy csodálatos színházat, elértük, hogy kopottnak, öregnek és porosnak tűnjön, majd megtöltöttük statisztákkal 1930-as évekbeli kosztümökben. A helyszín nagyon hihető volt. Ráadásul olyan szaga volt, mint egy öreg színháznak. Nagyon jó volt, mert alapvetően ott ragadtunk – nem mehettünk el. Nem volt hova menni a Man-szigeten. Szóval ebben a színházban éltünk több héten keresztül. Vicces volt és izgalmas és egyben őrjítő is. Kicsit elmebeteg lettem.
GVS: A Man sziget – kis közösségük van.
ZE: Igen, amint rájöttek, hogy ott forgatunk, mindenki tudta a városban. Mindig volt egy nézőkből álló kis csoport kint a színház előtt. Elég vicces volt.
GVS: Szóval a darab, amit a filmben bemutatnak, a Julius Caesar?
ZE: Igen, Orson Welles megalkotta a Julius Caesar-t, de egy egyedülálló átdolgozásban. Nem tudom mennyire vagy járatos benne, de Sztálin volt Julius Caesar az Orson Welles feldolgozásban. Ez egész új értelmezést adott akkor az előadásnak, ami nagyon szuper volt.
GVS: Volt ott bárki a Mercury Színház még élő tagjai közül?
ZE: Én nem találkoztam egyikükkel sem, de tudom, hogy nem sokan élnek már közülük. Norman Lloyd mondjuk még igen. Van egy nagyszerű dokumentumfilm Orson Wellesről és Wiliam Randolf Hearstről és a Citizen Kane (1947) (Aranypolgár) készítéséről…. Welles étvágycsináló volt.
Valójában egy rádiót hozott létre, hogy finanszírozza a színházat, mert amint azt tudod, egy lyukban volt a legtöbb előadásuk. Szóval fizetéstől-fizetésig jártak, hogy fenntartsák a Mercury Színházat.
GVS: Aztán Welles végül kiszállt és megcsinálta az Aranypolgárt.
ZE: Igen. Nem hiszem, hogy túl hosszú etap volt.
GVS: Mennyi idős Orson Welles a te filmedben?
ZE: A húszas évei közepén jár egy ötven éves bölcsességével és jelenlétével. Nos, tudod egy harminc éves fickó.
GVS: Az egyik barátom volt Welles sofőrje.
ZE: Oh, igazán?
GVS: Igen, Welles a hatvanas éveiben volt, és Los Angeles-ben. Ez a hetvenes években történt. A barátom fuvarozta egy ötvenes évekbeli autóban, ami türkizre volt festve. Ez egy kabrió volt. A tető mindig le volt hajtva és Welles egy hatalmas 10 gallonos kalapot hordott és az anyósülésen utazott, mert azt hiszem szerette ha az emberek látják és felismerik őt. Még mindig van olyan filmje, amit nem láttunk. Azt hiszem a Szél másik oldala című film (2008-ban, 30 év után találták meg). Hallom, hogy van egy pár ember, aki Wellest játssza. John Huston játssza őt idős korában. Peter Bogdanovich játssza őt fiatal korában. Ez az utolsó, befejezetlen filmje. Nem tudom, hol van, de nem találkoztam senkivel aki látta volna.
ZE: Ez érdekes lesz. Az embereknek különböző lehetőségeik vannak eljátszani őt. Ők az Aranypolgár értelmezés felé irányulnak.
GVS: Mikor debütál az Én és Orson Welles?
ZE: Azt hiszem kicsit később az év folyamán.
GVS: De még előtte ott a 17 Again bemutatója.ZE: Igen. Kezdek készülni rá.
GVS: A karaktered a filmben 37 éves, és te játszod őt, mint 17 éves. Milyen volt játszani valakit, aki sokkal idősebb?
ZE: Akkor ez volt a legpáratlanabb lehetőség. Jó néhány szerepet eljátszhattam volna, ahol lényegében egy másik középiskolás diák lehettem volna, vagy voltak romantikus darabok vagy történetek középiskolai beállításban, és volt egy sor dolog, amiből musicalt akartak csinálni. De az egész ötlet, eljátszani egy 37 éves fickót, mint egy 17 éves volt a legizgalmasabb lehetőség számomra. Nagyon érdekelt az ötlet.
