Egy beszámoló a premierről

Grace, egy szerencsés lány, aki világelsőként - persze sok más emberke mellett - nézhette meg Zac Efron új mozifilmjét, a MAOW-t a torontói premierén. Lássuk, ő hogyan értékel!:)

"Tegnap este megnéztem a Me and Orson Welles premierjét, és elsőként tanúskodhatom arról, hogy fortélyos filmről van szó, jó cselekménnyel és karakterfejlődéssel. Azok, akik nézték a filmet, nem a tipikus tinilányok, akik a szívüket is kisikoltozzák magukból, bár volt belőlük egy pár a színházon kívül a show előtt és után, autogramot akartak. A benti tömeg, elég sokszínű volt lakhelyet illetően, de tipikus szakértők voltak a 20-tól 50 éves korig. A színház megtelt, ahogy az órák óta kint sorakozó emberek benyomultak, hogy jó helyet találjanak.

Mielőtt a film elkezdődött, a rendező, Richard Linklater és a két szereplő, Claire Danes és Zac Efron rövid beszédet mondtak a közönségnek. A rövid bemutatkozás alatt Claire és Zac beismerték, hogy most fogják először látni az egész filmet, mivel velünk együtt fogják nézni (így is történt).

A film majdnem 2 óráig tartott, és mondhatom, moziszerű élvezet volt. A film nagy színésztehetségekre támaszkodott az összes sztár személyében, leginkább Cristian McKay játékára, aki Orson Welles kolosszális méretű egóját játszotta. Zac a fiatal Richardot alakította, aki közelről láthatta és tapasztalhatta Welles Julius Caesarját a Mercury Színházban. Claire az elbűvölő és ambíciózus Sonját formálja intelligensen és magabiztosan. A színházcsoport többi tagja is emlékezeteses szerepelt.

A fim alatt a közönség nevetett és éljenzett a könnyű pillanatokban, ami ellentétben állt Orson Welles karakterének erős drámaiságával. Christian McKay nagyon energikusan és szenvedélyesen játszotta Orson Wellest, az ő alakítása rázta meg a nézőket. A film vizuális élmény az 1937-es jelmezeivel és rendezésével, az 1940-es zene biztosította a kor érzését.

A film végén a rendező és a főszereplők, Claire Danes, Zac Efron és Christian McKay felmentek a színpadra a közönség éljenzésére és tapsára. Amikor a kérdésekre válaszoltak, Zac azt mondta, hogy örül, hogy végre kapott egy komoly szerepet a MAOW-ben. Azt mondta, hogy neki különböző volt és tanító jellegű, hogy Claire Danes és Christian McKay oldalán játszhatott. Megkérdezték tőle, milyen érzés volt nagyképernyőn látni az arcát, azt mondta, hogy furcsa, de kezdi megszokni (ez a második filmje).

Azután, hogy láttam Zacet a HSM1-ben és a HSM2-ben, kellemesen meglepődtem, mikor néztem, ahogy megformál egy fiatal, érzékeny lelket, aki megtapasztalja a színházi életet és szembesül a való élettel. Láttam varázslatot és ártatlanságot, ahogy érzelmeket és fájdalmat is, mikor a fiatal Richardot játszotta. Úgy gondoltam, jó szerepet választott ahhoz hogy kitörjön a musicalfilmekből a komoly színészet rendezésébe. Egy mohó tini HSM-néző is kapcsolódhat hozzá, ahogy egy romantikus és idealista tinédzsert játszik, aki átéli az élet kalandjait. A karaktere énekel is egy keveset a darabban.

Ez egy olyan szerep, amellyel Zac egy idősebb és megfontoltabb korosztálynak mutatkozhat be. Egy középkorú nő, aki mellettem ült, megkérdezte, hogy még milyen filmben szerepel. Szerintem nagyon sokan nem látták a HSM-et vagy a Hajlakkot a jelenlévők közül. Az esti meleg fogadtatás után ezek az emberek már nem csak az adonisszerű tulajdonságait fogják látni. Látni fogják, és elfogadják majd Zacet, a színészt.

Egy könnyed megjegyzés: bizarr volt ragyogó arcát látni a vásznon. A szemei nagyon kifejezőek. A való életben is nagyszerűen néz ki."

Eredeti beszámoló
Fordította: LinkLuvor.