GVS: Volt valami utasítás az előadási technikára, amit alkalmaznod is kellett, hogy sikerre vidd a szerepet?
ZE: Nos, nem igazán tudtam több módon viszonyulni a karakterhez, tehát ebből nem tudtam meríteni. Sokat dolgoztam Burrel (Steers), a rendezővel, Matthew-val (Perry) és próbáltam egy idősebb fickó fejével gondolkozni. Sok élettapasztalata van. Sok dolgon ment keresztül, amin én még nem. Szóval ez egy nagy váltás volt a HSM-hez képest. Tudod, szerelmes lettem, és nem tudtam mit kezdjek a jövőmmel – és még mindig nem tudom. De sosem volt lányom, akire vigyázzak. Sosem voltam büszke a fiamra. Sosem voltam válófélben. Nagyon érdekes volt megpróbálni eljátszani. Mindenképp lépésváltás volt, és nagyszerű volt Burral dolgozni, mert határtalan a fantáziája és az emberekhez való érzéke – nem aminek látszanak, vagy amilyenek, vagy amilyennek akarnak mutatkozni, hanem amilyenek valójában.
GVS: És mennyi idős Burr Steers?
ZE: Oh, nem tudom pontosan.
GVS: Nem 37 éves?
ZE: Valami olyasmi. (Szerk: Steers 43 éves)
GVS: Oh, igazán?
ZE: Ő kicsit többet tud arról, hogy a karakter, mint ment keresztül.
GVS: Videójátékokról akartalak még kérdezni téged.
ZE: Oh, rendben.
GVS: Mert, hogy van egy, amit játszottam, Tomb Raider-nek hívják – játszottál már ilyet?
ZE: Oh, igen. Naná!
GVS: Ezt még játsszák az emberek?
ZE: Tomb Raider? A Tomb Raider most már egy film anyaga. A játékok ma sokkal gyorsabb tempót diktálnak. Azt hiszem a Tomb Raider idejében a Zelda Legendáját játszottam vagy valami ilyesmit. Egy pár generációval ezelőtt volt. Most a játékok egyfős céllövők vagy stratégiai játékok. Teljesen meg fognak őrjíteni.
GVS: Azóta ismerem a Tomb Raidert, amióta kutattam az Elephanttal kapcsolatban (GVS 2003-ban bemutatott filmje). 1999-ben volt, amikor próbáltam felkutatni a columbini mészáros gyerekeket (1999-ben 2 tizenhét éves tinédzser agyonlőtte középiskolájukban 25 társukat - a fajgyűlölet vezérelte őket) és ők videó játékot játszottak, akkor én még nem igazán láttam ilyet. Olyan világ volt, amit nem ismertem. Aztán egy barátom mondta, hogy „csak leülünk a számítógépedhez és letöltünk egy játékszintet”. És a játék, amit letöltöttünk a Tomb Raider volt. Olyan volt, mint egy bevezető szint, ahol megismered a játékot. Játszottam egy pár napig, aztán végül letöltöttem az egész játékot. De volt egy másik játék is amit játszottam, amit gondolom te is játszottál ez a Medal of Honor (MOHA). Ez egy kemény játék.
ZE: Oh, igen, ez minden bizonnyal egy kemény játék, de ki kell próbálnod a Call of Duty-t (COD) ha lesz rá lehetőséged.
GVS: Ugyanazok készítették?
ZE: Ez egy modernebb változat, még sokoldalúbb... Ez a legújabb és legnagyszerűbb.
GVS: A Medal of Honor-ban kifejlesztettem egy technikát, ahol megpróbálom egyenként lelőni az ellenséget egy radar segítségével nagy távolságból. Ha bemennék egy épületbe vagy valahova, annyi embert szednék le amennyit csak tudok mielőtt még beléptem.
ZE: Én is mindig ezt a megközelítést részesítem előnyben. Módszeresen csinálom – 1 lövés, egy áldozat.
GVS: Igen. Spórolsz a lőszerrel.
ZE: Pontosan.
GVS: Szóval egy ideje nem voltál Oregonban, de az elmúlt 4 évben körbeutaztad a világot.ZE: Aha. Olyan helyeket láttam, amikről nem is álmodtam. Nagyon sok lehetőséget kaptam. A legérdekesebb utazás, amit mostanában tettem, az Japán volt.
GVS: Igazán?
ZE: Oh, igen. Egyszerűen csodálatos. Csak Tokióban és környékén voltam.
GVS: Kyotó jó.
ZE: Mindenki azzal nyaggat: „Menj a melegvízű forrásokhoz”.
GVS: Az egyik ok, amitől Kyotó igazán elbűvölő, az, hogy sok Zen Buddhista temploma van. A legtöbbjük már múzeum, de van néhány, ami még működik. A japán császárok a harcok idején nagyon feszültek és idegesek voltak természetesen és a Zen Buddhizmus volt az egyik lehetőség, hogy összpontosítsanak és felkészülhessenek a következő ütközetre. Voltál már Oroszországban?
ZE: Nem, még nem voltam Oroszországban.
GVS: Az egy nagyon élénk ország – de ott van Dél-Amerika, voltál már arra?
ZE: Valójában Brazíliába utaztam nemrég, de nem volt több egy gyors utazásnál.
GVS: Rióba mentél?
ZE: Igen, egy napon keresztül jártam Riót. Micsoda hely… Bárcsak több időt tölthetnék el ott.
GVS: Sétáltál a tengerparton?
ZE: Próbáltam. Amennyit sikerült. Nem hiszem, hogy benne volt a paklinkban akkor.
GVS: Oh, igazán? Túl nagy őrültség neked ilyen dolgokat csinálni?
ZE: Csak sok ember van ott egy területen, szóval nagyon zsúfolt volt sétálni.
GVS: Vagyis ez felveti a lesifotósok kérdését. Vadásznak rád és az őrületbe kergetnek?
ZE: Igen. Nehéz erről beszélni. Minél több figyelmet fordítasz a lesifotósokra, az annál jobban megerősít mindent...
Folyt.köv.
Fordította: ;o) és LinkLuvor.
45 megjegyzés:
húúú,de jók a képek!!!
Hű mekkora cikk :) Éppen írom az utolsó mesét, ha megvagyok vele, elolvasom ezt, nameg a képek is itt vannak ugye :)
Nagyon jó kis cikk! Kár hogy nem hosszabb, még olvastam volna :))
Örülök, hogy tetszik. Sajnálom hogy is csak ma tudtam közzétenni, de én se olvastam el előre, ma néztem meg, és nagyon tetszett! ;)
Aztán egyébként is Zac-et ünnepeljük, és egy remek cikkel, remek fordítással csak még nagyobb lesz a boldogságunk, nem igaz?
A képeket már Vanessa és Corbin is kommentálta, azt hiszem, ma már viszont azokat nem írom ki, ezt még úgyis sokáig ízlelgetjük. Mert nagyon finomm! ;))
Köszönjük!
No - így már egészen más a "leányzó fekvése" :) jó a cikk :)köszike:)
Mire gondolsz Andi?
Ezeken a képeken lehet a legjobban megszemlélni a nyakláncát :)) Kár, hogy fekete-fehér. Tudom, ez csk az én bogaram :))
Utolsó mese Fant ?:( brűhűhű - mihez kezdünk vasárnap esténként mese nélkül ???:) Na én aludni akkor nem tudok majd - az tuti biztos:(:)) A számok elfogyhatnak - de a mesét hozhatod amíg azok kifogyhatatlanok... :))
A képeknek van így egy keretük - ezzel az interjúval, ami tetszik :))
erre gondoltam b :)
Ennek a cikknek még nincs vége.
Sajnos még nem találtam scant vagy bármi mást a továbbiakról. Kár. Lehet, hogy még többet is megtudhatnánk a privát Z-ről.
Bocsi, tényleg azt hittem, hogy az amcsik felrakják majd a többi részét is. Lehet, hogy vmi szerzői jog van a háttérben, de megkérdezhetem, ha gondoljátok.
Nagyon szívesen, és persze nem haragszunk:))
Na, kicsit máshogy alakult az este, mint gondoltam, de a mese megvan, postázva van :)
Andi, komolyan örülök, hogy így tetszenek a mesék - és, hogy valami vígasztalót írjak: a holnapi mese az utolsó olyan, ami tisztán a HSM 3-ról szól, de ha lesz rá igény, akkor a soron következő projektek számait is elmesélem :) Nemsokára itt a 17 Again - szóval Aladdin kicsit megpihen, de visszatér hamarosan és bealtat mindenkit :)
Előre szólok, hogy a holnapi mese elég terjedelmes lesz, szóval még csak kicsit legyetek álmosak mikor olvassátok :)
Nos, mindjárt összeszedem magam erre a cikkre is.
Azt hiszem megtaláltam ;)
A hiányzó rész
De jó lenne, ha meglenne a folytatás!
Csak ez a 4 kép került elő ebből a sorozatból?
ez az aminek látszik?
Gratula a magyarítóknak, először is!
Érdekes interjú, kicsit mintha a kérdező el is nyomná az interjúalanyt, helyenként kicsit közönyös is - ennyit a negatívumokról. Pozitív, hogy érdekes dolgok is szóbakerülnek, hétköznapibb sztorik. Például tényleg gördeszkázik a házában? :)
Úgy tűnik különben, hogy a kérdezőt a MAOW jobban foglalkoztatja, mint a 17 Again.
Azért van ott egy szám is :) 1 milliárd dollár a kapcsolódó termékekből, őrület :)
Amit a cikk bevezetőjében említenek a rengeteg fiatal színészről: kb igaz és jogos is, de szerencsére úgy néz ki Z és V sikeresen tovább tudnak lépni.
Megvan a folytatás, na, ez nagyon jó, várom türelemmel a magyar verziót :)
B, maradjunk annyiban, hogy abból a kicsi képből nem tudnám megmondani, hogy mit is ábrázol igazán.
Egyébként a képek: nem semmi tényleg, Zac elégedett lehet, mert így nagyon kilépett a Disney skatulyából vele, és ez az, amire annyira törekszik, hát itt maximálisan megvalósult. Szerintem ilyen képek a HSM 3 előtt kizárt dolog, hogy készülhettek volna. Érdekes, formabontó, de jó, kreatív nagyon.
Ok, akkor nagyítsd ki a pucérlányos képet :)
Aha! :)) Elsőre nem tűnt fel, pedig rögtön kinagyítottam, ahogy megláttam a bejegyzést :)) Valahogy a tekintetem valamivel arrébb kóborolt ;)
De akkor így már azt mondom, hogy az, amire gondolsz, Z keze a csajszin.
Hahó,ezt én sem látom b ,bár ezen most nem is csodálkozom.:)
Jó éjt!:)
És mi van a kezén?
Na, az ütő majd meg állt bennem egy pillanatra - de most már rendesen ver :))
B, a kicsi képed ugyan az közelről mint a bejegyzésben Dittáé, mikor Z fogja a csaj derekét és a csaj karja ér Z ujjaihoz :) Hát a képet elsőre én is "benéztem" rendesen:))
Z piszkos kis ujjain látszik az egyezés a két képen :))
Üdv és jó éjt f.é. :))
Nos, b, feltételezem, hogy a gyűrűre akarsz kilyukadni :)
Látom Andi, egyből kiszúrtad, hogy mi a kis kép, én csak lestem elsőre :)
Miért, minek látszódott??
Egyébként kicsit elforgatva elég érdekes látvány ez a részlet :)
Ennek a Mamma Mia-s fiúnak is jó a teste :))
Piszkosul kétértelmű egy kép - az hót ziher :)) Persze a látvány egyből félrevezeti a józan eszünket és a gondolatainkat is....:)) Pedig a józan ész és a hidegvér nem elhanyagolandó :)) Ha már forróvér - akkor az már kísértet a javából :))
Minek látszott b ??:)) - hát ezt most nem részletezném :))
Valszeg ez volt a fotós (és a szereplők?) célja :))
na. Ez jó. Köszi Ditta. El is olvastam. Nos, ezúttal valóban egy kicsit Z felé hajlik a mérleg nyelve. Többet tudhatunk meg róla, mint a riporterről.
A kérdés csak az, hogy fejezzem be a fordítást, úgy ahogy elkezdtük vagy egyszerűen csak a lényeget pötyögjem be a kommentrészlegbe?
Kezdődik a futam mindjárt...
Vége a futamnak. Ferrari dupla nulla megint, a viharba...
Rövid futam volt, nem semmi volt az eső :) Glock előtt le a kalappal viszont, bár végül nem lett túl nagy szerencséje.
;o), ne viccelj, jóval többet ér ez az interjú annál, hogy zanzásítva beírd ide a lényeget! Tessék szépen lefordítani, a magam részéről várom türelemmel és kíváncsian :) Pláne, hogy ezúttal, ahogy írod nem szerepel túl a riporter.
Sziasztok!
;o), ha nincs időd lefordítani, elvállalom szívesen, de csak csütörtökön lesz kész valszeg, még van egy pár vidi a várólistán.
Ti is jól elvoltatok azzal a képpel:P
De igen, önmagában az az egytelen kép is azt sugallja, hogy Z ki akar törni a "musicales fiú" skatulyjából, és ez ugye időközben csak megerősítést nyert...drukkolok a további munkáihoz.
Sztem pont az teszi a beszélgetést beszélgetéssé, hogy nagyjából egyenlő a két fél mondanivalója, és a feleket érdekli, amit a másik mond. Persze az interjú más, előfordul, hogy a riportert se érdeklik a válaszok, az alany meg a betanult szöveget darálja. Szerintem ez jobban hasonlított egy beszélgetéshez az újságcím ellenére, nekem közvetlenebbnek hatott:))
Szokás szerint mást akartam "mondani" a képpel, mint amit értettetek :) Azért lett csak ekkora a berakott kép, hogy felhívjam a figyelmet a gyűrűre. (ha kisebb lett volna, nem derül ki, hogy melyik képen szerepel, ha nagyobb, akkor meg nem látható szerintem) Erre jól félreértettétek :)) Nem akartam semmi csúnyát vagy sokértelműt kihozni a dologból.
De téma lezárva :))
Ó a kutyafáját annak a gyűrűnek...:)) Mondtam én, hogy azt a képet jól benéztem :)) De hát rossz az aki rosszra gondol...én mindenképpen úgy elsőre..:))
Én a gyűrűt eddig bizony nem csekkoltam...:) Nem csúnya az b, ha azzal akivel...bár nem lenne publikus az kétségtelen :) De a jelen esetben kissé meglepő lett volna az a szitu sőt igen - igen necces :)
Addig egyetértek LL, hogy ez inkább egy amolyan kötetlen beszélgetés, és ez jó is, kiváltképp, mert nem sablon. Csak érzésem szerint egy kissé a kérdező sok volt néha, de ettől persze maga az elv az jó - lehet aztán, hogy a folytatásban le is tisztul ez a dolog...
Több ilyen interjú (szerűség) kellene.
A további munkáihoz való drukkolás részemről is fennáll. Jó úton halad.
Azt hiszem ezúttal Fant mellé kell, hogy álljak. Én is azt éreztem, hogy az öreg elnypomta Zt. Ez érezhető volt a mondataik befelyezésén, Z eleinte rövid válaszain és a stíluson. A tartalomról már nem is beszélve.....
Szóval jó ez az interjú vagy hívjuk beszélgetésnek, kinek hogy tetszik, iszen már az első részből is és most a második részből is más aspesktusból láthatjuk Z-t.
LL nem állok a fiatal tettvágy útjába. Nyugodtan csináld csak.
(Fant, mit szólsz a futamhoz? Volt néhány érdekes dolog benne, már vártam, hogy mikor lesz ilyen izgalmas újra az egész cirkusz.
Palik úgy tűnik az idéntől csak az edzések közvetítéséről marad ki. Sajnos.)
Sziasztok!
Jó éjt!
Pedig Palikot nagyon messzire kellene zavarni a mikrofon közeléből is, de Gyulámmal együtt. Borzasztó idegesítő és dilettáns is. A KERS lett az új vesszőparipája, ahogy csodálkozik, hogy jé, nyomkodja a pilóta, hát mi a viharért ne használná, ha már van..
A futam érdekes volt, csak megint a cirkusz jelleg domborodott ki...
Raikonnenek mindent elszúrtak amit csak el lehetett, frankón gallyra vágta a full esőgumit, mire jött a zuhé...
Rajta mondjuk röhörgtem, mikor a többiek azon görcsöltek lesz-e még futám, lazán átöltözve nyalogatta a jégkrémjét.
Sajna megint nulláztunk, ez már kínos.
Na és szerintetek én mit csináltam fél 11-től? :)
Izgultam, imádkoztam, nevettem, fogtam a fejem, néha majd' be pisiltem, szóval nagyon jól elvoltam.
Palikot messze röpíteném én is, és nagyon bízom benne, hogy a tavalyihoz hasonlóan csak kimerészel hagyni néhány futamot, mert nem lesz ez így rendben. Egyedül akkor röhögtem rajta egy keveset, amikor Massa kérését kommentálta a leintés után. De ahogy viselkedek a Gyulával, akit egyébként azért kedvelek még, mert tuti, hogy titokban Räikkönen fan, pont mint én. :) Kimit még mindig nagyon imádom, és ahogy viselkedett a végén, hát az kész volt. :) De a Ferrari a tavaly évadhoz hasonlóan bukdácsol, és én már előre sejtettem, hogy ez a kerékcsere se lesz rendben. Az a hülye eső - túl későn jött, pedig már az elejétől kezdve azért szorítottam :)
Hiába, úgy izgalmasabb, pedig már eső nélkül se semmi! xD
Bátor vagy! Én nem akartam itt esetlegesen untatni a társaságot vagy kikerekíteni a csonka futamot csak informálódni, hogy láttad-e amit én....
Az utolsó köröd a történetben, méltó befejezése a HSM szériának. Várom az új ötleteket, az új projektekkel kapcsolatban.
Ditta, Massa nem kért, hanem hisztérikusan üvöltötte, hogy azonnal átlátszó plexit kér a sisakjára.
Azon mi is jót röhügtünk, de hamar láttuk a megnyugvást, ahogy a szendóját majszolgatta a szalagkorláton ülve....a szakadó esőben.
Ma Glocknak össze is jött meg nem is. Nagyot autózott, remek technikával, őrült jó volt. Kár, hogy a szabályok szerint befejezetlen volt a köre a leintéskor.....
Nahát az eső :)) Én is szurkoltam, na mondom jöjjön valami kis izgalom - oké, az idén már előzések is vannak, de az eső mindíg izgi, kivétel mondjuk mikor az egyik Ferrari áll az élen, akkor csak szépen csordogáljon a futam - erre mire igazán elkezdett esni leintették a futamot :)
Massa hisztije jó volt, szerencsétlen nagyon ki volt bukva. Néha Palik is vicces, meg mindíg az akar ő lenni, csak sosem sikerül neki.
Gyulám egy jóindulatú embernek tűnik, félszeg figura, és mikor valaki mással közvetít, aki nem alázza minden második mondatával porba, akkor tök elviselhető.
De legalább egyszer az életben szólna vissza Paliknak.
Lehet, hogy Raikonnen-fan, elképzelhető :)
De azért Raikonnen is összekaphatná magát, mert nem sokat produkált még az idén. Na igen, ő hamar elunta a várakozást - bár sajnos neki tökmindegy volt :)
A kerékcsere nekem is gyanús volt, úgy voltam vele, hogy ez túl jól néz ki ahhoz, hogy bejöjjön.
;o) annyi minderől szó van itt, látod Ditta is követi az F1-et, szóval már hárman vagyunk :)
Amúgy bővebb is voltam :)
Glockot sajnáltam aztán, mert minimum a második hely simán belefért volna neki, de azért így is nagy volt.
Köszi amit a történettel kapcsolatban írtál, esetleg leírhatnád a meséhez is, hogy megtörd az ottani nagy hallgatást :))
Én is lelkesen nézem a F1-t :P És a motogp-t is! :))
Nekem nagyobb bajom nincs Palikkal, de a Gyula az borzalmas. A ferrarinak Sumi elmenése óta nem drikkolok, mert felesleges. A másik 2 nagyágyú is ott hagyta őket, persze hogy bukdácsolnak.
b, tudod most arra jöttem rá, hogy vagy mazohista vagy vagy pedig túl jóindulatú vagy lehet még egy dolog: már nem is figyeled a közvetítést csak magát a versenyt. Egyébként egy ideje én is így teszek. Palikot egyszerűen nem lehet elviselni. Egy darabig nyugton van,aztán ha bemelegszik elviselhetetlenné válik. Számtalan ötletem lenne, segíteni vagy fejlezteni a munkáját, a munkamódszerét....
Az a másik szerencsétlen....arról meg sosem fogjuk megudni vajon mit is tud igazán...legalábbis addig nem amíg Palikkal közvetít. És akkor elmondtam mindent.
A Ferrari sajnos nincs jó passzban. De a pilótáik már bizonyítottak. Szerintem Kimmi a halhatatlanok táborába fog kerülni. Akik igazán követik az f1 sorozatot, azok tudják, hogy az ő nevét még az ük unokáink is be fogják tudni azonoítani. Szerintem Massa is jó. Sajnos nem a 2 pilótából és teetségükből áll a siker. Kell mögéjük 1 tuti gárda (ami Ross Brown óta nuku) és kellene jó szekér is.... a kers önmagában nem garantálja a sikert....erre már rá kellene jönniük.
Fant, megyek, oda is beírom. De ne legyél lelombozva.
A te munkádra nagyon is szükség van! Nem tudom ezt elégszer hangsúlyozni
Újabb F1 néző, na látod ;o), teljesen jó volt a felvetésed :)
A Motogp-vel úgy-ahogy vagyok csak képben, rendszeresen nem követem, csak ha néha belefutok az Eurosporton a közvetítésbe :)
F1: Én Schumi távozásától függetlenül továbbra is szurkolok a Ferrarinak, mint kedvenc csapatomnak, Schumi különben nagyon nagy kedvencem volt.
Sajnos Brawn és Todt nélkül nem igazán akar működni a gépezet - de én bízom benne, hogy magukra találnak egyszer. Talán, ha Schumacher lenne a csapatfőnök, újra jól mennének a dolgok :)
Én Palikot utálom nagyon, Gyulám normálisabb, különösebb bajom vele nincs, függetlenül attól, hogy a közvetítésük során sokszor homlokegyenest másról dumálnak, mint ami a pályán történik.
Ja, mai legnagyobb poén: Palik, mint pilótafelismerő bajnok, nanee :))
;o) elárulom a titkot: szeretem a hangját :)) Amit mond, arra már nem is figyelek. Egyébként egyik kolléganőmnek főnöke volt még a Bridzs rádió idején, és csak jókat mondd róla, nagyon szeretett a keze alatt dolgozni. (tudom ez nem tartozik ide annyira)
Fant akkor drukkolj a Brown csapatnak :)
Sumi zseniális pilóta volt, nem biztos, hogy ő sikerre tudná vinni a ferrarit.
Nem drukkolok a Brawn csapatnak, Ferraris maradok, eltántoríthatatlanul :) ettől függetlenül persze a legteljesebb elismerésem Ross Brawn-é, hogy a semmiből egy ilyen csapatot és autót rakott össze, zseni az ember mindenképp.
Egy biztos viszont: a jelenlegi Ferraris csapatfőnök alkalmatlan, ezt ma is bizonyította, mit műveltek szegény Raikonnen-el is. Schumi megérne egy próbát ebben a pozicióban, persze nem biztos, hogy ő ezt szeretné egyáltalán.
Ki most a csapatfőnök? Hallottam Jean Todt fia nevének említését. Ő mit csinál?
Ő Felipe Massa menedzsere, a neve pedig Nicolas Todt. :)
A csapatfőnök pedig Stefano Domenicali. És bár ne Ő lenne. Én is örülnék Neki ha visszamennénk a régi időkhöz, mint vezetőkhöz. Mert alapvetően a két pilótával tényleg nincsenek gondok. Kicsit ellentétesek ugyan alapvetően, különböznek egymással, de mindkettőjük igazán érti a dolgát. :)
Azért a No.1-om örökre az Iceman marad. De nagyon sok tehetséges pali(k):P van még jelenleg a mezőnyben. Persze a kocsik is rengeteget számítanak és ezek a változások. Hajjaj, olyanok fognak itt még történni!
A szójáték nagyon ott van :))
Én is nagyon bízom benne, hogy Domenicali szűrét rövid időn belül kiteszik, nincs eredmény és ezeket a bénázásokat már nem lehet megmagyarázni.
A pilótákkal tényleg semmi gond, persze két homlokegyenest ellentétes emberről van szó tényleg, de Massa is tud ha olyanja van, tavaly majdnem összejött neki. :)
Raikonnen pedig klasszis, szerintem ma mindene tele volt a csapattal, nem véletlenül öltözött át is, totál elege lett. És ha ehhez még hozzávesszük Massa őrjöngését, akkor - hát nincs minden redben a Ferrarinál sajna.
De tényleg izgalmasak a versenyek, látunk előzést is már az idén, meg eléggé együtt van a mezőny, szóval igen lesznek itt még csodák :)
Megjegyzés küldése